Orosházi Friss Ujság, 1937. december (26. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-01 / 273. szám

XXVI. évfolyam 273 szám Ára S fillér Szerda, 1937 december 1 ■»fizetési dijak: Helyben házhoz hordva negyed- ívre 5 P, féL ívre 10 P, vL dékre postán küldve negyed, ívre 7 P, féL Irre 14 pengd, TOSHáZI 1 Megjelenik min­den nap korán reggel. Lapzárta éjjel 12 órakor, — Hirdetési dij dói-e fizetendő* Hirdetésekre vív r.atkozó kérdé­sekre csak vá­laszbélyeg ellené ben válaszolunk. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Sz**kegztóség és kiadóhivatal: FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS I Telefonszám: 90 — Postatak»­Orosháza, Torkos Kálmán-utta. Dr. MICLASOVSZKy JANDS I rékpénztári csekkszámla: 12694. A számvevőségi javaslat az autonómia csorbítása Az amerikai magyarellenes cseh propaganda a felsőháziján Budapestről jelentik: Tegnap délelőtt 11 órakor nyitotta meg gróf Széchenyi Berta an elnök a felsőház éülését. Napi­rend előtt Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök emlékezett meg az ame­rikai magyarok helyzetéről. Ennek kap­csán beszámolt négyhónapos amerikai ut járólés kijelentette, hogy azért ment ki, hogy meghívja az amerikai magyarságot a jövőévi eucharisztiKUS kongresszusra. Kijelentette, hogy az amerikai magyar­ság rendkívül sokat nyert szervezésé­ben, vallásos és erkölcsi életében és Amerika kulturéletében is jelentős ténye, ző immár. Tolmácsolta az amerikai ma­gyarság részéről a felsőháznak küldött üdvözletét Utjának szomorú tapasztalataként em­lítet e meg, hogy az amerikai könyv­tárakban csak elvétve találta magyar szer­ző mnvet es amit talált is, az is mind csehszlovák eredetű munka volt. A cseh­szlovák sajtópropaganda céltudatos ak­namunkájával szemben magyar részről vajmi kevés ellensúlyozó és felviágositó munka történik. A magyar kormányzat­nak többet kellene törődnie az Ameriká­ba szakadt magyarokkal. A napirend következő pontja a városi számvevőségek államosításáról szóló ja­vaslat vö t, amelyhez Vásáry József deb­receni fe sőhá. i tag szólt hozzá, aki ag­godalommal hívta fel a figyelmet a va­sárnapi debreceni eseményekre, amikor a nyi asgyülésen az alkotmány ellen be­szédek. A javaslatot, mint az autonómia megnyirbálását nem fogadta el. Széli belügyminiszter válaszában kije­lentette. hogy nem kíván a debreceni eseményekké, foglalkozni, mert az el­járás már folyamatban van. A felsőház ezután a javaslatot elfogad­ta a kihágások helyszíni megbírságolj sáról szóló törvényjavaslattal együtt. Utána Verebe y Tibor egyetemi tanárt vá asztot’ák meg az Orvosi Kamara felső­házi tagjáu:. A legközelebbi ülést de­cember 9-én délelőtt 10 órakor tartják. Darányi a kormányzónál ßudapeströl jelentik: Tegnap délelőtt féltizenegykor Darányi Kálmán minisz­terelnök kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. A miniszterelnök jelentést tett az államfőnek a Kánya Kál­mán külügyminiszterrel együtt Német­országban tett útjáról és annak eredmé­nyeiről. A miniszterelnök tanácskozásai Budapestről jelentik: Darányi minisz­terelnök a kormányzónál történt kihall­gatása után a képviselőházba ment, ahol előbb az egyiptomi utazása előtt álló Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter­rel tárgyalt, majd lvády Bélával, a NÉP elnökével folytatott megbeszélést. Nagy nyilastüntetés az egyetemen ♦Budapestről jelentik: A bölcsészkari egyetemhez tartozó Trefort-kertben és az egyetem épülete körül tegnap dél­előtt tüntetésekre kerüt a sor. Az Ester- házy-utcai o'dal felől fiatal suhancok kö­veket dobáltak az élettani intézet felé, közben a szélsőséges akciók vezéreit éltették és Kémeri azonna i szabadlábra- helyezését követelték. A hírek szerint az egyetemi nyitáskor nagy agitációt kez­dett, hogy a jövőben a nyilasok minél »erőteljesebb« akciókba kezdjenek az egyetemeken. Londonból jelentik: A demokratikus államok hajlandók engedményekre Né­metországgal szemben, de csakis egy általános európai megegyezés kereténen. A most fo.yó londoni konferencián már oly messze mentek, hogy a gyarmati en­gedményekről részleteiben tanácskoztak és különösen részletesen fogják ma meg*. vitatni: miképpen lehetne adott esetben ! Németországot megfelelő gyarmatbirtOií- hoz juttatni, vagyis miképpen lehetne egyes mandátumok német fennhatóság a'á való helyezését megvalósítani. De mielőtt Németországgal bármiféle gyar­mati tárgya ásra haj andók volnának, biz­tosítékokat kérnek Berlintől. j Az engedményeknek feltételei vannak és Paris—London nem hagynak maguk­nak ebben a tekintetben parancsolni. Éppen e.ienkezöleg, elvárják, hogy fel­tételeiket teljesítsék azok, akik valamit vissza akarnak kapni. Pedig éppen ez az, amitől Németország elzárkózik. —»o«— Sziojadims szombaton érkezik Rómába fl rendtörvénj? a diktatúra szálláscsinálója Györki: Előbb a titkos választójogot alkossák meg Rómából jelentik: Az olasz fővárosban már minden előkészületet megtettek Szta- jadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter fogadására, aki szom­baton este érkezik. Vasárnap megkoszo­rúzza a hadi emlékművet, majd este tisz. leletére diszebédet ad az olasz király és császár. A hétfő az olasz kormányfér­fiakkal való tanácskozások számára van fenntartva, kedden pedig a Duce fo­gadja a Palazzo Veneziában. Szerdán Ciano külügyminiszter viLásreggelin lát. ja vendégül, este pedig a jugoszláv kö­vetségen lesz vacsora és fogadás. A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka Sztojadinovics Mi ánóba utazik, ahol megtekinti a műszaki kiállítást. A jugoszláv miniszterelnök az olasz sajtó értesülése szerint január második felében utazik Berlinbe. A tegnap délutáni minisztertanácson Darányi és Kánya beszámoltak berlini tárgyalásaikról. Budapestről jelentik: Tíznapos szíinet után tegnap ismét összeült a képviselő­ház, hogy folytassa a felsőházi reform vitáját. Sztranyavszky elnök tiz óraKor nyitotta meg az ülést. Több bizottsági je­lentés beterjesztése után folytatták a fel­sőházi reform vitáját Lázár igazságügy­miniszter jelenlétében. Györki Imre volt az első felszólaló, aki azt fejtegette, hogy sorrendben elő­ször a titkos választójogról szóló tör­vényt kellett volna megalkotni és csak azután kellett volna a Ház elé hozni a felsőházi reformról szóló javaslatot, vala­mint a kormányzó jogkörének kiterjesz­téséről szóló törvényjavaslatot. Utána a készülő rendtörvényt tette szóvá és hangoztatta, hogy a kormány a rendtörvénnyel a szólás- és a gondo­lat szabadságát teljesen el akarja nyomni. Lassan és fokozatosan a diktatúrára tér­nek át. A rendtörvényre nincs szük­ség, csak a meglévő törvényeknek sze. rezzen érvényt a kormány, akár bal-, akár jobbo da.i kilengésről van szó. Ki- fogáso ta ezután, hogy az összeférhetet­lenségi törvényt nem valósítják meg, majd a felsőházi tagok aránytalanságá­ról beszélt és képviseletet kért a szelte- mi és ipari munkásság részére. A kor­mány vonja vissza ezt a javaslatot és ter­jessze be heiyette a litkos választójogról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavas­latot nem fogadta el. Ba'ogh Gábor (NÉP) a parlamentariz­mus elleni támadásokat tette szóvá. Bródy Ernő volt a következő felszó­laló, aki hangoztatta, hogy nincs kellő képpen megindokolva, miért kellett a titkos vá asztójog megalkotása előtt oe. terjeszteni a felsőházi javaslatot. Félreér­tett kegyeleti hangulat játszott közre a javaslat benyújtásánál, mivel néhai Gön|. bős miniszterelnök érdeklődött az el­lenzéknél aziránt, hogy szükségesnek tart ják'-e a felsőházi reformot. Ezen javas­lat helyett az összeférhetetlenség kérr dését keilene már egyszer rendezni. Az együttes uések bevezetése a képviselő­házzal az egykamarás rendszer bohóza­ta át jelentené. Helytelen a törvénykezde­ményezési jog egyrészét a felsőháznak át adni. A titkos vá asztójog behozatalát nem akarja veszélyeztetni és ezért a ja­vaslatot nem fogadta el. — ■ —>X>«— * ----- ;tl Németország kaphat gyarmatbirtokokat De csak akkor, ka biztosítékokat ad

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék