Orosházi Friss Hirek, 1930. július-szeptember (7. évfolyam, 146-221. szám)

1930-07-01 / 146. szám

__­______ '%g$r W* **” ^8*' fflp ^W w" ’9^' ^Sír Uőfizetési díj helyben házhoz hordva negyedévre POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV. ker, V pengő 60 fillér, vidékre postán küldve negyed­­i Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kérdésre vo­ívre 7 pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megye- KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: natkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirde­tem mindennap korán reggel. Telefon 113. sz. DEMARTS­IK FERENCZ tés díjszabás szerint. Kéziratot nem adunk vissza Kedd, 1930 julius 1. Ara 8 fillér VII. évfolyam 146. szám. Kingsford Smith most Európába szeretne vissza­repíti Kingsford Smith és társai a Dél Ke­resztje eladása után állítólag egy új Fokker-gépet akarnak vásárolni, ame­lyen Amerikából Európába repülnének. Megünnepelték az izlandi parlament ezeréves fennállását Kopenhágából jelentik, hogy Rejk­­javikban tegnap véget értek a parlament ezer éves fennállása alkalmából rende­zett ünnepek. Az utolsó ünnepségen mintegy 30.000 ember vett részt. A Felvidékről is sáska­járást jelentenek A felvidéki lapok írják : Tőketerebes, Legenyemihály és Upor községek hatá­rában hatalmas sáskarajok jelentek meg. A sáskatömeg két nap alatt teljesen el­pusztította a kapásnövényeket és ki­kezdte a lábon álló gabonát is. A ható­ságok tehetetlenek a csapással szem­ben, mert nincsenek felszerelve semmi­féle védelmi eszközzel. Diáktagja is van a bolíviai forradalmi kormánynak A Bolíviából érkező legújabb jelen­tések most már nem hagynak kétsé­get aziránt, hogy az egész vonalon fölkelők győztek s az egész országban a a forradalmárok urai a helyzetnek. A fölkelőkhöz tartozó bolíviai tisztekből kormányt alakítottak s a diákok is kép­viselve vannak az uj kormányban, mi­után a diákságnak is nagy szerepe volt a forradalom sikerében. Egy diákvezér miniszter lett. Hir szerint az uj kor­mány az összes politikai foglyokat szabadon bocsátotta. A régi rezsimmel tartó előkelőbb polgárok elhagyták a fővárost. A végrehajtót vitriollal le­öntették, az ügyvédet lelőtték A Carnati-erdőben lévő Acci-féle gőzf mésztelep ellen végrehajtást vezet­tek. Gőzfűrésztulajdonos felesége végrehajtót és az annak kíséretében a lévő ügyvédet vitriolsavval leöntötte, úgy, hogy mindketten súlyos égési sebeket szenvedtek. Ekkor érkezett a helyszínre maga a tulajdonos, aki hir­telen dührohamában az ügyvédet le­lőtte. Tette elkövetése után vad futás­ban keresett menedéket és a közeli vas­útállomásig szaladt, ahol kimerülten esett össze. A rendőrség a gyilkos gőzfűrésztulajdonost letartóztatta. A nyolcórás ülések megszavazá­sával kezdődik a Ház bolétacsatája A képviselőház bolétavitája ma dél­előtt szavazással kezdődik: a szomba­ton beterjesztett kormánypárti indít­vány alapján döntenek a nyolcórás ülések bevezetéséről, majd Marschall előadó felszólítása után megindul az ellenzéki offenzíva a bolétajavaslattal szemben. Vasárnap sürgöny útján szólítot­ták föl a kormánypárti képviselő­ket arra, hogy kedden délelőtt pontosan 10 órakor jelen legyenek a képviselőházban és a bolétavitában ne forduljon elő az a legutóbb már állandósult eset, hogy a Ház 245 képviselője közül lega­lább 180—200 mindig hiányzott. A bolétavita ellenzéki szónoka Gaál Gasz­­ton lesz, aki a mezőgazdaság meg­segítésének legegyszerűbb módjaként a földadó elengedését fogja meg­sürgetni, de folytatja a harcot a falusi házadó és a közmunkavált­­ság megszüntetéséért is. A kormány arra számít, hogy nyolc­órás ülések mellett legkésőbb a hét végére befejező­dik a vita, ami egyszersmind a negyedfél hónapos nyári vakáció megkezdését is jelenti. A bolettajavaslattal szemben az el­lenzéknek csaknem valamennyi tagja föl fog vonulni. „A tisztviselői karnak fél­éke­­nyen kell őrködnie reputációja fölött" Barcsról jelentik: Görgey József képviselő vasárnap délután beszámolót mondott, amelyen Sztranyavszky államtitkár is részt vett. Görgey beszédében nemzeti demokrácia hívének vallotta magát. Sztranyavszky azt hangsúlyozta, hogy a a tisztviselő karnak, amelytől az ország méltán követel fokozottabb munkát és lelkiismeretet, féltékenyen kell őrködnie reputációja szeplőtlensége fölött. A boléta — m­ondotta — csak Forli-tapasz, amellyel rákot gyógyítani ugyan nem lehet, azonban enyhíteni lehet a beteg fájdalmait addig, amíg műtőasztalra fektetik. „Új honfoglalásra kell indulnia ötmillió magyar kisgazdának“ A király kérdést nem lehet a magyar nép akarata ellen megoldani — A vasárnapi kisgazdagyű­lés De­recskén A biharvármegyei Független Közsé­gi Földműves és Polgári Párt vasár­nap délelőtt tarotta Derecskén zászló­bontó gyűlését. Vitéz Bajcsy Zsilin­szky Endre, Derecske volt országgyű­lési képviselője beszélt.­­ Elérkezett a tizenkettedik órája an­nak — mondotta — hogy a kisgazda­társadalom, amely a nemzet gerincét alkotja, súlyának megfelelő tekintély­re emelkedjék és megszabadítsa ma­gát a klikkek garázdálkodásaitól. A kisgazdatársadalmat különböző érdekek igájába terelték, a kor­mány pedig a föld alá kénysze­ríti a hatamas tömegek szervez­kedését. Ezt tovább nem lehet tétlenül nézni, mert hiszen ha nem engedik meg­­ a tömörülést, akkor a mozgalom a kom­munizmus felé ferdul. A kisgazdáknak életkérdésük, hogy maguk szervezked­jenek, üssenek az asztalra és fogják meg a hatalom kezét. A Nagyatádi-féle mozgalomra térve át, Zsilinszky annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a Nagyatádi által kezdett mozga­lom nem egészen árulásba, hanem a kisüstbe és a kétszázötven töves dohányengedélyekbe laposodott bele. A királykérdésről szólva, elmondot­ta, hogy a királykérdést meg kell ol­­dani, de oly probléma ez, mondotta, amelynek megoldásából a magyar nép akaratát kizárni nem lehet. A magyar nép tiltakozik minden olyan megoldás ellen, amely a népakarattal szembefordul. Beszéde során figyelmeztette az ille­tékeseket, hogy minden kísérlettel szemben amely a Romániáéhoz hasonló o­­perettszerű visszatérést célozza, a legerélyesebb és legelszántabb megtorlással él a nemzet. A magyar nép ezer év óta maga dönti el sorsát és nem lehet most ebben a nagyfontosságú kérdésben a magyar nép nélkül, vagy akarata ellenére dön­teni. »Vissza kell térni Pusztaszerhez, új honfoglalásra kell indulnia az ötmillió kisgazdának« — így fejezte be beszé­dét Zsilinszky és ígéretet tett, hogy akik tiszta és nemes indulattal nézik a magyar nép szenvedéseit, mind ott lesznek az új pusztaszeri vérszerző­désnél. A csorbatói konferencia A kisantant képviselői csorbatói konferenciájukon olyan értelmű határo­zatot hoztak, hogy semmi okuk sincs arra, hogy a magyar kérdésben el­foglalt álláspontjukon változtassanak. No, ezért a határozatért ugyan nem volt értelme ebben a nyári kániku­lában a Csorba-tó hűvös partján me­nedéket keresni. Ahhoz azután szó fér, hogy van-e jelentősége az ilyen kis­­antant-határozgatásoknak. Megállapít­juk, hogy a kisantant konferenciázga­­tása tulajdonképen lényegileg porhin­tés a világ szemébe, hogy ők milyen egységesek, mily hatalmas erőt kép­viselnek az európai politikában s hogy mily nagy szükség van szövetségükre, Európa közel keletének s status quoja érdekében. Ez olyan dolog, mint mi­kor valaki pótolhatatlannak tartja ma­gát s ezt elhitetni akarja környezetével, de jön egy influenza bacillus, ágyba­­dönti s kisül, hogy épenséggel nem dőlt össze a világ, sőt utóda talán jobban is csinálta a dolgokat. A ki­adott hivatalos jelentés mögött, ha valaki olvasni tud, inkább arra a meg­állapításra jöhet, hogy ez a csorbatói tanácskozás csupán pro forma konfe­­renciázás volt s talán egy kis puha­­tolódzás egymás területein, hogy mi­ként vélekednek a hágai és párisi tár­gyalások után beállt erőviszonyokról. Szükségesnek tartották, hogy Páris után, ahol éppen elég leckét kaptak, kissé összeszedjék megtépett hadállá­saikat. Azonban nem oktalanok, hogy ne találtak volna a tárgyalásokhoz o­­lyan kiindulási pontot, amelyik ne biz­­tonosítsa számukra e tekintetben az összhangot. S ez Magyarország. He­tekkel megelőzőleg tele volt Európa sajtója a magyar királykérdés idősze­rűtlen és oktalan pertraktálásával, a­­mely híranyag a kisantant hír­ irodái útján jutott el a sajtóhoz. Ezt az ak­ciót már akkor az európai közvéle­mény megdolgozásának tekintettük s most a csorbatói konferencia után a leghatározottabban megállapíthatjuk, hogy mindez a sok badar hit csak azért bocsájtatott útra, hogy a kisan­tant az ő jelentőségét s szövetségének szükségességét indokolni tudja a világ előtt. Eürdő Tisztelettel: le if [UNK] _en kelméinket, I ' frottier és eponge anyagból,­­ Konstantin Testvérek valamint rollier lepedőket és törülközőket kipróbált minőségben ajánlunk tisztelt vevőinknek. Hódmezővásárhely­—Orosháza, Fennáll 1744. óta.

Next