Orosházi Friss Ujság, 1934. július (23. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-01 / 146. szám

2 féktelenné válnak és azokat térítés nél­kül kell bevonni. Az 1933 évi kibocsátású gabonajegyek szelvényeit az 1933 évii 6200 M. E. sz. rendelet alapján arra jogosult ter­melők 1934 évi augusztus hó 15 nap­jáig köztartozásaik fizetésére felhasz­nálhatják, illetve pénzre beválthatják. A malmok kivételével mindenki, akik­nek birtokában 1933 évi kibocsátású ga­­bonalevél van, a birtokában levő gabona­levelekről — a gabonalevelek darab­­számát és értékét címletek szerint rész­letezéssel feltüntető — jegyzéket köte­lesek készíteni és a jegyzék kíséretében a gabona­­evelek 1934 évi július hó 7-ig bezáró ág a gabona tárolási helye szerint illetékes központi forgalmi adóhivatal malomosztályához beszolgáltatni tartozik. Hindenburg nagybeteg Berlinből jelentik: Hindenburg biro­dalmi elnök betegsége aggasztóra for­dult. Sauerbruch tanár, aki régebb idő óta iszereli a tábornagyot, pénteken sür­gősen Neudeckbe utazott és állandóan a nagybeteg mellett tartózkodik. Min­dennemű kihallgatást elhalasztottak, így a birodalmi kancellárét és a külügymi­niszterét is. Hindenburghoz csak az or­vosokat engedik be. Előléptetések a Máv-nál Budapestről jelentik. Illetékes helyről származó értesülésünk szerint 600 elő­léptetés lesz a MÁV-nál, ennek listája előreláthatólag ma jelenik meg. Ezek között vannak már az új kinevezések is, számszerűit 150. A MÁV-hoz 150 fiatalembert neveznek ki, akik ott most kezdik el pályájukat. A magasabb kategóriákban természe­tesen lényegesen kisebb az előléptetés; három igazgatóhelyettest igazgatóvá lép­tetnek elő. Ezenkívül számos igazgató­­helyettesi, főfelügyelői és felügyelői elő­léptetés is van. Különösen nagyszámú előléptetés történik a mérnöki karban. Vértes Miksa a szegedi iparkamara új elnöke Pénteken délelőtt tartotta meg a sze­gedi kereskedelmi és iparkamara elnök­választó teljes ülését, amelyet hetek óta tartó erős készülődés előzött meg. A kamarának összesen 64 szavazásra jogosult beltagja van, közülük 32 ipa­ros és 32 kereskedő. Az elnökválasztó ülésen 60 tag adta le szavazatát. Az izgalmas választásból Vértes Mik­sa, a kamara alelnöke került ki győz­tesen s 31 szavazattal Körmendy Má­tyás 29 szavazata ellenében ő lett Wim­mer Fülöp utóda a szegedi iparkamara elnöki székében. Megválasztása után Vértes Miksa a következőket mondotta: — Nagy örömmel tölt el, hogy elnyer­tem az elnöki tisztséget, mert elhatáro­zott szándékom, hogy egész erőmmel dolgozok a kamarai munka­körben. Biz­tosíthatom a kamara védelmére jogosan igényt tartó kereskedő- és iparostársa­dalmat, hogy speciális érdekeit minden­kor megvédem, de nem fogok soha más osztályok rovására kiváltságokat köve­telni. Igyekezni fogok a kamara nívó­ját és tekintélyét nemcsak fenntartani, hanem tőlem telhetőleg fokozni is. OROSHÁZI FRISS UJLÁG Vasárnap, 1934 július 1 Békés vármegye törvényhatósága beiktatta dr. Fáy István főispánt „E megye lakossága nem hálátlan az érte harcolók iránt” Gyuláról jelentik. Tegnap történt meg Gyulán ünnepélyes külsőségek között dr. fái Fáy István főispán installációja. A főispán­ beiktatásra a kormány képvise­letében Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter érkezett le Dorner Aurél mi­niszteri tanácsos kíséretében. Lejött Sztranyavszky Sándor, a nemzeti egy­ség pártjának elnöke. Marton Béla és Bod János országgyűlési képviselők és számos közéleti előkelőség. Gömör vár­­megye, ahol Fáy István helyettes al­ispán volt, ötventagú küldöttséggel kép­viseltette magát. Ott voltak a szomszéd megyék főispánjai. Orosházáról a ha­tóságok képviselői, Csizmadia András, dr. Berthóly Károly, Kovács Andor, dr. Kovássy Albert, dr. Mitlasovszky János és még számosan utaztak át az ünnepi alkalomra. Az ünnepi közgyűlést istentisztelet és a kisgyűlés rövid formális ülése előzte meg, amelyen Fáy István főispánt üd­vözölték. Délelőtt 10 órakor nyitotta meg dr. Márky Barna alispán a közgyűlést, üd­vözölve az előkelőségeket. Dr. Pánczél József főjegyző felolvasta a­­Korossy György felmentéséről szóló­­ leiratot, Korossy búcsúlevelét és a kisgyűlés ha­tározatát, amelyben elismerését fejezi ki a távozó főispánnak. A törvényhatóság részéről Szeberényi Zs. Lajos és dr. Mitlasovszky János búcsúztatta Korossy Györgyöt meleg szavakkal, méltatva érdemeit. Dr. Mit­lasovszky János hangoztatta, hogy Ko­rossy György érdeme volt a törvény­­hatósági bizottság kebelében a politi­kai béke megteremtése. Korossynak az ellenzék által is honorált cselekedetei igen alkalmasak voltak az annyira szük­séges nemzeti egység kialakításának elő­­segítésére. A főjegyző ezután felolvasta a fő­ispán kinevezéséről szóló okiratot és a kisgyűlés határozatát arról, hogy az új főispánt bizalommal fogadja. Ezt kö­vető­leg küldöttség ment dr. Fáy István főispánért, akit óriási ovációval fogadtak. Dr. Márky Barna alispán üdvözlőbe­szédében arra kérte Fáy Istvánt, hogy új állásában tegyen meg mindent ezért a népért, mert e megye lakossága nem szokott hálátlan lenni azok iránt, akik érte harcolnak. Végül felhívta az eskü letételére. Az eskütétel után a főszolgabirák ősi szokás szerint a főispáni székben ülő új főispánt székestül "s felemeltük.­­Ezt a kedves jelenetet dr. Pánczél József főjegyző üdvözlőbeszéde követte, amely­ben kitért a vármegyét különösen jel­lemző minden fontosabb dologra. Han­goztatta, hogy Békés nem az a nehéz megye, amellyel rémízgetni szokták az új tisztviselőket. Csak bánni kell tudni vele, mert ez a megye a szabadság és függetlenség küzdelmeiben acélozódott meg. Dr. Fáy István­­installációs beszéde következett ezután, amelyet igen sokszor szakított fél­be a lelkes elismerő taps. Első szava a hála szava volt az ország kormányzója iránt, majd ■ hangoztatta, hogy híve Gömbös politikájának, amely a nemzetek között egyre mélyülő sza­kadék ellentéteként kifelé egységet mu­tat, befelé erőt értékesít és a nemzetet­­ sújtó igazságtalanságok megszüntetését kívánja. Szívesen segít mindenkit a ma­gyar sorsközösségért való munkában, de kiméletlenül letör minden törekvést,mely magyar és magyar közé éket kíván verni. Sem pártpolitikai, sem felekezeti villongásokat eltűrni nem hajlandó. A tisztviselő munkájában csak az ér­téket, a rátermettséget­­nézi, sohase a származást. Nyilas- és­­ horogkeresztes mozgalomra nálunk nincs­­szükség. Vi­gyázni fog arra, hogy a föld ki ne csúszhasson a gazdák kezéből. Élénk figyelemmel fogja kisérni a­ kisipar, ke­­reskedőosztály és a­­munkásság sorsát és segíteni akar­­mindenkin. Ajtaja nyitva áll mindenki előtt, sőt elvárja, hogy jogos panaszokkal őt­­keressék meg. Szeretetteljes, odaadó támogatást kér a vármegye érdekében kifejtendő munkásságában. »­­ A lelkes ovációval és hatalmas tapssal fogadott installációs beszéd után a nem­zeti egység pártja nevében dr. Gally Károly békéscsabai ügyvéd, majd Csiz­madia András üdvözölte a főispánt, biz­tosítva arról, hogy mindig számíthat a gazdatársadalom támogatására, ha a programjába vett ígéreteket beváltja. Kérte Fáyt, hogy Békés megyével mint fölclmives­ megyével számoljon és érez­ze maga mögött a gazdatársadalom jó­indulatú és odaadó támogatását. Tildy Zoltán üdvözlőbeszéde követ­kezett még, majd a főispán a közgyűlést bezárta. * Délben társasebéd volt a Komlói ven­déglőben, amelyen elsőnek dr. Fáy Ist­ván mondott felköszöntőt a kormány­zóra. Dr. Kávássy­­Albert nagyhatású beszédben a törvényhatóság nevében köszöntötte a főispánt. Beszédében az angol és magyar népnek a tradíciókhoz való ragaszkodásából kiindulva ,a fő­ispáni méltóság eredetét ismertette, majd utalt a rendre és békére, amely a "Szor­­rongó világ közepette ve­sek sebből vérző csonka országban ,a kormány jó­voltából uralkodik és­­a nemzet egybe­­forradására, amit a revízió eszméjének homloktérbe állításával sikerült a kor­mánynak elérnie. Foglalkozott .Barthou francia kü­lgyminiszter történelemhamisí­­tásával, amellyel azonban nem lehet el­némítani a magyar­ igazságot. Végül kér-­ te a főispánt, hogy képviselje a megyé­ben a kormány törekvését, amely békét, nyugalmat, megértést és egyetértést akar teremteni az országban. , Harsányi Pál esperes­­,hazafias, szép beszéde után Fabinyi­­Tihamér, mint a kormány képviselője, átfogó, a mai gaz­dasági élet minden­­vonatkozására ki­terjedő beszédben egy szebb, sob ma­gyar jövő eljövetele mellett tett hitval­­lást. Az installációra érkezett vendégek dél­után elutaztak a megyeszékhelyről. Szombaton délelőtt amerikai stílű au­tós, revolveres rablótámadás történt Bu­dapesten a Széchenyi­ utcában: két fia­talember lelőtte Jobbán Istvánt, a Ha­zai Bank pénzbeszedőjét és pénzestás­káját — amely azonban teljesen üres volt — elrabolva autón Újpest felé el­menekültek. Sztranyavszky üdvözlése A főispáni installáció alkalmával dél­után 4 órakor a nemzeti egység tábo­rának összes tagozatai nevében dr. Tar­ján Béla kir. közjegyző köszöntötte Sztranyavszky Sándort, aki válaszában hangoztatta, hogy a nemzeti egység ko­moly mozgalmára nem Gömbösnek, ha­nem a nemzetnek van szüksége. 400 millió mázsás búza­termést vár Európa Budapestről jelentik. A Külkereske­delmi Hivatal megbízottai, akik­­ az Ausztriába sportálandó búzakontingens átvételi árának és a kivitel egyéb mó­dozatainak megállapításáról néhány na­pig Bécsben folytattak tárgyalásokat, hazaérkeztek. Úgy halljuk,­­hogy a bécsi tárgyalások kedvezően haladnak előre, de végleges megállapodások még nincsenek. Mindamellett valószínű, hogy a még függőben levő kérdések rövidesen tisztázást nyernek és akkor megindulhat az új búzakampány. Az az ár, amelyet az osztrákoktól kap­ni fogunk, befolyásolni fogja az egész áralakulást és a hatósági ármegállapítást is. A tényleges­­export természetesen csak akkor kezdődhetik, ha a cséplés és behordás annyira előrehaladt, hogy nagyobb uszályrakományok állnak ren­delkezésre. A hatósági ármegállapítás kérdésében értekezlet volt a földmive­­lésügyi minisztériumban. Az értekezle­ten többféle javaslat merült fel a ha­tósági ármegállapítás keresztülvitelére néz­ve, de döntés még nem történt. Ezek után valószínű, hogy az első hatósági búzaárak közzététele nem fog a legköze­­lebbi napokban megtörténni. Az exportlehetőségek a kontingens­megállapodások mellett is sokban függ­nek az általános terméskilátásoktól és a világpiaci áraktól. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet most közzétett je­lentése szerint a terméskilátások majd­, nem valamennyi európai államban jóval alatta maradnak a múltévi kivételesen bő termésnek, de általában nem rosszabbak a közepes évek eredményeinél. Pon­tos becslések természetesen még nincse­nek, de a bevetett területek nagyságának és az eddigi vetéshelyzetnek figyelem­­bevételével a római intézet az exportáló államoknak, tehát Magyarországnak, Ju­goszláviának, Romániának, Bulgáriának, Lengyelországnak és Litvániának vár­ható termését 90 millió métermázsára, a többi túlnyomórészt importra szoruló államok termését pedig 310 millió mé­termázsára becsüli. Az európai orszá­gok termése eszerint 400 millió méter­mázsa körül fog mozogni, ami a tavalyi termésnél 70 millió métermázsával ki­sebb. 1932-ben az európai államok termése 405 millió métermázsa volt, tehát alig valamivel több a római intézet mostani becslésénél. Ezekben az adatokban nin­csenek benne az oroszországi eredmé­nyek. A római intézet szerint az orosz­­országi terméskilátások júniusban lé­nyegesen megjavultak, úgyhogy ott ál­talában jó termésre lehet számítani. Az északamerikai becslések még nagyon in­gadozók, az argentínai termésről pedig, bár ez a világpiaci helyzet szempontjá­ból igen fontos, még csak hetek múlva lehet számítani megbízható jelentésekre. LEGMAGASABB NAPI ÁRÉRT VESZEK TOLLAT, BŐRT ÉS GYAPJÚT, Veszek mindenféle rossz használt tollat is Hívásra azonnal házhoz megyek, Szegedi ágytoll bevásárlási telepe lóvásártér cédulaházzal szemben egész nap nyitva.

Next