Orosházi Friss Ujság, 1934. július (23. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-01 / 146. szám

r> XXIII. évfolyam 146 szár Előfizetési árak: belyban házhoz hordva negyed­évre 5 P, fél­évre 10 P; vi­dékre postán küldve negyed­évre 7 P, fél­évre 14 P. — ■o 0> •01) bfi bJ3 O * > yQJ C— cr, jv <y »0 árat ÍO fillér ROSHáZI fi/ooi; fLEN POLITIKAI NA [64 Julius 1 Megjelenik min­den nap korái reggel. Lapzárta éjjel 12 órakor. Hirdetési dij elő­re fizetendő. Hirdetésekre vo­natkozó kérdé­sekre csak vá­laszbélyeg ellené­ben válaszolunk. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosháza, Torkos Kálmán-utca Főszerkesztő és laptulajdonos: Dr. Mitlasovszky János Postatakarékpénztári csekkSz. 12604 — — TELEFON 90 SZÁM - — Ma iktatják be állásába Fürst Ervin ev. lelkészt Küldöttség megy érte Szentelornyára — Az uj lelkész életrajza Hosszas utánjárás után sikerült útlevelet kapnia és a budapesti teológiára be­iratkozott, amelyen 3 évet töltött, ahol sikeresen letette az alapvizsgát. 1922 május 11-én elhalt édesapja is. A teo­lógia 4-ik évére a lialle-wittenbergi egye­temre vétette fel magát, majd Buda­pestre visszatérve sikeresen letette a szakvizsgát és 1924 május 11 -én dr. Raffay Sándor bányakerületi püspök Bu­dapesten lelkésszé avatta. Azután fé esztendeig Budapesten, mint segédlelkész működött, ahonnan az egye­temes egyházhoz került, mint misszioná­rius. Ebben a minőségben 3 uj gyü­Nagy ünnepet ül ma Orosháza evan- géiikussága: beiktatja uj papját, Fürst Ervint, akit a hívek osztatlan szeretet­tel várnak. A beiktató ünnep­ség ennek megfelelően méreteiben im­pozánsnak, szellemében bensőségesnek ígérkezik. Kedden 8 órakor a Kisbirtokos Szö­vetség előtti térről a hívek nagyobb csoportja meg Fürst Ervinért kocsikon Szentetornyára. Onnan körülbelül három­negyed 9-kor indul el a menet és 9 óra tájban ér Orosháza határához, ahol Orosháza község nevében Baranyai Kál­mán biró és Kunos István főjegyző fo­gadja az uj lelkészt és családját. Kunos István üdvözlőbeszéd kíséretében virág­csokrot nyújt át a papnénak. A kísérő- menetben nemcsak az orosháziak vesz­nek részt, hanem szentetornyai hívek is. A kocsisor az ev. temlop összes ha­rangjainak zúgása közben féltiz tájban éérkezik a templom elé, ahol az egy­házközség elnöksége fogadja Fürst Er- j vint és családját. Horémusz Pál üd- j vözlő szavai után az Ev. Nőegylet és j Leányegylet nevében egy-egy kisleány virágcsokrot nyújt át a lelkésznek és feleségének. Tiz órakor ünnepi istentisztelet kere­tében történik meg Fürst Ervin beikta­tása. ezt pedig az egyházközség dísz­közgyűlése követi, amelyen a külön­féle küldöttségek vezetői üdvözlik az uj lelkészt. Ajánlatos, hogy a küldöttségek tagjai 10 óra előtt foglalják el fenn­tartott helyeiket, mert később már aligha lehet fenntartani a helyeket. Este a Polgári Olvasókör nagytermé­ben társasvacsora lesz az ui lelkész tiszteletére, amelyen minden érdeklődőt szívesen lát az egyházközség vezetősége. A társasvacsorán több felszólalás, il­letve félköszöntő fog elhangzani. m Fürst Ervin született Szepesolasziban 1900 november 18-án. Szülei néhai Fürst János és néhai Schütz Laura. Az elemi iskola 4 osztályát szülővárosában, a gimnázium 8 osztályát pedig az iglói ág. hitv. ev. gimnáziumban végezte és ugyanott tett érettségi vizsgát 1919 má­jus 5-én. Pár nappal később, május 11-én elhalt édesanyja. Ugyanazon év, 1919 őszén a pozsonyi teológiai aka­démiára kívánta magát felvétetni, azt azonban a csehek otthonából kiűzték. lekezetben végzett lelkészi szolgálatot, mégpedig Vecsésen, Monoron és Szol­nokon. Időközben három alkalommal is kiküldték Németország egyik legnagyobb városába, Hamburgba, ahol a magyar kivándorlók lelki gondozását látta el. 192fi-fcan a nagymágocs-árpádhalmi missziói egyház szervezéséhez fogott, ahonnan 1930 júliusában, mint helyettes lelkészt a budapest-kelenföldi egyház­hoz helyezték, ahol félévig működött. Onnan Raffay püspök rendelkezése foly­tán budára kerü.t, ahol 13 hónapig volt a gyülekezet helyettes lelkésze. A budai egyháznál végzett szolgálata után, mint helyettes 'elkész Szentetornyára került és rövid idő múlva a gyülekezet egy­hangúlag rendes lelkészévé választotta. Mint szentetorny-a' le'kész feleségül vette Szerémi Ilonát és 1933 október 31-án leánygyermekük született. Anglia újabb békebizlositó feltételei Nemzetközi légihaderő felállítását, a legyőzőitek egyenjogúságát, a támadó fél gazdasági bojkottját kívánja Londonból jelentik: Az angol nép- szövetségi unió állandó leszerelési bi­zottsága lord Cecil elnöklése alatt ülést tartott. Három pontban foglalták össze azokat a követe'éseket, melyeket a béke biztosítására szükségesnek tartanak. Leg­fontosabb ezek közül a nemzetközi légi haderő felállítására vonatkozó kívánság. Az angolok szerint ugyanis nemzetközi légi haderőnek kellene a megtámadott ország segítségére sietni. A íeszere ési bizottság a világháború legyőzőttei számára teljes jogegyenlő­séget kér. Szükségesnek tartja a támadó fegyverek megsemmisítését és azt, hogy a megkötendő általános megnem­támadási szerződés megszegőit gazda­sági és pénzügyi bojkott alá vessék a többi államok. Miről tárgyal Imrédy Béla Londonban ? Leszállítják a kincstárjegyek kamatait Kedvező ipari exportkilátások Budapestről jelentik: Imrédy Béla pénzügyminiszter londoni útja elé az egész magyar pénzügyi és gazdasági közvélemény nagy érdeklődéssel tekint. A miniszter londoni látogatása során szóbakeriilnek a legfontosabb és leg­aktuálisabb pénzügyi problémák. Ezek között szerepel elsősorban a népszö­vetségi kölcsönszolgáltatás ügye. A magyar kormány — mint ismeretes — ellentétben az egyéb transzfermora­tóriumot kimondó államokkal, igy Né­metországgal, amely éppen csak a leg­utóbbi napokban léptette életbe a teljes transzfermoratóriumot, fi­zetőképessége végső határáig eleget tett kötelezettségeinek és egészen 1933. nya­ráig pontosan fizette a népszövetségi kölcsön után a teljes kamatokat. Ez év február óta az adott helyzetnek meg­felelően 50 százalékos szolgáltatás tör­tént, A londoni konferencián — amint ezt az angol jelentések is megerősítik — szó van a népszövetségi kölcsönszol­gáltatás újabb rendezéséről. De nem­csak erről kiván tárgyalni a pénzügy- miniszter, hanem az állami és álltaiéban a közületi kötvények kamatszolgáltatá­sának rendezéséről, valamint a transzfer­kasszába befizetett pénzeknek .3 ma­gyar gazdasági életbe való további visszavezetéséről is. Imrédy Béla pénzügyminiszter lon­doni tárgyalásainak nemcsak a külföldi hitelek szempontjából van jelentősége, hanem közvetlenül is érintik a magyar pénzpiacot. Ugyanis már régebben megindultak a külföldi hitelezőkkel a tárgyalások arravonatkozóan, hogy a kormány által a transzferalapból és egyéb módon felvett hitelek kincstár- jegyeinek kamatozását megfelelően le- szállitsák. Arról van szó, hogy az összes kincs­tárjegyeknek, nemcsak a külföldi tran- chenak, hanem a magyar bankok áltál- jegyzetteknek a kamatozását is egyaránt 2.5 száza, ékban állapítsa meg. A kincstárjegyek kamatozásának ez a le­szállítása nagy jelentőségű, mert hi­szen nemcsak lényeges tehertől szaba­dítja meg az államháztartást, hanem egy­szersmind — alkalmazkodva a mai viszonyokhoz — megadja a lehetőségét rá, hogy az egyéb közületi és rövid- lajáratu külföldi magántartozások ka­matait is ennek megfeleően állapítsák meg. A pénzügyi tárgyalásokhoz azok kie­gészítőjeként szorosan kapcsolódig az addicioná is exportlehetőségekkel előké­szítő megbeszélés. A londoni tárgya­lás tu'ajdonképpen az egész magyar gazdasági élet akut kérdéseinek megvi­tatása és alapját képezi a többi ország hitelezőivel való megbeszéléseknek. Imrédy pénzügyminiszter nagy tár­gyalási anyaggal indult Londonba éa az a jóindulat, amellyel az angol pénz­ügyi körök fogadták és amelynek az angol lapok ismételten hangot adtak, valószínűvé teszi, hogy ezek a tárgya­lások most már az elvi jelentőségen túl gyakorlati eredményeket is hoznak. Megszűnt a bolelfa Julius 15-ig beváltják, a szelvénnyel augusztus 15-ig adót lehet fizetni A m. kir. pénzügyminisztérium 98600 számú rendeletével az 1933 évi kibocsá­tású gabonajegyek érvényességét 1934 évi június hó 30 napjának leteltével meg­szüntette és ezzel kapcsolatban az aláb­biakat rendelte el: Az 1933 évi kibocsátású felhasználat­lan gabonajegyek 1934 évi julius hó 15-ig a m. kir. postahivataloknál pénzre beválthatók. Az olyan 1933 évi kibo­csátású gabonajegyet, amelynek szelvé­nye a gabonalevéltől el van választva, csak akkor lehet pénzre beváltani, ha a gabonajegy szelvényszáma a gabona­levél számával egyezik. Az 1934 évi julius hó 15-e után az 1933 évi kibocsátású gabonajegyek ér­SSSS ^iul!us hó 1én Erzsébet hirálpé-iit 5a ,e,rtaZa? áthelyezem (Bokor építész* relepére.) Beszerzési csoportok­nak nagy árenged­ményt nyújtok. Ákos János KOND UTCA 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék