Orosházi Friss Ujság, 1936. június (25. évfolyam, 126-147. szám)

1936-06-03 / 126. szám

A / = XXV. Évfolyam 126 szám ára 8 fillér Szerda, 1936 iunius 3 junn OROSHÁZI m cDicc mcnc *&cLsM UJjHI) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Megjelenik min« den nap korád rcggcM^pzártd éjjel 12 órakor, Hirdetési díj dó­ré fizetendő, Hirdetésekre vo­natkozó kérdé­sdere csak vá­laszbélyeg ellenA ben válaszolunk Szerkesztőség és kiadóhivatal: I FŐSZERKESZTŐ ÉS LAP! UL AJ DONOS: 3 Telefonszám: 90. — Postatakn­Orosháza, Torkos Kálmán-utca | ______Dr. miT LflSOVSZRY SltüOS [ rékpénztárf csekkszámla: 12694, R otary-hongresszus Orosházán Nívós előadások a diszülésen Kik voltak itt vidékről? A pünkösdi négynapos Rotary-kong- resszus egyik legkiemelkedőbb esemé­nye az Apó lo mozgóképszínház ban va­sárnap dé ben megtartott diszuiés volt, amelyen mintegy fé ezernyi közönség vett részt. A diszü'és fél 12-kor kez­dődött. Dr. Entz Bé a pécsi egyetemi tanár, a jtnagyar Rotary-körzet elnöke a Ma gyár Hiszekegy elmondása után meg­nyitót és beszámo ót mondott a Hegedűs Lóránt és Imre József fáradozása nyo­mán megindut tízéves magyar Rotary- mozga ómról. Vázo’ta a 12 klubot ma­gában fog’a'ó önálló magyar Rotary- körzet (district) ez év január 1-én tör­tént mega akulásának előzményeit és történetét. Megemlékezett az £mbe.i sze lem nagy harcosairól, akik a leg­veszedelmesebb betegségek legyőzésé, vei szolgálták az emberiséget (Jenner a him'őt, Pasteur a veszetséget, Koch a tüdővészt, Semme'weis a gyermekágyi Iázt, Smith a sárgalázt, Ross pedig a ma’ária legyőzésével lehetővé tette a Panama.csatorna megépítését). Hangoz­tatta, hogy a Rotary nemzetközisége nem a destrukciót, hanem a megértést, megbecsü ést, haladást szolgálja és hogy minden Rotary .tagnak azt ke 1 szem e ő t tartania, hogy a Rotary az emberiség erkö'csl elitjét egyesíti magában. Dr. Bulla Sándor főjegyző Orosháza közjég epljárósága és közönsége nevé­ben üdvözö te a kongresszust a hála és köszönet kifejezésével, hogy Gyopárost vá'asztották első kongresszusuk színhe­lyéül. Ho’ecska Gyula a tőle megszokott a'apos felkészü tséggel és szónoki kész­séggel tömören ismertette Békésvárme­gye és ,Orosháza történeté az ősidők­től napjainkig, megemlékezve azokról a szedetni nagyokról, akikké' ez a megye (és ez a község ajándékozta meg a nem­zetet, vagy hosszabb ideig ittéltek; Thék Endre és Vidacs István, Győ­ri Vi mos és Székács József, Orlai Pet- rich Soma és Jankó János, Erkel Fe­renc és Munkácsy Mihá y. Szeiügyörgyi Albert szegedi egyetemi tanár a tudományos kutatás válságáról taitptt rendkivü vo.izó, mélyenszántó elő­adást. Megá-lapitva, hogy egész társa­dalmunk a rendkívül kö tségeá tudomá­nyos kutatás eredményein épül fel, amelynek kettős célja: a termelés fo­kozása és az élet szebbé, gazdagabbá tété e, rámutat, hogy a tudományos ku­tatás két okból olyan vá'ságba jutott, ame'yből a'ig látni kivezető utat. Ez a két ok: a produkció cé'ta an tultengé- se és az emberirtási tendencia e.hatai- masodása. A tudomány mindkét célját eltévesztette. A túltermelés nem szün­teti mgg az éhezést, sőt a munkanélkü­liséggel fokozza azt. A baktérium-há­boi u e’őkészitése pedig az emberiség öngyi kossága. Olyan technikai és ve­gyészeti lehetősége, el juttatott a tudo­mány az ember kezébe, amelyek vi­se éséhez nincs meg az erkö esi bázisa. Mint hogyha Browning.piszto'yt gy ér­mék kezébe adnak. Mikor a vi ág legnagyobb (amerikai) a apitványának pénzkezelője azt kérdez, te tő e, hogy hogyan kezelné ő (Szent- györgyi) az a apitvány pénzét, azt fe­lelte; 1. a pénzét teljesen kivonná Eu­rópából mert itt egymást gyűlő ő nem­zetek é nek, amelyek csak egymás rom­lására törnek a pénz segítségével; 2. e venné a pénzt a tudományos kutatás szo'gá áfából és etikai célra fordítaná, mert az arányta’anul hátrább áll emen­nél és csak annak fejlesztésétől várható javu’ás az emberiség sorsában. Taná­csának meg is lett a foganatja, mert azóta az a apitvány pénze eltűnt Euró­pából és tudományos cél helyett etikai cél szolgá atába á litották. Hogy a tudósok mégis folytatják a kutatás^ annak az az oka, hogy na­gyon szeretik és meg vannak győződve: ez nem szükségszerű á lapot, ez igy nem maraciTiat örökké. A háború után 12 évet angolok és franciák között töl­tött és meggyőződött arról, hogy az összes népek egyformán jófé; mindenki nyugodtan tudja é vezni a boldogságot akkor is, ha szomszédja is bo'-dog. Ez é elének legnagyobb é'ménye. A kérdés megoldása pedig nem a parlamentek­ben és nem a Népszövetségben, hanem a szivekben van. Ezen munkál, ezt szo'gálja a Rotary. 1 Hegedűs Lóránt közismert elragadó modorában, sziporkázó szellemességgel azzal kezdte beszédét, hogy amint Ross útmutatása nyomán Panamában kiirtották a szúnyogot és lehetővé vált a csatorna megépítése, úgy a Rotary azért irtja ki ná unk a közélet szunyogait, hogy ne tudjanak Panama.csatoraát csinálni. Majd azt a példát hozta fel, hogy a hal. íószerv nélkü i méhek körforgással aa nak fairt egymásnak, ha mézet ta álnak, a hangyák pedig egymás segítségével ürítik ki a mézesfazekat. Azután Szept- györgyi »Vi amin« klubtársa kérdésére felelt közgazdasági éa politikai példá­val: a római birodalom azért bukott meg, mert tökéletes politikai szerveze­te mellett nem ismerte a technikát és igy lehetetlenné vált az óriási birodalom kormányzása. Most fordított a heyzet: a hihetetlen méretű technikai haladás a po’itikai visszamaradással ütközik össze. Gazdasági elzárkózás alapján nem lehet berendezkedni. Régen megmondta, hogy az abesszin és a német kérdés után ismét a frank-kérdés következik Franciaország óilási gazdagsága porrá és hamuvá váik, ha minket nem ment meg. A Rotary sze lemi vitamint ler- rne'. Űk a világ öreg cserkészei. »Né­peket egyező hitre« akar hozni. Elpusz­tul az ország, amelynek nincs szive és kedé ye. Ennek mege.emtése a Rotary célja. Dr. MiJeker Rezső debieceni egyetemi tanár a bemutatandó svéd ku'.turfilm e- lőtt mondott bevezeti, hangoztatva, hogy a Rotary célja: egymássá meg­ismerkedni nemzetek«; egymással meg­ismertetni, mert igen gyakran íe lép az a tömegszuggesztió, hogy egyik neip- zet minden rosszat elhisz a másikról. Ezért ke 1 a kutturfilm. Ezután a zász!ó.átadások következtek A szabadkai Rotary Club zászlaját Gön­nen Vi'mos exportőr, a pécsiét dr. Vasváry Ferenc egyetemi tanár, a nyír­egyháziét dr. Sgohor Pál polgármester, a szónokiét Jakabffy Guido bankigaz­gató, a szombathe'yiét dr. Stirling Emü ügyvéd adta át dr. Entz Bélának, ak"i köszönetét mondott az együttérzés e szép megnyi.vánulásáért, külön kiemel­ve a jugoszav Rotary barátságát és őszinte me eg üdvözletét küldve a sza­badkai clubnak. Dr. Sándor Bé a záróbeszédében hálás köszönetét mondott Orosháza főbirájának, főjegyzőjének a megértő támogatásért, a megje ént Rotary.tag .vendégeknek és a közönség: ek, ame ynek tágjá t kérte, vi. gyék szét a gondp.atot: minden ember annyit ér, amennyit munkájával, egyé­niségével embertársai javára szolgál. Végül dr. Entz Béla mondott köszö­netét a mezőhegyesi urada om vezető­ségének a kirándu'áson tapasztalt elő­zékenységért. Befejezőiek pedig be­mutatták a svéd kuturfilmet, amelyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Pünkösd vasárnapján dé után ts hét­főn dé e őtt fo'-yt le a kongresszus vita- ü lése. Nagy érdeklődés mellett megvitat. Iák a clubok évi jelentését és az ifjúság-1' gal kapcso'atos kérdéseket. A követ­kező évre governor újra dr. Entz Bé a egyetemi tanár lett. A jövőévi kon­gresszust Győrött tartjják. Vasárnap délben az Alföldben köz­ebéd vöt, amelyen a tagokon kívül szá mos vendég is résztvett. Eza’kalommal dr. Berthóty Káro'y a kormányzóra, dr. Tafler Elek a vendégekre, dr. Szohor Pál az orosházi Rotary Clubra „és tag­jaira, dr. Entz Bé a Hézer Bélára mon­dott fe köszöntőt. Vasárnap este Gyopároson vo't népes vacsora, ame'y a ka'ommal dr. Kreszné Sztojanovits Lilly operaénekesnő nagy sikerrel áriákat épekeit Plesz László zongorakiséretével A szombati mezőhegyesi Kiránduláson 85-en vettek részt. Az Alföldben és Gyopároson felszolgált ebédek és vacsorák Tatzl Antal és Laczkó István gondosságát, szaktudását és konyhaművészetének kiválóságát di­csérik. Mint megtudnunk sikerű t, a gyopárosi Rotary.kongresszuson a következő vi­déki Rptary .tagok vetlek részt: Budapest: Dr. Auer Pál ügyvéd, dr. Benes Ferenc postatkpt. titkár, dr. Geöcze Berta'an egyet, tanár és neje, Goddard Ceci'ia, a budapesti ameri­kai ■ főkonzu'- leápya, dr. Gömöry Laiml László min. tanácsos, Harsányi Jenő mérnök és neje, dr. Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter, dr. Horváth Lipót e nők.vezérig, és neje, dr. K: esz Károly Tébe.igazgátó és neje, dr. Lázár Ferenc felsőházi tag, dr. Metzler Jenő elnök­vezérig. és neje, ifj. dr. MetzJer Jenő fö;dbirtokos és neje, Mössmer József kereskedő, Örkényi Stassik Zita, ptesz Lász ó operaházi korrepetitor, dr Sidó Zoltán igazg., dr. Stark Miklós ügy­véd és neje, James B. Stewart;, Ame­rika budapesti főkonzu'a és peje, Vida Jenő fe’sőházi tag és neje. Debrecen: Bottá Andor vezértitkár dr. jánossy, Gyula orvqs, Mátay Imre mérnök és neje, dr. Müleker Rezső egyet, tanár, dr. Zempléni Vilmos Gyu'a nőgyógyász, Zempléni Mária. Győr: Gá os Rezső egyet, tanár, Hoff­mann Ado’f gyárigazg., Jósvay Jausz Lajos főmérnök, Neurihrer László ny. ezredes. 3 Gyu'a: Bá int Imre min. tanácsos, dr. Gá.i Géza fporvos, dr. Kepich Frigyes ügyvéd, Sándor Dénes igazgató, dr. Szathmáry Sebestyén főorvqs, Széli Marianne, Vámos György Igazgató és neje. Hódmezővásárhe’y: dr. Genersich Antal egy. t. és neje, Genersich Babi, dr. Kas- say Dezső főorvos és neje, Kerner An­tal főmérpök. Molnár Imre földbirto­kos. Misko'c: Kollarics Ferenc malom-igaz-, gató, Urbán Tibor bankigazg. Nyíregyháza: dr. Kovách Dénes köz­jegyző, dr. Szohor Pál polgármester és neje. Pécs: Dusbaba Vi'mos vezérig., dr, Entz Bé'a egyet, tanár és neje, Mattya- sővszky Zsonay Tibor kerányiagyárosj dr. Vasváry Ferenc egyet, tanár. Szabadka: Connen Vi mos exportőr és neje. Szeged: Dr. Bödő Imre orvos, Be­nedict György mérnök, Berzenczey Do­mokos városi müsz. főtanácsos, dr. Erdélyi Jenő főorvos, Faragjó Lajos vezérigazg. Korányi Jenő igazgató, dr, Ornstein Lipót igazg. és nejei/ Pick Jenő szaámigyáros és nejló, Pongrác? Albert mérnök és neje, dr. SzekerkO Lajos városi tiszti főügyész és neje, dr. Szeptgyörgyi Albert egyófc tanár, Székely Albert igazgató és neje, dr. Szivessy Lehel ■ ügyvéd, dr. Tonel.i Sán­dor kam. főtitkár és neje, ifj. Tondli Sándor, Várnáy Dezső igazgató Szo'nok: Jakabffy Guido bankigazg., dr. Mandel Sándor ügy véld, Tornyos Ferenc bankigazg., dr. v. Váczy György ügyvéd. Szombathey: Rr. Pethő Ernő főor­vos, dr. Stiring Emil ügyvéd.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék