Orosházi Friss Hírek, 1942. május (19. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-01 / 98. szám
2 OROSHÁZI FRISS HÍREK 1942. május L Mészhomoktéglát akarnak hozatni az orosházi építőiparosok Egyelőre próbaképen 10 vagont A Káposztásmegyeri Mészhomoktéglagyár ajánlatot intézett Orosháza község elöljáróságához, mintegy másfélmillió darab mészhomoktégtégla szállítására. A beadott ajánlat szerint ezer darab nagyméretű téglát a gyár 100 pengő 80 fillérért, ezer darab kisméretű téglát pedig 76 pengő 92 fillérért szállítana, helyt Orosháza állomás, a pénzt a megrendeléskor előre kellene beküldeni. Az elöljárósághoz érkezett ajánlatot Kovács Lajos községi mérnök átküldötte az Ipartestület vezetőségéhez, kérve, hívja fel a téglaigénylők figyelmét a mészhomoktéglára és amennyiben nagyobb mennyiségű igénylés volna, úgy felkérte az Ipartestületet az egész akció lebonyolítására. Értesülésünk szerint az orosházi építőiparosok már élénken propagálják az árvízkárosultak körében a mészhomoktéglát, amelyből egyelőre próbaképen tíz vagont akarnak hozatni és kipróbálni. — »0« — Újabb két összedőlt orosházi házat jelentettek be Talán a jövő héten kerül sor a helyszíni kármegállapításra Az orosházi községi mérnöki hivatalban tegnap újabb két összedőlt és 5 megrongálódott házat jelentettek be. A lapunkban már közölt részletes orosházi és járási községekben kármegállapítást és anyagszükségletet feltüntető kimutatást felküldik az Országos Szociális Felügyelőséghez. Értesülésünk szerint a bejelentések alapján talán a jövő héten már kezdetét veheti a helyszíni kármegállapítás, egyelőre a belterületi házaknál, később a hozzáférhetőbb tanyáknál is. Elkészült a szentetornyai csatorna Az árpádhalmi gáton nagyobb mennyiségű vizet engednek majd át A szentetornyai határrészek vizét levezető csatorna már nagyjában elkészült, csak ott dolgoznak majd még, ahol a nagy vizek miatt most nem lehetett ásni. A csatorna iránya a következő: kiindul a Pusztaharaszti Olvasókörtől, innen megy az iskoladülőig, eddig főcsatorna jellege van, hosszúsága mintegy 2300 méter. Az iskoladülőtől kezdve a Schossbergerdülőn ál mintegy 4ezer méter hoszszúságban a marhahajtó útig terjed. A másik mellékcsatorna ág az iskoladülőtől kiindulva 2300 méter hosszúságban a Polakovits-dűlőn át megy a szarvasi vasútig, amelynek anyagárán át jut a víz a csatornába. A nagyszénás—orosházi utat már átvágták, hidat készítenek rajta, hasonlóképen a MÁV is átvágatja ma a szarvas—orosházi vasútvonalat, itt is ideiglenes hidat készítenek a vízfolyás szabaddá tételére. A vízeresztés a csatornán a jövő hét elején kezdődik meg. Az árpádhalmi gát átvágása jelenleg csak mintegy 500 méter másodpercenkénti vízlefolyást enged meg, de értesülésünk szerint az árvízvédelmi miniszteri biztos utasítást adott, hogy az átfolyó mennyiségét emeljék. Megkezdődtek a csanádapácai gátnál, s tótkomlós-kaszaperi műútnál levő hatalmas víztömeget leeresztő csatorna ásási munkái is. Most mintegy 400 kubikos ássa az úgynevezett Czakó-érben, a Tatársánc és Szöllős mellett elvezető csatornát, amely a jövő héten elkészül és a Szárazéren át a Marosba viszi a csanádapácai nagytömegű vizet. A szentetornyai vizeket levezető csatorna iránya a következő: a csatorna belekötődik a Hajdúérbe, innen megy a Mágocs-csatornába, a Kórógyba, innen a Kurczába, amelynek torkolatánál mindaddig szivattyúval fogják belőle a vizet a Tiszába átemelni, míg a Tisza vízállása Csongrádnál a 4 métert elnem éri. A Tótkomlóson a Szárazér vizét terelőgátakkal a Maros felé terelik, a Szárazérből másodpercenként mintegy két köbméter vizet vesznek ki és ezzel tehermentesítik a tótkomlósi eret és az Alsó-Aranyadot, amely viszont a Csizmadia lapos vizét viszi. A gerendási gátnál most is dolgozik , mintegy száz kubikos a gát megerősítésén. A Kassai utcai gát tegnapelőtt egyik részén meglazult, de azonnal mintegy 80 kubikos ment a veszélyeztetett részre és a víz betörését megakadályozta. A Csizmadia-lapos vize folyik az aranyadi csatornán át a kardoskuti átemelőhöz, ahol a három szivattyú éjjel-nappal emeli át a vizet. LEGSZEBB AJÁNDÉK A KÖNYV I • ! VEGYEN DEMARTSZK könyvkereskedésben Bőrpapucsot ezentúl csak sertésbőrből szabad készíteni Évenként és fejenként két pár bocskor A Lábbeli Központ intézőbizottsága az ország lakosságának lábbeli ellátása körüli tennivalóiban most határozott a papucsok és a bocskorok készítéséről. Összeírták az ország papucskészi- Lő iparosait. Megállapították, hogy Adán, Baján, Bajmokon, Bácsalmáson, Cservenkán, Horgoson, Jánosfalván, Kulán, Magyarkanizsán, Mélykúton, Moholon, Óbecsén, Pérerévén, Topolyán, Újvidéken, Szabadkán, Zomborban, Békéscsabán, Orosházán, Mezőberényben, Tótkomlóson, Szarvason, Battonyán, Makón, Csongrádiál, Hódmezővásárhelyen, Kiskundorozsmán, Szegeden, Szentesen, Kiskörösön, Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Dunaföldváron, Várpalotán és Budapesten van számottevő papucskészítő ipar. A papucskészítő egy hónap alatt körülbelül 80 pár papucsot tud készíteni a korlátolt mennyiségben rendelkezésre álló anyagokból teljesítőképességének 25 százalékát elégíti ki, ezen az alapon kiszámítva egy papucskészítő havi bőrfejadagja 20 pár bőrtalpú papucs. A többi anyagból — amelyeket póttalpú és fatalpú formában kell elkészíteni — önmaga gondoskodik. Férfi papucsot és női papucsot ezentúl kizárólag sertésbőrből szabad készíteni. Évenként és fejenként 2 pár bocskor jár, az ilyent viselő vidéken. Itt esőzések következtében ismét árad a Tisza, rosszabbodik az árvízhelyzet Szeged. Néhány nappal ezelőtt örvendetes apadás látszott a Tiszán. A bekövetkezett országos esőzések miatt azonban ez az apadás abbamaradt, sőt a folyó ismét áradni kezdett. Az áradás nem erős, és egy nap alatt mindössze néhány centit tesz ki. De az esőzések miatt jelentős rosszabbodás állott be az általános árvízhelyzetben. A folyton zuhogó eső ugyanis egyrészt növeli a belvizeket, másrészt a Tisza magas vízállása megakadályozza a belvizek elvezetését. Az algyői zsilipet a ránk következő két hétben nem lehet kinyitni, ami esetleg tároló medencék hiányában újabb területek elárasztását vonja maga után. Még mindig súlyos a helyzet Szeged külvárosaiban, valamint Új- Szegeden is. A hatóságok mindent elkövetnek a házak megmentése érdekében. Sokhelyütt azonban nem tudnak hatékony segítséget nyújtani. : '* Feleségképző akadémia nyílik Orosházán Orosháza mindig előljárt a népművelésben. Más, nagyobb helyeket megelőzve, már évek óta tart fenn két népfőiskolát is. A feleségképző tanfolyam rendezésének újszerű gondolata megint arról tesz tanúságot, hogy Orosháza ismét meghallotta az idők szavát. A mai rohanó időkben és az élet tülekedő forgatagában csak az a férfi és nő lehet igazán állóképes, akiben összhangba tud jutni a gyakorlati szellem a lelkiekkel. Ilyen szerencsés együttes elsajátítására ad most alkalmat az a bátor kezdeményezés, amelyet a jövő hét egész folyamán akar megvalósítani az ev. Leányegylet, karöltve a Gazdaasszonyok és Leányok szövetségével. Az előadók részint helybeliek, részint fővárosiak és vidékiek — csupa kitűnő erő — akik egy héten át fogják az érdeklődő leányokat és az őket kisérő nőrokonaikat élvezetes előadásokban részesíteni. Ma, amikor egymást érik az átképző tanfolyamok, hogy ne volna szükség egy ilyen, egész életre szóló, hasznos útmutatásokat adó kurzusra, amely a fiatal leányokat a legkomolyabb hivatásra, a feleség hivatására készíti elő. A sok előadás közül csak e fégy pár címet közlünk: Harmónia a házasságban — Mi valósul meg a leányálmokból — Mi riaszt el a házasságtól — Nekem olyan aszszony kell — A gazdaasszony örömei — Bulla teszi-e az embert — Nemzet- és hitvédelem a családban, stb. A fenti előadások, mint már címük is elárulja, tárgyuknál fogva méltán tarthatnak számot a legnagyobb érdeklődésre. Az előadások a Kisbirt. Szöv. kistermében minden este 7 órától fognak lezajlani f. hó 4-től kezdve. 15 évm ezelőtt 1927. május 1. A tóttomlósi vasúton az alsótemetei átjárónál egy tehervonat halálra gázolta kocsijával Török Mihály fuvarost. Török azonnal meghalt. »Független« festőművészek kiállítást rendeztek az Alföldben, köztük B. Molnár Lajos orosházi festőművész is. Nagy Sámuel vésztői lakost az orosházi járásbíróság lopás miatt 14 napi fogházra ítélte, mert még orosházi béres korában, egyik társának leventeoktatás közben a levetett kabátjából ellopta a zsebóráját. Az orosházi községi elöljáróság felhívta a gazdákat, hogy sommás mezőgazdasági munkásaik után járó biztosítási díjat okvetlenül fizessék be, miért súlyos büntetésben részesülnek ennek elmulasztása eseténi. ■ ! mezőgazdaság békében is háborút visel az időjárással. Jégkárok ellen jégbiztosítással harcolj!