Orosházi Friss Ujság, 1930. október-december (19. évfolyam, 222-297. szám)
1930-12-25 / 294. szám
Csütörtök, 1930 december 25 OROSHÁZI FRISS UJSAl. Rajki Józseftől szobrot vett a főváros Újabb elismerés az orosházi szobrásznak Beszámoltunk annak idején Rajki Józsefnek, a talentumos orosházi szobrásznak Budapesten a Nemzeti Szalon kiállításán aratott nagy sikeréről, mely egyszerre ismertté tette az orosházi szobrász nevét a főváros és az ország műértői előtt. Rajki József a Nemzeti Szalonban rendezett kiállítása után néhány szobrát otthagyta a Nemzeti Szalonban, amelynek igazgatóságától most értesítést kapott, hogy egyik szobrát, amit már a kiállításon kiválasztottak, megvette Budapest székesfőváros. Az orosházi szobrásznak ez újabb elismerést jelent, mert a főváros csak olyan művészektől vásárol, akik műveit abszolút becsűeknek tartja. A főváros Rajki Józsefnek egy fűrészelő embert ábrázoló szobrát vásárolta meg. Rajki Józsefnek, az orosházi szobrásznak szobra tehát bevonult a fővároshoz a legkiválóbb országos nevü művészek alkotásai közé. Rajki Józsefnek Békéscsabán rendezett kiállítása a legnagyobb sikerrel zárult s valószínűleg Békéscsaba város is vásárol tőle szobrot. wwwwwwwwvwvwwwvwvwwvw*» A főlajstrom és mutató adatairól köznapon 9—11, míg más kezelési könyvekből, valamint az iratokból 9—10 óráig lehet értesítést kapni, ezen időn túl pedig folytatólag még 1 órán át csak bírói engedéllyel és csak tudakozólappal kapható értesítés, bűnügyben azonban a jogosultak az iratokat a Jüsz. 97 §-ában irt feltételek alatt köznapon 9-13, vasárnap és ünnepeken pedig 9—11 óráig bármikor megtekinthetik és ügyeikről értesítést nyerhetnek. A telekkönyvi iktató az iktató- és mutatókönyvek adatairól köznapon 9—11 óráig ad értesítést, míg a telekkönyvi iroda és telekkönyvtár a felek részére ugyanabban az időben köznapon 2—2 óráig áll nyitva, azonban csütörtökön és minden országos vasár napján még 1 óráig folytatólag van helye a telekkönyvtárban a telekkönyvek és a telekkönyvi irodában az iratok megtekintésének. Polgári ügyekben és perekben, valamint telekkönyvi ügyekben a bírósági irodákban vasárnap és ünnepnapokon értesítés nem kapható és iratok megtekintésének még tudakozólappal sincs helye. A végrehajtói teendőket Pusztay Endre és Rév Géza kir. végrehajtók végzik és pedig előbbi azon ügyekben, amelyekben az orosházi I. r. végrehajtástszenvedő vezetékneve L-Z betűkkel kezdődik, továbbá azon végrehajtási ügyekben, amelyekben az I. r. végrehajtást szenvedő Békéssámson, Pusztaföldvár és Tótkomlós községekben lakik, míg a többi végrehajtási ügyekben Rév Géza kir. végrehajtó jár el. A végrehajtók egymást kölcsönösen helyettesítik, míg mindkettőjük akadályoztatása esetén más kiküldött kirendelése iránt a kir. járásbíróság intézkedik a bíróság elnökével egyetértésben. Az orosházi járásbíróság ügybeosztása az 1931 évben Az orosházi kir. járásbíróság elnöke a Jüsz 2—3 §-ai értelmében az 1931. évre az alábbi intézkedéseket tette: I. Ügybeosztás: Dr. Endes Gábor kir. járásbírósági elnök a bíróság vezetésével és felügyeletével járó teendőkön kívül végzi a Jüsz. 38. §-ának 1—8 p.ban körülírt központi intézkedéseket, intézi a polgári perek négy tizedrészét, a letéti- és bérletfelmondásközlési ügyeket és beveszi adóeltitkolási ügyekben a felfedező esküt. 2. Göndör Béla kir. járásbiró-elnökhelyettes intézi az összes büntető pereket, a büntető megkereséseket, ellátja a vizsgálóbírói teendőket, minden csütörtökön jegyzőkönyvre veszi a büntető feljelentéseket és egyéb kérelmeket és gyakorolja a közvetlen felügyeletet a telekkönyvi iroda felett. 3. Dr. Péter Aladár kir. járásbíró intézi a polgári perek két tizedrészét, a végrehajtási-, örökösödési-, holttányilvánítási- és perenkivüli tartási ügyeket s végül a telekkönyvi beadványok egy negyed részét. (Békéssámson, Csorvás és Tótkomlós községek telekjegyzőkönyveire érkező telekkönyvi beadványokat.) 4. Dr. Lázár Lajos kir. járásbiró intézi a polgári perek három tizedrészét, az előzetes bizonyítási- és okiratmegsemmisitési ügyeket, foganatosítja a polgári megkeresésekben a bizonyitásfeltételeket, minden csütörtökön jegyzőkönyvre veszi a polgári kereseteket, szóval előterjesztett más kérelmeket és nyilatkozatokat, ugyanakkor rendes törvénynapot is tart s végül a kir. közjegyzőt akadályoztatása esetén helyettesíti. 5. Dr. Bugyán János kir. járásbiró intézi a polgári perek egy tizedrészét és a telekkönyvi ügyek három negyedrészét. (Orosháza, Szentetornya, Gádoros, Nagyszénás és Pusztaföldvár, valamint ezekkel kapcsolatosan más községek telekjegyzőkönyveire érkező telekkönyvi beadványokat). A szóbeli felebbviteli kérelmeket minden csütörtökön az előadó-bírák veszik jegyzőkönyvre. A teljesen írásba foglalt polgári ítéletek jegyzéke minden csütörtökön az emeleti 11 számú különirodában van kifüggesztve. A telekkönyvi ügyekre vonatkozó hirdetési és egyéb díjakat, valamint a tkvi másolatok hitelesítéséhez szükséges bélyegeket Csenger Zoltán telekkönyvvezető veszi át és kezeli. II. Egyéb intézkedések: Orosházi gazdák a kakasszéki legelő megtartásáért Ha a község nem tartja meg a Ismeretes, hogy a községi elöljáróság nemrégiben javaslatot tett a képviselőtestületnek, hogy a kakasszéki legelőt adják vissza a grófnak. A közelmúltban hírt adtunk róla, hogy a képviselőtestület felhatalmazására a gróffal folytatott tárgyalás során a gróf hajlandó visszavenni a legelőt a községtől. Az ügy ebben a stádiumban kerül a legközelebbi képviselőtestületi közgyűlés elé. A kakasszéki legelő visszaadásával kapcsolatban érdekes beadvány érkezett a napokban az orosházi községi elöljárósághoz. Orosházi gazdák — számszerint 70-en — kérik a községi elöljáróságot, hogy a legelőt tartsa meg a község. Amikor ugyanis a kakasszéki legelőnél érdekelt gazdák, akik teheneiket oda szokták kihajtani, értesültek a községi elöljáróság tervéről a legelő visszaadását illetőleg, megbeszélést tartottak és abban állapodtak meg, hogy a legelőt nem hagyják, mert félő, hogy ebben az esetben legelő nélkül maradnak jószágaik, vagy messze kellene elhajtani azokat. A kakasszéki legelő pedig nézetük szerint kellő kihasználás mellett kifizető a községnek. Megkezdték tehát a környékbeli tehéntartó gazdák között az összeírást egy-egy tehénre egy katasztrális holdat számítva s mikor már majdnem az egész 98 holdnyi területet lejegyezték ilyeténképpen, legelőt, ők hajlandók megvenni is beadványt adtak be a községi elöljárósághoz, hogy hajlandók a község által vállalt terhet viselni teljes egészében, ha a község a legelőt megtartja. Számítást tettek és úgy találták, hogy ha minden jószágra egy katasztrális holdnyi legelőt vesznek, aránylag nem fizetnek többet, mint eddig a községnek fizettek egy-egy tehén után, viszont elérik azt, hogy bő és jó legelőjük lesz állataiknak. Érdeklődtünk az érdekelt gazdák körében a kakasszéki legelő ügyében és megtudtuk, hogy a legelőt teljes egészében hajlandók kihasználni. Az eddig jelentkezett 70 gazda igényt tart a 98 hold területre, csakhogy az megmaradjon. De úgy látszik, nem kerülhet sor arra, hogy akármelyikük áldozatot hozzon és több területet jegyezzen, mint amennyi a jószágja után szükséges, mert még most is jelentkeznek olyanok, akik nem akarnak kimaradni a kakasszéki legelőn való legeltetésből. úgy nyilatkoztak az érdekelt gazdák vezetői, hogy ha a község dacára ennek, nem tartaná meg a kakasszéki legelőt, ők maguk próbálják azt megvenni, illetve átvenni. Ez esetben legeltető társaságot alakítanának és úgy kezelnék a legelőt egy tagban osztatlanul. Ezek után kíváncsian várják a községi elöljáróság elhatározását, illetve javaslatát a kakasszéki legelő ügyében a legközelebbi közgyűlés előtt. Mit olvasnak az orosházi emberek ? Körséta az orosházi egyesületek könyvtáraiban Mit olvasnak Orosházán az emberek ? Vagyis, hogy alaposabban feltegyük és részletezzük a kérdést: kik olvasnak könyvet Orosházán, milyen olvasmányok állanak ezek rendelkezésére a könyvtárakban és a könyvtárak milyen könyveit olvassák, vagy nem olvassák az emberek ? A kérdést elég érdekesnek tartottuk ahoz, hogy a kedvéért egy kicsit áttanulmányozzuk Orosháza társasegyesületeinek könyvtárait, ahol sok érdekes tapasztalatot tettünk és vizsgálódásunk eredményéről a következőkben számolunk be: Az első legszembetűnőbb észlelet az, hogy Orosházán télen sokkal többet olvasnak az emberek, mint egyébkor. Vagy legalábbis sokkal több ember olvas télen könyveket, mint nyáron. A legtöbb egyesületi könyvtár forgalma télen megkétszereződik, sőt megsokszorozódik. Ennek az a természetes magyarázata, hogy a legtöbb egyesület tagjainak zöme földmíves-lakosokból áll, akik csak télen érnek rá olvasni. De tapasztalhatjuk ezt a jelenséget az iparos-könyvtárakban is, csupán a kereskedő-egyesületek könyvtárainak forgalmát nem befolyásolják az évszakok. Vannak Orosházán szép, impozáns, karbantartott könyvtárak és vannak szegényes, megviselt, elhasznált könyvtárak? Sok függ attól, hogy milyen anyagi erővel rendelkezik az egyesület és milyen a könyvtáros. A jómódú egyesületek könyvtáraiban állandó az utánpótlás, a selejtezés, míg a kevés taglétszámú, anyagi bajokkal küzdő egyesületek könyvtárai éveken át egy állapotban vannak és a sok használat folytán a könyvek nagy része alaposan tönkrement. De vegyük sorra az egyes könyvtárakat. Orosháza legszebb, legnagyobb, legforgalmasabb és egyik legjobban kezelt könyvtára a Kereskedelmi Csarnokban van. Jelenleg 2600 mű van a könyvtárban 2036 kötetben. Hogy egy kis áttekintő statisztikát is lássunk: 1929-ben 74 könyvtári napon 131 tag 4474 művet vitt ki a könyvtárból. A könyvtár forgalma csak a legutóbbi időben növekedett meg rendkívüli módon, két év alatt a négyszeresére. 1928-ban még csak egy könyvtárosa volt a Csarnoknak, de kevésnek bizonyult, 1929-ben már kettő is kevés volt. 1930. elején pedig már három se győzte a nagy forgalmat lebonyolítani. 5 ezért áttértek a kartotékrendszerre, ami egy csapásra megoldotta a zsúfoltság problémáját. Most a felek maguk állítják ki kartotékjukat és a könyvtárosok kényelmesen elvégezhetik a könyvek kiadását és bevételét, torlódás nem áll elő. Persze ennek első feltétele a kinyomatott, minden tag rendelkezésére álló könyvjegyzék. A Csarnok könyvtárában — amely rohamosan gyarapodik és lépést tart az élettel — minden csarnoki tag megtalálhatja a maga igényének és ízlésének megfelelő szépirodalmi munkát. A 220 tagból mintegy 140 állandóan igénybe veszi a nagyszerű könyvtárat amelyben megtaláljuk ugy a magyar, mint a külföldi irodalom termésének legjavát. A magyar irók közül ugy a klasszikusok: Vas Gereben Eötvös József, Kemény Zsigmond, .lójcai Mikszáth, Gárdonyi összes müvei, mint a maiak és modernek: Herczeg Ferenc, Surányi Miklós, Zilahy Lajos, Csathó Kálmán, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Ady Endre, Móra Ferenc, Szalay László, P. Gulácsy Irén, Berend Miklósné, Erdős Renée, Hegedűs Lóránt és a többiek könyvei megvannak. Egyedül Komáromi János munkáit nem találtuk meg a Csarnok könyvtárában az olvasottabb és értékesebb magyar írók közül, — aminthogy egyik orosházi könyvtárban se sikerült felfedeznünk egyetlen Komáromikötetet se, — de a legközelebbi beszerzéshez már elő van jegyezve Komáromi is. Orosházi specialitásokat is találhatunk a csarnok könyvtárában: megvannak itt Csizmadia Sándor, Jászay Horváth Elemér, a jurenákmajori Werner Gyula és a szentetornyai Justh Zsigmond összes művei is. A modern külföldi írók közül főleg Wells, Galsworthy, France, Wassermann, Farrére, Langenscheidt, Bettauer, Dekobra és Wallace könyveit találjuk nagyobb számban. Természetesen nem hiányzanak a fürge Színe-Java és Pesti Hírlap regénysorozatának szórakoztató kötetei sem. A Csarnok könyvtárának olvasóközönsége, amely a község legintelligensebb rétegeiből kerül ki, a könyvtár mindenfajta könyve iránt érdeklődik és nincs a könyvtárnak olyan műfajú és stílusú könyve, amely meg ne találná a maga olvasóját és időnként kézbe ne kerülne. A könnyebb fajsúlyú szórakoztató könyvek mellett a legnehezebb lélektani regények, költemények, tudományos és színművek szerepelnek a kivitt könyvek jegyzékében. Szép és fejlődő könyvtára van a Kereskedelmi Körnek is, amely a Kereskedő Ifjak Egyesületének könyvtárából fejlődött a mai igényeket kielégítő modern könyvtárrá. A könyvtárban jelenleg mintegy 630 mű van 900 kötetben. A gyors fejlődést egyelőre megakasztotta a Kereskedelmi Kör házvétele, építkezése és berendezkedése, ami természetszerűleg igen nagy és megerőltető kiadásokkal járt a Körre nézve, a Kör agilis könyvtárosa azonban addig is, míg a Kör kasszáját kissé rendbeszedik, szorgalmasan jegyzi a beszerzendő könyvek listáját. Itt a magyar írókat főleg Jósika, Jókai, Eötvös Károly, Mikszáth, Herczeg, Rákosi Jenő, Csiky Gergely, Bródy Sándor, Abonyi Lajos, Bársony István képviselik, de megtaláltuk a könyvtárban a szegedi kereskedelmi és iparkamara kitűnő titkárának, Tonelli Sándornak több értékes kötetét is. A külföldi írók közül igen sok kötetet láttunk Bolanden Konrád, a népszerű történetíró munkáiból, de jelentékenyen van képviselve Dumas, Ohnet, Verne, Zola, Cherbuliez, Dosztojevszki, Gorkij, Tolsztoj, Haggard is. Nem hiányzanak és főleg a nőolvasók körében — igen népszerűek Croker, Marlitt és Courths- Mahler könyvei. Shakespearet, Schillert, valamint a szakkönyveket azonban nemigen olvassák. Az Ipartestület könyvtára is rohamosan fejlődésnek indult az utóbbi időben. A könyvtári forgalom növekedésének illusztrálására álljanak itt a következő számadatok: 1919-ben az évi forgalom 1353 kötet volt, 1925-ben 4924 kötet, 1929-ben 9601 kötet. Jelenleg mintegy 1660 kötet könyv van a könyvtárban. Az Ipartestület mintegy 1100 tagja közül a múlt évben 182 tag vette igénybe a könyvtárt, amelynek forgalma télen kétszer akkora, mint nyáron. Megtaláljuk az Ipartestület könyvtárában a Remekírók 50 kötetes közismert so-