Orosházi Friss Ujság, 1937. január (26. évfolyam, 3-25. szám)

1937-01-05 / 3. szám

XXVI. évfolyam 3 szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva negyed­évre 5 P, fél­évre 10 P, vi­dékre postán küldve negyed, évre 7 P, fél­évre 14 P, — ára 8 fillér Kedd, 1937 január 5 ©ROSHftZ! * v­f. Megjelenik min­den nap korán eggel. Lapzárta éjjel 12 órakor. I— Hirdetési díj előre fizetendő. Hirdetésekre vo­natkozó kérdé­­sekre csak vá­­aszbélyeg­­­­lené­­ben vá­aszolunk. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Telefonszám: 90. — Postataka­rékpénztári csekkszámla: 12694.Dr. FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: 1 szerkesztőség és MITLASOVSZKY JÁNOS Orosháza, Torkos kiadóhivatal, Kálmán­ utca Az új osztrák követ a kormányzónál Budapestről jelentik: Baar von Bahren­fels, Ausztria új budapesti kövéig Neu­­stadter stürmer osztrák követ utóda­ hét­főn délben átnyújtot­a megbízólevelét a kormányzónak. A kormányzó ezután ma­gánkihallgatáson fogadta az últ osztrák követet. ■Január Zö-in tárgyalják a Kozma-ügyet Budapestről jelentik. Ma dé után tart ülést a képviselőház összeférhetetlensé­gi bizottsága és előadót választ .Kozma Miklós belügyminiszternek­­Klein Antal tám­adása miatt önmaga ellen tett össze­férhetetlenségi ügyében. A bizottság ér­demleges ülé­st ebben az ügyben vala­m­űleg január 20-ára hívják össze és az ügy alapos vizsgá­lta alapján döntik el, hogy a bizottság hivatat-e döntésre, vagy pedig zsűri elé tartozik az ügy. Stojadinovic Rómába utazott Belgrádból jelentik. Vasárnap Stojadi­­novics jugoszláv miniszterelnök és kül­■-minister váratlanul külfö­dre utazott. Környezetében azt állítják, hogy St. Moritzba megy, de jugoszláv politikai köröikben tudni vélték, hogy Stojadino­­vics Párisba és Rómába is ellátogat. A jugoszláv miniszterelnök római láto­gatása az utóbbi évek egyik legnagyobb jelentőségű eseménye lenne. A jugoszláv­­olasz közeledés alakulása Stojadinov i­s miniszterelnök római látogatását valaszin Ik­ivé teszi. Kegyelem a kínai lázadónak Nankingból jelentik: Csang.Hszü-Liang a lázadó kínai tábornagy a központi kor­mánytól kegyelmet kapott és a hatóságok megszüntették ellene az e járást. A kor­mány po­ltikai tanácsa csak hosszas vita után adott kegyelmet Csang-Hszü­ Liang­­nak és továbbra is megfigyelés alatt tartják úgyhogy aligha fogja hivatalos teendőit tovább végezni. Erre vall az­­, hogy az ité­zben 5 évre felfüggesztett pol­gári jogainak visszaadásáról a kegyel­mi iratban nincs szó. Világbék­ét jelent az angol-olasz megegyezés Közzétették az egyezmény szövegét Londonból jelentik. A tegnap közzé­tett angol­llasz megegyezésnek az égés világsajtóban óriási visszhangja van. Ál­­ta­l­nos a vélemény, hogy ez a megegye­zés a teljes, őszinte és végleges angol­olasz békét je­lnnti s hogy ez kiküszö­bölte a nemzetközi politikából azt a méreganyagot, amely az elmúlt esztendő­ben állandóan vi­ágkatasztrófa kir­obbaná­sáv­al feny­egetett. Álta­lnos a vélemény hogy az angol-olasz megegyezés meg­menti a világbékét. Rómából je­lnti­k. Az angol és az olasz kormány között megkötött földközi-ten­geri megegyezés szekere a következő: Az angol kormány és az olasz kormány attól az óhajtól vezetve, hogy az á­talá­­­os béke és a biztonság érdekébe­n já­ruljon hozzá az egymás közötti és va­la­mennyi földközi-tengeri hatalom közötti kapcsolatok javításához és abban a­, e­­határ­ozásba­n, hogy ezeknek a hatalmak­nak jogait és érdekeit tiszteletben tag­ják. e ismerik, hogy hajóiknak szabad bemenetele, kijövetele és átkele a Földközi-tengeren életbevágóan fontos ér­deke mind az angol birodalom különféle részeinek, mind Olaszországnak s hogy ezek az érdekek semmiképe­n sem össze­egyeztethetetlenek. Kizárnak a maguk részéről minden olyan törekvést — amennyiben rájuk von­­­natkozik —, hogy a Földközi-tenger­,­­ hez tartozó területek nemzeti felségjog j­gára vonatkozó statusquót megváltoztat-­­ sák vagy megváltoztatnni engedjék. Kötelezik magukat, hogy egymás jo­gait és érdekeit az említett területen két csör­ösen tiszteletben tartják s hogy min­­den lehetséges módon törekszenek min­den olyan tevékenység megakadályozásá­ra, amely a jóviszony megrontására ve­zethetne, amely jóviszonyt a jelenlegi nyi­latkozat konszoldáli van hivatva. E nyilatkozatnak az a rendeltetése, hogy előbbrevigye a béke céljait s az nem irányul semmi­ben más hatalom ellen. Ideglesz a kisipari Sittel Egymillió pengőt folyósítanak banfiszerfi fedezetre A kisipari hitel kérdése a megoldás­­ fe­l i­ örődik. Bornemisza kereskedelmi miniszter, mint emlékezetes, azt a kije­lentést tette a kisipar képviselői előtt, hogy ki­­­t szerez számukra a MABI-­ál, ha gondoskodnak olyan pénzintézetről, amely a lebonyolítást keltő garanciával vál­a­ja. A kisipar képviseletei megál­lapodtak a Kisipari Hitelintézettel, amely hajlandó a garanciát vál­alni és a köl­csönt a 1- 1 iparosok köött kihelyezni a maga üzleti gyakorlata szerint. A hitelintézettel történt megálapodást bejelentették Bornemisza miniszternek s remélik, hogy a kért hitel rövidese­n ren­­delkez­ésü­kre fog ál­l­i. Értesülésünk sze­­rint 800.000—1.000.000 pengő körüli ösz­­szegről van szó, amelyet a nevezett tár­­sadalombiztosítási intézet 4—4 és fél szá­zalék kamatozás mel­ltt nyújtana a kis­ipari hitel céljai­­­a A Kisipari Hite idé­zet bankszerűen fogja kihelyezni a pénzt, így tehát nem fenyeget az a veszély, hogy a pénz elvész. mu<ww>i1n.'r^»¥'wir>firvK*>rii*irw*»^r*y*i*t ^**^*~fc*^^*^* T *11 n mm 1,1 *’****** * ******* ÍNémet-spanyol feszültség Olasz csapatok mennek a spanyol frontra (?) Párisból jelentik: A Barcelona melletti­­ repülőtéren két francia pi­óta és a repü­lőtérparancsnokság között véres össze­ütközés támadt. A francia pi­óták, akik a katalán mardia szolgálatában állottak, közölték a repülőtér paran­csnokságár­a , hogy vissza akarnak térni Franciaország­ba. A parancsnok erről hall­ani sem akart. A franciák erre elhatározták, hogy két repülőgépen megszöknek. A repülőtér mechanikusai azonban észrevették a szö­kési kísérletet, géppuskákból rájuk tü­­zeltek. öt francia pi­óta megha­l, kettő­­ súlyosan megsebesült. Berlinből se­rsü­lt. A páros nevű né­met hajó rakományának lefoglalása miatt már amúgy is rendkívül kiéleződött a viszony Németország és a spanyol­­vörös kormány között. A helyzetet most még jobban elmérgesítette egy német biro­dalmi alattvalónak, Lothar Guedden­ek Bil­baoban történt kivégzése. A német la­­pok vezető helyen foglalkoznak Guedde kivégzésével és igen élesen támadják a bilbaói hatóságokat. A lapok m­agára- t­iltják, hogy ezt a szörnyű bünte­tet i meg kell törölni. Párisból jelentik: Vasárnap Franco csapata Madridban á­talános tornájá­t kezdtek a vörös milícia állásai ellen. A nagyarányú offen­iva három oldalról in­­dul meg. Pártából jelenik: Egyes lapok azt a kalandosan, hangzó hírt közüik, hogy o­­lasz cirkálók a legutóbbi három napon 5000 olasz katonát szál­ltottak partra Ca­­dixba­]. Ezek az olasz csapatok állítólag azonnal tovább mentek segalába. Nyolcévi fegyh­ázra ítéltél J­­hieli gróf gyilkosát Belgrádból jelentik. A törvényszék szombaton este hirdetett ítéletet a bel­grádi Nemzeti színház előtt történt véres szerelmi dráma ügyében. Rab Mária ült a vádlottak padján, mert több késszúrás­­sal meggyilkota Ors­i grófot, aki év­tizedeken keresztül barátja volt. A vád­lottnő beismerte bűnösségét és azzal vé­dekezett, hogy nagy nyomára késztette tettének elkövetésére. A gróf otthagyta őt anélkül hogy támogatta vo­la. A tár­­gyaláson kihal­gatott tanúk elmondották, hogy a vádlott nő és egykori kedvese kö­zött gyakran voltak összetűzések, mert Orsich gróf nem tudta any­agilag támogat­­ni Rab Máriát. A törvényszék a gyilkos asszonyt nyolc évi fegyházbüntetésre itétte. Eltemettél­ Sipőcz Jenőt Budapestről jelentik. Hétfőn délelőtt­­ óriási részvét mellett temette el a fő­város népe Sipőcz Jenő főpolgármes­tert. A Bazilka környéke már korán délelőtt megtett gyászoló tömeggel. A Bazilika főhajójában volt a díszravatal, amelyet koszorúk tömege borított. A temetésen ijesztve-­ a kormányzó kép­viseletében Röder Vilmos honvédé­mi mi­­niszter, a kormány több tagja, a parla­ment, az egyházak, Pest vármegye kül­döttsége, a törvényhatósági bizottság tagjai és még számos küldöttség. A gyászszertartást P. Zachavetz Ist­ván püspök celebrálta ,majd Szendy Ká­­roly polgármester mondott búcsúbeszé­det a főváros közönsége nevében. Ezután a Ker­eperi­ temetőbe vonult a gyászmenet, amelynek útvonalán is­eztek a Kari­sa fa­­lat, némán búcsúzva Budapest főpolgár­­mesterétől, ágit díszsírhelyen helyezt­ek elön nyugalomra. Hollandindiában nagy pestisjárvány volt D­ecemberben negyven­­pesties megbe­tegedés fordult e­l. Hir szerint a járvány terjedését megakadályozták.

Next