Orosházi Friss Ujság, 1930. október-december (19. évfolyam, 222-297. szám)

1930-12-25 / 294. szám

Csütörtök, 1930 december 25 OROSHÁZI FRISS UJSAl. Rajki Józseftől szobrot vett a főváros Újabb elismerés az orosházi szobrásznak Beszámoltunk annak idején Rajki Jó­zsefnek, a talentumos orosházi szobrász­nak Budapesten a Nemzeti Szalon ki­állításán aratott nagy sikeréről, mely egyszerre ismertté tette az orosházi szob­rász nevét a főváros és az ország műértői előtt. Rajki József a Nemzeti Szalonban ren­dezett kiállítása után néhány szobrát ott­hagyta a Nemzeti Szalonban, amelynek igazgatóságától most értesítést kapott, hogy egyik szobrát, amit már a kiállításon kiválasztottak, megvette Budapest székesfőváros. Az orosházi szobrásznak ez újabb elis­merést jelent, mert a főváros csak olyan művészektől vásárol, akik műveit abszo­lút becsű­eknek tartja. A főváros Rajki Jó­zsefnek egy fűrészelő embert ábrázoló szob­rát vásárolta meg. Rajki Józsefnek, az orosházi szobrász­nak szobra tehát bevonult a fővároshoz a legkiválóbb országos nevü művészek al­kotásai közé. Rajki Józsefnek Békéscsabán rendezett kiállítása a legnagyobb sikerrel zárult s valószínűleg Békéscsaba város is vásárol tőle szobrot. wwwwwwwwvwvwwwvwvwwvw*» A főlajstrom és mutató adatairól köz­napon 9—11, míg más kezelési könyvek­ből, valamint az iratokból 9—10 óráig le­het értesítést kapni, ezen időn túl pedig folytatólag még 1 órán át csak bírói en­gedéllyel és csak tudakozólappal kapható értesítés, bűnügyben azonban a jogosul­tak az iratokat a Jüsz. 97 §-ában irt feltételek alatt köznapon 9-13, vasárnap és ünnepeken pedig 9—11 óráig bármikor megtekinthetik és ügyeikről értesítést nyerhetnek. A telekkönyvi iktató az iktató- és mu­tatókönyvek adatairól köznapon 9—11 óráig ad értesítést, míg a telekkönyvi iro­da és telekkönyvtár a felek részére ugyan­abban az időben köznapon 2—2 óráig áll nyitva, azonban csütörtökön és minden országos vasár napján még 1 óráig foly­­­­tatólag van helye a telekkönyvtárban a telekkönyvek és a telekkönyvi irodában az iratok megtekintésének. Polgári ügyekben és perekben, vala­mint telekkönyvi ügyekben a bírósági iro­dákban vasárnap és ünnepnapokon érte­sítés nem kapható és iratok megtekinté­sének még tudakozólappal sincs helye. A végrehajtói teendőket Pusztay End­re és Rév Géza kir. végrehajtók végzik és pedig előbbi azon ügyekben, ame­lyekben az orosházi I. r. végrehajtást­­szenvedő vezetékneve L-Z betűkkel kez­dődik, továbbá azon végrehajtási ügyek­ben, amelyekben az I. r. végrehajtást szen­­vedő Békéssámson, Pusztaföldvár és Tót­komlós községekben lakik, míg a többi végrehajtási ügyekben Rév Géza kir. vég­rehajtó jár el. A végrehajtók egymást kölcsönösen helyettesítik, míg mindket­tőjük akadályoztatása esetén más kikül­dött kirendelése iránt a kir. járásbíróság intézkedik a bíróság elnökével egyetér­tésben. Az orosházi járásbíróság ügybeosztása az 1931 évben Az orosházi kir. járásbíróság elnöke a Jüsz 2—3 §-ai értelmében az 1931. évre az alábbi intézkedéseket tette: I. Ügybeosztás: Dr. Endes Gábor kir. járásbírósági elnök a bíróság vezetésével és felügye­letével járó teendőkön kívül végzi a Jüsz. 38. §-ának 1—8 p.ban körülírt központi intézkedéseket, intézi a polgári perek négy tizedrészét, a letéti- és bérletfelmondás­­közlési ügyeket és beveszi adóeltitkolási ügyekben a felfedező esküt. 2. Göndör Béla kir. járásbiró-elnökhe­­lyettes intézi az összes büntető pereket, a büntető megkereséseket, ellátja a vizsgá­lóbírói teendőket, minden csütörtökön jegyzőkönyvre veszi a büntető feljelenté­seket és egyéb kérelmeket és gyakorolja a közvetlen felügyeletet a telekkönyvi iro­da felett. 3. Dr. Péter Aladár kir. járásbíró in­tézi a polgári perek két tizedrészét, a végrehajtási-, örökösödési-, holttányilvá­nítási- és perenkivüli tartási ügyeket s végül a telekkönyvi beadványok egy ne­gyed részét. (Békéssámson, Csorvás és Tótkomlós községek telekjegyzőkönyveire érkező telekkönyvi beadványokat.) 4. Dr. Lázár Lajos kir. járásbiró intézi a polgári perek három tizedrészét, az elő­zetes bizonyítási- és okiratmegsemmisi­­tési ügyeket, foganatosítja a polgári meg­keresésekben a bizonyitásfeltételeket, minden csütörtökön jegyzőkönyvre veszi a polgári kereseteket, szóval előterjesz­tett más kérelmeket és nyilatkozatokat, ugyanakkor rendes törvénynapot is tart s végül a kir. közjegyzőt akadályoztatása esetén helyettesíti. 5. Dr. Bugyán János kir. járásbiró in­tézi a polgári perek egy tizedrészét és a telekkönyvi ügyek három negyedrészét. (Orosháza, Szentetornya, Gádoros, Nagy­szénás és Pusztaföldvár, valamint ezek­kel kapcsolatosan más községek telekjegy­zőkönyveire érkező telekkönyvi beadvá­nyokat). A szóbeli felebbviteli kérelmeket min­den csütörtökön az előadó-bírák veszik jegyzőkönyvre. A teljesen írásba foglalt polgári ítéletek jegyzéke minden csütörtökön az emeleti 11 számú különirodában van kifüggesztve. A telekkönyvi ügyekre vonatkozó hirde­tési és egyéb díjakat, valamint a tkvi másolatok hitelesítéséhez szükséges bé­lyegeket Csenger Zoltán telekkönyvve­zető veszi át és kezeli. II. Egyéb intézkedések: Orosházi gazdák a kakasszéki legelő megtartásáért Ha a község nem tartja meg a Ismeretes, hogy a községi elöljáróság nemrégiben javaslatot tett a képviselőtes­tületnek, hogy a kakasszéki legelőt adják vissza a grófnak. A közelmúltban hírt adtunk róla, hogy a képviselőtestület fel­hatalmazására a gróffal folytatott tárgya­lás során a gróf hajlandó visszavenni a legelőt a községtől. Az ügy ebben a stá­diumban kerül a legközelebbi képviselő­­testületi közgyűlés elé. A kakasszéki legelő visszaadásával kap­csolatban érdekes beadvány érkezett a napokban az orosházi községi elöljáróság­hoz. Orosházi gazdák — számszerint 70-en — kérik a községi elöljáróságot­, hogy a legelőt tartsa meg a község. Amikor ugyanis a kakasszéki legelőnél érdekelt gazdák, akik teheneiket oda szok­­ták kihajtani, értesültek a községi elöljá­róság tervéről a legelő visszaadását il­letőleg, megbeszélést tartottak és abban állapodtak meg, hogy a legelőt nem hagyják, mert félő, hogy ebben az esetben legelő nélkül maradnak jószágaik, vagy messze kellene elhajtani azokat. A kakasszéki legelő pedig nézetük szerint kellő kihasználás mellett ki­fizető a községnek. Megkezdték tehát a környékbeli tehén­­tartó gazdák között az összeírást egy-egy tehénre egy katasztrális hol­dat számítva s mikor már majdnem az egész 98 hold­­nyi területet lejegyezték ilyeténképpen, legelőt, ők hajlandók megvenni is beadványt adtak be a községi elöljáróság­hoz, hogy hajlandók a község által vállalt ter­het viselni teljes egészében, ha a köz­ség a legelőt megtartja. Számítást tettek és úgy találták, hogy ha minden jószágra egy katasztrális hold­­nyi legelőt vesznek, aránylag nem fizetnek többet, mint eddig a községnek fizettek egy-egy tehén után, viszont elérik azt, hogy bő és jó legelőjük lesz állataiknak. Érdeklődtünk az érdekelt gazdák köré­ben a kakasszéki legelő ügyében és meg­tudtuk, hogy a legelőt teljes egészében hajlandók kihasználni. Az eddig jelentkezett 70 gazda igényt tart a 98 hold területre, csakhogy az megmaradjon. De úgy látszik, nem kerülhet sor arra, hogy akármelyikük áldozatot hozzon és több területet jegyezzen, mint amennyi a jószágja után szükséges, mert még most is jelentkeznek olyanok, akik nem akarnak kimaradni a kakasszéki legelőn való legeltetésből. úgy nyilatkoztak az érdekelt gazdák ve­zetői, hogy ha a község dacára ennek, nem tartaná meg a kakasszéki legelőt, ők maguk próbálják azt megvenni, illetve átvenni. Ez esetben legeltető társaságot alakítanának és úgy kezelnék a legelőt egy tagban osz­tatlanul. Ezek után kíváncsian várják a községi elöljáróság elhatározását, illetve javasla­tát a kakasszéki legelő ügyében a legkö­zelebbi közgyűlés előtt. Mit olvasnak az orosházi emberek ? Körséta az orosházi egyesületek könyvtáraiban Mit olvasnak Orosházán az emberek ? Vagyis, hogy alaposabban feltegyük és részletezzük a kérdést: kik olvasnak köny­vet Orosházán, milyen olvasmányok ál­lanak ezek rendelkezésére a könyvtárak­ban és a könyvtárak milyen könyveit ol­vassák, vagy nem olvassák az emberek ? A kérdést elég érdekesnek tartottuk ahoz, hogy a kedvéért egy kicsit áttanulmá­nyozzuk Orosháza társasegyesületeinek könyvtárait, ahol sok érdekes tapaszta­latot tettünk és vizsgálódásunk eredmé­nyéről a következőkben számolunk be: Az első legszembetűnőbb észlelet az, hogy Orosházán télen sokkal többet ol­vasnak az emberek, mint egyébkor. Vagy legalábbis sokkal több ember olvas té­len könyveket, mint nyáron. A legtöbb egyesületi könyvtár forgalma télen meg­kétszereződik, sőt megsokszorozódik. En­nek az a természetes magyarázata, hogy a legtöbb egyesület tagjainak zöme föld­­m­íves-lakosokból áll, akik csak télen ér­nek rá olvasni. De tapasztalhatjuk ezt a jelenséget az iparos-könyvtárakban is, csupán a kereskedő-egyesületek könyvtá­rainak forgalmát nem befolyásolják az év­szakok. Vannak Orosházán szép, impozáns, kar­bantartott könyvtárak és vannak szegé­nyes, megviselt, elhasznált könyvtárak? Sok függ attól, hogy milyen anyagi erő­vel rendelkezik az egyesület és milyen a könyvtáros. A jómódú egyesületek könyv­táraiban állandó­ az utánpótlás, a selej­tezés, míg a kevés taglétszámú, anyagi bajokkal küzdő egyesületek könyvtárai éveken át egy állapotban vannak és a sok használat folytán a könyvek nagy ré­sze alaposan tönkrement. De vegyük sor­ra az egyes könyvtárakat.­­ Orosháza legszebb, legnagyobb, leg­forgalmasabb és egyik legjobban kezelt könyvtára a Kereskedelmi Csarnokban van. Jelenleg 2600 mű­ van a könyvtár­ban 2036 kötetben. Hogy egy kis átte­kintő statisztikát is lássunk: 1929-ben 74 könyvtári napon 131 tag 4474 művet vitt ki a könyvtárból. A könyvtár forgalma csak a legutóbbi időben növekedett meg rendkívüli módon, két év alatt a négy­szeresére. 1928-ban még csak egy könyv­tárosa volt a Csarnoknak, de kevésnek bizonyult, 1929-ben már kettő is kevés volt. 1930. elején pedig már három se győzte a nagy forgalmat lebonyolítani. 