Orosházi Friss Ujság, 1936. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

2 Áramvezetékh­ez ért egy gyári művezető Soltos égési sebeket szenvedett Könnyen végzetessé válható műszaki baleset történt tegnap a Filirex-gyár fila­­torigáti telepén. Az úgynevezett karton­nyomó műhelyben munka közben s­úlyos égési sebeket szenvedett Klein Rezső 36 éves gyári művezető, aki a Mozsár­ ut­ca 9. számú házban lakik Budapesten. A művezető miközben utasítást adott a felügyelete alatt dolgozó 50 munkásnak, hozzáért a 220 voltos villanyvezetékhez. A szerencsétlen ember a következő pil­lanatban hangos kiáltással esett ösz­­sze­, a közelben tartózkodók siettek a segítségére, majd a gyár elsősegély állo­másának vezetője értesítette a mentőket, akik az Uzsoki­ utcai kórházba szállí­tották Klein Rezsőt, állapota a reggeli órákban javult és orvosai bíznak abban, hogy rövidesen elhagyhatja a kórházat. Vasárnap, március 1-én 3—5—7 és 9 órakor MŰSOR FOX VILÁGHIRADÓ Erdőn—mezőn ismeretterjesztő film. AN­ fi­ll OMDRA idei első nagy filmje! A kis gróf Gyönyörű kiállítású, látványos, zenés bohózat. Rendezte: Kari Lamac. Zene : Leo Leux. Főszereplők : ANNY ONDRA, Hans Söhnker, Hans Junkermann, Fritz Odemár, Paul Heidemann. Kedvezményes helyárak! HELYÁRAK: Erkély és páholy 70, Első hely 60, Második hely 50, Harmadik hely 30, Negyedik hely 20­­. Szerdán, március 4-én fél 9 órakor Csütörtökön, március 5-én 7 és 9 órakor MŰSOR MAGYAR VILAGHIRADÓ PARAMOUNT VILAGHIRADÓ A legnagyobb sikerű, látványos operett! Broadway Melody 1936 Csodás kiállítású víg filmoperett. Rendezte: Roy Del Ruth. Zene: Náció Herb Brown. Főszereplők: Jack Benny, Eleanor Power, Robert Taylor, Una Merkel. Kedvezményes helyárak 20­70­­-ig Legközelebb Móricz Zsigmond nagysikerű MAGYAR FILMJE NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL! OROSHÁZI FRISS UJLAG Vasárnap, 1936 március 1 Kedvező kilátások az új búza értékesítésére Csökken a világ búzakészlete Agrárkörökben felvetődött már a kí­vánság, hogy a búzaértékesítés ügyé­ben induljanak meg a tárgyalások és idejekorán történjék döntés arról, hogy ez milyen formában történik, milyenek lesznek a lehetőségek. Tulajdonképen még korai erről a kérdésről megbeszélé­seket folytatni, hiszen a vetéshelyzetről áttekintő képet még nem lehet szerezni. A földmivelésügyi minisztérium mégis megkezdte előzetes megbeszéléseit, de tárgyalás jelegük ezeknek a megbeszé­léseknek még nincs. A búzaértékesítés­­sel kapcsolatban különben csak egy bizonyos, mégpedig az, hogy a helyzet az előző évekhez képest jelentősen ja­vult. A világpiacokon ugyanis a búza ára erősen emelkedett, olyannyira, hogy most már szabadpiacokon is olyan árak vannak érvényben, amelyek a mi 1935— 36. évi kampányunk Futura által meg­­állapított minimális áraink megfelelnek. Így tehát az idei búzaértékesítésnél azt a szempontot is figyelembe kell venni, h­ogy a szabadpiacok is megfelelő lehe­tőséget biztosítanak az elhelyezésre. A készletek is erősen csökkentek a világi piacokon, a kereslet is erős, így tehát valószínű, hogy ebben a vonatkozásban az idén sem a kormánynak, sem a gaz­dáknak, sem a gazdasági élet egyéb ér­dekelt tényezőinek nem lesz okuk kü­lönösebb aggodalomra. —»x«— megbízható V B 1 □ ül 3 Q Uradalmi 3 T P 3 legolcsóbban beszerezhető: _____Szírt Árpád­nál_____ Javul a szarvasmarha kivitele fsz Idén 18 ezret vesz át Németország Az elmúlt évben a drezdai állatvá­sárra ötezer szarvasmarha kivitelére volt­­ kontingensünk, amely még az év vége előtt kimerült. A németek ekkor pót­­kontingenseket engedélyeztek, amellyel együtt 1935-ben összesen tizenegyezer szarvasmarhát szállítottunk a drezdai piacra. Szarvasmarhakivitelünk fejleszté-­­­sére lehetőség van, mert a német állo­mány leromlott és ennek­­pótlására hosz­­szabb idő szükséges ,mint a sertésál­lomány növelésére. Épen erre való te­­kintett­el a magyar-német vegyes,­bizott­ság ezúttal 1936. évre tizenkétezer szarvasma­ha kivitelére biztosított alap kontingenst. Ezt a kontingenst a mi kíván águnkhoz képest, te­jesen saját akaratunktól függően tizenhétezer, il­­­letve tizennyolcezer darabra emelhetjük fel. Ez a kontingens már egymaga je­lentős emelés a tavalyi alapkontingens­­hez képest. Hozzáfűzhetjük még azt is hogy — értesülésünk szerint — megvan a lehetőség arra, hogy ha a kontingen- t felemelt mértékben is kimerítettük, újabb szállításokra állapodhatunk meg a né­metekkel. A szarvasmarhakivitel havi egyenlő rá­tákban az­ eddigi alapon történik, tehát az export konstrukciójában semmiféle változás nem lesz. —»«— A lábbelikészítő iparosság ma megyei gyűlést tart Sérelmeik orvoslását követelik A békésvármegyei lábbelikészítő ipa­rosok szakosztályai ma délután fél 3 órakor Gyomán,, a gyomai ipartestület székházának tanácstermében megyei kör­zeti gyűlést tartanak. Az ülésen a láb­­belikészítő iparosok helyzetét, sérelmeit és az új ipartörvénynovellát ismerteti Dávid Ferenc, az Országos Szövetség elnöke. Az árrombolásról, a munkaidő és munkabér szabályozásáról Szem­estyei Pál, az orosházi ipartestület alelnöke tart előadást. Csiszár Mihály, a gyulai szakosztály elnöke a közszállításokról, Nyilas András, a békéscsabai szakosz­tály elnöke az iparosnyugdíj kérdéséről és a szakosztályok kiépítéséről beszél. A gyűlést indítványok rekesztik be, melyek követelik a cipőáruk márkázását és az irányárak bevezetését, továbbá til­takozásuknak adnak kifejezést az­­OKSz munkakiosztása miatt, mert alkalmazot­­taknak tekintik az önálló iparosokat. A gyűlésen nemcsak a szorosan vett megye területéről vesznek részt, meg­hívták Mezőtúr, Dévaványa, Sarkad és Hódmezővásárhely képviselőit is. Kitéglázzák a vágóhídhoz vezető utat 11 fásiparosok maguk adták össze a tégla árát Az új közvágóhíd ügye tehát ismét kátyúba jutott. Ez a letagadhatatlan tény ismét aktuálissá tette az orosházi hús­­iparosok évtizedek óta aktuális sérelmét, a vágóhídhoz vezető nyúlfarknyi Ná­­dasdy­ utca állapotát. A kis utca kocsi­­útja ugyanis esős időben híven alkal­mazkodik a kövezetlen utcák ama köz­ismert tulajdonságához, hogy elázik és feneketlen sártengerré változik és erről a szokásáról minden domborítás, sala­kozás és egyéb javítási mód és szándék ellenére sem akar letenni. Ez az állapot pedig a legkevésbbé sem alkalmas a vágóhíd forgalmának fellendítésére, sőt ellenkezőleg, amint azt a vidéki vágások elmaradása­­élénken bizonyítja. Évtizedek óta harcolnak már k­isipa­­rosaink az utca kikövezéséért, úgyszól­ván évről-évre kérvényezték, de mind­máig eredménytelenül, mert a község a­­viszonyok mostohasága és a vágó­híd áthelyezésének szándéka miatt nem tel­jesítette a hő­kívánságot. Most azután. Kezét kifújja a tavaszi szél hasz­náljon Liliom tejkrémet már 10 fillérért kapható. szeplők bomlások eltűnnek a D. Jolly Toilet crém hasz­nálata által. 1 tégely ára 1 pengő , hozzá való szappan 60 fillér púder 50 fillér. Kaphatók: Bertók Drogériában Apolló mozi mellett Csirke piac hogy a vágóhíd ottmaradása ismét hosz­­szabb időre valószínűvé vált, húsiparo­­saink elhatározták, hogy többet nem kér­vényezek és nem várnak tovább senkire, hanem a maguk erejéből megcsináltatják a Terényi­ utca végétől a vágóhídig ve­zető kis útiszakasz kövezetét. Persze azért nem az egész munkát és költséget vállalják magukra henteseink és mészárosaink, hanem csupán a flasz­terozáshoz szükséges vasastégla beszer­zéséről gondoskodnak. Ez maga mint­egy 800 pengő terhet jelent rájuk nézve a szükséges homokról, va­lmint a mun­kaerőről pedig a község gondoskodik. A pénz előteremtésének módjára nézve is megállapodtak már egymás közt a hús­­iparosok és a következő praktikus hoz­zájárulási módot, illetve kulcsot fogad­ták el. Feleme­ik a saját húsfogyasztási adójukat, vagyis megkérték a községi fogyasztási adókezelőt, hogy gyűjtse össze az általuk befizetendő többletfil­léreket. Minden marhavágás után 30, ser­­tésvágás után 20, juh, borjú és egyéb kisállatvágás után 10 fillért fizet be a “kövezési alapba” ,mindegyik húsiparom, egészen addig, amíg együtt lesz a 800 pengő. A befézezett összegeket az adó­hivatal kü­ön keze­l és ha együtt lesz, kifizetik a tégla árát. Kopaszodó földek Egyik kiváló gazdairó írta: »Ha a föld ereje kimerül, megkopaszodik, mint az ember feje. Ha tart még­­a termékeny­sége, de nem gondozzák, gyomot terem, mint az elavult emberi szív.« Ha nyár elején végignézzük kis Ha­zánk ringó kalászosokat termő szántó földjeit, érezzük csak fenti mondás igaz­ságát. Minél kisebb a parcella, annál nagyobb a kopaszodásra való hajlam, elgyomosodása. Különösen a tavaszi ka­­lászosok, az árpa, a zab, földből alig kikandikáló nyomorék termése ad jogot fenti hasonlatra. Földjeink múlt században még világ­hírű zsírossága jórészt eltűnt. Mert min­dig csak arattunk, kivontuk a talaj ere­jét, de pótlásról csak immel,ámmal gon­doskodtunk. És a legfeketébb föld sem kimeríthetetlen. Hogy földjeink nagy része kimerült, kü­lönösen a zab mutatja. Úgy tartják, a zab élelmes növény, nem kell neki trá­gya és a forgó végére teszik. Jó erő­ben lévő földeken meg is él valahogy, de sovány talajon rossz ránézni. Még az élelmes zab sem talál táplálékot kime­rült, kizsarolt talajokon. De ha trágyázzuk, műtrágyázzuk, a zab meg az árpa is megmutatja, mit tud. Nem arasznyi, de embermagasságú lesz a szalmája, dúsan fizető kalásszal bugával. Nem mutat kopaszodásra hajla­mot, a gyom sem veri fel. flínz­üli, fu­merla és más csemegeszöllőoltvány külön­legességek több mint 30 fajtából a leg­kiválóbb minőségben beszerezhetők Zatykó Sándorné kertészetében. Huba­ utca 6. szám

Next