Orosházi Friss Ujság, 1938. május (27. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

XXVII. évfolyam 97 szám ára 12 fillér Vasárnap, 1938 május 1 Előfizetési dijak Helyben házhoz hordva negyed­évre 5 P, fél­évre 10 P, vi­dékre postán küldve negyed­évre 7 P, fél­évre 14 pengtt FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Megjelenik min­den nap korán reggeL Lapzárta éjjel 12 órakor. — Hirdetési dij előre fizetendők Hirdetésekre va natkozó kérdé­sekre csak vá­laszbélyeg elle­nében válaszo­lunk. — — — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosháza, Torkos Kálmán-utca FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS Dr. M IlLASOVSZKa jAnos I Telefonszám: 90.— Postataka­rékpénztári csekkszámla: 12694. Benes távirata Hitlerhez Benes cseh köztársasági elnök a május elseji nemzeti ünnep alkal­mából üdvözlő táviratot küldött Hit­lernek, amelyben szerencsekivána- tait fejezte ki. Elhalasztották a pozsonyi választásokat Prágából jelentik: A május 22- ére kitűzött pozsonyi községi válasz­tásokat bizonytalan időre elhalasz­tották. Hire járt, hogy a választá­sokat más községekben is elhalasz­tották, ezt a hirt azonban hivata­losan megcáfolták. Folytatják a francia-olasz megbeszéléseket Rómából jelentik: A francia-olasz megbeszélések tegnap ismét meg­kezdődtek és barátságos mederben folynak. Megalakult a községi gazdasági bizottság A nemrégen megválasztott köz­ségi mezőgazdasági bizottság tag­jai tegnap délelőtt 11 órára jöttek össze a községháza tanácstermében, hogy alakuló gyűlést tartsanak. A gyűlést dr. Bulla Sándor főjegyző nyitotta meg vázolva a mezőgazda- sági bizottság feladatát. A tagok igazolása után rátértek a gyűlés egyetlen tárgyára a tisztségek betöl­tésére. A megjelent bizottsági ta­gok egyhangúlag Csizmadia András gazdasági fő tanácsos, országgyűlési képvi­selőt választották meg elnök­nek. Helyettes elnök Ravasz Antal mérnök-földbirtokos, jegyző Taraba Vilmos lett. A megválasztottak megköszönték a bizalmat majd Csizmadia András elnök kérte a bizottság tagjait, hogy legyenek az elnökség segítségére annak munkájában. Akár községi, akár mezőgazdaságot érintő ügyek­ben forduljanak a bizottság elnöké­hez, vagy társelnökéhez s minden közérdekű ügyben összehívják a bi­zottságot, hogy a felmerült problé­mát megtárgyalja. A mezőgazdasági bizottság ala­kuló közgyűlése ezzel végétért. Négyezer házat döntött össze és hatezer házat súlyosan megrongált a törökországi földrengés. London fellép a kisebbségek érdekében Minden hözépeurópai bonyodalomban Anglia Franciaország mellé áil Londonból jelentik: A teljes si- | kerrel végződött angol-francia lon­doni értekezletnek magyar szem­pontból legfontosabb eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze: A két nagyhatalom azonnali segítséget igér a du­nai államoknak, a csehszlovák kérdésben London Berlinben, Páris Prágában közvetí­tést kísérel meg, Anglia nem vál­lalt újabb kötelezettséget, de kije­lentette, hogy minden középeurópai fegyveres bonyodalomba azonnal kényte­len volna Franciaország mellett beavatkozni. A két nagyhatalom fokozott dip­lomáciai tevékenysége a feszültség enyhítésével kecsegtet. Erre vall az a körülmény is, hogy Róma öröm­mel üdvözli az angol-francia szö­vetséget és attól kedvező hatást re­mél a folyamatban lévő francia­olasz tárgyalásokra is. Az Evening Post értesülése sze­rint London a cseh kérdésben olyan tervezetet dolgozott ki, amely széleskörű jogokat biztositana a német kisebbségeknek. Bármennyire aggasztónak ítélik meg az európai béke szempontjából a csehszlovák helyzetet, Londonban úgy tudják, hogy a közvetítés még mindig nem késett el s a várható angol lépések, Berlin­ben és Varsóban a hét végén már meg is történnek. (sehországnak is érdeke, hogy visszakapja Magyarország a magyarlakta területeket 16 angol képviselő feltftnő nyílt levele IRagyarorszdgrói Európának, elsősorban Cseh­szlovákiának, nagyon fontos érdeke, hogy a jelenlegi lehe­tetlen helyzetet a trianoni szer­ződés területi határozmányai- nak olyan felülvizsgálásával szüntessék meg, ameiyek kö­vetkeztében visszaadják Ma­gyarországnak lényegileg ma- gyaroklakta egykori területeit. E cél elérése végett megegyezést kell létrehozni a kisantantállamok és Magyarország között. Magyar- ország a háború óta a nemzetközi viszonylatok tekintetében minta­szerűen viselkedett, bár súlyos sé­relmeket szenvedett és nagyon saj­nálatos volna, ha a magyar népet a kétségbeesés arra kényszeritené, hogy — bár nem szívesen — Né­metországhoz forduljon abban a re­ményben, hogy csak ilyen módon érheti el kétségkívül jogos követe­léseinek teljesítését. —«o»— Londonból jelentik: Sir Robert Gower, az alsóház középeurópai csoportjának alapitója, tizenhat kép­viselőtársával együtt nyílt levelet intézett a Times szerkesztőjéhez Magyarország függetlenségéről. A levél szerint a közép- és keleteuró­pai államok nem akarnak teljesen a német szférához csatlakozni. Magyarország meg akarja tar­tani önkormányzatát és függet­lenségét, de heves nemzeti szocialista had­járat szintere. A levél hangoztatja, hogy egyetlen nemzet sem szenve­dett annyit a háború után kö­tött szerződések következtében, mint a magyar. Magyarország nagyobb részét fel­osztottak ellenségei között, nemzeti és gazdasági érdekeinek legcseké­lyebb figyelembevétele nélkül. fi vasárnapi özleizárás kérdése megérkezett a Kamara véleménye a főszolgabfrőstfgfioz Ismeretes, hogy az orosházi ke­reskedők nagyszámú aláírással kér­vényt adtak be a járási főszolga­bíróhoz, melyben a teljes vasárnapi munkaszünet bevezetését, vagyis az üzletek kötelező zarvatartásá- nak elrendelését kérték. A járási főszolgabíró mielőtt a kér­désben döntött volna, a szegedi kereskedelmi és iparkamarát felhívta véleményadásra. A kamara vélemé- I ménye most érkezett meg s ebben | a Kamara nem véleményezi a vasárnapi általános üzletzárás elrendelését. A Kereskedelmi és Iparkamara a hozzá beterjesztett listából azt állapította meg, hogy az orosházi érdekelt kereske­dők szükséges kétharmad több­sége nem kérte az üzletzárás bevezetését, A Kamara véleményének megér­kezte után a vasárnapi üzletzárási mozgalom kezdeményezői még a tegnapi nap folyamán eljártak Sze­geden a Kereskedelmi és Iparkama­ránál, ahol a Kamara vezetőségével együttesen megállapították, hogy a kamarai névjegyzékben nincsenek külön feltüntetve az orosházi nyílt árusítási üzlettel biró kereskedők s igy a Kamara tévedésből a keres­kedők összlétszámát vette ala­pul, amikor megállapította, hogy a szükséges kétharmad többség nincs meg. Minthogy azonban a Kamaránál el- ; fekvő lajstromban a csak piaci árus kereskedők is fel vannak véve, a té­vedés csakhamar megállapítható volt. Minthogy az üzletek vasárnapi zárvatartá- sát a nyilt árusítási üzlettel bi­ró kereskedők kétharmadának kell kérni, ez pedig a kérelem aláíróival megvan, a Kamara nyomban helyesbitő hivatalos átiratot intézett a járási főszol­gabíróhoz, melyben megállapítja, hogy az üz­letek vasárnapi zárvatartását az o- rosházi nyilt árusítási üzlettel biró kereskedőknek több, mint kéthar­mada kérte, igy a zárvatartás elrendelését vélemé­nyezi. Ez az átirat a hétfői postával egé­szen bizonyosan megérkezik a já­rási főszolgabíróhoz, akinek azután ez alapon lesz módjában dönteni a kérdésben. 9 Vatilián nem ismeri el az albán királyi esküvőt Londonból jelentik: XI. Pius pápa Zog király és Apponyi Geraldine grófnő esküvője után hivatalos kom­münikét tétetett közzé, amelyben bejelenti, hogy nem ismerheti el az albán ki­rály és a magyar grófnő há­zasságát. Közölték a pápa döntését Tiranával is, ide azonban a hir már csak azután érkezett, hogy a fiatal pár az esküvői szertartás után Durazzóba utazott mézesheteire. A Vatikán e- gyik magasállásu méltósága magya- gyarázatkép közölte az újságírók­kal, hogy Zog király mohamedán, a grófnő pedig katolikus. A katolikus egyház csak akkor adhatta volna áldását a frigyre, ha az uralkodó reverzálist ad arról, hogy születendő gyermekeit a katolikus vallásban ne­veli fel. Miután Zog király ezt az Ígéretet megtagadta, a katolikus egyház nem vesz tudomást a pol­gári házasságkötésről. Tudvalevőleg Albánia lakosságának háromnegyed része mohamedán és csak egyne­gyede katolikus.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék