Orosházi Friss Hírek, 1933. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-01 / 123. szám

4 a királyság intézménye ellen izgatott A királyság intézménye elleni izgatás vétségével vádolva került a szegedi tör­vényszék Gömöry tanácsa elé Makai Já­nos 37 éves szabómester, a bihar megyei nemzeti radikális párt elnöke. A per előzményei egy pártgyűlésre nyúlnak vissza, amelyet a méhkeréki pártvezető­ségi tagok tartottak párthelyiségükben március 8-án. Az ülésen Makai János is beszédet mondott, amelyben a meg­gyaszói képviselőválasztás ügyével fog­lalkozott. Ezután — a vád szerint — a királyság intézménye ellen beszélt, majd azt mondotta, hogy százszor inkább le­gyen köztársaság, mint ilyen királyság, végül pedig éltette a köztársaságot. A gyűlésen erre többen szintén a köztár­saságot éltették. A vádlott kihallgatása folyamán előadta, hogy ő hasonló ér­telmű beszédet mondott, azonban nem a királyság intézménye ellen izgatott, csak annyit mondott, hogy inkább legyen nemzeti köztársaság, mint Habsburg-ki­­rályság. A köztársaságot nem éltette, Ira­nem­ erre a kijelentésre a gyűlés részt­vevői közül éltették ketten-hárman a köztársaságot, amit ő nem akadályozha­tott meg. A tanuk hasonló értelemben vallottak. A tanács ezután kihirdette az ítéletet. A törvényszék a vádlottat a vád és következményei alól felmentette, mert a törvény szerint a királyság intézménye ellen az izgat, aki a királyság ellen moz­galmat szervez, irányít, vagy vezet. Mint­hogy pedig Makai János ezt nem tette, fel kellett menteni. TÖRÖK LAJOS műkő, síremlék és cementárugyára HUBA­ UTCA 31. SZ. Államikert mellett. V GYÁRT. Díszes római recés és sima CEMENTLOPOKfll, MOZI I KÚPOKAT, Fayencelap nagyságú, különféle szinü FALBURKOLATI LAPOKAT fürdőszobák, konyhák, kapu­bejáratok, mészáros és hentes­üzletek falainak burkolására. 9 kúpos keramit utánzata műkő és beton JÁRDALAPOKAT kapubejáratok, járdák stb. burkolására. CEMENTCSEREPET, ESŐVIZES KÁDAKAT, kútgyűrűket, kútrovásokat, ce­mentcsöveket, vályúkat, csa­tornakagylókat, kerítésoszlo­pokat, díszes virágvázákat stb. Vállal: SÍRBOLTOK, síremlékei­, sírkeretek építését, lépcsők, lábazatok s minden­nemű műkő és beton munká­nak szakszerű készítését. OLCSÓ sírkövek, keresztek raktáron. Szolid árak! Pontos kiszolgálás! Orosházi Friss Hírek 1933. június hó 1 Íi tanyavilág minden problémáját meg­vitatták a szegedi tanyakongresszuson Ankét összehívását sürgette egyik felszólaló a tanyai egészség­­védelmi szolgálat kiépítése érdekében Staub Elemér elnöki megnyitó beszé­dével nyílt meg május 27-én Szegeden a III. Tanyakongresszus, ahol az Alföld tanyavilágának azokat a problémáit is­mertették, amelyeknek megoldásától kö­zel kétmillió tanyai lakos boldogulása és a nemzeti közösségbe való szorosabb be­kapcsolódása függ. A kormányzat is új utakat kíván kijelölni a tanyai lakosság helyzetének jobbrafordulása érdekében és ennek az útnak a köveit kívánták le­rakni a szegedi Tanyakongresszuson, a­­melyen a tanyavilág népe a jobb jövő felé elindulhat. Somogyi Szilveszter dr. a m. kir. mi­niszterelnök képviseletében hangsúlyozta, hogy nagy érdekek fűződnek a tanya­kérdések helyes megoldásához és amidőn a miniszterelnök jókívánságait kifejezi, alapos munkát kér a kongresszus tagjai­tól, mert itt 300.000 ízig-vérig megbíz­ható magyar ember, illetve család sor­sának megjavításáról van szó. Gesztelyi-Nagy László mezőgazdasági kamarai igazgató a vasútállomásokon postai ügynökségek és telefonállomások felállítását hangsúlyozza, mert ezt köz­egészségügyi, közigazgatási és közbiz­tonsági szempontok egyaránt sürgetik. Határozati javaslatát egyhangúan elfo­gadják. Kiss Károly tanfelügyelő a tanyavilág kulturális kérdéseiről tartott előadást. A tanyai összejövetelek vigalmi adó alóli mentesítését kérte. Dicsérettel emlékezett meg a tanyai tanítóság értékes munká­járól. A tanyai tanító gyermekei tanít­tatása érdekében internátus felállítását tartja szükségesnek. A községek adják át az iskolák mellé törvényben biztosí­tott földterületeket. A terembe érkező Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisztert Staub elnök kö­szönti és felhívja figyelmét a tanyai la­kosságra. A tanya ősztől-tavaszig el van zárva a világtól. A műveltség kérdése mellett, az értékesítés nagyjelentőségű problémája figyelmeztet bennünket a közlekedési kérdések sürgős megoldó­­dására. Fabinyi miniszter válaszában fontos­nak tartja, hogy a tanyai kérdést vég­re az érdeklődés homlokterébe­n tiltot­ták. A kormányzatban és benne is meg­van a törekvés a segítésre és szeretet­tel foglalkoznak a tanyai kívánságokkal. Praktikus feladatokat jelöljön ki a kon­gresszus. A nagyobb befektetéseket igénylő intézményeket csak lépésről-lé­­pésre valósíthatja meg, de mint do­rozsmai képviselő is mondja, tudja mi az a tanyavilág, hol vannak a jogosult panaszok és az intézkedések nem várat­nak sokára. Dr. Csergő Károly alispán a tanyai közigazgatás kívánságait terjeszti elő és sürgeti a tanyai intézmények megterem­tését. Meggyőződése, hogy intézménye­sen kell biztosítani az érintkezést a ta­nyaiakkal. Tanyai kirendeltségeket kell felállítani. Orvos és állatorvos tartozzék ott időnként megjelenni. A tanyakörzetet telefonnal, rádióval, postai kirendeltség­gel, tanyai gyógyszertárral kell ellátni, és a törvényhatóság első tisztviselője mellé tanyabizottságok alakítandók. Dr. Johann Béla egyetemi tanár a ta­nyavilág egészségügyi kérdéseit fejte­gette. A vidéki egészségügyi intézmé­nyek szaporítására van szükség. Ván­dor iskola-fogászat létesítését kívánja. A diétás konyhai ismeretek terjesztését sürgeti. Az egészségvédelmi szolgálat ki­építését tartja szükségesnek, amelybe el­sősorban a tanítóságot kell bekapcsolni. A város és községi állások betölté­sénél elsősorban azokat kell jelölni, akik mint tanyai orvosok fejtették ki működésüket. Ankét összehívását kéri a kongresz­­szustól. Bender apátplébános a tanyavilág er­kölcsi és vallási szükségleteinek kielégí­téséről tartott előadást. Dr. Kovácsné Tüdős Ilona, a Tejgaz­dasági Szemle szerkesztője a tanyai nők helyzetét és szerepét ismertette nagyon érdekes előadásban. Kamenszky Béla ,gazd. isk. igazgató a tanyai gazdálkodást ismertette. Rámu­tatott a legfontosabb földmivelési, ál­lattenyésztési és kertészeti időszerű teen­dőkre. Kérte, hogy a nikotint az állam több évi részletfizetés mellett bocsás­sa rendelkezésre. Követelte az üszőborjuk eladásának korlátozását. Javasolta a mestersé­ges szálastakarmányok termesztésé­nek propagandáját. Dr. Kiss István közgazdasági egyetemi tanársegéd a tanyai statisztikai adatfel­vétel állandósítására hívta fel a kon­gresszus figyelmét. Kívánja a tanyai szak­értők bevonását. Számos hozzászólás után Szilágyi Já­nos kisgazda a kongresszus nagy ér­deklődése mellett sorolta fel, minden szenvedélytől mentes megindult hangon a magyar gazda nehéz problémáit. Orosházáról a tanyakongresszuson Jan­kó Ferenc, Vörös Imre a Kisbirtokos Szövetség jegyzője, Zábrák Pál ifjúsági elnök és Baki István pénztáros vettek részt. Staub elemér elnök 4 órai tanácskozás után zárta be a kongresszust, amelyen több, mint 500 hallgató vett részt és a szakminiszterek képviselőin kívül a vár­megyék, városok vezetői, a mezőgazda­­sági bizottságok elnökei, a közgazda­­sági bizottságok elnökei, a közgazdasági egyetem kiküldöttei, gazdaköri vezetők, országgyűlési képviselők is megjelentek, s a magyar gazda jellemzéséről híres Móricz Zsigmond író szintén végighall­gatta a tárgyalásokat és szorgalmasan je­gyezte az elhangzott számos népies ki­szólást. Dr. Kovács Dezső. Gazdák Biztosító Szövetkezete, orosházi főképviselősége Rákóczy­ ut 8. Kedvezményes feltéte­lek mellett vállal jégkárbiztosításo­­kat. — Megtéríti az 5 o/o-os és ezen alóli jégkárokat pótdíj fizetés nélkül. Kartallen kivü­l áll ! --­ Figyelem! Figyelem! Tisztelettel értesítjük a n­ é. építtető közönséget, hogy TÉGLA ÉS CSERÉP gyártmányainknak helyben és vidékre történő eladásával STRAUSZ GYULA fakereskedését is­­lóvásártért megbíztuk, ott lerakatot létesítettünk s ugyanott GYÁRI ÁRAINKON pontos leszállításra, minden mennyiségben előjegyzéseket és rendeléseket is fel­vesznek . Tisztelettel KRISTÓ és TÁRSAI Téglagyár Rt. Orosháza Közgazdaság Rovatvezető: Dr. Kovács Dezső okleveles közgazda. A Se­rtés- és Marhakereskedők és Te­nyésztők évi rendes közgyűlésén arra kérték a kormányt, hogy a valutapoliti­kai területen a pengő fentartásának ter­hét ossza meg, úgyhogy annak terhe ne csak a mezőgazdákat és kereskedő­ket érje. A Délvidéki Közgazdasági Kongre­sz­­szuson dr. Tafler Elek (Orosháza) fel­szólalásában az exportot előmozdító »pré­mium« mértékének előzetes közlését kér­te, mert anélkül a kalkuláció elképzel­hetetlen. A kiviteli jutalom valójában a devizapolitika egyik eszköze, azonban ezek nálunk nagyon alacsonyak. Mér­vük legfeljebb 10—15 százalék s azt is csak nagy utánjárással lehet elérni. Szük­ség van arra, hogy cikkenként ezek a prémiumok a vidéki exportőrökkel leg­alább 3 naponként közöltessenek és ki­viteli jutalmak az u. n. klíringes orszá­gokkal szemben is biztosíttassanak. Egyes államokban a prémium mértéke 28 és fél százalék, s nálunk is szükség van ezeknek felemelésére. A kongresszuson nem akadt szószólója a tollexport körüli akadályoknak, pedig nagy nemzetgazdasági érdekek fűződ­nek ahoz, hogy a belföldi piacon felvá­sárolt mennyiségek jelentős tételekben legyenek kiszállíthatók és kivitele min­den különösebb utánjárás nélkül enge­délyeztessék. A mezőgazdaság érdeke, hogy a mellékcikkek is idején, minél jobb áron értékesüljenek és a két év előtti mennyiséggel szemben egyötödére visz­­szaesett ágytoll-kivitel visszanyerje az ország külkereskedelmi mérlegében ko­rábbi jelentőségét. A közlekedésügyi kérdések tárgyalá­sánál Vadnai Béla: Tiszamellékről cí­mű könyvére történt hivatkozás. A volt szentesi főispán már 1900-ban megálla­pította, hogy az Alföld közlekedésügye teljesen elhanyagolt állapotot mutat. Már akkor követelte a Duna—Tisza csatorna megépítését, ami 70.000 földmunkásnak ad több évre biztos megélhetést. Ezt a könyvet ismertetni kellene minden kö­zépiskolában és a kötelező olvasmányok közé kell sorozni, olyan tanulságos pád­jainak minden megállapítása. List Frigyes világhírű német közgaz­dára is hivatkozott ugyanaz az előadó, aki két izben is járt Magyarországon , aki már a múlt században, helyes szem­pontokból kiindulva ismertette Magyar­­ország általános közgazdasági és közle­kedésügyi helyzetét. Geszthelyi Nagy László mezőgazdasá­gi kamarai igazgató is felszólalt a Köz­­gazdasági Kongresszuson és önérzetes hangon állapította meg, hogy a főváros szempontjai érvényesülnek a gazdasági élet egész területén, míg a vidék szem­pontjai teljesen eltörpülnek. Az előké­születben levő vasúti tarifa még ma sem ismer 200 km-nél nagyobb díjszabási távolságot, az érdekképviseletek beavat­kozására és célszerű intézkedésekre van szükség. Az u. n. bekötő utak építésére a fedezet már költségvetésileg is biz­tosítva van. Búzával bevetett terület volt 1932-ben Békés megyében 210 ezer kát. hold, az egész országban 2,7 millió kát. hold te­rületről arattak búzát. Az idei szám­adatok csak júliusban válnak ismere­tessé. Új magyar—osztrák kötelék­ vasúti díjszabás lép életbe, amely díjkedvezmé­nyeket tartalmaz magyar gabonára is. A szénarany ára kilogrammonként 5080 pengő.

Next