Orosházi Friss Hirek, 1930. január-március (7. évfolyam, 1-73. szám)

1930-01-01 / 1. szám

OROSHÁZI , helyben házhoz hordva negyedévre POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV. ker. illér, vidékre postán küldve negyed- ■ m­­i Bajza-utca. A kiadóhivatal minden kérdésre vá­r. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megye- Felelős szerkesztő és laptulajdonos: natkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirde­nnap korán reggel. Telefon 113. sz. DEMARTSIK FERENCZ tés díjszabás szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Ida, 1930 január 1._________________Ára I. fillér_________________VII. évfolyam­­. szám. Uj esztendő Az idő körforgásában újabb határ­kő: 1930. A kalendárium elhiteti ve­lünk, hogy uj állomáshoz érkeztünk s az az érzésünk támad, hogy a régit a hátunk mögött hagytuk s most valam egészen más következik. Megtelik a szivünk reménykedéssel, hátha ez az esztendő teljesiti be kívánságainkat. És bár vállainkon van az elmúlt év min­den terhe, hibája, bűne, abban az il hiztóban ringatjuk magunkat, hogy a mai napon új emberek lettünk s elöl­ről kezdünk valami újat, jót, szépet igyekszünk ezt másokkal is elhitetni s kívánjuk egész napon át ismerősnek idegennek a boldog uj évet! Milyen szép köszöntés ez! Ahol még telik újévi malacra, ka­lácsra, borra, ott még van varázsa a boldog uj esztendőben való reményke­désnek, de ahol hideg a tűzhely s ron­gyokban éhesen didereg a család — és mennyien vannak ilyenek, — ott bizony nehezen ragyog fel a remény­ség sugara. Nyomorgó magyarok ijesztő légiója áll ma az uj év küszöbén, fátyolos szemük nem lát semmi biztatót, men szavakkal nem lehet vigasztalni az éhes gyomrot, felmelegiteni a reszkető tes­tet. ők a nélkülözés borzasztó katzen­­jammerével ébredtek rá az uj eszten­dőre s még az sem adatott meg nekik, hogy egy mámoros szilveszter éjszaka önfeledtségébe temetkezzenek Tegnap éjjel mulattak országszerte folyt a bor, pezsgő, szólt a zene s ha keserű szájjal is, takargatott sok gond­dal is, de igyekezett mindenki vigad­va szaladni az uj év elébe. És ha ös­­­szeszámolnák azt a pénzt, mit csupán Szilveszter éjszaka dobáltak ki az em­berek fölösleges eszem-iszomra, ki­derülne, hogy abból sok ezer nyomor­gónak arcáról lehetne letörölni a kön­­­nyet, meleget, fényt vinni a sötét, ri­deg kunyhókba. Mert akkor kívánha­tunk szívből, őszintén boldog újévet ha ráeszmél egyszer a magyarság ar­ra, hogy minden luxus, fölösleges po­csékolás helyett azokon segítsen, kik­nek nincs betevő falatjuk s akik évről­­évre csüggedtebben, fáradtabban, re­ménytelenül botorkálnak át az ó-esz­tendő határán, hogy reménytelenül folytassák útjukat az új évben, Tűzoltóink munkássága Az elmúlt 1929 es esztendő tűzbiz­tonsága kielégítőbb, mint az 1928-asé volt. Tűzoltóink 1928 ban 30 esetben az elmúlt évben pedig csak 20 esetben vonultak ki tűzhöz. Ebből 7 kémény­­tűz volt, 3 idegen határbeli tüzek okoz­ta károkat nem számítjuk, a 17 tüzeset körülbelül 12.000 pengő értéket ham­vasztott el. Tudvalévő, hogy derék tűz­oltóságunk végzi a mentő­szolgálatot is, ami szintén nagyon igénybe veszi a tűzoltókat. 