Orosházi Friss Ujság, 1938. február (27. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-01 / 25. szám

XXVII. évfolyam 25 szám ára S fillér Kedd, 1938 február 1 Előfizetési dijak Helyben házhoz hordva negyed­évre 5 P, fél­évre 10 P, vi­dékre postán küldve negyed- r évre 7 P, * OROSHÁZI évre 14 ■ÍSS ujShG FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Megjelenik min­den nap korán reggel. Lapzárta éjjel 12 órakor. — Hirdetési dij előre fizetendő. Hirdetésekre vo natkozó kérdé­sekre csak vá­laszbélyeg elle­nében válaszo­lunk. —• — — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosháza, Torkos Kálmán-utca I Or. Kiss László 1 1885-1938 Amitől rettegett mindenki, bár­mennyire próbáltunk is bizakodni a gyógyulásban, hétfőn reggel 6 óra­kor bekövetkezett: Dr. Kiss László járási főszolgabíró kilehelte nemes lelkét. Dr. Kiss László az úri gondolko­zás, a tiszta jellemesség mintaképe volt, mint ember. S ez jellemezte tisztviselői működését. Páratlan volt a kötelességtudása, ernyedetlen a szorgalma s nagy volt benne a lel­kiismeretesség és az igazságérzet. Ezekkel a kiváló tulajdonságokkal párosult képzettség és tudás tette a legkiválóbb főtisztviselővé. Szi­gorú volt magával szemben, de el­nézte alantasai apró hibáit, ha egyébként azok hivatali működése korrekt volt. Nagy érzékkel rendel- delkezett a közigazgatás mindenna­pos problémáinak elintézése iránt és a legnehezebb feladatok meg­oldását is kitünően végezte a leg­súlyosabb időkben is. Nem volt könnyen felmelegedő egyéniség, pedig páratlanul érző szív dobogott kebelében, amit szo­ciális érzéke cselekedetekben sok­szor bebizonyított. Az a legszélesebb körben meg­nyilvánult aggodalom, mely tíznapos betegsége alatt megnyilatkozott és az a megdöbbenés, mely tegnap halálhíre nyomán keletkezett, bizo­nyítja, hogy dr. Kiss Lászlót, mint főszolgabírót és mint embert is min­denki szerette. Akit barátságába fogadott, az is­merte meg legjobban dr. Kiss Lász­ló nemes emberi tulajdonságait és jellemes úri gondolkozását. Önér­zetes volt. Érvényesülése érdekében sohasem tett egy lépést sem, de má­sok előrejutását a legnagyobb jó­indulattal támogatta. Amilyen nyílt és őszinte volt ő maga, épen olyan őszinte nyíltságot kívánt meg má­soktól is. Irtózott a hízelgéstől. Ez volt dr. Kiss László. Egyéni­ség, mint ember és mint tisztvi­selő. Ezt az igaz embert siratja ma a járás 70 ezer lakosa s megkönnye­zik az egész vármegyében. Béke poraira! * Dr. Kiss László abból az örmény eredetű Kiss-családból származott, mely eleméri és ittebei előnévvel Mária Teréziától magyar nemessé­get nyert és amely család egyik ágá­nak volt a tagja a magyar szabad­ságért 1849. október 6-án Aradon vértanuságot szenvedett Kiss Ernő honvédtábornok. Dr. Kiss László FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS Dr. MIILASDVSZKy JANDS hadi érdemkereszttel tüntette ki köz­hasznú szolgálataiért. Orosházi fő­szolgabíróvá 1924. tavaszán válasz­tották meg és haláláig nagy hozzá­értéssel és eredményesen vezette a vármegye legnagyobb járásának az ügyeit. Hivatali kötelességének teljesítése közben Gyulán megfázott és súlyos betegen tért haza január 21-én. Sú­lyos tüdőgyulladást kapott és olyan szivgyöngeség lepte meg, hogy be­tegsége első napjaiban minden perc­ben a katasztrófától lehetett tar­tani. A múlt héten csütörtökön szív­működése megerősödött és orvosai reménykedni kezdtek, hogy vissza­nyeri egészségét, vasárnap reggelre azonban hirtelen újra s még na­gyobb szivgyöngeség lépett fel és hétfőn reggel 6 órakor szivbénulás következtében meghalt. Ma délután fél 4 órakor a fő- szolgabirói hivatal előtt a római ka­tolikus vallás szertartása szerint szentelik be holttestét és az egy­házi szertartás végeztével Forgách Béla tb. főszolgabíró a járási fő­szolgabírói hivatal tisztikara és a 1885. augusztus 7-én született Bé­késcsabán. Édesatyja Kiss László csabai járásbiró volt, édesanyja Lu- binszky Vilma, Lubinszky Ede oros­házi járásbiró leánya. Középiskolai tanulmányait Békéscsabán, jogi ta­nulmányait pedig a budapesti s ko­lozsvári egyetemen végezte, hol 1908-ban az államtudományok dok­torává avatták. Még ugyanebben az esztendőben közigazgatási gyakor­nok lett a békéscsabai főszoigabiró- ságnál, 1910-ben pedig szolgabiró- vá választották és Gyomára került. 1916- ban gyomai helyettes, majd 1917- ben megválasztott gyomai fő­szolgabíró lett és ebben a minőség­ben a háború, a forradalmak és a román megszállás idejében kitünően végezte nehéz feladatait. 1918-ban a király a másodosztályú polgári J Telefonszám: 90.— Postataka­rékpénztári csekkszámla: 12694. járás közönsége nevében, dr. Bulla Sándor főjegyző pedig Orosháza kö­zönsége és a járás jegyzői kara ne­vében búcsúzik a járás megboldo­gult főbirájától. Dr. Kiss László holttestét ezután autón Békéscsabára szállítják, ahol holnap délelőtt 10 órakor a Széche- nyi-liget melletti temetőben tartandó gyászmise után az ottani családi sír­boltban helyezik örök nyugalomra. A mai orosházi gyászszertartáson a vármegye tisztikara élén részt- vesz dr. Márky Barna alispán és a megye koszorúját elhelyezi a rava­talon. Megjelenik az orosházi gyász- szertartáson a járás valamennyi köz­ségének a küldöttsége s minden község koszorút helyez a ravatalra. A békéscsabai temetésen dr. Márky Barna alispán a vármegyei tisztikar és a törvényhatóság nevé­ben mond bucsuzót. Dr. Kiss László holttestét a fő- szolgabirósági épület emeletén rava­talozták föl s koporsója mellett az orosházi tűzoltók és vármegyei haj­dúk állanak diszőrséget. 1000 HALOTT, 900 SEBESÜLT a barcelonai bombázás eredménye Barcelonából jelentik: A katalán fővárost vasárnap kétszer bombáz­ták a nemzeti repülőrajok. Ezek a ! szörnyű légitámadások 1000 halottat és 900 sebesültet követeltek áldozatul Párisból jelentik: A spanyol harc­téri helyzetről a nemzetiek azt je­lentik, hogy Tértiéinél és Jacánál súlyos veszteséggel visszaverték a köztársaságiak heves támadásait. A köztársasági jelentés szerint a kor­mánycsapatok több helyen sikert értek el. A nemzeti hivatalos jelentés szerint a déli hadsereg áttörte az el­lenséges vonalat és több magaslatot elfoglalt. Granadánál a nemzeti csapatok szintén újabb sikereket értek el és több helységet elfoglaltak. »wwwwwiwwwvwiwww Tökéletes titkos választójogot, koalíciós kormányzást követel a kereszténypárt Veszprémből jelentik: A keresz­ténypárt vasárnap délelőtt ezer fő­nyi közönség jelenlétében nagygyű­lést tartott, amelynek eseménye gróf Sigray Antal több mint egyórás be­széde volt. Gróf Sigray Antal szerint, bár a kormánynyilatkozatok bizakodó han­got ütnek meg, még mindig ezer­nyi tennivaló van, főleg gazdasági szociális téren. A bajokat csak tetézik a külföldről idehozott eszmék után igazodó és ország­szerte folyó szélsőséges izgatás, amely immáron Marcia su Buda­pestre, az ország fővárosába való bevonulásra törekszik, hogy ott a kormányhatalmat átvehesse. Az ő általuk elérni óhajtott pa­rancsuralom sem a kormányzó szol­noki kijelentéseivel, sem pedig a Szent Korona tanával nem fér ösz- sze. mert ezek a magyar állam ve­zetésében a diktatúrának mégi a gon dolatát is visszautasítják. Állást foglalt ezután a Habsburg- restauráció mellett, majd annak szűk ségességét hangoztatta, hogy a társadalom tehetősebb réte­geinek áldozatokat kell hozniok a szociális bajok orvoslása érdekében A titkos választójognak olyannak kell lennie, hogy ki kell küszöbölni annak lehetőségét, hogy a javaslatnak már a megszületé­sénél legyen ellenzéke amiatt, mert elhibázott intézkedéseket hoz. Ezért célszerűnek látszik a koalíciós kormányzás valameny- nyi párt bevonásával, hogy ilyen alapon, az egyéni és pártszempontok teljes félretevésével lehessen dönteni a nemzeti sors­döntő nagy kérdéseiben. Vitéz Markay Lajos képviselő a felelőtlen izgatás országfelforgatő munkáját ítélte el éles szavakkal. Friedrich István pedig azt han­goztatta, hogy a dolgozó társada­lom is álljon talpra és ne csak a kormánytól várja a szélsőséges de­magógia megfékezését. A hivatásos politikusok osztályának meg kell szűnnie. Az intelligencia nagy ré­sze is inkább a szélsőségekkel ba­rátkozik, ahelyett, hogy a dolgozé nép beszervezésével törődne.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék