Orosházi Friss Hirek, 1931. január-március (8. évfolyam, 1-73. szám)
1931-01-10 / 7. szám
2 _______________________Orosházi Friss Hírek_______________ Tíz nap Tíz napja van a Halmi-társulat Orosházán s ez alatt a tíz nap alatt hősiesen állja azt a közönyt, amelyik éppen azok részéről ért, ahol még a mai rossz gazdasági viszonyok között is hivatott, hogy elbírható áldozatokat hozzon a kultúráért. Nem írnék a társulat érdekében, ha eddigi teljesítményével erre rá nem szolgálna s ha nem meggyőződésből írhatnám, hogy 3 és fél év óta Halmi társulata Orosházán az egyetlen együttes (Alapiékat kivéve!) ahol becsületes, törekvő, hibátlan és bizony — művészi ambíciókat látok s következőképpen olyan előadásokat, amelyeket nem is lehet összehasonlítani a múlt szezonok legtöbbször pongyola, rendetlen, fejnélküli színházi produkcióival. Higgjék el nekem, hogy a Halmi-társulat érdemes arra a támogatásra, amiben az előző társulatokat részesítette a közönség. Járjanak színházba legalább azok, akiket a múlt szezonokban ott láttam, segítsék ezt a jó társulatot ahoz, hogy a tervezett 4— 5 hetet itt tölthessék Orosházán és ne kellessék a „minden szépért lelkesedő“ Orosházáról pár nap múltán — hiszen igy nem bírhatják tovább — megszöknie ennek a rendes társulatnak. Más városokban színpártoló egyesületek alakulnak a haldokló színészet érdekében, mert érzik azt a kincset, amit a színpad a kultúra szolgálatában jelent. Ha már Orosházán nem akad vezető egyéniség, aki a színpártoló egyesület megalakításának kezdeményezését vállalná, fogjon össze maga a közönség, ölelje szívére a Halmitársulatot, látogassa az előadásait és szeresse, keresse önmagának azt az esti 2—3 órát, ami alatt elfeledheti a napi élet idegölő keserűségét. P Halálra ítéltek egy zalai magyart Kanadában Kovács János 1910-ben vándorolt ki Kanadába a zalamegyei Csap községből. 25 éves volt akkor Kovács János, aki kinti küszködése során elég jómódot tudott magának teremteni. 1930. szeptemberében Kovács János ittasan Wellandban nagy utcai botrányt csinált. Rendőr jött, akire Kovács rátámadt és vadászfegyverével a rendőrt keresztüllőtte, aki holtan rogyott össze. A wellandi esküdtszék verdiktje alapján Kovács Jánost halálra ítélték. A halálraítélt magyart börtönében meglátogatta Páter Hédly Jeromos, a Nagykanizsáról Kanadába került híres frandikánus hitszónok. Hédly páter közbenjárására a wetlandi magyarok elhatározták, hogy kegyelmi kérvényt nyújtanak be honfitársuk megmentése érdekében Amerika szanálni akarja a kínai ezüstvalutát A washingtoni szenátus külügyi bizottságának pénzügyi albizottsága egy nagy ezüstkölcsön tervével foglalkozik, amelyet a Kínában érdekelt hatalmak adnának a nankingi kormánynak a kínai ezüstvaluta megszilárdítása céljából. A kölcsön kibocsátásában a terv szerint Franciaország, Anglia és Japán is résztvenne és az amerikai rész 250 millió dollárt tenne ki. A valuta stabilizációján kívül a kölcsön invesztíciós célokat is szolgálna és Amerikában azt remélik, hogy ezen a réven talán sikerül Kína vásárlóképességét fokozni és lehetővé tenni nagyobb mennyiségű amerikai búza és ipari cikkek kivitelét. ;r Csak 84 pengő hiúra van 2. Kiss Istvánnénak A négyes társaságot bevitték a gyulai ügyészségre Megírtuk tegnapi számunkban, hogyan akarták megkárosítani D. Kiss Istvánnét az a négy tagból álló társaság, amelyik megkaparitotta »Juliska néni« betétkönyvét. Detektívjeink lefolytatták a nyomozást, melynek során a D. Kiss István által bejelentett 1700 pengőnyi kár 84 pengőre zsugorodott, ennyit költött el a takarékkönyvre kivett összegből Hegedűs Katalin, Csávás Béla, G. Kiss Etel és Tóth Károly összesen. Miután a nyomozás ebben az ügyben befejezést nyert tegnap délelőtt mind a négyőjüket beszállították a gyulai kir. ügyészség fogházába Jl Nemssen Bánik: tisszta jövedelme 8,285.000 pengő A főtanács megállapította a bank mérlegét A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa tegnap tartott ülésén Popovics Sándor dr. b. t. t. elnök, napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Szabóky Alajos dr. államtitkárnak, a Magyar Nemzeti Bank kormánybiztosának elhunytáról és méltatta azokat az érdemeket, amelyeket az elhunyt az ország pénzügyeinek konszolidációja terén szerzett, valamint azt a megértő munkásságot, amellyel a Magyar Nemzeti Bankot céljai elérésében támogatta. A főtanács ezután Schober Béla dr. vezérigazgató előterjesztése alapján jóváhagyta a bank mérlegét, valamint nyereség- és veszteség-számláját, amelyek szerint az 1930. évi tiszta jövedelem 8.285.000 pengő. A főtanács elhatározta, hogy az elért üzleti eredményből 12 százalékos osztalék, azaz 100 aranykorona n. é. részvényenként 12 aranykorona (13.90 pengő) kifizetését fogja a február 3-án tartandó közgyűlésnek javaslatba hozni. Január 18-ig keéll késszen lenni a népszámlálással A főszolgabíróság előterjesztése a Központi Statisztikai Hivatalb on Az Orosházi Friss Hirek írta meg, hogy a népszámlálás munkájával a számláló biztosok nem lehetnek készen a kitűzött időre . Lázár Lajos jegyző arra kérte a főszolgabírót, hogy 10 nappal tolja ki az eredetileg január 10-ben megállapított határidőt, melyre a népszámlálást be kellett volna fejezni. A főszolgabíróságon dr. Sorbán Jenő már elküldte, előterjesztését a Központi Statisztikai Hivatalnak aziránt, hogy a számlálási munka befejezésére január 18, az anyag ellenőrzésére, felülvizsgálatára február 5 és végül az összes iratok és kimutatások felterjesztésére február 10-ig adjon haladékot a Statisztikai Hivatal. A főszolgabíróságot az előterjesztés megtételére az indította, hogy a járásnak csaknem minden községéből olyan jelentések érkeztek, hogy a munkával túlterhelt számláló biztosok január 10-re magát a népszámlálást, ha meg is győznék, az időközben megszaporodott munkával (választói névjegyzék, bejelentőlapok, házbejelentés) nem bírnak elkészülni. Nagy nehézséget okoz a munka tovább folytatásában az a körülmény, hogy a tanítóknak, akik számláló biztosok voltak, ma meg kellene kezdeniük az iskolákban a tanítást. Intézkedés történik olyan irányban is, hogy számlálóbiztostanítókat még 8 napig mentesítsék a tanítástól. Tessérek, rendőrök, polgárok: véres harca Kecskeméten Szíven szúrtak egy tüzért Kecskeméten tegnap 15 tagú részeg tüzércsoport vonult végig a Szegedi utcán, mindenkibe belekötöttek, ablakokat vertek be. Pár rendőr megkísérelte rendre inteni őket, azonban nem engedelmeskedtek, majd több megtámadott civil is beleavatkozott a dulakodásba. Pár perc alatt valóságos utcai harc fejlődött ki, aminek a végén Deák Ferenc 25 éves főtüzér átszűrt szívvel holtan terült el a földön. A megfékezett tüzéreket lefegyverezték és beszállították a rendőrségre. A katonák vallomása szerint rendőrkard járta át az ittas katona szívét, a rendőrök vallomásából azonban ez nem derül ki, hanem az látszik valószínűnek, hogy valamelyik polgári egyén döfte bele a halálos bicskát. Az ügy tisztázására úgy a katonai, mint a polgári hatóság részéről megindult a vizsgálat. Kedvezményes áron fűmagot osztanak ki A földmivelésügyi miniszter a legeltetési társulati, birtokossági közös és községi közlegelők gyepesítését ebben az esztendőben is anyagi támogatással előmozdítja, mégpedig olyanképpen, hogy a tavaszi és az őszi vetés céljaira kedvezményes áru, a magkereskedelmi árnál negyven százalékkal olcsóbb, lehetőleg hazai termésű, jó minőségű favetőmagot bocsát a legeltetési társulatok, birtokosságok és községek rendelkezésére. A fűmagvaknak az év második felében való kiosztását a jövőben mellőzi a miniszter, tehát azoknak, akik a fűmagvakat az őszi évszakban kívánják elvetni, igényeiket szintén most kell bejelenteniük. A füvetőmag március folyamán kerül szállításra, _____1931. január 10 Az igaz magyar írta Lászlóffy Gusztáv. VII. Barabás interpelációja nagy szenzációt keltett. Eljutott a király fülébe is. És nagy volt az öröm, a lelki megnyugvás, amikor a gyűlölt dal helyett a katona banda az Isten áld meg a magyart játszotta el, amit a jelenlévők mindannyian együttes énekléssel kísértek. A képviselők, mágnások, mindannyian melegen szorongatták Barabás kezét. Ezt neked köszönhetjük. És ez a polgár ember, akinek főpapok, főméltóságok, hercegek, grófok, bárók szorongatták hazafias kezét, aki elhárított magától miniszterséget, titkos tanácsosságot, anyagi előnyöket, csak azért, hogy nemzete függetlenségéért szabadon küzdhessen, inkább választja a számüzetésszerű hontalanság szegény kenyerét, mintsem a vérrel áztatott szent Golgota földjét, a szülővárosát, Aradot otthagyja. Összetart szerencsétlen testvéreivel. Mintha pásztor, nem hagyja el nyáját, bölcs, higgadt, öreg vérével, görcsösen szorongatva tartja kezében a magyar kolompot. Bár engedné az Úristen elérnie azt az időt, amikor Rothermere aranyos napsugara világítja be magyar hazánk égboltját s bár ő is fürödhetne ebben a napsugarakban, amelyek bizonyára matuzálemi erőt villanyoznának öreg lelkébe. És ő, az elszakított testvér, még megaláztatásunkban is tud felénk vigasztaló szavakat küldeni. »Bár Magyarország nagy véráldozattal, óriási anyagi veszteséggel és kínzó megkisebbítéssel fizette meg az árát, de kicsisége tudatában is örülhet annak, hogy megszabadult Ausztriától. Mit adjunk mi szegény magyarok ennek a nagy testvérünknek, aki a nehéz időkben csupasz mellével halgattatta el a Gotterhaltét? Adhatunk — és nem is kíván többet — tiszteletet, megbecsülést, szeretetet, megemlékezést és az általa bemutatott hazaszeretet követését. Rég idő óta ismerem, Orosháza község tiszta magyar vérű lakosainak függetlenségi érzelmeit. Jó szolgálatot és kedves kötelességet véltem teljesíteni azzal, hogy ezt a nagy emberünket (mert csak a mienk ő és nem az óráé) közelebb hoztam hozzánk s megösmertettem politikai múltját. Ha a kitűzött célom csak részben sikerült is hálás köszönetet mondok e helyen Szél István főmérnök barátomnak, (az öccse az aradi magyarok egyesületének alelnöke), aki az adatokat szíves volt rendelkezésemre bocsájtani. (Vége.) Bajban vannak a zenészek Miskolcról jelentik: Farsang küszöbén erretájt is tisztogatják a báltermeket, javítgatják a parkettát, törölgetik a tánctermek ablakait, fényesítgetik a csillárokat. Egyelőre áll a vita akörül: illik-e farsangolni mostanában? De mi lesz az amúgyis nehéz sorsba jutott cigánymuzsikusokkal, ha elmarad a farsangolás? Az országban sok száz a nyomorgó, munkátlan cigánymuzsikusok száma. Neves prímások inségsegélyt kérnek. Miskolcon, valamint Borsod megyében megdöbbentően nagy az ínséges cigánymuzsikusok száma. A borsodi vármegyeháza kapuja alatt egész cigánybandák sorakoznak. Csupa panaszkodások, hogy seholsem mulatnak, nincsenek bálok, táncmulatságok, muzsikus disznótorok.Nemcsak Miskolcon, Orosházán is nagy a baj a cigánysoron.V