Orosházi Friss Hirek, 1931. január-március (8. évfolyam, 1-73. szám)

1931-01-10 / 7. szám

2 _______________________Orosházi Friss Hírek_______________ Tíz nap Tíz napja van a Halmi-társulat Orosházán s ez alatt a tíz n­ap alatt hősiesen állja azt a közönyt, ame­lyik éppen azok részéről ért, ahol még a mai rossz gazdasági viszo­nyok között is hivatott, hogy elbír­ható áldozatokat hozzon a kultúrá­ért. Nem írnék a társulat érdeké­ben, ha eddigi teljesítményével erre rá nem szolgálna s ha nem meg­győződésből írhatnám, hogy 3 és fél év óta Halmi társulata Orosházán az egyetlen együttes (Alapiékat kivéve!) ahol becsületes, törekvő, hibátlan és bizony — művészi ambíciókat látok s következőképpen olyan elő­adásokat, amelyeket nem is lehet összehasonlítani a múlt szezonok legtöbbször pongyola, rendetlen, fej­nélküli színházi produkcióival. Higg­­jék el nekem, hogy a Halmi-társulat érdemes arra a támogatásra, amiben az előző társulatokat részesítette a közönség. Járjanak színházba leg­alább azok, akiket a múlt szezonok­­ban ott láttam, segítsék ezt a jó társulatot ahoz, hogy a tervezett 4— 5 hetet itt tölthessék Orosházán és ne kellessék a „minden szépért lel­kesedő“ Orosházáról pár nap múl­tán — hiszen igy nem bírhatják to­vább — megszöknie ennek a ren­des társulatnak. Más városokban színpártoló egyesületek alakulnak a haldokló színészet érdekében, mert érzik azt a kincset, amit a színpad a kultúra szolgálatában jelent. Ha már Orosházán nem akad vezető egyéniség, aki a színpártoló egye­sület megalakításának kezdeménye­zését vállalná, fogjon össze maga a közönség, ölelje szívére a Halmi­társulatot, látogassa az előadásait és szeresse, keresse önmagának azt az esti 2—3 órát, ami alatt elfeledheti a napi élet idegölő keserűségét. P Halálra ítéltek egy zalai magyart Kanadában Kovács János 1910-ben vándorolt ki Kanadába a zalamegyei Csap köz­ségből. 25 éves volt akkor Kovács János, aki kinti küszködése során elég jómódot tudott magának te­remteni. 1930. szeptemberében Ko­vács János ittasan Wellandban nagy utcai botrányt csinált. Rendőr jött, akire Kovács rátámadt és vadász­­fegyverével a rendőrt keresztüllőtte, aki holtan rogyott össze. A wel­­landi esküdtszék verdiktje alapján Kovács Jánost halálra ítélték. A ha­lálraítélt magyart börtönében meg­látogatta Páter Hédly Jeromos, a Nagykanizsáról Kanadába került hí­res frandikánus hitszónok. Hédly páter közbenjárására a wetlandi ma­gyarok elhatározták, hogy kegyel­mi kérvényt nyújtanak be honfitár­suk megmentése érdekében Amerika szanálni akarja a kínai ezü­stvalutát A washingtoni szenátus külügyi bizottságának pénzügyi albizottsága egy nagy ezüstkölcsön tervével fog­lalkozik, amelyet a Kínában érde­kelt hatalmak adnának a nankingi kormánynak a kínai ezüstvaluta megszilárdítása céljából. A kölcsön kibocsátásában a terv szerint Fran­ciaország, Anglia és Japán is részt­­venne és az amerikai rész 250 mil­lió dollárt tenne ki. A valuta stabi­lizációján kívül a kölcsön invesztí­­ciós célokat is szolgálna és Ameri­kában azt remélik, hogy ezen a ré­ven talán sikerül Kína vásárlóképes­ségét fokozni és lehetővé tenni na­gyobb mennyiségű amerikai búza és ipari cikkek kivitelét. ;r Csak 84 pengő hiúra van 2­. Kiss Istvánnénak A négyes társaságot bevitték a gyulai ügyész­ségre Megírtuk tegnapi szám­unkban, hogyan akarták megkárosítani D. Kiss Istvánnét az a négy tagból ál­ló társaság, amelyik megkaparitotta »Juliska néni« betétkönyvét. Detek­­tívjeink lefolytatták a nyomozást, melynek során a D. Kiss István által bejelen­tett 1700 pengőnyi kár 84 pen­gőre zsugorodott, ennyit köl­tött el a takarékkönyvre kivett összegből Hegedűs Katalin, Csávás Béla, G. Kiss Etel és Tóth Károly összesen. Miután a nyomozás ebben az ügyben befejezést nyert tegnap dél­előtt mind a négyőjüket beszállítot­ták a gyulai kir. ügyészség foghá­zába Jl Nemssen­ Bánik: tisszta jöve­delme 8,285.000 pengő A főtanács megállapította a bank mérlegét A Magyar Nemzeti Bank főtaná­csa tegnap tartott ülésén Popovics Sándor dr. b. t. t. elnök, napirend előtt kegyeletes szavakkal emléke­zett meg Szabóky Alajos dr. állam­titkárnak, a Magyar Nemzeti Bank kormánybiztosának elhunytáról és méltatta azokat az érdemeket, ame­lyeket az elhunyt az ország pénz­ügyeinek konszolidációja terén szer­zett, valamint azt a megértő mun­kásságot, amellyel a Magyar Nem­zeti Bankot céljai elérésében támo­gatta. A főtanács ezután Schober Béla dr. vezérigazgató előterjesztése alap­ján jóváhagyta a bank mérlegét, va­lamint nyereség- és veszteség-szám­láját, amelyek szerint az 1930. évi tiszta jövedelem 8.285.000 pengő. A főtanács elhatározta, hogy az elért üzleti eredményből 12 százalékos osztalék, azaz 100 aranykorona n. é. részvényenként 12 aranykorona (13.90 pengő) kifizetését fogja a február 3-án tartandó közgyűlésnek javaslatba hozni. Január 18-ig keéll késszen lenni a néps­­zámlálással A főszolgabíróság előterjesztése a Központi Statisztikai H­ivatalb on Az Orosházi Friss Hirek írta meg, hogy a népszámlálás munkájával a számláló biztosok nem lehetnek ké­szen a kitűzött időre . Lázár Lajos jegyző arra kérte a főszolgabírót, hogy 10 nappal tolja ki az erede­tileg január 10-ben megállapított ha­táridőt, melyre a népszámlálást be kellett volna fejezni. A főszolgabíróságon dr. Sorbán Jenő már elküldte, előterjesztését a Központi Statisztikai Hivatalnak az­iránt, hogy a számlálási munka befejezé­sére január 18, az anyag ellen­őrzésére, felülvizsgálatára feb­ruár 5 és végül az összes iratok és kimutatások felterjesztésére február 10-ig adjon haladékot a Statisztikai Hivatal. A főszolgabíróságot az előterjesz­tés megtételére az indította, hogy a járásnak csaknem minden községé­ből olyan jelentések érkeztek, hogy a munkával túlterhelt számláló biz­tosok január 10-re magát a nép­­számlálást, ha meg is győznék, az időközben megszaporodott munká­val (választói névjegyzék, bejelentő­­lapok, házbejelentés) nem bírnak elkészülni. Nagy nehézséget okoz a munka tovább folytatásában az a körül­mény, hogy a tanítóknak, akik számláló biztosok voltak, ma meg kellene kezdeniük az iskolákban a tanítást. Intézkedés történik olyan irányban is, hogy számlálóbiztos­­tanítókat még 8 napig mentesítsék a tanítástól. Tessérek, rendőrök, polgárok: véres harca Kecskeméten Szíven szúrtak egy tüzért Kecskeméten tegnap 15 tagú ré­szeg tüzércsoport vonult végig a Szegedi utcán, mindenkibe belekö­töttek, ablakokat vertek be. Pár rendőr megkísérelte rendre inteni őket, azonban nem engedelmesked­tek, majd több megtámadott civil is beleavatkozott a dulakodásba. Pár perc alatt valóságos utcai harc fej­lődött ki, aminek a végén Deák Fe­renc 25 éves főtüzér átszűrt szívvel holtan terült el a földön. A megfékezett tüzéreket lefegyve­rezték és beszállították a rendőr­ségre. A katonák vallomása szerint rendőrkard járta át az ittas katona szívét, a rendőrök vallomásából azonban ez nem derül ki, hanem az látszik valószínűnek, hogy valame­lyik polgári egyén döfte bele a ha­lálos bicskát. Az ügy tisztázására úgy a kato­nai, mint a polgári hatóság részéről megindult a vizsgálat. Kedvezményes áron fűmagot osztanak ki A földmivelésügyi miniszter a le­geltetési társulati, birtokossági kö­zös és községi közlegelők gyepesí­tését ebben az esztendőben is anya­gi támogatással előmozdítja, még­pedig olyanképpen, hogy a tavaszi és az őszi vetés céljaira kedvezmé­nyes áru, a magkereskedelmi árnál negyven százalékkal olcsóbb, lehető­leg hazai termésű, jó minőségű fa­­vetőmagot bocsát a legeltetési tár­sulatok, birtokosságok és községek rendelkezésére. A fűmagvaknak az év második felében való kiosztását a jövőben mellőzi a miniszter, tehát azoknak, akik a fűmagvakat az őszi évszakban kívánják elvetni, igényei­ket szintén most kell bejelenteniük. A füvetőmag március folyamán ke­rül szállításra, _____1931. január 10 Az igaz magyar írta Lászlóffy Gusztáv. VII. Barabás interpelációja nagy szen­zációt keltett. Eljutott a király fü­lébe is. És nagy volt az öröm, a lel­ki megnyugvás, amikor a gyűlölt dal helyett a katona banda az Isten áld meg a magyart játszotta el, amit a jelenlévők mindannyian együttes é­­nekléssel kísértek. A képviselők, mágnások, mindannyian melegen szorongatták Barabás kezét. Ezt ne­ked köszönhetjük. És ez a polgár ember, akinek főpa­pok, főméltóságok, hercegek, gró­fok, bárók szorongatták hazafias ke­zét, aki elhárított magától miniszter­séget, titkos tanácsosságot, anyagi előnyöket, csak azért, hogy nemzete függetlenségéért szabadon küzdhes­­sen, inkább választja a számüze­­tésszerű hontalanság szegény kenye­rét, mintsem a vérrel áztatott szent Golgota földjét, a szülővárosát, Ara­­dot otthagyja. Összetart szerencsét­len testvéreivel. Mint­ha pásztor, nem hagyja el nyáját, bölcs, hig­gadt, öreg vérével, görcsösen szo­rongatva tartja kezében a magyar kolompot. Bár engedné az Úristen elérnie azt az időt, amikor Rother­­mere aranyos napsugara világítja be magyar hazánk égboltját s bár ő is fürödhetne ebben a napsugarak­ban, amelyek bizonyára matuzálemi erőt villanyoznának öreg lelkébe. És ő, az elszakított testvér, még megaláztatásunkban is tud felénk vi­gasztaló szavakat küldeni. »Bár Ma­gyarország nagy véráldozattal, óri­ási anyagi veszteséggel és kínzó megkisebbítéssel fizette meg az árát, de kicsisége tudatában is örülhet an­nak, hogy megszabadult Ausztriától. Mit adjunk mi szegény magyarok ennek a nagy testvérünknek, aki a nehéz időkben csupasz mellével hal­­gattatta el a Gotterhaltét? Adhatunk — és nem is kíván többet — tisz­teletet, megbecsülést, szeretetet, megemlékezést és az általa bemuta­tott hazaszeretet követését. Rég idő óta ismerem, Orosháza község tiszta magyar vérű lakosai­nak függetlenségi érzelmeit. Jó szol­gálatot és kedves kötelességet vél­tem teljesíteni azzal, hogy ezt a nagy emberünket (mert csak a mi­enk ő és nem az óráé) közelebb hoz­tam hozzánk s megösmertettem po­litikai múltját. Ha a kitűzött célom csak részben sikerült is hálás köszönetet mondok e helyen Szél István főmérnök bará­tomnak, (az öccse az aradi magya­rok egyesületének alelnöke), aki az adatokat szíves volt rendelkezésemre bocsájtani. (Vége.) Bajban vannak a zenészek Miskolcról jelentik: Farsang kü­szöbén erretájt is tisztogatják a bál­termeket, javítgatják a parkettát, tö­­rölgetik a tánctermek ablakait, fé­­nyesítgetik a csillárokat. Egyelőre áll a vita akörül: illik-e farsangolni mostanában? De mi lesz az amúgy­­is nehéz sorsba jutott cigánymuzsi­­ku­sok­kal, ha elmarad a farsangolás? Az országban sok száz a nyomorgó, munkátlan cigánymuzsikusok száma. Neves prímások inségsegélyt kér­nek. Miskolcon, valamint Borsod megyében megdöbbentően nagy az ínséges cigánymuzsikusok száma. A borsodi vármegyeháza kapuja alatt egész cigánybandák sorakoznak. Csupa panaszkodások, hogy sehol­­sem mulatnak, nincsenek bálok, táncmulatságok, muzsikus disznóto­rok.­­Nemcsak Miskolcon, Oros­házán is nagy a baj a cigánysoron.V

Next