5 ezért áttértek a kartotékrendszerre, ami egy csapásra megoldotta a zsúfoltság problémáját. Most a felek maguk állítják ki kartotékjukat és a könyvtárosok kényel­mesen elvégezhetik a könyvek kiadását és bevételét, torlódás nem áll elő. Persze ennek első feltétele a kinyomatott, minden tag rendelkezésére álló könyvjegyzék. A Csarnok könyvtárában — amely ro­hamosan gyarapodik és lépést tart az élet­tel — minden csarnoki tag megtalálhat­ja a maga igényének és ízlésének megfelelő szépirodalmi munkát. A 220 tagból mint­egy 140 állandóan igénybe veszi a nagy­szerű könyvtárat amelyben megtaláljuk ugy a magyar, mint a külföldi irodalom termésének legjavát. A magyar irók kö­zül ugy a klasszikusok: V­as Gereben Eötvös József, Kemény Zsigmon­d, .lójcai Mikszáth, Gárdonyi összes müvei, mint a maiak és modernek: Herczeg Ferenc, Su­­rányi Miklós, Zilahy Lajos, Csathó Kál­mán, Móricz Zsigmond, Karinthy Fri­gyes, Ady Endre, Móra Ferenc, Szalay László, P. Gulácsy Irén, Berend Miklósné, Erdős Renée, Hegedűs Lóránt és a töb­biek könyvei megvannak. Egyedül Ko­máromi János munkáit nem találtuk meg a Csarnok könyvtárában az olvasottabb és értékesebb magyar írók közül, — aminthogy egyik orosházi könyvtárban se sikerült felfedeznünk egyetlen Komáromi­kötetet se, — de a legközelebbi beszer­zéshez már elő van jegyezve Komáromi is. Orosházi specialitásokat is találhatunk a csarnok könyvtárában: megvannak itt Csizmadia Sándor, Jászay Horváth Ele­mér, a jurenákmajori Werner Gyula és a szentetornyai Justh Zsigmond összes mű­vei is. A modern külföldi írók közül főleg Wells, Galsworthy, France, Wassermann, Farrére, Langenscheidt, Bettauer, De­­kobra és Wallace könyveit találjuk na­gyobb számban. Természetesen nem hi­ányzanak a fürge Színe-Java és Pesti Hírlap regénysorozatának szórakoztató kö­tetei sem. A Csarnok könyvtárának olvasóközön­sége, amely a község legintelligensebb rétegeiből kerül ki, a könyvtár minden­fajta könyve iránt érdeklődik és nincs a könyvtárnak olyan műfajú és stílusú köny­ve, amely meg ne találná a maga olvasó­ját és időnként kézbe ne kerülne. A kön­­­nyebb fajsúlyú szórakoztató könyvek mel­lett a legnehezebb lélektani regények, költemények, tudományos és színművek szerepelnek a kivitt könyvek jegyzékében. Szép és fejlődő könyvtára van a Ke­reskedelmi Körnek is, amely a Kereskedő Ifjak Egyesületének könyvtárából fejlő­dött a mai igényeket kielégítő modern könyvtárrá. A könyvtárban jelenleg mint­egy 630 mű van 900 kötetben. A gyors fejlődést egyelőre megakasztotta a Ke­reskedelmi Kör házvétele, építkezése és berendezkedése, ami természetszerűleg igen nagy és megerőltető kiadásokkal járt a Körre nézve, a Kör agilis könyvtárosa azonban addig is, míg a Kör kasszáját kissé rendbeszedik, szorgalmasan jegyzi a beszerzendő könyvek listáját. Itt a ma­gyar írókat főleg Jósika, Jókai, Eötvös Ká­roly, Mikszáth, Herczeg, Rákosi Jenő, Csiky Gergely, Bródy Sándor, Abonyi Lajos, Bársony István képviselik, de meg­találtuk a könyvtárban a szegedi kereske­delmi és iparkamara kitűnő titkárának, Tonelli Sándornak több értékes kötetét is. A külföldi írók közül igen sok köte­tet láttunk Bolanden Konrád, a népszerű történetíró munkáiból, de jelentékenyen van képviselve Dumas, Ohnet, Verne, Zola, Cherbuliez, Dosztojevszki, Gorkij, Tolsztoj, Haggard is. Nem hiányzanak és főleg a nőolvasók körében — igen népszerűek Croker, Marlitt és Courths- Mahler könyvei. Shakespearet, Schillert, valamint a szakkönyveket azonban nem­igen olvassák. Az Ipartestület könyvtára is rohamosan fejlődésnek indult az utóbbi időben. A könyvtári forgalom növekedésének illuszt­rálására álljanak itt a következő számada­tok: 1919-ben az évi forgalom 1353 kö­tet volt, 1925-ben 4924 kötet, 1929-b­en 9601 kötet. Jelenleg mintegy 1660 kötet könyv van a könyvtárban. Az Ipartestü­let mintegy 1100 tagja közül a múlt év­ben 182 tag vette igénybe a könyvtárt, amelynek forgalma télen kétszer akkora, mint nyáron. Megtaláljuk az Ipartestület könyvtárá­ban a Remekírók 50 kötetes közismert so-

Next