Orosházi Friss Ujság, 1935. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

\CO^ 'V XXIV. évfolyam 38 c^ír ára & fillér Szerda, 1335 május I OROSHÁZI WőRzetésI ár«K: tsel.yben házhoz hordva negyed- irrt 5 P, fél- évre 10 P; vt- VSékse postán küldve negyed­ért 7 P, fél- |ff< 14 P. — Megjelenik min­den n^p korán reggel. Lapzárt« éjjel 12 órakor, Hirdetési díj dó­ré fizetendő. Hirdetésekre vo­natkozó kérdé­sekre csak vá­laszbélyeg ellené ben válaszolunk. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosházi, Torkos KálmáB-utca Dr. FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS : nn YLflSOtfSZKY 3 fi 12 0 s Postatakarékpénztári csekfcsz. 12Ü94 - - TELEFON 90 SZÁM - ­Horthy kormányzó megnyitotta a reformparlamentet A refomkorszak részletes programmja Budapestről jelentik: Vitéz nagybá­nyai Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója április 30-án, kedden délben 12 órakor megnyitotta a reformparlamen- tet. A hétfőn délelőtti formáíis ülés után hivatalos programm szerint ked­den dé ben ünnepélyes együttes ülést tartott a? országgyűlés mindkét háza az országház kupolacsarnokában, ahol a kor. mányzó felolvasta a reformkorszak nagy programmját. A megnyitó ülés díszes külsőségek között, hagyományos ünne­pélyességgel ment végbe. A képviselők és felsőházi 1agok legnagyobb része üiszmagyarban jelent meg. Sok volt a katonai és főpapi díszruha is. A fiatal képviselők, a független kisgazda árt és az ellenzék tagjai feketében voltak. Horthy Miklós kormányzó poniban !2 órakor autón érkezett a Várból az or­szágház elé, teljes tengernagyi díszben. Megszemlélte a diszszázadot és az or­szággyűlés tagjainak harsány éljenzése közben vonult be a parlament épületébe. A diszemelvényre lépve átvette Gömbös Gyula miniszterelnök kezéből a meg­nyitóbeszédet és felolvasta. A beszéd sűrített kivonata a következő: — A nemzet ősi erényeibe vetett hi- ■•Vommal és hazafias örömmeF üdvöz­löm az országgyűlés tagjait. — Az országgyűlés tanácskozásai a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nem hogy előrevitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés utján, de még jobban szétválasztották. Az egyoldalúan megállapított, erő­szakkal kikényszeritett békeszerződése­ket nem lehet észszerűen békeszerző­déseknek nevezni. A lelkek megnyugvása ésbékéje, a jólét nyugalma és a népek között a szeretet uralma csak akkor kö- következhet be a nemzetek és különö­sen a nagyhatalmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. A béke fenntar­tása, az. igazi béke megvalósítása ér­dekében lehetővé kell tenni, hogy a né­pek egymást megbecsülve, kölcsönös megértésben és szeretetben éljenek egy­más mellett, mint az igazságra alapított nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. — A vezető európai államokban mind­jobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymásközötti viszonyában kiegyensúlyozott és szilárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági élet általános ; válsága is összefogásra indít és azt a | reményt kelti, hogy talán a közös nyo- ! moruság fogja megteremteni azt, amit I az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. A magyar nemzet készsé- ; gét fejezi ki aziránt, hogy részt ve­gyen az európai béke és együttműködés nagy müvének megteremtésében. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nagy nevet, ha az igazság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nemcsak hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törekvésünk­kel, amellyel az európai kibontakozásra irányuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. — A nemzetnek, ha továbbra is tel­jesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell ujÍródnia gazdasági szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozá­sokban egyaránt. Ez alkotások megvaló­sításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlő szem­pont, hanem a reális élet szükségletei­nek mérve fogja megállapítani azokat a fe.adatokat, amelyek az ezeréves ma­gyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszo­rozását és a minden szélsőséges kísér­letezéstől tartózkodó építő munka alap­jainak megszilárdítását. Meg ken tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára. — Gyorsabbá, hatályosabbá és olcsób­bá kell tenni az állami és közületi szer­vek működését; a társadalmi együttmű­ködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetneve­lésünket; fenn kell tartani ősi életképes nemzetfenntartó tradícióinkat és lehetővé kell tenni az ország eíőretfékintő és céltudatos kormányzását. — Továbbra is elsősorban saját erőnk­ből kell gondoskodnunk a nemzet belső gazdasági megerősödéséről és a nemzeti termelés folytonosságának fenntartásáról. Evégből céltudatos gazdasági és szo­ciális politikára van szükség, amelynek vezérlő elve; a nemzeti jövedelem nö­velése és annak — a széles néprétegek kereseti viszonyainak javításával — he­lyes és igazságos eloszlása, ami magá­ban foglalja a közterhek megosztásának arányossá tételét is. — Szeretettel kell felkarolnunk a nem­zet nagy céljaiba bekapcsolódó nagy munka minden ágát, szem előtt tartva , azt, hogy a nemzeti jövedelem leg- j szilárdabb alapja a magyar föld. A me- I zőgazdasági termelés jövedelmezőségét a í külföldi piacokhoz igazodó magasabb- j | rendű mezőgazdasági kultúrával és a ; j termelés ké tségeinek csökkentésével ke l \ előmozdítani. Ennek szolgálatába kell j állítani az árpoitjkat is, mindig szem j e.őlt tartva azonban a pengő vásárló- j erejének fenntartásához fűződő nagy ; gazdasági és nemzeti érdekeket. — Az állami pénzügyek téréi folytatni j kell az eddig is jói bevált reális költi- i ségvelési politikát, amelynek vezérelve i | a takarékosság. Folytatni kell a közigaz- j gatás radona'.izá ásának megindult mun- j kaját. Nagy súlyt kell helyezni mun- j kaalkalmak teremtésére, megfelelő beru- j házások és közmunkák utján. Különös gondot keli fordítani a bizalom fokozá­sára és elmélyítésére, a hitelélet élénkí­tésére és a hitelügyi szervezet egyszerű­sítésére. — További rendezésre vár a gazda­adósságok ügye is. Külföldi adósságaink ügye állandóa gondos kezelést igényel, A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles néprélegek megerősítésére és gondozá­sára. Szükség van intézményes család- védelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kisgazda, kisiparos és kiskereskedő munka- és kereseti lehetőségeinek szaporítására és a munkásság szociális szükségleteinek istápolására. — A gazdasági reformpolitika terén minden radikalizmustól menten meg kell teremtenünk azt az egészséges nemzeti birtokpolitikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erőknek minél élet­képesebbé tétele. Az egészséges nagy- és középbirtok alátámasztása mellett minél több kisbirtokos és önálló egzisz­tenciát keli teremteni. Ennek a gondo­latnak kell irányítania a telepítési poli­tikát és a hitbizományok korszerű re­formját is. — Meg kell valósítani az érdekkép­viseleti reformot, az igazságszolgáltatás egyszerűsítését és gyorsítását, a keres­kedelmi társaságok reformját. Meg kell alkotni a magyar polgári törvényköny­vet, a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtórendészet reformját, amelynél sér­tetlenül meg kell őrizni a gondolatsza­badság nagy elvét. — A közoktatásügy terén folytatni kell az iskoiaépitési akciót. Valamennyi iskolában biztosítani kell a nevelés egy­ségét. Nagy gondot kell fordítani a íestneve'és további okszerű fejlesztésére és a magyar királyi honvédségnek a kor színvonalán való megtartására. — Fontos feladatok lesznek a közjogi reformok, a közigazgatás általános re­formja. Az egyetemes magyar gondolat jegyében egyesíteni kell minden építő erőt. A vallás lehet legikevésbbé elvá­lasztó fal magyar és magyar között és bűnt követ el a nemzet ellen, aki vallási viszályt szit. Gondoljunk kisebb­ségi sorsban élő fajtestvéreinkre, akik iránt soha el nem múló szeretettel, ra­gaszkodással viseltetünk. A vezérlő fe­jedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk: »Min­dent a hazáért és semmit a privát um. ért.« — A közös magyar cél: a boldog magyar jövendő érdekében kifejtendő munkásságunkra e gondolatok jegyében kérem Isten áldását és az országgyűlést megnyitottnak jelentem ki. A kormányzó eltávozása után az országgyűlés két háza egy óra­kor külön-külön ülést tartott. A felső­ház megválasztotta az igazoló bizottság IS tagját. A képviselőházban egyes mandátumok körül viharok törtek ki. Ott is kisorsolták az igazoló osztályok tagjait. Mindkét ház ma délelőtti ülé­sén választja meg tisztikarát. 9 pápa megpendítő béheszózata Londonból jelentik: Arthur Hinsíey Westminster katolikus érseke a felavatási mise befejezésével kihirdette a pápa üze­nt: lét, amely megrendítő hangú béke­szózat volt. A szentatya — úgymond az üzenet lelke teljes hevével a ba­kéért imádkozni a háború, nemzetközi versengés és rosszindulat által megmé­telyezett világ számára. A katolikus egyház mindig üldözte és bűnösnek bé­lyegezte az igazságtalan háborút, d* elismerte az önvédelem jogosságát. Az emberiség állítsa minden erejét a szü- kebh keretéken felül a béke, az emberi­ség, a társadalmi és gazdasági igazsá­gosság egyetemes szolgálatába. RÖVjDJIREK Petneházy Antal őrnagyot kereske­delmi államtitkárrá nevezték ki és az uj iparügyi minisztériumban fog dolgozni. Az osztrák szövetségi kancellár to­vábbi intézkedésig minden nyilvános gyű lést betiltott a Hazafias Arcvonal gyű­lései kivételével. A német birodalmi gyűlés május 15-én ül össze az általános védkötelezettség törvényesitése és a nyílt fegyverkezés jóváhagyása végett.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék