Orosházi Friss Hírek, 1940. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1940-04-03 / 74. szám

2 OROSHÁZI FRISS HÍREK 1940. április 3. Felülmúlja legszebb álmát a förjényfahadóg női- és leányka tavaszi kabátkülönlegességei Mi újság az orosházi árvizfronton ? Szivattyúzzák a vizet Az orosházi árvizfronton az elmúlt napon lényeges esemény történt: komoly kísérlet arra, hogy a vízieket valahova eltüntessék. Nekiállottak a mérnöki hivatal utasítása alapján fecskendőkkel, most már három is dolgozik és megvan rá minden jogos remény, hogy ha az idő így marad, eső nem esik, a talaj jól vi­selkedik, talán ma estére a csabai-út melléke vizét a főkanálisba emelik, ahonnan szépen, Tas­sán lefolyik majd a sintérgödörbe, a Ko­lozsvári-utca vizét a Darók-gödörbe Szi­vattyúzzák át és a Fürdő-utca környéki vizeket magára a Fürdő-utca úttestjére emelik át a szivattyúk. A mérnöki hivatalban az a felfogás — he­lyes is ! —, hogy inkább a Fürdő-utca úttes­­tén álljon a víz,­­ahonnan majd csak levezetik­ olyan tempóban, mint amilyenben a fürdőutcai kanálisban fogy a víz), mint házak álljanak benne. A helyzet tehát javulóban van. Kifogástalan szabású, mellre dolgozott férfiú és fiú öltönyei, felöltő újdonságai. Olcsó szabott ára­imról győződjön meg vételkényszer nélkül. Csirkepiactér. Márkás áruk! Apolló mozi mellett. 20.000 bejelentőlapot adott el eddig a készség Még mindig is a n­n­a­­c igénylőit Az egyszeri ellenőrző bejelentés elrende­lése óta — ahogy a rózsaszínű bejelentőlapok érkeznek a községhez — folytonosan adja ki a III. ügyosztály ezeket a bejelentőlapokat azok­nak, akik jelentkeznek. Eddig már 20.000 bejelentőlapot szolgál­tattak ki, ami azt jelenti, hogy Orosházán a 16—50 éves nők és a 12—70 éves férfiak (fiúgyermekek) együttes száma legalább 20.000, de a jelek szerint, még ezt a számot is meghaladja az ér­dekeltek létszáma, mert­­ még mindig akad jelentkező bejelentő­­lapért.­­ Már­pedig statisztikai adtok bizonyítják, hogy ,egy-­egy helységben a lakosság — legfö­­lebb — 75 százaléka esik eme bejelentési köte­lezettség alá, ez esetben Orosházának bősége­sen elegendő kell, hogy legyen a 20.000 beje­lentőlap. Ha mégsem elég, annak csak egyetlen magyarázata lehet, igen sokan az érdekeltek kö­z­ül több bejelentőlapot vittek el, mint am­eny­­nyire szükségük volt. Politikánk nem változott A római találkozó eredménye »Sem a mi politikánk, sem olasz barátunk politikája nem változott«. Ez a legjellemzőbb mondata, ez a quintessentiája annak a nagy­jelentőségű nyilatkozatnak, amelyet gróf Teleki Pál miniszterelnök olaszországi útjáról való ha­zatérésekor tett. És ez a kijelentés valóban igen sokat mond. Határozott válasz mindazokra a bőséges fantáziából fakadó kombinációkra, a­­melyeket egyes külföldi körök a római talál­kozóhoz fűztek,­­ de egyben világos útmuta­tás a magyar közvélemény számára is. A háborús konfliktus rendkívül feszült és ideges légkörében nyilván nem lehet­ csodálkoz­ni azon, hogy a nemzetközi életben is igen nagy érdeklődést keltett a húsvéti találkozó. Annál kevésbé, mert a magasfokú figyelemben a fe­szültségen és idegességen kívül része van annak a nemzetközi tekintélynek is, amellyel nemcsak a nagyhatalmi pozícióban lévő Olaszországot,­­­a­anem Magyarországot is elismerik. A fel­ismerés, hogy a Dunamedence központjában élő magyarság jóval nagyobb erőt reprezentál, mint amit szűkrecsonkított határai mutatnak, eszten­dőkkel ezelőtt utat tört magának, és minden mesterkedés ellenére meggyarapította külpo­litikai vonatkozásban is nemzetünk súlyát és tekintélyét. Az a hivatástudat, amelyet mi leg­értékesebb kincsként ápolunk, n­ezetközi erő­tényező lett és méltánylással találkozik azon az oldalon is, ahol két évtizeddel ezelőtt még sem­mit sem akartak tudn­i róla. A magyarságnak európai hivatását hangsú­lyozza Teleki Pál gróf miniszterelnök nyilatko­zata is. Ennek a hivatástudatnak tökéletes át­­érzéséből nyugodt biztonságából, ezeréves múlt­tal megalapozott fundamentumából fakad az a szilárd megállapítás, hogy politikánk nem vál­tozott,­­ és nyilván nem is változik. Magyar­­ország kényszerítő körülmények hatása alatt írta alá a trianoni békét, de jogos nemzeti kö­veteléseiről soha le nem mondott. Nem keresett kalandokat, nem állt be békebontónak, hanem pérel — tudott várni, erőt gyűjteni, felkészülni, sőt országot gyarapítan­i is, amikor annak ideje elkövetkezett. Mindezt tudta tenni, mert —­s — éppen, mert tudta, hogy történelmi küldeté­sénél fogva nem lehet letörölni Európa térké­­szt ismét a miniszterelnök nyilatkozatát idézzük — mert mi »az eseményeket nem pillanatnyi értékük­ben, hanem annak a nagy rendezésnek szempontjából ítéljük meg, amellyel ál­landó békét, virágzó fejlődést kívánunk teremteni«.­ Ez volt Magyarország külpolitikájának leg­főbb alapelve a múltban és ez lesz a jövőben, is. Nincs szükség rá — még a mai európai kon­fliktusban sem, — hogy magatartásunkon vál­toztassunk. Nincs szükség rá, mert célkitűzése­ink sem változtak. Békét akarunk, de igazságos békét, a nemzetek közötti együttműködést, de olyat, amelyben nincsenek első és má­sodosztályú államok, ha­nem a jogos igé­nyek kielégítése után megbecsülés vesz körül minden nemzetet, legyen az akár hatalmas birodalom, akár kis állam. A magyar külpolitika kipróbált, egyenes uton halad tovább Olaszországgal együtt s igy természetes az is, hogy a mostani római talál­kozó sem új szerződést nem eredményezett, sem új korszakot nem jelent az olasz—magyar kap­csolatokban.­­Ilyenekről szó sem lehetett. A hús­véti római út sem kezdet, sem vég nem volt, —­­csak egy állomás abban a bensőséges kapcso­latban, amelyet iá két ország érdekei épúgy megerősítenek, mint ahogy történelmi és kultu­rális közössége és népeinek érzelme alátá­maszt. Csizmadia András beszáll a Házban (Budapestről jelentik). A Képviselőház teg­nap tartotta húsvét utáni első ülését, ame­lyen elfogadták a földreformjavaslat módosítá­sára a két Ház közös bizottsága által meg­szövegezett változtatást, majd az állattenyésztési alap létesítésére vonatkozó törvényjavaslat ke­rült tárgyalásra. A vita során Csizmadia András orsz. képviselő is felszólalt, kérte a kormányt, hajtson végre olyan intézkedéseket, hogy az ál­lattenyésztés rentábilissá váljék s pénzbeli és ter­mészetbeni könnyítéseket adjon a kistenyész­­tőknek. Csütörtökre összehívták a külügyi bizottságot A felsőház külügyi bizottságát csütörtö­kön délelőtt 11 órára, a képviselőház külügyi bizottságát pedig délután öt órára hívták össze. Az általános szokástól eltérően a felsőház kül­ügyi bizottságát azért hívták össze elsőnek, mert délelőtt a képviselőház plenáris ülést tart. A két Ház külügyi bizottságaiban gróf Teleki Pál miniszterelnök beszámol római megbeszélé­seiről, Csáky István gróf külügyminiszter pedig az általános külpolitikai helyzetről. Politikai kö­rökben a két beszámoló iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Szenegál csapatokat szállít egy francia luxusgőzös az európai frontra (Newyork). A »Queen Mary« és a »Mau­retania« után most az »Isle de France« francia lukszusgőzöst is a szövetkezett hatalmak csa­­patszállításainak szolgálatába akarják állítani. A hajót szürkére festik, személyzetét kiegészí­tik és az élelmiszerraktárakat is feltöltik. Az »Isle de France« már a legközelebbi napokban elindul a nyugatafrikai Szenegáliába, ahonnan Szenegál csapatokat visz az európai frontra. A felsőházi bizottság letárgyalta a honvédjavaslatot A felsőház véderő, közjogi és igazságügyi bizottsága április 2-án, kedden délelőtt József királyi herceg elnöklésével együttes ülést tar­tott s azon a honvédség felső vezetésének átszervezése következtében szükséges rendelke­zésekről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A kormány részéről vitéz Bartha Károly honvédel­mi miniszter és Antal István igzaságügyi állam­titkár volt jelen s megjelent az ülésen Albrecht királyi herceg és József Ferenc királyi herceg is. Apponyi Károly gróf előadó ismertetése, Szilágyi Lajos, Tomcsányi Móric és Balogh Jenő hozzászólása, valamint vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter felvilágosításai után az együttes bizottság egyhangúlag elfogadta a tör­vényjavaslatot. " Elkeltek az orosházi tenyész­állatok Budapesten Az idei országos tenyészállatkiállítás és vásár újabb sikereket, illetve eredményeket ho­zott az orosházi állattenyésztőknek. Különösen fejlett szarvasmarhatenyésztőink arattak sikere­ket, mert már a kiállítás második napján min­den állatuk elkelt. Sajnos, nem olyan áron, mint teyé­sztőink remélték, de mégis megkap­ták az eladásnál azt az összeget, ami a szarvas­marhatenyésztés mai árviszonyai mellett kiadá­sukat fedezi és párpengős hasznot is biztosít. A kiállítás kitüntetéseit még nem hozták nyilvá­nosságra, mert a bírálatokat még tegnap is folytatták. A bizottság nem bírt készen lenni az osztályozással, mert a kiállított anyag szokatla­nul nagy volt. JÉGVERÉS ELLEN BIZTOSÍTSA VETÉSÉT

Next