Orosházi Friss Hírek, 1941. június (18. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

­ A Gazdák Biztosító Szövetkezete 40. jubiláns közgyűlése Vay László báró, titkos tanácsos, ügyvezető elnök, nagyhatású megnyitó beszéde. Az impozáns mérleg újabb nagyarányú fejlődésről tanúskodik. Közel félmillió pengős adomány a jubileum alkalmából. A Gazdák Biztosító Szövetkezete a napokban tartotta 40. üzletévéről beszámoló közgyűlését Vay Lász­ló báró ügyvezető elnök elnökle­tével. Az elnök mindenekelőtt rámuta­tott arra, hogy a Szövetkezetet négy évtizeddel ezelőtt a liberális kor­szaknak kiuzsorázó hajlamaival szemben hívta életre a magyar gazdatársadalom. Majd ismer­tette a Szövetkezet fejlődésének tör­ténetét, negyven éves munkáját, rá­mutatva arra, hogy az első évi — még Nagymagyarországra vonatko­zó — 116.0000 koronás díjbevételé­vel szemben ma a visszacsatolt ke­leti és déli részek beszámítása nél­kül 14 és fél millió pengő direkt díjbevételt mutatott ki az intézet. Az 1913-ban nyilvántartott alkal­mazottak 120-as létszámával szem­ben pedig számuk 800 főre emel­kedett. Rámutatott továbbá Vay László báró arra, hogy a magyar keresztény megújhodás munkájá­ban milyen nagy szerepet játszik a negyven esztendővel ezelőtt is ke­resztény nemzeti gondolat jegyében elindult Szövetkezet. Ezt legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy különösen a magánpályákról ki­szorított igen sok keresztény csa­ládnak adott és ad egzisztenciát. A Szövetkezetnek nem kellett a zsi­dótörvények sorozatát bevárnia a­­hoz, hogy magyarságából, keresz­tény és nemzeti felfogásából folyó legelemibb kötelességének eleget te­gyen. A Szövetkezet ma 1500 ma­gyar keresztény családot tart el és biztosítja ezeknek a létét — mon­dotta az Elnök — és nemcsak ez­zel felelt meg hivatásának, hanem azzal is, hogy a gyenge és kiseg­­zisztenciák soraiban szervezte meg a kisbiztosításokból álló, több mun­kát és fáradságot jelentő és ki­sebb hasznot eredményező állomá­nyát. Ma, amikor Magyarország te­rülete jelentékenyen meggyarapo­dott, indokolt lett volna a negy­ven éves határkőnél megállva ezt a mai közgyűlést díszes és ünnepé­lyes külsőségek között megünnepel­ni. Mégis úgy gondolom, a mai idők nem engedik meg senkinek sem azt a fényűzést, hogy a mun­kaasztaltól magunkat és másokat elvonva ünnepeljünk. Ünnep­lés helyett az évforduló alkalmá­ból szociális és hazafias szellem­ből fakadó közérdekű tettekkel a­­dunk kifejezést jubileumunknak és annak, hogy voltunk, vagyunk és leszünk. Ezek után az Elnök rámutatot arra, hogy a négy évtized alatt el­ért eredmények azoknak az érde­me, akik ezidő alatt a Szövetkezet élén állottak és a szövetkezeti mun­kát elősegítették. Elsősorban Z­e- r­e­n­s­k i Róbert grófé, aki közel negyven éven át volt elnöke a Szö­vetkezetnek, majd Darányi Ig­nác és Rubinek Gyula földmive­­lésügyi minisztereké, akik fárad­hatatlan buzgalommal támogatták a Szövetkezetet, Teleki József grófé, aki a Szövetkezet alapítása óta ma is tagja a Szövetkezet igaz­gatóságának és nem utolsó sorban Láng J­ózsef vezérigazgatóé, aki már az alapítás első esztendejében vette kezébe a Szövetkezet irányí­tását és akinek nagy része van ab­ban, hogy a Gazdák ma a ma­gyar közgazdaságban az egyik leg­előkelőbb helyet foglalhatja el.­­ Végül megemlékezett az Elnök ar­ról: ahhoz, hogy mindez valóra vál­hatott, csakis olyan nemzetépítő munka vezethetett, amelynek Tria­nontól kezdve napjainkig Kor­mányzó Urunk a lelke és irányító­ja és akire s akinek további bölcs nemzetépítő munkájára a Gazdák jubileumi közgyűlése alkalmából Isten áldását kérjük, örömmel és megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy a Szövetke­zet 1940. évi mérlege a nehéz és küzdelemteljes viszonyok ellenére is kedvező képet mutat. Valóban impozáns az a teljesítmény, ame­lyet a Gazdák Biztosító Szövetke­zete a mai viszonyok között fel tud mutatni. A Szövetkezet díjbevéte­le az átvállalt díj tekintetbevétele nélkül az előző évvel szemben 1 millió 487.0000 P-vel emelkedett, mely összegből az elemi biztosítá­si ágazatokra kereken 1,234.000 P, az életbiztosítási ágazatra pedig 253 ezer P esik. A Szövetkezet összes díjbevétele a kárbiztosítási ágazat­ban a mellékilletékekkel együtt 8 millió 965.000 P-re emelkedett. Az életbiztosítási ágazatban a díjbe­vétel 5,417.0001 P-re rúgott. A Szö­vetkezet 1940. évi összes díjbevéte­le az átvállalt díj figyelembevételé­vel 14 millió 382 ezer P volt. Károk címén 1939. évben 5 millió 105 ezer pengőt, 1940. évben 5 millió 778 ezer P-t fizetett ki a Szövetkezet, te­hát 673 ezer pengővel többet, mint az előző esztendőben. Az alaptőke és az összes tartalék­összege 27 millió 700 ezer P, az 1939. évi 24 millió 527 ezer P-vel szemben. Az emelkedés tehát 3 mil­lió 173 ezer pengő. A Szövetkezet nem díszes és han­gos ünnepléssel kívánta a 40. éves jubileumot megünnepelni, hanem­­ a mai idők komolyságához mér­ten a nagyszabású ünneplés he­lyett oly közérdekű adományokat szavazott meg a Szövetkezet köz­gyűlése, amelyek minden ünnep­lésnél szebben beszélnek. A Gaz­dák Biztosító Szövetkezete a kö­vetkező adományokkal tette emlé­kezetessé a 40. éves jubileumát: A Horthy Miklós Nemzeti Re­pülőalapnak 25 ezer P-t, a Nemze­ti Önállósítási Alapnak 25­ ezer P-t, a Szövetkezet Elismert Vállalati Nyugdíjpénztárának 200 ezer P-t, az OMGE részére a mezőgazdasági kultúra fejlesztésére alapítvány cí­mén 25 ezer P-t, továbbá a tisztvi­selők érdekében létesített »Láng József segélyalap« összegének 50 ezer P-re való kiegészítéséhez 38 ezer P-t, a Szövetkezet alkalmazot­tainak hűséges szolgálatuk megju­­talmazására pedig 180 ezer pengő jubileumi remunerációt adott a Szövetkezet. Kereken tehát félmil­lió pengő adományozásával mél­tóképen kifejezésre jut az a­ szel­lem, amely a Gazdák Biztosító Szö­vetkezet vezetőit és tisztviselői ka­rát eltöli. Az ország közvéleménye előtt tán áll a 40 éves Gazdák Biztosító Szövetkezet közérdekű munkássá­ga. A bizalomra és az elismerésre valóban rászolgált és méltóképen kiérdemelte. Tekintsünk tehát to­vábbra is bizalommal a Gazdák Biz­tosító Szövetkezete felé. OROSHÁZI FRISS HÍREK Szép lakása csak úgy lesz, ha BÚTORAIT Vaginát rendeli. BAJZA­ UTCA 2. Gyönyörű kivitelben készülnek. Ebédlők, hálók, kombinált, valamint előszoba-konyhaberendezezések. ELVÁLLAL: mindennemű mű épületasztalos és üzleti berendezéseket a legmodernebb kivitelben. 1941. június 1. RENDELJEN gyü­mölcsvédit zacskó! Demarisik könyv­­papír üzletében. Eden baklövése vitte Angliát a balkáni kudarcba A francia sajtó amerikai forrá­sok nyomán eredeti angol okmá­nyokat ismertet, amelyek szerint Eden angol ülügyminiszter volt az, aki minde­áron követelte már­ciusban, hogy az angol hadsereg szakítsa félbe győzelmes északaf­rikai előnyomulást és a Balkánra vonuljon, mert ott — Eden szerint — alkalom nyílt volna ar­ra, hogy végre egy komoly száraz­földi fronton harcba szállhatnak a német haderővel. Churchill angol miniszterelnök utasította is Wa­vell közelkeleti főparancsnokot az angol hadseregnek a Balkánra va­ló szállítására, amit Wavell ön­­gyilkosságnak nevezett és lemon­dással fenyegetőzött. Wavell az é­­szakafrikai offenzíva mindenáron való folytatása mellett volt. Wa­vell lemondását azonban az angol kormány nem fogadta el és Eden rábeszélésére Churchill miniszter­­elnök vállalta a felelősséget az an­gol csapatoknak a Balkánra való szállításáért. Wavell végül is meg­hajolt az angol miniszterelnök aka­rata előtt és megkezdődött az an­gol csapatok Balkánra való szállí­tása. Minden autótulajdonos érdeke, hogy szavatossági biztosítást kössön, mert úgy személyben és tárgyban okozott kára megtérül! Pünkösdre Hiatalpu cipőt Habselyem női és férfi cikket, Gyermek flórharisnyát kö­tött és pouplininget, selyemharisnyát, férfizoknit, díszgom­bot, gépselymet és minden divatárut ■ Divatházban szerezze be. Takarékosság. Korzó Mozival szemben. Ma egyedül vagyok Előttem könyvek. Sok-sok bölcs, igaz gondolat képe. Szemem mégis révetegen fárad a messzeségbe... Ma merengek. Lelkem riadtan, félve, visszatekint. Vissza egy nehéz útra,­ s keresem értem örömeit. Nincs meg a kép. Elmosódott az öröm kevés halma . Elverte a sok nyár, s a tél dúló zivatarja. Én ma állok — csak állok egy szál féltett gallyal. — Menjetek könyveim ! Hadd sírjak egész fájdalommal. VARGA FERENC: Műszájpadlás és műfogsor tisztán tartartásához nélkülözhetetlen az uj: SZÁJPADLÁS KEFE! Kapható Orosházán, BÉRCZI Illatszertárban. 15 évvel ezelőtt 1926. június 1. Franciaország újból felkavarta a frankügyet. A francia parlament­ben újból vita tárgyává tették az ügyet. Bethlen miniszterelnök Genfbe érkezett. «* Radics, a horvát parasztpárt ve­zére beszédében azzal vádolta meg Pasicsot, hogy »sajnálta, hogy 1918- ban nem mészárolták le a délvidé­ki magyarokat.« összecsaptak Prágában a szocia­listák és a fasiszták. Az oláh kormány megengedi a magyaroknak, hogy nemzeti zász­lójukat használhassák, a magyar zászló közepén azonban az oláh zászló címerét kell használniuk. Csernoch János bíboros hercegprí­­más június 5-én amerikai útra in­dul. Moscicki Ignác a lengyel köz­társaság új elnöke. Százezrek részvéte mellett temet­ték el Vázsonyi Vilmost. Orosháza község elöljáróságától. 1721—1941. ikt. sz. HIRDETMÉNY A pusztaföldvári és ahhoz csat­lakozó Orosházi határbeli földek belvizei levezetése tárgyában Csiz­madia András és érdekelt társai ké­relme folytán a járási főszolgabí­ró ur 2621—1941. szám alatt vég­határozatot hozott. Ezen véghatá­rozatban kötelezte a vízlevezetés­­ben érdekelt földtulajdonosokat a vizlevezetési munkálatok költségei­hez való hozzájárulásra és a hozzá­járulási összegek 1941. június 8-áig történő befizetésére. Az elöljáróság nyomatékosan felhívja az érdekel­teket a hozzájárulási összeg befize­tésére, illetve arra előleg nyújtásá­ra, mert pénz nélkül a szivattyút üzemben tartani nem lehet. A vég­határozat a községi elöljáróságnál (mérnöki iroda) eredetben megte­kinthető. A véghatározat ellen 15 nap alatt felebbezésnek van helye a várme­gyei Alispán úrhoz. Orosháza, 1941. május 30. Elöljáróság. Orosháza község elöljáróságától. 8463—941. ikt. sz. III. u. o. HIRDETMÉNY Az elöljáróság felhívja azokat az iparosokat és kereskedőket, a­­kiknek iparigazolványukat az 1150 —941. E. E. és a 17200—941. K. K. M. számú rendelet szerint a járá­si Főszolgabíró Úr záradékolta és ennek alapján jogosultak piacokon és országos vásárokon 1.­­cipőt, bakkancsot, vagy csizmát, 2. kész­­ruhát, 3. edényt árulni, hogy sa­ját érdekükben feltétlen jelentkez­zenek kedden délelőtt 12 óráig a községháza III. ü­o. 1 számú iro­dájában. Orosháza, 1941. május 31. Elöljáróság Orosháza község elöljáróságától. 8384—941. ikt. sz. III. u. o. HIRDETMÉNY Az elöljáróság közhírré teszi, hogy a selyemtenyésztők a közte­rületen álló eperfák lombjait sza­badon használhatják a tenyésztés céljaira. A tenyésztési idő alatt ne­tán előforduló lombszedésgátlá­­sokat, vagy lombfertőzéseket te­kintve, hogy a honvédelem érdekeit is sértik, szigorúan büntetik. Orosháza, 1941. május 31. ____________________Elöljáróság. Orosháza község elöljáróságától 2158—1941. ikt. sz. III. u­­o. HIRDETMÉNY Az elöljáróság közhírré teszi, hogy minden kereskedő, iparos és más zsir, hál és zsirszalonna áru­sításával, raktározásával és fel­dolgozásával foglalkozó vállal­kozó, illetőleg üzem köte­les készletét a mennyiségre való tekintet nélkül, továbbá mindenki köteles birtokában levő 2 darab, vagy azon felüli számú hízósertést és két darab, vagy azon felüli szá­mú hizlalásra szánt hat hónapnál idősebb sertést június hó 6-ig a hónap első napján fennálló állapot szerint a községháza III. u. o. 1. számú szobájában bejelenteni. Aki a bejelentési kötelezettségé­nek idejében nem tesz eleget, vagy a valóságnak meg nem felelő ada­tokat jelent be, kihágást követ el és szigorúan büntettetik. Orosháza, 1941. május 31. Elöljáróság. 1941. július 1. OROSHÁZI FRISS HÍREK 3 Ki felelős a kis Domján-gyerek haláláért? Megrendítő kérvény Szolnokvármegye alispánjához Megdöbbentő tragédia játszódott le múlt év telén a Körös szolnok­­megyei szakaszán. A halálosvégű baleset életbemaradt szereplője Balogh Sándor gyulai soffőr most a következő szószerinti kérvényt nyújtotta be Jásznagykunszolnok­­megye alispánjához. Méltóságos Alispán Ur ! «1940. december­­20-án délután fél egy órakor elindultam Gyuláról Korreckt Ferenc budapesti (IX. ker. Ipar utca 3.) lakos teherautó­jával Budapest felé. A kocsin raj­tam kívül feleségem és ennek elő­ző házasságából származó Demján Sándor nevű 4 éves kisfia utazott. Az általam ismert útvonalon nem tudtam utamat folytatni, mert a hófúvás miatt a nagy súlyú te­hergépkocsi elakadt. Ez volt az oka annak, hogy a Gyula-Mezőberény- Köröstarcsa útvonalról letérve, Szarvas—Mezőtúron át igyekeztem utam végcélját elérni. Ezt az útvo­nalat annak az autónak soffőrje a­­jánlotta, aki segített gépkocsimat a hótorlaszból kiszabadítani. Délután négy óra felé érkeztem Szarvasra, itt benzint rettem, s mó­domban volt megállapítani, hogy fékjeim kitünően működtek, mert a benzinkútnál való megállás több apró mozdulat eszközlése után si­került és fékemet használnom kel­lett. Benzinfelvétel után elindultam Szarvasról Mezőtúr felé, és fél 5 előtt autóm egy emelkedésen ment keresztül, amelyről azt gondoltam, hogy vasúti átjáró és megjegyez­tem a feleségemnek, milyen furcsa, hogy itt sem so­rompó, sem átjárójelzőtábla ninc­­­­sen. Lassan haladtam az emelkedés u­­tán következő sima után s az au­tóm egy bevágáshoz érkezett, a­­melyben az út élesen kanyarban folytatódott. Autóm sebességét még jobban lecsökkentve fordultam be és ekkor észrevettem, hogy az út lejtősen visz tovább. Leállítottam a motort és úgy vettem a kanyart és amikor mindkét lámpámmal megvilágítottam az elém táruló u­­tat, rémülten láttam, hogy az előt­tem fekvő rövid lejtő vízbe visz. A Szarvas—Mezőtúr közötti komphoz érkeztem, anélkül, hogy erről tud­tam volna. Kétségbeesetten alkalmaztam minden féket, igyekeztem «rück­­wárts»-sel autómat visszatartani a vízbe zuhanástól. Nem sikerült. A 20 Celsius fokos hidegben terjesz­kedő köd síkos rétegeket képezett a felületi kövekre rakódott havon s az autóm önsúlyánál fogva belezu­­­­hant a Körösbe és elmerült. Amikor a soffőrházba betört a víz, kitaszítottam annak ajtaját, ki­menekültem a gépkocsiból, de ab­ban a pillanatban eszembe jutott a feleségem és a gyermek. Vissza­mentem értük s az ülés alatt meg­találtam azt a takarócsomagot, a­­melyről azt hittem, hogy abban feleségem és gyermekem van. Emberfeletti erőfeszítéssel cipeltem ki magammal ezt a csomagolt s a csontfagyasztó vizben félkézzel a soffőrházba kapaszkodva tartottam a viz fölé mindaddig, mig a révé­szek kimentettek kétségbeejtő hely­zetemből. Amikor kérésemre a ná­­lam levő pokróccsomagot vitték partra, s­ő s kitakarták belőle eszméletét vesztett feleségemet, láttam meg,­­ hogy a gyermek nincs a pokróc­­­­ban. Eszemet vesztve akartam visszaro­hanni a vízbe a gyermekért, akit mindennél jobban szerettem. A ré­vészek megakadályoztak ebben, sőt amikor erőszakkal akartam vissza­menni, megkötözéssel fenyegettek és kijelentették, hogy a gyermek megmentéséről már szó sem lehet, hiszen több mint félórája van a vízben. A gyermeket másnap vették ki­­ a gépkocsiból holtan. Feleségem áldott állapotban volt. Abortussal és tüdőgyulladással szál­lították a gyulai kórházba, ahol két hónapig volt súlyos beteg, de beteg lettem én is, nem dolgozhattam két hónapig, állásomat pedig emiatt elvesztettem. A dolog természete szerint a szol­noki kir. ügyészség , gondatlanságból okozott ember­ölés vétsége miatt 501—941 K. u. sz. alatt vádiratot nyújtott be ellenem a szolnoki kir. törvényszékhez, ahol 1941 március 14-én a főtárgyaláson a törvényszék kihallgatta a révészeket, akik el­mondották, hogy a már másik ol­dalról látták lassan közeledni a gépkocsit, amelyben ültünk. Látták amint az autó lassan befordult a kanyarba s hallották, hogy a motor már nem jár. Hallották a fék kopo­gását, s aztán eltűnt a gépkocsi. E­­lőadták, hogy a víz még tiszta idő­ben sem látható a kanyar előtt. Elmondották, hogy semmi néven nevezendő veszélyt, kanyart, kom­pot jelző tábla nem volt, amelyből következtethettem volna, hogy mi­lyen veszély fenyeget. Az autó kiemelésénél közremű­ködő mezőtúri tűzoltósoffőr elmon­dotta, hogy a gépkocsi megvizsgá­lása alkalmával megállapítható volt, hogy fékrendszerem kifogás­talanul működött és a lejtőn való lecsúszás megakadályozására tör­tént fékezés következtében szakadt össze a fék, amely a vízben nem obszidálódott. A kihallgatott mérnökszakértő szerint engem semmiféle mulasztás nem terhel. Mindent megtettem, a­­mit ember megtehetett, hogy elke­rüljem a balesetet, amelynek kizá­rólagos oka az volt, hogy az útfenntartó hatóság el­mulasztotta a 250.0000—1939. B. M. rendelet pa­ragrafusaiban előírt jelzőtáblák al­kalmazását s , így okozója lett a balesetnek. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a királyi ügyész úr indokoltan elejtette ellenem a vádat s megállapította, hogy a felelősség nem engem terhel, miután jelző­táblák hiányában nem tudtam, hogy az autóm komp felé halad. Ennek alapján tisztelettel kérem, méltóztassék kivizsgálni, hogy kit terhel mulasztás a jelzőtáb­lák alkalmazásának elmulasztása­­ miatt . A Modern, különleges, szép hálót, kombinált szobát konyhát akar tekintse meg Turóczy dúsan felszerelt nagyválasztéku BÚTOR raktárát THÉK ENDRE U. 30. sz. fejfájás, fájdalmak, meghűlés esetén - s ki tartozik felelősséggel nekem a­­zért a kárért, amely engem ért, ter­mészetesen csak elsősorban, miu­tán subsidiarius felelősséggel Szol­­nok megye közönsége is felel. Káromat a következőkben számí­tom fel: A gyermek temetési költsége 100 pengő. Feleségem hazaszállítatá­­sa és ápolási költsége 400 pengő. Munkamulasztás címén ért vesz­teség 450 pengő. A bűnügyben felmerült védelem díja 250 pen­gő. Összesen 1.200 pengő. Tisztelettel kérem károm megté­rítésére­­ a felelőssé lehető köztisztviselőt kötelezni, amennyiben erre mód­­ nem lenne, úgy az összeget Jász- Nagykun-Szolnok megye pénztá­rából kiutaltatni, mert ellen esetben kénytelen leszek káromat bíróság előtt érvényesíte­ni. Teljes tisztelettel: Balogh Sándor, gyulai soffőr.» Gyula város közvéleménye élénk érdeklődéssel várja Szolnok vár­megye alispánjának állásfoglalását, illetve az ügy fejleményeit. Kovácsok és bognárok figyelmébe ! Keresek megvételre jókar­ban levő kettő kerekes kocsihátuljási STRAUSZ fatelep. Apollo Mozgó TELEFONSZÁM 9. Jud. 1-én pünkösd vasárnap 3-5-7 és 9 órakor, Június 2-án pünkösd hétfőjén 3-5-7 és 9 órakor, LUCE OLASZ HIRADJI FOX VILÁGHÍR ADIJ Grandiózus magyar film Európa nem válaszol . Első nagy magyar kémtörténet, írta : és rendezte: Radványi Géza. Zene: Fényes Szabolcs. Főszereplők: Tas­­nády Fekete Mária, Petrovich Szve­­tiszláv, Kiss Ferenc, Somlay, Táray, Titkos Ilona, Vaszary Piri, Buttsay, Gregus?, Rózsahegyi, Mály Gerő, v. Hajmássy Köpeczi-Boócz, Minályfy, jön! Június 7—8-án Hófehérke és a hét törpe Gyopároson a községi nagyvendéglő EGNYÍLT •J '7'­ *: V. ■ Purcsi Pepi jazz és cigányzenekara délután és esténként állandóan hangversenyez­i Régi kedves közönségének szíves pártfogását kéri a TULAJDONOS. ASPIRIN­i a­b­i­e­t­t­a

Next