Orosházi Friss Ujság, 1933. május (22. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-02 / 98. szám

XXII. érfoltom 98 szám. dra o fillér va Kedd, 1933 mdjas 2 ELŐFIZETÉSI ARAK: Helyben básboz hordva Negyedévre 5 P Félévre 10 R Vidékre 1 postán kOldvei Negyedévre Félévre !•, 0HOSHJÉZI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosháza, Torkos Kálmán u. ki FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: Dr. MITLASOVSZKY JANOS Megjelenik minden nap korán reggeL LAPZÁRTA ÉJJEL 12 órakor. Hirdetési di]ak előre fizetendők. Hirdetésekre vonatta iö kérdésekre csal válaszbélyeg elIeoC- ben válaszolunk* TELEFON 90 SZÁM Postatakarékpénztári csekksz. 12694. á pénzügyminiszter genfi tárgyalásai Imrédy pénzügyminiszter vasárnap Genfben befejezte tájékoztató megbe­széléseit. A Népszövetség pénzügyi bi­zottsága kedvezően fogadta Tiler leg­újabb jelentését és Imrédy pénzügymi­niszternek ia pénzügyi bizottság jelen­tésével kapcsolatosan Magyarország pénzügyi és gazdasági jelentéséről adott részletes tájékoztatást. A pénzügymi­niszter vasárnap este már el is utazóit Géniből. Értesüléseink szerint Svájcban tanuló fiát kereste fel. Vele együtt in­dul haza és ma már Budapesten is lesz. A sovány eredmény HivaSaios jelentés a washingtoni tárgyalások eredményéről Washingtonból jelentik: A washing­toni tanácskozások eredményét hivatalos körökben igy foglalják össze: 1. Roosevelt előkészítette a háborús adósságok rendezését. 2. Biztosította — legalább is elvben — Franciaország é* Anglia támogatását a vámsorompók és a nemzetközi kereskedelmet gátló egyéb akadályok mérséklése tárgyában. 3. Elosztotta azokat az aggodalmakat, amelyeket Angliában és Franciaország­ban a dollár aranyalapjának elejtése idé­zett elő . 4. Amerika hajlandó a béke fenntar­tása érdekében újabb kötelezettségeket vállalni és befolyását latba vetni; az a cél vezeti, hogy olyan biztonságos lég­kör alakuljon ki, amely lehetővé teszi a fegyverkezés valóságos csökkentését. 5. Az elnök rávette látogatóit, hogy a világgazdasági értekezlet sikerének előmozdítása érdekében ne módosítsák a vámtételeket az értekezlet egybeülése előtt . Katonai alakulat a német védőrendőrség Géniből jelentik: A leszerelési érte­kezletnek a tényleges állományt tár­gyaló bizottsága egynapi vita után teg­nap szavazott a német védőrendőrség kérdésében. A bizottság az olasz, ma­gyar és amerikai szavazat ellenében 12 szóval kimondta, hogy a német védő­rendőrség katonai célú alakulat és a rendőriskolák hadicélra használhatók. A német delegátus formai tiltakozást je­lentett be a határozat ellen, Amerika képviselője pedig kifogásolta, hogy a német védőrendőrség viszonyainak vizs­gálatánál más módszert követtek, mint eddig. Uj magyar pénzügyi politikát! Eckhardt Tibor a költségvetési vitában meginduló ellenzéki küzdelem alcpelveiről nyilatkozik Szerdán megindul a parlament leg­fontosabb munkája: a költségvetési vita. Sorsunk, életünk s az egész magyar nép minden reménysége, pénzügyi helyzetünk megjavítása körül fordul meg s min­denki várja, hogy a pénzügyi vita e sorsdöntő tavaszon tisztultabb légkör­iben, a nagy elvi és közgazdasági kérdé­seket ölelje fel. A vita elindulása előtt budapesti tudósítónk megkérdezte Eck­hard Tibort, a legnagyobb ellenzéki párt vezérét pártjának pénzügyi állás- foglalásáról. Eckhardt a költségve ési vi­tában megindüló ellenzéki küzdelem alapelveirő! a következő nyilatkozatot tette: — A magyai gazdasági életet két kü­lön szemszögből, — az arany és az áru szempontjából vehetjük vizsgálat alá. Az arany oldalán azt látjuk, hogy a föld, az ingatlan és az abból származó jövedelem aranyértéke körülbelül egy- harmadára esett, vagyis a nemzeti vagyon és a nem­zeti jövedelem legtekintélyesebb ré­sze rövid pár év alatt 65—70 szá­zalékos értékcsökkenést szenvede t. Ez a tragikus tény egyrészt a nem­zeti vagyont terhelő adóssgok fedezetét tette elégtelenné, másrészt a jövedelem- csökkenés folytán a közterhek és a ka­matok viselését elbirhatatlan teherré vál­toztatta. A termelés nyugodt folytatásé nak és a puszta megélhetésnek egyszerű alapjai is megrendültek s ezért nem lehet a magyar sorson a klasszikus gaz­dasági és politikai tatarozással és a kis részletintézkedésekkel segíteni. Egy országban, amelynek nincs aranya s nem hitelező ország, hanem árut termel s a termelés érdekében jelentékeny kül- és belföldi kölcsönöket vett fel, a végzetes gazdasági romlás idején, a kivezető utat nem a hitelszempon­tokat képviselő aranyban, hanem csak az adós teljesítőképességét biz­tositő árutermelésben lehet keresni! A magyar mezőgazdaság adósságterhe fnegháromszorozódott s a közterhek sú­lya hatszorosra emelkedett, mert az arany és az áruérték közötti disparitás miatt, a kamatok reálterhe, az 1927—28- ik évi terhekhez képest, a leszállított ka­matláb dacára, legalább is kétszeres. A folytatólagos termelés, a tisztességes jö­vedelem1 és a szociális igazságérzet egy­formán parancsolják, hogy a normális állapot az aranyérték, a reális nemzetjöve- deleinv és az állami kiadások között sürgősen helyreállitassék. Ha a dúsgazdag Amerika ,amely a föld aranyrudjainak felét birtokolja és amely­nek külkereskedelmi és fizeljési mérle- [ gét egyszerű eszközökkel is aktiv álla- j pótban lehet tartani, a négy és félmil- liárd bankjegyforgalmat egy és félmif- , liárd értékű uj bankjegy-mennyiséggel tudja szaporítani, ha a világ legnagyobb hitelezője vállalni meri az aranyalapról való élté és óriási kockázatát, csak azért, I , j hogy a termelést terhelő adósságok su- I lyát megkönnyítse, akkor mi érdeke van az eladósodott Magyarországnak abban, j hogy keserves adósságainak értékállan- i dóságát, a Nemzeti Bank politikája sze- ; rint erőszakos és mesterséges eszközök- ! kel biztosítsa. 4 j Gondolatmenetem bizonyítására két ! példát említek meg . 1928-ban egy hold \ jóminőségü föld ára ezer pengő volt. Er­re a földre, elsőhelyi bekebelezéssel 30- ! százalékos zálogleveles kölcsönt lehe- j tett felvenni s az óvatos bankok is fo- j lyósitottak második helyre 20 százalékos i kölcsönt. De mi történt azzal a gazdával, i aki 1928-ban ilyen konzervatív eljárással ! földet vásárolt? Földjének értéke négy- ■ száz. pengőre esett, az adóssága ötszáz pengő maradt, vagyis a föld, melyre 1928-ban 500 pengőt kifizetett, ma olyan adósságot jelent, amelyet soha az élet­ben megfizetni nem tud. De ha a gazda a földjét csak 10 százalék erejéig terhelte meg ,ma akkor is csak a banknak dol- jgozik s a megélhetésre, a súlyos közter­hek mellett semmi sem marad. Itt már az egyszerű földteherrendezés is csak illúzió és kárbaveszett fáradság, mert a pénzláb radikális leszállítása nél­kül nincs földteherrendezési lehető­ség. A másik példát az állami terhekkel kapcsolatban emlitem meg. Az a kér­dés ,hogy megfizethetők-e egyáltalán a közterhek a mai alapon. A magyai me­zőgazdaság multévi termelésének bruttó értéke 880 millió pengő volt. Ebből a kamatteher 118 millió pengőt, a mező- gazdaságra eső állami terhek 380 millió pengőt a törvényhatósági és községi terhek 100 millió pengőt az állami üzemek részterhe 100 millió pengőt, — összesen 698 millió pengőt emésztettek fel! Az ország ötmilliós mezőgazdasági la­kosságának tehát, a megélhetésre és a jövő évi termelés biztosítására 182 millió pengője maradt, ami fe­jenként évi 36 pengő bevételt je­lent. Alacsonyabb fejkvóta ez, mint az al­bán kecskepásztoroké. Ehhez a tényhez nem kell kommentár. És mert 36 pen­gőből nem lehet megélni, ^az embe­rek nem fizetnek adót és adósságot s feleszik lassan a vagyont. Kérdem, le­hetséges-e ezt az állapotot sokáig fenn­tartani? Nekem meggyőződésem, hogy a pénzügyi politika radikális, de józan megváltoztatása az adósnak és a hitele­zőnek egyformán érdeke. Ha az adós elpusztul, gyors iramban pusztul el a hi­telező is. Nem egyoldalú agrárkérdé­sekről vau szó, mert hitelintézeteink és az államvezetőség közös nagy érdeke, bogy a normális vagyon- és jövedelem- elosztás s az adósok reális szolgáltató­képessége helyreálljon s a mai helyzet­ben szilárd és elhatározott politikai küz­delmet csak ennek az átfogó célnak ér­dekében szabad folytatni. Prágában folytatják a magyar-cseh kereskedelmi lárgyalásokal Hír szerint az árucsere értéke 360 millió csehkorona lesz Budapestről jelentik: A magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások szombaton ké­ső este egyelőre befejeződtek s a cseh delegáció, dr. Friedmann meghatalma­zott miniszter és rendkívüli követ ve­zetésével még az éjszaka elhagyta Buda­pestet . A két bizottság között megálla­podás történt arra, hogy a cseh kormány álláspontját a Budapesten letárgyalt kér­désekre vonatkozólag e hét folyamán közöln ifogják a magyar kormánnyal s utána a legrövidebb időn belül Prágában folytatni fogják a tárgyalásokat, amelyek remélhetőleg már konkrét eredményekre fognak vezetni. A tárgyalások nem egy, a legtöbb kedvezmény elvén alapuló általános tarifaszerződés, hanem egy na- gyobbarányu árukicserélési kontingens- megállapodás megkötése körül forog­nak, amelyek a kölcsönös árucsere kibő­vítését és a forgalom hosszabb időre való stabilizálását tenné lehetővé. Ál­talában úgy halljuk, hogy a tervezett szerződésbe foglalt áruk értéke megkö­zelítőleg 60 millió pengő, 360 millió csehkorona között fog mozogni. Ostromállapot és dróísövények a bécsi május elsején Bécsből jelentik: A kormány betil­totta a május elsejei tüntető körsétát és azt ostromállapottal, drótsövényekkel és mozgósítással akadályozták meg. A fő­útvonalakat gépfegyveres katonaság zár­ta el és a villamos- és autóbuszforga­lom szünetelt. Az üzletek zárva voltak. A középületeket katonák őrizték. Az ut­cákon lovascsapatok cirkáltak, mig á külvárosokban a rendőrség tartotta fenn a rendet .amelynek minden tagja szol­gálatban volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék