Orosházi Friss Ujság, 1939. március (28. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

XXVIII. /folyam 49 szám Előfizetési dijak helyben házhoz hordva neg évre 5 P, évre 10 P, dékre postán küldve negyed­évre 7 P, fél­évre 14 pengő. ára 8 fillér Szerda 1939 március 1 OROSHÁZI Tek. Királyi Ügyészség Kötelespéldány U1SAB FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Megjelenik min­den nap korán reggel. Lapzárta éjjel 12 órakor. — Hirdetési dij előre fizetendő. Hirdetésekre vo natkozó kérdé­sekre csak vá­laszbélyeg elle­nében válaszo­lunk. — — — Szerkesztőség és kiadóhivatal: I FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS I Telefonszám: 90. — Postataka­Orosháza, Torkos Kálmán-utca I Dr. MULASD VSZKU jAllDS I rékpénztári csekkszámla: 12694. EGhhardt és bírálata a zsidíjavoslat faji és. frontharcos rendelkezéseiről fl mai ülésre 16 interpellációt Jegyeztek Megalakult a fővárosi HIÉP Budapestről jelentik: A Keresz­tény Községi Párt és a fővárosi NEP-szervezet tegnapi értekezletén a fővárosi Magyar Elet Pártjává e- gyesültek. Cáfolják a külföldi olaszok hazarendelését A Szlovák Távirati Iroda híre sze­rint az olasz kormány elrendelte, hogy a külföldön, de főleg Fran­ciaországban élő olasz alattvalók leg későbben március 15-ig térjenek vissza hazájukba. A prágai olasz kö­vetség most ezt a hirt a leghatáro­zottabban megcáfolta. Elfogadta a MÉP bizottsága a földreformjavaslatot A kormánypárt egyesitett bizott­sága tegnap részleteiben is elfogad­ta a földreformjavaslatot. IHa kezdődik a konhláoé A konklávé ma reggel megkezdő­dik az úgynevezett Szentlélek mi­sével. Utána felesketik a konklávé tagjait, majd megtörténik a bevo­nulás és elhelyezkedés. Az első sza­vazás holnap lesz. Fejetlenség Ruténföldön A Munkácsra menekült ruszinok szerint Ruténföldön általános a fe­jetlenség. A gazdasági nehézségek egyre fokozódnak. A kormány kebe­lében kitörtek az ellentétek. Volosin le akar számolni az ukrán emigrán­sokkal, akikre viszont Revaj minisz­ter támaszkodik, mig Volosint a fel- fegyverkezett.Sic-gárda támogatja. MMMMMMMMWMWMMINini A katolikus papokat is kötelezték légvédelmi szolgálatra Németország­ban. Székely József szegedi lakos a sze gedi törvényszék előtt büntetlen elő életét hangoztatta. Az egyik bíró­nak feltűnt a vádlott ismerős arca. Kiderült, hogy már háromszor volt halálra Ítélte kémkedésért, de kegyel met kapott, majd csalásért ült. Budapestről jelentik: A képviselő­ház tegnap folytatta a zsidójavaslat általános vitáját. Vitéz Makray Lajos (keresztény­párti) volt az első felszólaló, alá hangoztatta, hogy nem szerencsés intézkedés egy társadalmi réteg kiemelése a nemzeti közösségből. Disztingvál a javaslat a keresztség és keresztség ténye között. A déd- szülőknél elfogadja a beolvadás je­léül, a nagyszülőknél már nem. A fajiság kérdésével kapcsolatban kijelentette, hogy nem léteznek magasabb- és ala- csonyabbrendü fajok. Az Isten az emberiséget egynek teremtette. Tagadja, hogy a fajiság fő alkotóeleme a vér, tagadja továbbá a vér mítoszát. Miért ne lehetne tagja a magyar nemzetnek az a zsidó, aki tagja Krisztus egyházának? Ha hatszáz­ezer zsidónak a problémáját meg­oldani emberfeletti erőfeszítést kí­ván, miért akarjuk ezt még tetézni azzal, hogy kétszázezer kikeresztel­kedett zsidót hozzáadunk. Mert nem tudjuk megállapítani, ki a zsidó és ki nem. Kérte ezután, hogy a hadiárvákat is vegyék fel a kivételek sorába. — Amennyiben a kormány a módosítá­sokat megteszi, a javaslatot elfo­gadja. Gürtler Dénes felvidéki képvise­lő beszéde után általános figyelem közepette Eckhardt Tibor mondotta el beszédét. Kijelentette, hogy a zsidókérdést szenvedélytől mentesen és egyszersmindenkorra meg kell ol­dani, nehogy ebből minduntalan for­radalmi kockázatok zúduljanak or­szágunkra. Elfogadja a javaslatot, bár elvi aggályai vannak. Szerinte el kellett volna tiltani a bevándorlást, zsidó katasztert kellett volna fel­fektetni a viták elkerülésére. Meg kell minden zsidóra nézve állapítani bevándorlásának időpontját, mert en nek lényeges jelentősége van a be­olvadás szempontjából. Az 1914 óta bevándorolt zsidókat ki kell szorítani az országból és ki- vándorlási lajstromra tenni. Az 1867 óta bevándoroltaknál azt vizsgálná, hogy ittartózkodásuk közérdekű volt-e. Ha nem, ezek is a listára ke­rülnének. A listára nem kerülő zsi­dókkal szemben az általános nume­rus clausus elvét állítaná fel. Elfogadhatatlan szerinte a félvérekre vonatkozó ren­delkezés, a fajbiológiai alapon való megkülönböztetés, a faji mítosz el­ve, amely megbontja a családok egy­ségét. Így nem lesz családvédelem és keresztény erkölcs. Nem szavazhatja meg a front­harcosokra vonatkozó korláto­zó rendelkezéseket. Méltányosabb lenne, ha a kér­dés elintézését a természetes kiha­Budapestről jelentik: A zsidója­vaslat módosításainak kérdésében most már véglegesen állást foglaltak a kormány illetékes tényezői. Ezen­kívül természetesen az ellenzék ré­széről is nyújtottak be módosító és enyhítést célzó indítványokat. így Makkai János előadó módo­sító indítványt nyújt be a javaslat első szakaszához, amely azt állapít­ja meg, hogy ki tekintendő; zsidó­nak. Makray és Payr enyhítő in­dítványokat nyújtott be a szakasz­hoz. Legérdekesebb Zsitvay Tibor módosító indítványa. Eszerint nem lehet zsidónak te­kinteni azt a születése óta ma­gyar állampolgárt, aki maga, vagy apai ágbeli felmenői 1848 januárját megelőzőleg mint magyar állampolgárként a Ma­gyar Szent Korona országai te­rületén születtek, ha legalább 1939 január elseje óta valamely bevett keresztény egyház tagja Apponyi György gróf uj 2. szá­lasra bíznák. ' - j’f Nem oldja meg szerinte a javas­lat a zsidó nagykapitalizmus kérdé­sét. Nemzetközi téren nem szabad engedni, hogy a külföld esetleg re­torziókkal éljen velünk szemben. A zsidókérdés kielégítő megol­dása után pedig egyszersmin­denkorra véget kell vetni a fe­lelőtlen izgatásnak. Rajniss Ferenc felszólalásában azt hangoztatta, hogy el kellene tiltani a keresztény-zsidó vegyesházasságo­kat, továbbá pedig a zsidóbevándor­lást. Darányi elnök ezután napriendi indítványt tett, amelynek értelmében ma délelőtt 10 órakor folytatják a vitát, majd 12-kor áttérnek a be­jegyzett 16 interpelláció meghallga­tására. Az ülés kettőkor ért véget. kaszt indítványoz, amely szerint a törvény rendel­kezései nem vonatkoznak a tűz­harcosokra és a hadirokkantak­ra, a hadiözvegyekre és árvákra és a forradalmi idők áldozataira. Ár- vátfalvy Nagy István, Farkas Ele­mér, Rupert Rezső is terjeszt elő módosító indítványt. A közjogi módosítások között ér­dekes az előadónak az a módosítása, hogy a törvény kihirdetését négy hó­napon belül tartott választás e- setére a választójog egyéb fel­tételeit igazoló zsidónál, ha ü maga és szülői Magyarországon , születtek, vélelmezni kell, hogy szülői, vagy ezek felmenői 1867 december 31 óta állandóan Ma­gyarország területén laktak. A gazdasági szakaszoknál több módosítást indítványoz az előadó és az ellenzék egyaránt, valamint a köztisztviselői és egyedáruságra vo­natkozó szakaszoknál is. .—«o»— Lényeges módosítások a zsidójavaslatnál Töröltetni hivánjáfc a frontharcosokra vonatkozó részt Olcsón, Jól, szépen öltözködhet, Ä1 ----- M M.,L Kifogástalan formájú női kabátok, elegáns férfi ruhák, kabátok, esőköpenyek, gyer­mekruhák és köpenyek. Fixemp ruhák. barnhdita iBPSCH]/Pllll mim Úri szabóság. Hazai és külföldi szövelrakfár. Szabott ár. Csirke piac, Novy és Zerge gyermek ruhák köpenyek Apolló mozi melleit.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék