Orosházi Friss Hírek, 1940. augusztus (17. évfolyam, 173-197. szám)
1940-08-01 / 173. szám
1940. augusztus 1. OROSHÁZI FRISS HÍREK Erdély nemzetiségei és az erdélyi magyar városok A trianoni békében Romániának juttatott 103.093 négyzetkilométer nemcsak a földrajzi értelemben vett Erdélyt jelenti, hanem magában foglalja a nagy magyar Alföld keleti szegélyét, északon Mármaros egy részét és déln a Bánságot. A magyarság — bár jórészt a városokban él — sokkal jobban szaporodott, mint a hegyekben élő oláhok és így ma az erdélyi magyarság már kiheverte azt a kb. 200.000 főnyi veszteséget, amit a román megszállás alkalmával elmenekült magyarok jelentettek számára. Erdély lakossága nemzetiségi szempontból igen kevert. Egységes képet csak a Székelyföld mutat. Még az 1930. évi román népszámlálás is Udvarhely megyében 91.2, Csik megyében 82.8, Háromszék megyében pedig 80.1 százalék magyart mutat ki. Nagy a magyarság aránya az 1910. évi népszámlálás adatait tekintetbe véve. Maros-Torda (50.1 százalék), Szilágy (49.7 százalék), Kolozs (40.2 százalék), Bihar (42.2 százalék) és Szatmár (46.2 százalék) vármegyékben. Látható tehát, hogy a jelenlegi határ mellett és a Szilágyságban található magyar vidék az egyik, a Székelyföld pedig a másik pillére az erdélyi magyarságnak) amelyet különösen a Kolozs és Maros-Torda megyékben található magyar szigetek kötnek össze. A városias telepítések azonban egész Erdélyben még a tiszta román vidéken is úgyszólván kivétel nélkül magyar többséget mutatnak. " A németség nagyobb többségben a Szászföldön és a nemzetiségileg igen kevert Bánságban található. —■ Nagy-Küküllő vármegyében 1930- ban a lakosság 39,8 százaléka, Temes-Torontál megyében 35 százaléka, Szebenbenpedig 29,3 százaléa volt. A németek száma Erdélyben igen rossz szaporodási arányszámuk következtében állandóan fogy. A magyar statisztika 1910-ben még 556.009 németet mutatott ki. A román népszámlálás szerint azonban 1920-ban 545.344, 1930-ban pedig már csak 543.622 volt az Erdélyben élő németek száma. A nemzetiségek számszerű megoszlása azonban önmagában még nem világítja meg azt a szerepet, amit a magyarság Erdélyben betölt. 1910-ben Erdély városi lakosságának 62 százaléka magyar, 19,6 százaléka román, 15,9 százaléka pedig német volt. A román uralom alatt a román közigazgatási tisztviselők erősen emelték ugyan a városban lakó románoknak a számát, 1930-ban amindig csak 34,4 százaléka volt román és 44.9 százaléka volt magyar. Az erdélyi kulturális élet vezető városainak a lakossága pedig tiszta magyar. Nagyváradon 91.1, Kolozsváron 83.4, Marosvásárhelyen pedig 1910. évi eredmények szerint 89,3 százalékos magyar többség volt. Az 1930. évi román népszámlálás még Brassóban is csak 32,7 százalék románt tud kimutatni a 39,3 százalék magyar és 22 százalék némettel szemben. Az 1910. évi magyar népszámlálás tárgyilagossága beigazolódott. — Ezekben az eredményekben még nem szerepelnek az Óromániából Erdélybe telepitett tisztviselők sem. Ezért az erdélyi városok emzetiségi megoszlását a valóságot izivebben visszatükröző 1910. évi adatok alapján világítjuk meg. Ezek' a számok' bizonyítékai annak, hogy Erdély kultúrája magyar. Élhetnek a hegyekben oláhok, de a szellemi életet vezető városok lakossága még a román nyelvterületeken is erős magyar többséget mutat. Összehasonlításul közöljük az 1930. évi román népszámlálás eredményeit is. Az erdélyi törvényhatósági jogú városok népessége nemzetiségi megoszlás szerint 1910-ben és 1930-ban. 1910 1930 Kolozsvár: Lakosság összesen:60.808 100.844 ebből magyar 50.704 54.776 német 1.676 2.702 oláh 7.676 34.836 Temesvár: Lakosság összesen : 72.555 91.580 ebből magyar 28.552 32 513 német 31.644 30.670 oláh 7.566 24.088 Nagyvárad : Lakosság összesen : 64.169 82.687 ebből magyar 58.421 55.039 német 1.416 1.118 oláh 3.604 20.914 Arad: Lakosság összesen : 63.166 77.181 ebből magyar 46.085 41.161 német 4.365 4.617 oláh 10.279 28.537 Szatmárnémeti: Lakosság összesen : 34.892 51.495 ebből magyar 33.094 30.308 német 629 669 oláh 986 13.941 Még jobb a magyarság arányszáma egyes kisebb azelőtt »rendezett tanácsú« városokban; ilyen pl. Nagykároly, Nagyszalonta, Torda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Zilah, Kézdivásárhely, Dicsőszentmárton, Csíkszereda stb. Sőt ezek közül több szinmagyar lakosságú. Marosvásárhely : Lakosság összesen : 25.517 38.517 ebből magyar 22.790 25.359 német 60. 735 oláh 1.717 9.493 Brassó: Lakosság összesen : 41.056 59.232 ebből magyar 17.831 24.977 német 10.541 13 276 német 10.541 13.276 oláh 11.786 19.378 Vendéglősök figyelmébe A község elöljárósága az árkormánybiztos rendelete alapján május hó 28-án hirdetményben hívta fel a vendéglősöket és mindazokat, akik iparigazolvány alapján élelmezési üzemeket tartanak fenn, hogy étlapjaikat, amelyekről az árakról a hatóság meggyőződhet, szolgáltassák be s minden hónap 15-ig ezeket az étlapokat a köveetkező hónapok alatt is be kell a Ili. ügyosztályon mutatni. Ennek a kötelezettségnek csak igen kevés érdekert tett eleget. Most az elöljáróság újból figyelmezteti az érdekelteket, hogy amennyiben mulasztásukat nem pótolják, kihágási eljárást indít ellenük és a legszigorúbban megbünteti a mulasztókat. FIGYELEM! Üzletünket kibővítettük liAi árukkal. Raktáron tartunk : Littke pezsgőket, Braun-féle, Mária Terézia, Brandy, St.Hubertus. Hobó likőrök: Cseresznye és barack pálinka, Whisky, Gin, Cocktail, Mecseki itóka, SALVATOR keserű. Különféle vegyes krém likőrök, treurumok, misti jéwfe /terfth, Wermouth, Örmös (Hobé) Bufelejtő, fflfflfo US a».*/ Ba Sas fogfea Homoki arany, Édeskés Kadarka, Aw MtwL Bizang, Koccintó, Asztali fehér. TOKAI ASZÚ és SZAMORONDI. — Csemege árukat, sonkát, felvágottakat sajtokat, szardiniákat, konzerveket. Málna, narancs és citrom szörpöt. TISZTA AKÁC MÉZET. Sin és Baranyaitól (Polgári Körrel szemben.) Az üzlethelyiség bezárását rendőri büntető ítéletben elrendelni nem lehet Teksztilárukereskedés jogosulatlan gyakorlása miatt az 1922 :XII. tc. 39. és 127. paragrafus 1. pontja alapján folyamatba tett kihágási ügyben a Kihágási Tanács 2352—1940. kih. sz. Ítéletével a másodfokú ítéletnek azt a részét, amely terhelt által iparjogosítvány nélkül nyitott üzlethelyiség azonnali bezárását rendelte el, megsemmisítette és az iratokat az idevonatkozóan szükségesnek látszó intézkedés megtétele végett B. megyei város polgármesteréhez, mint elsőfokú iparhatósághoz áttenni rendelte, mert az ilyen, rendőri büntetőbíróság hatáskörébe nem tartozó rendelkezés büntető ítéletben helyet nem foglalhat, hanem az a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kérdés. 3 Hány visszatelepíttető magyar él a külföldön Jugoszlávia nem Magyarországhoz tartozott részein 6 ezer, Óromániában 160 ezer, Németország 9 ezer, Franciaország 30 ezer, Belgium 10.000, Oroszország 67.000 (valószínűleg még több az ott maradt hadifoglyokkal, de ellenőrizhetetlen), Európa többi részén 10—15.000. Az Egyesült Államokban 500 ezer, Kanadában 60 ezer, Argentínában 15.000, Brazíliában 50 ezer, Amerika többi részén 20 ezer, Ázsiában 4.000, Afrikában kb. 4.000. .Ezek az 1930. körüli becslések és számítások. Tehát a visszatelepítésben szóbajöhető magyarok száma 890 ezer, kereken 900 ezer. Ekkor nem vettük be az amerikai félmagyarokat, akik örökre elvesztek nemzetünk számára, a szabadelvű (liberális) korszak bűnekép. ' ' Mikor az erdélyi kérdés rendezése kapcsán a moldvai csángók hazatelepítését fölvetjük, érdemes megjegyeznünk, hogy volt már hasonló eljárás: a kisebbségek áttelepítését Venizelos görög miniszterelnök kezdeményezte. 1923-ban folyt le az első ilyen vállalkozás. »Amikor a. 1. Kemal pasa a görög hadakat Kisázsiából kiűzte, Görögország kénytelen volt minden ottani igényéről lemondani s a felajánlott békét elfogadni, így ült öszsze 1923 elején Lausarmeban az értekezlet. Első eredménye az a megállapodás lett, amelyet Görögország Törökországgal kötött 1923. január 30-án a görög, illetve török lakosság kölcsönös kicserélése tárgyában. Ez a lakosságcsere 1923—1927. között ment végbe. Eredménye az lett, hogy Thraccia nyugati területeiről mintegy 360.000 török költözött át Kisázsiába, míg ugyanakkor kb. 200.000 görög települt vissza hazájába, Kisázsia nyugati partvidékeiről.« —»O«— Korzó Mozgó Gróf Széchenyi Miklós-tér 6 sz. Telefonszám 18. Augusztus 1-én, csütörtökön 7-9 óra Magyar Világhíradó Az utolsó felvételek Szaló Balbóról A magyar filmgyártás ünnepi eseménye ! Közkívánatra új kópiával Jókai Mór világsikert aratott magyar filmjei/ földesur A magyar színművészet büszkeségei főszereplésével. Csortos Gyula, Egri Mária, Uray Tivadar, Jávor Pál Állandó jegyelővétel! Augusztus 3-án szombaton fél 9 órakor Augusztus 4-én vasárnap 3-5-7-9 óra UFA Világhíradó (Német légitámadás Páris ellen) így halad a tudomány (Kultur film) Éjféli nap országa (Kultur film) Bodri és a velöscsont (Rajz film) A legnagyobb vadnyugati filmek között is a legizgalmasabb, legnagyobb, legemberibb ! A préri Kapitánya A véres vadnyugati élet vérbeli filmje ! Randolf Scott és Nancy Kelly Pompás kalandor drámája! Jön! Jön! Augusztus 7-én és 8-án RÓZSAHEGYI, KABOS, GÓZON, HÁROM SÁRKÁNY!