Orosházi Friss Ujság, 1938. május (27. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
XXVII. évfolyam 97 számára 12 fillér Vasárnap, 1938 május 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosháza, Torkos Kálmán utca FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS Előfizetési dijak Helyben házhoz hordva negyedévre 5 P, félévre 10 P, vidékre postán küldve negyedévre 7 P, félévre 14 pengtt FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Dr. MIlLASOVSZKaÁnosI Megjelenik minden nap korán reggel Lapzárta éjjel 12 órakor. — Hirdetési dij előre fizetendők Hirdetésekre vonatkozó kérdésekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolunk. — — — Telefonszám: 90.— Postatakarékpénztári csekkszámla: 12694. Benes távirata Hitlerhez Benes cseh köztársasági elnök a május elseji nemzeti ünnep alkalmából üdvözlő táviratot küldött Hitlernek, amelyben szerencsekívánatait fejezte ki. Elhalasztották a pozsonyi választásokat Prágából jelentik. A május 22- ére kitűzött pozsonyi községi választásokat bizonytalan időre elhalasztották. Hire járt, hogy a választásokat más községekben is elhalasztották, ezt a hírt azonban hivatalosan megcáfolták. Folytatják a francia-olasz megbeszéléseket Rómából jelentik. A francia-olasz megbeszélések tegnap ismét megkezdődtek és barátságos mederben folynak. Megalakult a községi gazdasági bizottság A nemrégen megválasztott községi mezőgazdasági bizottság tagjai tegnap délelőtt 11 órára jöttek össze a községháza tanácstermében, hogy alakuló gyűlést tartsanak. A gyűlést dr. Bulla Sándor főjegyző nyitotta meg vázolva a mezőgazdasági bizottság feladatát. A tagok igazolása után rátértek a gyűlés egyetlen tárgyára a tisztségek betöltésére. A megjelent bizottsági tagok egyhangúlag Csizmadia András gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselőt választották meg elnöknek. Helyettes elnök Ravasz Antal mérnök-földbirtokos, jegyző Taraba Vilmos lett. A megválasztottak megköszönték a bizalmat majd Csizmadia András elnök kérte a bizottság tagjait, hogy legyenek az elnökség segítségére annak munkájában. Akár községi, akár mezőgazdaságot érintő ügyekben forduljanak a bizottság elnökéhez, vagy társelnökéhez s minden közérdekű ügyben összehívják a bizottságot, hogy a felmerült problémát megtárgyalja. A mezőgazdasági bizottság alakuló közgyűlése ezzel végetért. Négyezer házat döntött össze és hatezer házat súlyosan megrongált a törökországi földrengés. London fellép a kisebbségek érdekében Minden középeurópai bonyodalomban Anglia Franciaország mellé áll Londonból jelentik. A teljes sikerrel végződött angol-francia londoni értekezletnek magyar szempontból legfontosabb eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze: A két nagyhatalom azonnali segítséget ígér a dunai államoknak, a csehszlovák kérdésben London Berlinben, Páris Prágában közvetítést kísérel meg. Anglia nem vállalt újabb kötelezettséget, de kijelentette, hogy minden középeurópai fegyveres bonyodalomba azonnal kénytelen volna Franciaország mellett beavatkozni. A két nagyhatalom fokozott diplomáciai tevékenysége a feszültség enyhítésével kecsegtet. Erre vall az a körülmény is, hogy Róma örömmel üdvözli az angol-francia szövetséget és attól kedvező hatást remél a folyamatban lévő franciaolasz tárgyalásokra is. Az Evening Post értesülése szerint London a cseh kérdésben olyan tervezetet dolgozott ki, amely széleskörű jogokat biztosítana a német kisebbségeknek. Bármennyire aggasztónak ítélik meg az európai béke szempontjából a csehszlovák helyzetet, Londonban úgy tudják, hogy a közvetítés még mindig nem késett el s a várható angol lépések, Berlinben és Varsóban a hét végén már meg is történnek. Csehországnak is érdeke, hogy visszakapja Magyarország a magyarlakta területeket 16 angol képviselő feltűmnő nyílt levelet Magyarországról Londonból jelentik: Sir Robert Gower, az alsóház középeurópai csoportjának alapítója, tizenhat képviselőtársával együtt nyílt levelet intézett a Times szerkesztőjéhez Magyarország függetlenségéről. A levél szerint a közép- és keleteurópai államok nem akarnak teljesen a német szférához csatlakozni. Magyarország meg akarja tartani önkormányzatát és függetlenségét, de heves nemzeti szocialista hadjárat szintere. A levél hangoztatja, hogy egyetlen nemzet sem szenvedett annyit a háború után kötött szerződések következtében, mint a magyar. Magyarország nagyobb részét felosztották ellenségei között, nemzeti és gazdasági érdekeinek legcsekélyebb figyelembevétele nélkül. Európának, elsősorban Csehszlovákiának, nagyon fontos érdeke, hogy a jelenlegi lehetetlen helyzetet a trianoni szerződés területi határozmányainak olyan felülvizsgálásával szüntessék meg, amelyek következtében visszaadják Magyarországnak lényegileg magyarok lakta egykori területeit. E cél elérése végett megegyezést kell létrehozni a kisantantállamok és Magyarország között. Magyarország a háború óta a nemzetközi viszonylatok tekintetében mintaszerűen viselkedett, bár súlyos sérelmeket szenvedett és nagyon sajnálatos volna, ha a magyar népet a kétségbeesés arra kényszerítené, hogy — bár nem szívesen — Németországhoz forduljon abban a reményben, hogy csak ilyen módon érheti el kétségkívül jogos követeléseinek teljesítését. —«o»— Ai vasárnapi özletzárás kérdése megérkezett a kamara véleménye a főszolgabíróstigttoz Ismeretes, hogy az orosházi kereskedők nagyszámú aláírással kérvényt adtak be a járási főszolgabíróhoz, melyben a teljes vasárnapi munkaszünet bevezetését, vagyis az üzletek kötelező zárvatartásának elrendelését kérték. A járási főszolgabíró mielőtt a kérdésben döntött volna, a szegedi kereskedelmi és iparkamarát felhívta véleményadásra. A kamara véleményménye most érkezett meg s ebben a kamara nem véleményezi a vasárnapi általános üzletzárás elrendelését. A Kereskedelmi és Iparkamara a hozzá beterjesztett listából azt állapította meg, hogy az orosházi érdekelt kereskedők szükséges kétharmad többsége nem kérte az üzletzárás bevezetését. A Kamara véleményének megér kezte után a vasárnapi üzletzárási mozgalom kezdeményezői még a tegnapi nap folyamán eljártak Szegeden a Kereskedelmi és Iparkamaránál, ahol a Kamara vezetőségével együttesen megállapították, hogy a kamarai névjegyzékben nincsenek külön feltüntetve az orosházi nyílt árusítási üzlettel bíró kereskedők s így a Kamara tévedésből a kereskedők összlétszámát vette alapul, amikor megállapította, hogy a szükséges kétharmad többség nincs meg. Minthogy azonban a Kamaránál elfekvő lajstromban a csak piaci árus kereskedők is fel vannak véve, a tévedés csakhamar megállapítható volt. Minthogy az üzletek vasárnapi zárvatartását a nyílt árusítási üzlettel bíró kereskedők kétharmadának kell kérni, ez pedig a kérelem aláíróival megvan, a Kamara nyomban helyesbítő hivatalos átiratot intézett a járási főszolgabíróhoz, melyben megállapítja, hogy az üzletek vasárnapi zárvatartását az orosházi nyílt árusítási üzlettel bíró kereskedőknek több, mint kétharmada kérte, így a zárvatartás elrendelését véleményezi. Ez az átirat a hétfői postával egészen bizonyosan megérkezik a járási főszolgabíróhoz, akinek azután ez alapon lesz módjában dönteni a kérdésben. A Vatikán nem ismeri el az albán királyi esküvőt Londonból jelentik: XI. Pius pápa Zog király és Apponyi Geraldine grófnő esküvője után hivatalos kommünikét tétetett közzé, amelyben bejelenti, hogy nem ismerheti el az albán király és a magyar grófnő házasságát. Közölték a pápa döntését Tiranával is, ide azonban a hír már csak azután érkezett, hogy a fiatal pár az esküvői szertartás után Durazzóba utazott mézesheteire. A Vatikán egyik magasállású méltósága magyagyarázatkép közölte az újságírókkal, hogy Zog király mohamedán, a grófnő pedig katolikus. A katolikus egyház csak akkor adhatta volna áldását a frigyre, ha az uralkodó reverzálist ad arról, hogy születendő gyermekeit a katolikus vallásban neveli fel. Miután Zog király ezt az ígéretet megtagadta, a katolikus egyház nem vesz tudomást a polgári házasságkötésről. Tudvalevőleg Albánia lakosságának háromnegyed része mohamedán és csak egynegyede katolikus.