Orosházi Friss Hirek, 1931. október-december (8. évfolyam, 222-296. szám)

1931-10-01 / 222. szám

r 1« "Wl/í «>J ^ ^ * /Csütörtök, 1931. október 1. jMJ?€ ä JEL%B 0MAM.CJ?» A ^ ^ JpC " Vili- évfolyam 222. szám. RisfilfR^ Előfizetési árak: Helyben egy negyedévre MRánfrflP$tfi ® tóflF ® ÍÍ llftflBBftftWtIHiMli Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, 5.60 P, vidékre egy negyedévre 7 pengő. IV., Bajza utca. A kiadóhivatal minden kér-Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min ””désre vonatkozólag válaszbélyeggel küld hennap korán reggel. Telefon 113. szám. Laptulajdonos: DEMAVITSIK FERENCZ értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Dr. Márky Barna alispán nyilatkozata a téli inségakció ügyében a minisztériumi értekezlet csak elvi jelentőségű vett Az országos inségenyhitéssel kapcsolatban hétfőn és kedden Budapesten lefolyt nagyjelentőségű megbeszélések ügyében az Orosházi Friss Hírek munkatársa kérdést intézett dr. Márky Barna alispánhoz, aki a többek között a következőket mondotta: Az egész ország közönsége nagy figyelemmel kísérte azt az értekezletet, amely a gazdasági válság okozta ínség enyhítése ügyében Budapesten a kormány kezdeményezésére indult meg. Az inségakció kezdetét az a két értekezlet jelentette, melyet szeptember 28-án és 29-én tartottak meg a belügyminisztériumban dr. Ivády Béla földm. miniszter elnöklete alatt Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter és dr. Ernst Sándor népjóléti és kultuszminiszter személyes jelenlétében, valamint a többi összes minisztériumok képviselete mellett. Ezeken az értekezleteken az összes törvényhatóságok fő és alispánjai, valamint a törvényhatósági jogú városok polgármesterei is részt vettek. Békésvármegye eredetileg 28-ára volt az értekezletre meghíva, de a közgyűlés miatt ezt másnapra halasztották Békés vármegyét illetőleg. Hangsúlyoznom kell, hogy ez az értekezlet egyelőre csak elvi jelentőségű volt, míg az alispánok és polgármesterek által az értekezletre vitt kimutatásokat a minisztérium igyekszik mielőbb feldolgozni és csak ennek megtörténte után lehet megtudni azt, hogy az egyes megyék, illetve törvényhatóságok a tényleges inségakció céljaira mennyi gabonát, illetőleg mennyi készpénzt kapnak. Az akció tulajdonképpen három részre tagozódik. Az irányelv az mind a három résznél, hogy ellenszolgáltatás nélkül csak a kereset és munkaképtelen, valamint teljes vagyontalan személyek részesülhetnek segélyben. Egyébként a vármegyék munkaalkalmakat igyekeznek biztosítani és ezeknél a munkaalkalmaknál alkalmazott munkások természetbeni, illetve készpénzben való kifizetéséhez az államtól kapnak a törvényhatóságok megfelelő mennyiségű búzakölcsönt. A búzát a m. kir. földm. miniszter bocsájtja a vármegyék rendelkezésére és a rendelkezésre bocsájtott mennyiséget a vármegyék készpénzben kolettamentesen mázsánként 6 P-vel számítva kötelesek kifizetni, vagy ha a szükséges fedezettel a vármegye nem rendelkeznék, az összegért garanciát kell vállalnia. A megye az általa kifizetett összegekért a községeknél talál fedezetet, mert a községeknek, illetőleg a városoknak tovább adandó gabonát ezek garanciája mellett adja ki. Az akció második része a népjóléti miniszter a rendelkezésére álló nem nagy összegű hitel terhére némi készpénz segélyezés, amelyet a vármegyék között osztanak fel. Ezen kívül kisebb mennyiségű ruházati cikket is juttatnak az ínségeseknek, amely ruházati cikkek elkészíttetésénél a népjóléti miniszter a vármegyék ipari lakosságát is foglalkoztatja, vagyis bizonyos kontingens cipőt és ruhát, a vármegyék munkanélküli kisiparosságával készíttet el. A harmadik része az akciónak a kereskedelmi miniszter hatáskörébe tartozik, aki is — hangsúlyozom — a rendelkezésre álló és országos viszonylatban csekélynek mondható összeg terhére földmunkálatokat tesz folyamatba. Még egyszer kijelentem, — mondotta az alispán — hogy az az összeg, illetőleg természetbeni adomány, melyeket a minisztérium Békés vármegyének juttat, még ismeretlen, de azt is ki kell jelentenem, hogy a munkanélküliek segélyezésére az 1930. és 1931. években lefolytatott akció kereteit a most meginduló akció sem fogja meghaladni. Csaknem ötezer munkáscsalád megélhetését biztosítja a készülő szénrendeleti 33-as bizottság tegnapi ülése Csizmadia András felszólalása a bizottságban A 33-as bizottság Ugron Gábor elnöklete alatt tegnap délelőtt ülést tartott, melynek napirendjén az ország szénszükségletének ellátását szabályozó