Orosházi Friss Hírek, 1940. augusztus (17. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-01 / 173. szám

1940. augusztus 1. OROSHÁZI FRISS HÍREK Erdély nemzetiségei és az erdélyi magyar városok A trianoni békében Romániának juttatott 103.093 négyzetkilométer nemcsak a földrajzi értelemben vett Erdélyt jelenti, hanem magában fog­lalja a nagy magyar Alföld keleti szegélyét, északon Mármaros egy részét és dé­ln a Bánságot. A ma­gyarság — bár jórészt a városokban él — sokkal jobban szaporodott, mint a hegyekben élő oláhok és így ma az erdélyi magyarság már ki­heverte azt a kb. 200.000 főnyi vesz­teséget, amit a román megszállás alkalmával elmenekült magyarok je­lentettek számára. Erdély lakossága nemzetiségi szem­pontból igen kevert. Egységes ké­pet csak a Székelyföld mutat. Még az 1930. évi román népszámlálás is Udvarhely megyében 91.2, Csik­ me­gyében 82.8, Háromszék­ megyében pedig 80.1 százalék magyart mutat ki. N­agy a magyarság aránya az 1910. évi népszámlálás adatait te­kintetbe véve. Maros-Torda (50.1 százalék), Szilágy (49.7­ százalék), Kolozs (40.2 százalék), Bihar (42.2 százalék) és Szatmár (46.2 százalék) vármegyékben. Látható tehát, hogy a jelenlegi határ mellett és a Szi­lágyságban található magyar vidék az egyik, a Székelyföld pedig a má­sik pillére az erdélyi magyarságnak) amelyet különösen a Kolozs és Ma­ros-Torda megyékben található ma­gyar szigetek kötnek össze. A vá­rosias telepítések azonban egész Er­délyben még a tiszta román vidéken is úgyszólván kivétel nélkül magyar többséget mutatnak. "­­ A németség nagyobb többségben a Szászföldön és a nemzetiségileg igen kevert Bánságban található. —■ Nagy-Küküllő vármegyében 1930- ban a lakosság 39,8 százaléka, Te­­mes-Torontál megyében 35 százalé­ka, Szebenben­­pedig 29,3 száza­­léa volt. A németek száma Erdély­ben igen rossz szaporodási arány­számuk következtében állandóan fogy. A magyar statisztika 1910-ben még 556.009 németet mutatott ki. A román népszámlálás szerint azon­ban 1920-ban 545.344, 1930-ban pe­dig már csak 543.622 volt az Er­délyben élő németek száma. A nemzetiségek számszerű meg­oszlása azonban önmagában még nem világítja meg azt a szerepet, a­­mit a magyarság Erdélyben betölt. 1910-b­en Erdély városi lakosságának 62 százaléka magyar, 19,6 százaléka román, 15,9 százaléka pedig né­met volt. A román uralom alatt a román közigazgatási tisztviselők erő­sen emelték ugyan a városban lakó románoknak a számát, 1930-ban a­­mindig csak 34,4 százaléka volt ro­mán és 44.9 százaléka volt ma­gyar. Az erdélyi kulturális élet vezető városainak a lakossága pedig tiszta magyar. Nagyváradon 91.1, Kolozs­váron 83.4, Marosvásárhelyen pedig 1910. évi eredmények szerint 89,3 százalékos magyar többség volt. Az 1930. évi román népszámlálás még Brassóban is csak 32,7 százalék ro­mánt tud kimutatni a 39,3 százalék magyar és 22 százalék némettel szemben. Az 1910. évi magyar népszámlá­lás tárgyilagossága beigazolódott. — Ezekben az eredményekben m­ég nem szerepelnek az Óromániából Er­délybe telepitett tisztviselők sem. Ez­ért az erdélyi városok emzetiségi megoszlását a valóságot izivebben visszatükröző 1910. évi adatok alap­ján világítjuk meg. Ezek' a számok' bizonyítékai annak, hogy Erdély kul­túrája magyar. Élhetnek a hegyek­ben oláhok, de a szellemi életet veze­tő városok lakossága még a román nyelvterületeken is erős magyar több­séget mutat. Összehasonlításul kö­zöljük az 1930. évi román népszám­lálás eredményeit is. Az erdélyi törvényhatósági jogú városok népessége nemzetiségi megoszlás szerint 1910-ben és 1930-ban. 1910 1930 Kolozsvár: Lakosság összesen:­60.808 100.844 ebből magyar 50.704 54.776 német 1.676 2.702 oláh 7.676 34.836 Temesvár: Lakosság összesen : 72.555 91.580 ebből magyar 28.552 32 513 német 31.644 30.670 oláh 7.566 24.088 Nagyvárad : Lakosság összesen : 64.169 82.687 ebből magyar 58.421 55.039 német 1.416 1.118 oláh 3.604 20.914 Arad: Lakosság összesen : 63.166 77.181 ebből magyar 46.085 41.161 német 4.365 4.617 oláh 10.279 28.537 Szatmárnémeti: Lakosság összesen : 34.892 51.495 ebből magyar 33.094 30.308 német 629 669 oláh 986 13.941 Még jobb a magyarság arányszá­ma egyes kisebb azelőtt »rendezett tanácsú« városokban; ilyen pl. Nagy­károly, Nagyszalonta, Torda, Székely­udvarhely, Gyergyószentmiklós, Sep­­siszentgyörgy, Nagyenyed, Zilah, Kézdivásárhely, Dicsőszentmárton, Csíkszereda stb. Sőt ezek közül több szinmagyar lakosságú. Marosvásárhely : Lakosság összesen : 25.517 38.517 ebből magyar 22.790 25.359 német 60. 735 oláh 1.717 9.493 Brassó: Lakosság összesen : 41.056 59.232 ebből magyar 17.831 24.977 német 10.541 13 276 német 10.541 13.276 oláh 11.786 19.378 Vendéglősök figyelmébe A község elöljárósága az árkor­­mánybiztos rendelete alapján május hó 28-án hirdetményben hívta fel a vendéglősöket és mindazokat, akik iparigazolvány alapján élelmezési üzemeket tartanak fenn, hogy étlap­jaikat, amelyekről az árakról a ható­ság meggyőződhet, szolgáltassák be s minden hónap 15-ig ezeket az étla­pokat a köveetkező hónapok alatt is be kell a Il­i. ügyosztályon mutatni. Ennek a kötelezettségnek csak igen kevés érdekert tett eleget. Most az elöljáróság újból figyelmezteti az ér­dekelteket, hogy amennyiben­ mu­lasztásukat nem pótolják­, kihágási eljárást indít ellenük és a legszigo­rúbban megbünteti a mulasztókat. FIGYELEM! Üzletünket kibővítettük liAi árukkal. Raktáron tartunk : Littke pezsgőket, Braun-féle, Mária Terézia, Brandy, St.­Hubertus. Hobó likőrök: Cseresznye és barack pálinka, Whisky, Gin, Cocktail, Mecseki itóka, SALVATOR keserű. Különféle vegyes krém likőrök, treu­rumok, misti jéw­fe /terfth, Wermouth, Örmös (Hobé) Bufelejtő, fflfflfo US a».*/ Ba Sas fogfea Homoki arany, Édeskés Kadarka, Aw MtwL Bizang, Koccintó, Asztali fehér. TOKAI ASZÚ és SZAMORONDI. — Csemege árukat, sonkát, felvá­gottakat sajtokat, szardiniákat, konzerveket. Málna, narancs és citrom szörpöt. TISZTA AKÁC MÉZET. Sin és Baranyaitól (Polgári Körrel szemben.) Az üzlethelyiség bezárá­sát rendőri büntető ítélet­ben elrendelni nem lehet Teksztilárukereskedés jogosulatlan gya­korlása miatt az 1922 :XII. tc. 39. és 127. paragrafus 1. pontja alapján folya­matba tett kihágási ügyben a Kihágási Tanács 2352—1940. kih. sz. Ítéletével a másodfokú ítéletnek azt a részét, amely terhelt által iparjogosítvány nélkül nyi­tott üzlethelyiség azonnali bezárását ren­delte el, megsemmisítette és az iratokat az idevonatkozóan szükségesnek látszó intézkedés megtétele végett B. megyei város polgármesteréhez, mint elsőfokú iparhatósághoz áttenni rendelte, mert az ilyen, rendőri büntetőbíróság hatásköré­be nem tartozó rendelkezés büntető íté­letben helyet nem foglalhat, hanem az a közigazgatási hatóság hatáskörébe tar­tozó kérdés. 3 Hány visszatelepíttető magyar él a külföldön Jugoszlávia nem Magyarországhoz tar­tozott részein 6 ezer, Óromániában 160 ezer, Németország 9 ezer, Franciaor­szág 30 ezer, Belgium 10.000, Oroszország 6­7.000 (valószínűleg még több az ott maradt hadifoglyokkal, de ellenőrizhe­tetlen), Európa többi részén 10—15.000. Az Egyesült Államokban 500 ezer, Ka­nadában 60 ezer, Argentínában 15.000, Brazíliában 50 ezer, Amerika többi ré­szén 20 ezer, Ázsiában 4.000, Afriká­ban kb. 4.000. .Ezek az 1930. körüli becslések és számítások. Tehát a vissza­telepítésben szóbajöhető magyarok szá­ma 890 ezer, kereken 900 ezer. Ekkor nem vettük be az amerikai félmagyaro­kat, akik örökre elvesztek nemzetünk számára, a szabadelvű (liberális) kor­szak bűnekép.­­ ' ' Mikor az erdélyi kérdés rendezése kap­csán a moldvai csángók hazatelepítését fölvetjük, érdemes megjegyeznünk, hogy volt már hasonló eljárás: a kisebbségek áttelepítését Venizelos görög miniszter­­elnök kezdeményezte. 1923-ban folyt le az első ilyen vállalkozás. »Amikor a. 1. Kemal pasa a görög hadakat Kisázsiá­­ból kiűzte, Görögország kénytelen volt minden ottani igényéről lemondani s a felajánlott békét elfogadni, így ült ösz­­sze 1923 elején Lausarmeban az értekez­let. Első eredménye az a megállapodás lett, amelyet Görögország Törökország­gal kötött 1923. január 30-án a gö­rög, illetve török lakosság kölcsönös ki­cserélése tárgyában. Ez a lakosságcsere 1923—1927. között ment végbe. Ered­ménye az lett, hogy Thraccia nyugati te­rületeiről mintegy 360.000 török költö­zött át Kisázsiába, míg ugyanakkor kb. 200.000 görög települt vissza hazájába, Kisázsia nyugati partvidékeiről.« —»O«— Korzó Mozgó Gróf Széchenyi Miklós-tér 6 sz. Telefonszám­ 18. Augusztus 1-én, csütörtökön 7-9 óra Magyar Világhíradó Az utolsó felvételek Szaló Balbóról A magyar filmgyártás ünnepi esemé­nye ! Közkívánatra új kópiával Jókai Mór világsikert aratott magyar filmje­i/ földesur A magyar színművészet büszkeségei főszereplésével. Csortos Gyula, Egri Mária, Uray Tivadar, Jávor Pál Állandó jegyelővétel! Augusztus 3-án szombaton fél 9 órakor Augusztus 4-én vasárnap 3-5-7-9 óra UFA Világhíradó (Német légitámadás Páris ellen) így halad a tudomány (Kultur film) Éjféli nap országa (Kultur film) Bodri és a velöscsont (Rajz film) A legnagyobb vadnyugati filmek között is a legizgalmasabb, legnagyobb, legemberibb ! A préri Kapitánya A véres vadnyugati élet vérbeli filmje ! Randolf Scott és Nancy Kelly Pompás kalandor drámája! Jön! Jön! Augusztus 7-én és 8-án RÓZSAHEGYI, KABOS, GÓZON, HÁROM SÁRKÁNY!

Next