1929 ben 75 esetben vé­geztek a tűzoltók mentő­szolgálatot (1928 ban csak 45 esetben), ebből sze­rencsétlenség volt 14, betegszállítás 61. Ha a fenti számadatok nem is mutat­ják, hogy a tűzoltói szolgálat nagyon megerőltető, azok, akik ismerik a per­manens szolgálat idegromboló hatását, megbecsüléssel gondolnak az orosházi tűzoltókra. Nem kap államsegélyt az orosházi római katolikus iskola A miniszter elismerte,­­hogy túlzsúfolt a katolikus iskola Az orosházi róm. kath. iskolaszék a harmadik tanitói állásra államsegély en­gedélyezését kérte éspedig azért, mert a tanulók létszáma 161 és igy szükség van a harmadik tanitói állás szerve­zésére. A vall.- és közokt. miniszter a ké­relmet nem teljesítette éspedig azért, mert bár elismerte, hogy a kath. iskolák zsúfoltsága nagy, ez­zel szemben azonban a 13 tanitós állami iskolákban mindössze csak 115 tanuló van és igy legalább még 200 tanulót befogadhatnak, en­nélfogva tehát, akik a kath. iskolában nem helyezhetők el, azok iratkozzanak be az állami iskolába. (De ha én, a katolikus szülő, katolikus iskolába sze­retném járatni gyermekemet??! Túl­zsúfolt iskolába kell, hogy járassam?!) 1929-ben 64 lélekkel szapo­rodott Orosháza lakossága Kevesebb születés, kevesebb Házasság és kevesebb Haláleset, mint tavaly A község anyakönyvi hivatala az elmúlt 1929 ik esztendőben 513 születést jegyzett be, 12-vel kevesebbet, mint 1928 ban. Házasságot az elmúlt évben 264 pár kötött, míg az 1928 ban a házassági anyakönyv 284 házasságot mu­at. Ke­vesebb a halálozások száma is 1929 ben csak 437, míg 1928 ban 450 hlálese­­tet anyakönyveztek. A közseg természetes szaporodása tehát 1929-ben 64 fő. Békés megyében 150 szegény anya jelentkezett segélyért 20—70 pengő jut 91 segélyezettnek A sokgyermekes szegény anyák se­gélyezésére, a törvényhatósági bi­zottság által engedélyezett 4000 P-t a vármegye alispánja szétosztotta. Mi­vel azonban a jelentkezők száma oly nagy volt, hogy azokat még a segély­­összeg leszállításával sem lehetett vol­na kielégíteni, ezért a vármegye­­ alis­pánja a törvényhatóság utólagos en­gedélyének reményében 4000 P helyett 4500 P-t osztott széjjel. Jelentkezett segélyre kb. 150 sze­gény anya, ezek közül segélyben ré­szesült 91­ 8-an kaptak egyenként 70 P-t, 22-en 60 P-t, 32-en 50 P-t, 18-an 40 P-t, 6-an 30 P-t, 4-en 25 P-t és egy 20 P segélyt. A segélyezett anyák és illetőleg szülők útján 568 ellátatlan gyerek van érdekelve. Ötvenkilenc jelentkezőt nem lehe­tett segélyben részesíteni, ezek a legközelebbi alkalommal, valószí­nűleg az augusztusban kiosztandó segélyből fognak részesülni. A segélyben részesült annák, az alis­pán által megállapított segélyt a posta­takarékpénztár útján, az illető község elöljáróságánál fogják megkapni, aho­vá az illetőket beidézik. A segély ös­­­szegek 2—3-án érkeznek meg az illeté­kes elöljáróságokhoz. Az orosházi hivatalok ügyforgalmi statisztikája az 1929. évről •A Hivataloknak folyton növekedő munkával kell megbirkózniok Az orosházi hivataloknak az elmúlt évről kimutatott ügyforgalmi statisz­tikája azt mutatja, hogy kivétel nélkül mindenütt növekedik az elintézni való ügyek száma, ami a hivatalnoki karra egyre nagyobb terhet ró. A főszolgabírósági iktatókönyvben 12.405 szám szerepel, amely 500-zal több, mint a tavalyi iktatások száma. Testnevelési ügy 778, kihágási ügy 1885 került elintézésre. Igen szomorú képet mutat az építkezés ügye: míg 1927-ben 760, 1928-ban 477, addig 1929-ben csak 306 építkezési enge­délyt váltottak az egész járás területé­re. A járás községei (Orosházán kívül) 219 útlevelet kaptak. 428 iparengedélyt adott ki a főszolgabíróság, ezzel szemben 240 iparos jelentette be, hogy iparát megszünteti. A községháza ügyforgalma is tete­mesen megnövekedett. 1928-ban 19.313 ügydarab kapott iktatószámot, míg 1929-ben 20.814 darabot kellett iktat­ni. A kézbesítők tavaly 10.778 ügyben jártak el, míg az idén 11.402 bírósági V­i­zz kézbesítés történt. A község vegyes postája tavaly 8502 darab volt, az idén ez is 9937-re szaporodott. Minden hivatalban megállapítható az elintézendő ügyek szaporodása s bár a járásbíróság és a rendőrség csak a jövő héten készítheti el az ügydarabok pontos statisztikáját, már most lehet konstatálni, hogy e két hivatal is munkatöbbletet mutat fel az 1928-as esztendővel szemben. Általános diáksztrájkra készülnek a román egyetemen A jassi­i egyetem hallgatói a kará­csonyi szünidő előtt elhatározik, hogy a szünidő után fo­ytatják a sztrájkot. A Cure.i­ul az üggyel foglalkozva arról értesül, hogy a bukaresti antiszemita diákközpont tegnap foglalkozott az üggyel és kimondotta, hogy amennyi­ben a hatóságok nem vonják vissza az antiszemita tüntetések miatt tett intéz­kedéseiket, a karácsonyi szünidő után valamennyi egyetemen megkezdik a sztrájkot. Ötven ügydarab a kis­­gyűlésen A vármegyei kisgyűlés amint közöl­tük, január 7 én kedden fogja tartani rendes havi ü­ését, amelyen dacára an­nak, hogy a legutolsó ülés óta mind­össze két hét telt el, eltérően a legutób­bi tudósításunkban foglaltaktól, lega­lább 50 ügydarab fog tárgyalás alá ke­rülni, mert már a kiadott főtárgysoro­zaton több, mint 40 ügy szerepel, az ülést megelőzőleg 24 órával érkező ügydarabok pedig, amelyek a póttárgy­sorozatba fognak felvétetni, szintén el­intézés alá kerülnek. Uj év a vármegyénél A vármegyénél régi szokás az, hogy uj év napján a tisztikar testületileg üd­vözölte a vármegye főispánját. Mivel azonban a vármegye főispánja az uj év napját Budapes­en fogja tölteni, ennél­fogva a vármegye alispánja a tisztikar­nak jókivánatait sürgönyileg juttatta ki­fejezésre. A vármegye alispánja előtt sem lesz testületi üdvözlés az új év alkalmából, hanem jókivánatait a tiszti­kar tagjai egyenként fogják kifejezni. Litvínov a cseka garázdálkodása ellen Litvinovv orosz külügyi népbiztos és Mensinszky, a G. P. U. vezetője kö­zött ellentét támadt. Mensinszky ugyanis január 1-től kezdve házkutatá­sokat akar végezni Moszkvában, Le­­ningrádban és a többi nagy város­ban, azokban az épületekben él iro­dákban, amelyekben külföldi állampol­gárok laknak, illetve dolgoznak. Lit­­vinovv közölte Stalinnal, hogy ez na­gyon időszerűtlen éppen most, ami­kor a szovjet kormány meg akarja ja­vítani a viszonyt a külhatalmakkal. Va­lószínű, hogy Mensinszky lemond, mert Stalin helyesli Litvinov felfogá­sát.

Next