rendelettervezetet vitatták meg. A kormány részéről gróf Károlyi miniszterelnök, dr. Kenéz kereskedelemügyi miniszter, Ivády földmivelésügyi miniszter és Darányi Kálmán államtitkár volt jelen az ülésen. A rendelettervezetet Temesváry előadó ismertette. Rámutatott, hogy bár a kereskedelem terén minden megkötöttség zavarólag hat, most igen fontos körülmények sürgetik a szénellátás szabályozását s nemcsak valutáris érdekek, hanem szociális szempontok is vezetik a kormányt, amikor az ország szükségletének biztosítására ezzel a tervvel jön elő. A statisztikai adatok szerint az ország évi szénszükséglete kereken 100 millió vagonra tehető, melynek negyed részét külföldről kell importálnunk. Szükség van tehát, hogy ebben az évben a behozatalt korlátozzuk és a belföldi termelést emeljük, mégpedig legalább 30 százalékkal kell emelni a termelést, hogy a külföldi szén javára eső calória különbséget eliminálhassuk. Hogy a külföldi szenet 100 százalékban nem lehet kiszorítani, annak oka az, hogy vannak üzemek, amelyek csak a külföldi szénnel bírnak termelni. A múlt évben 80.000 vagon külföldi szenet hoztunk be. A kormánynak az a terve, hogy a kőszén, barna szén, briket és koksz behozatalát engedélyhez köti, a szénellátás irányítását miniszteri biztosra bízza és minden visszaélést, amit a rendelet ellen elkövetnek, kihágásnak minősít, az elkövetőjét 2 havi elzárással sújtják, az engedély nélkül behozott árut elkobozzák. A kormány minden eszközzel megakadályozza a szénárak felemelését és a háztartások szénellátása nem esik korlátozások alá. Dr. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter beszédében kifejtette, hogy a múlt esztendőben 88.000 vágón szenet, 38.000 vágón kokszot importáltunk külföldről, ezt az állapotot tovább fentartani lehetetlenség. A rendelkezésünkre álló valutakészleteket nem szabad a szén behozatalára használni. Minden vágón külföldi szén behozatalával 10—12 külföldi munkást fizetünk meg, ennyi pénznek nem szabad külföldre menni akkor, amikor a magyar belföldi szén mennyiségileg és minőségileg is megfelel az ország szénszükségletének. Igaz, hogy a közönség idegenkedik a hazai széntől, azonban ez az idegenkedés indokolatlan s csak onnan származik, hogy a közönség nem tud a hazai szénnel bánni és nincs megfelelő kályha, melyben a hazai szenet teljesen kihasználhassa. Gondoskodni kíván, hogy a hazai szénnel való fűtésre alkalmas kályhát a háztartások csekély áron, esetleg bérlet útján beszerezhessék és a fűtés módozatainak bemutatására fűtési kiállítást rendez. Ha minden intézkedés ellenére bizonyos kellemetlenségek mutatkoznának is a hazai szénnel való fűtésnél, ezeket a kitűzött cél érdekében a közönségnek el kell viselnie. A cél kettős: kereskedelmi mérlegünk megjavítása és devizakészletünk megkímélése.Egy munkás naponta 7 és fél mázsa szenet tud kibányászni, 1 vagonra valót 13 munkás. Ilyen számítás mellett 4700 munkáscsalád, tehát mintegy 16.000 lélek kap kenyeret a hazai szén megfelelő kitermelésénél, nem is számítva azt, hogy a porszén előállítása is munkaerőt igényel. A rendeletben foglalt szankciók inkább csak intelmek, preventív intézkedések, mert hiszen remélhető, hogy azoknak alkalmazására sor nem kerül. A javaslathoz elsőnek Perényi Zsigmond szólott. Elvi ellensége a kereskedelem terén minden kötöttségnek, most tényleg szükségesnek látszik a rendelet kiadása, félő azonban, hogy a rendelet tilalmi rendelkezései beleütköznek a fennálló kereskedelmi szerződésekbe, retorzióra lesznek alkalmasak és megakadályozzák új kereskedelmi szerződések kötését. Devizakorlátozás szempontjából nem emelhető kifogás a rendelet ellen, ezért indítványozza, hogy a szénbehozatal engedélyhez való kötése csak a devizakorlátozás tartamára történjék. Rámutat arra, hogy a hazai szén használatára külön fűtőberendezés szükséges, garanciákat kér, hogy ezeknek létesítése körül nem fognak visszaélések történni,kívánatosnak tartja, hogy maguk a bányák vállalkozzanak a fűtőberendezések dolgában és kifogásolja, hogy a rendelettervezet elkészítése előtt nem hallgatták meg az Ipartanács állandó bizottságát. Csizmadia András aggodalmát fejezi ki a szénellátási javaslat ügyében, mert az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a behozatal korlá- Áttföttözködés miatt_______________________ mélyen leszállított árban árusítunk! Siessen vásárolni, amig készletünkben választékot talál! _ _ _ ___ _ _ __ _ — ^ — Aradi Elemér és Társai dióda ■HHhHHHHHhHHHI Telefon 33. vaskereskedés Orosháza.