Orosházi Friss Hírek, 1940. március (17. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-10 / 57. szám

1940. március 10. OROSHÁZI FRISS HÍREK I 1 1 I 1 Az 1867-es kiegyezés után, amikor a magyar törvényhozás a csaknem húszéves abszolutizmus megszűnésével az önállóságát és függetlenségét ismét visszanyert Magyarország összes megoldandó kérdéseinek törvényhozási uton való rendezésén munkálkodott, 1886-ban megalkották a községi törvényt is, amely az Országos Törvénytárban 1886. július 8-án nyert kihirdetést és 1886. július 23-án lépett életbe. Ez év nyarán tehát ötvennégyéves lesz a községi törvény. Ez a törvény életbeléptetése óta igen csekély változáson ment keresztül s e változások inkább a közigazgatási reformmal kapcsolatos 1929. évi új közigazgatási törvénnyel vannak összefüggésben. Nagyban és egészben azonban Magyarország összes községeinek és így Orosházának is községi ügyeit ez az ezelőtt ötvennégy évvel alkotott és életbeléptetett törvény szabályozza. Bármennyire is tökéletes alkotásnak tekinthető egy törvény, az az idők folyamán lassanként elavul, mert nem simul hozzá az élet fejlődéséhez és azokhoz a valóban korszakalkotó változásokhoz, amelyek a lefolyt félszázad alatt az élet minden vonatkozásaiban előállottak. Ez a megállapítás áll minden törvényre, de hatványzott mértékben áll az olyan törvényekben, amelyek mindenkit legközelebbről érdekelnek. És van-e mindenkit közelebbről érdeklő törvény, mint éppen a községi törvény, amely az ország területén lakó minden egyes polgárral szemben születésének pillanatától kezdve életére kiható rendelkezéseket tartalmaz? Nincs. Mi sem természetesebb tehát, hogy ez a törvény már régen elavult és már régen megérett arra, hogy azt részint a megváltoztatott közigazgatási törvény intencióinak megfelelően, részint pedig az életviszonyok gyökeres megváltozása következtében alaposan megreformálják, vagy éppen egy teljesen új törvénynyel cseréljék fel. A ma is érvényben lévő községi törvény egyformán szabályozza a kis és nagyközségek és a rendezett tanácsú városok ügyét. Azóta a rendezett tanácsú városok megyei városokká alakultak át, s ügyüket külön törvény szabályozza. A kis és nagyközségekre vonatkozóan azonban ma is érvényben van a régi törvény, tekintet nélkül arra, hogy a községnek ötszáz lakosa van-e, vagy huszonhatezer. Már magában véve ez az egy körülmény is megvilágítja és érthetővé teszi a reform sürgős szükségességét. A községi törvény megalkotása idejében a községi képviselőtestületi tagok választására nézve igen szűkreszabott keretben adták meg a választási jogot. Inyyen van az, hogy míg a törvényhatósági és országgyűlési képviselő választók száma meglehetősen nagy, a községi választók száma még ma is igen kicsi, pedig amazok sokkal nagyobb hatáskörrel bíró, szabályrendelet, sőt törvényalkotási joggal felruházott testületek. Talán éppen azért, mert a községi választók száma ilyen szűkreszabott, s így a község lakóinak nincs alkalmuk alkotmányos jogaik gyakorlására a község ügyeiben, adja meg a törvény a község minden egyes polgárának azt a jogot, hogy a képviselőtestület vagyoni kérdésekben hozott határozatait a község mindenegyes polgára megfellebbezhesse, tekintet nélkül arra, hogy van e vagyona a község területén vagy sem, sőt még azoknak is megadja a felebbezési jogot, akik nem tartoznak a község kötelékébe, de a községben vagy annak határában ingatlanvagyonnal bírnak. A községi törvénynek ez az intézkedése tekinthető a legósdibbnak, amely csak arra jó, hogy bárki, aki a községben lakik, minden kritika és nagyobb tájékozódás nélkül megfelebbezzen minden olyan határozatot, amely neki valami oknál fogva nem tetszik. A törvényben biztosított ez a jog nagyon hasonlít a régi lengyel királyságok idejében érvényben volt nie poznolam, (nem egyezem bele) joghoz, amely a lengyel országgyűlés tagjait illette meg s egyetlen tagnak ezen vétója megakaszthatta és meg is akasztotta a lengyel kormányok legüdvösebbnek ígérkező törvényalkotási szándékait. A községi törvény reformjánál ezt arendelkezést feltétlenül meg kell változtatni. Nem a felebbezési jogot kell a község minden egyes polgárának válogatás nélkül megadni, hanem a községi választói jogot kell olyan méretekben kiterjeszteni, mint ez a törvényhatósági és országgyűlési képviselők választásánál van érvényben. A választójog gyakorlásával gyakorolhatja a község lakosa alkotmányos, jogait, annak azonban semmi értelme nincs, hogy a felebbezési jog korlátlan megadásával a község fejlődése szempontjából legfontosabb és égetően sürgős képviselőtestületi határozatok végrehajtása megakadjon, vagy halasztást szenvedjen csak azért, mert nem tetszik az alvégnek, amit a felvég szeretne s nem tetszik az egyik foglalkozási ágbelinek az, amit a másik foglalkozási ágbeli nemcsak saját maga, hanem a község egyetemes érdeke szempontjából is megvalósítandóknak és szükségesnek ítél. Ha ez a felebbezési lehetőség megszűnik, akkor nem fog többé előfordulni az, hogy a községi képviselőtestület legfontosabb határozatai ellen tömeges fellebbezések fussanak be nem képviselőtestületi tagok részéről is, akik többnyire nem a község egyetemes fejlődési szempontjaitnézik, hanem azt, hogy mi az érdeke egy kisebb csoportnak, utcának, vagy kerületnek. i . K. Vági János asztalosüzeme nafxa-utca (Sonnenfeld-házban.) K é s z i t: a legkényesebb igényeket kielégítő modern szoba- és konyhabútorokat, előszoba és üzleti berendezéseket, épületmunkákat. Javításokat legolcsóbban vállalok Kérem a nagyérdemű közönség szíves párfogását. 5 A községi törvény„HANGYA cc MINDENKI BOLTJA Husvétra: vásároljon fűszer és csemegét, finom likőröket, csokoládét. Díszes cukor és csokoládé tojások. Kiváló szegedvidéki és hegyi borok. Ruházati osztályán: Legújabb divatu szép tavaszi férfi és női szövetek, harisnyák, kötöttáruk ! Cipők, zoknik nyakkendők! Zománc, porcellán és üvegedények. Készletek! Mindenféle gazdasági vas és szerszám áruk! Kabátok Kosztümök kompjért, ruffák, blusok nagy választékban fővárosi izlés szerint előnyös árakon beszerezhetők ♦ Dálidiinánál ♦ Pálka Júliánál Takarékosságra Is. Takarékosságra Is.