Orosházi Friss Ujság, 1939. július (28. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

XXVIII. Évfolyam 147 szám Előfizetési, díjak helyben házhoz hordva negyed­évre 5 P, fél­évre 10 P, délire postát küldve negyed­évre 7 P, fél­évre 14 pengő, ára 8 fillér Szombat 5939 Július 1 OROSHáZI S­UISfIG FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Megjelenik min­den nap korán reggel. Lapzárta éjjel 12 órakor. — Hirdetési díj előre fizetendő. Hirdetésekre vo­natkozó kérdé­sekre csak vá­laszbélyeg elle­nében válaszo­lunk. — —­­Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosháza, Torkos Kálmán­ utca FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS Dr. MICSASOVSZKY JÁNOS Telefonszám: 90. Főszerkesztő lakása: 136. Kélmi hadműveletek , D­aftzig ellen Riasztó hírek Párisban, lárott múst részről Londoni jelentések szerint az an­gol sajtót erősen foglalkoztatják a­­zok a hírek, amelyek szerint Danzig ellen német katonai in­tézkedéseket hajtottak volna végre. A Times című angol lap varsói tudósítója szerint lengyel katonai kö­rökben az a vélemény alakult ki, hogy nem kell hadászati jelentősé­get tulajdonítani a német csapatok danzigi útjának, mert legfeljebb csak nyugtalanításról van szó. Parisban a sajtó híradásai nyo­mán rendkívül riasztó hírek tér­jedték el, mintha küszöbön álla­na Danzignak Németországhoz való csatolása illetve hogy Németország ennek ér­dekében különböző intézkedéseket hajtott volna végre katonai szem­pontból. A lapok szerint a danzigi széna­­ belülről készíti elő a csat­lakozás... A lapok azt írják még, hogy ebben az esetbe­n a német—len­gyel összetűzés elkerülhetetlen lenne és Lengyelország kénytelen lenne katonailag fellépni Németország el­len. A Danziger Vorposten című dan­zigi német lap szemtelen hazugság­nak minősíti azokat a francia hí­reszteléseket, amelyek szerint Dan­­zigban német birodalmi katonaság lenne és német részről a város el­­foglalására készülődné­nek. Londoni jelentés szerint sir Ho­­ward Kennard varsói angol nagykö­­­vet repülőgépen Londonba érkezett, ahol tárgyalni fog lord Halifax-szal és az angol kormány vezető tagjai­val a danzigi helyzetről. Szlovák rémhírek Magyarország támadó szándékairól Szlovákiának egy más államhoz kell csatlakozni - írja egy svájci lap Pozsonyi jelentés szerint Tiso szlovák miniszterelnök és egyéb fe­lelős szlovák államférfiak Magyar­­ország ellen olyan támadó hangú nyilatkozatokat tesznek, amelyek szokatlanok a maguk nemében a nemzetközi életben. Tiso miniszterelnök és egyéb szlo­vák hivatalos nyilatkozatok azt hí­­resztelik Magyarországról, hogy a magyarok ki akarják éheztet­­ni a szlovákokat. Magyar részről ezeket a támadá­sokat jóindulatúan kezelték, és azt gondolták, hogy ezek a fiatal szlo­vák állam belpolitikai nehézségeire vezethetők vissza. Magyar hivatalos részről is hang­súlyozzák azonban, hogy ebből már elég volt, mert Magyarország nem hajlandó esz­közül odaadni magát arra a cél­ra, hogy a szlovák kormányzat megingott tekintélyét folytono­san a Magyarország felől fenye­gető képzett támadások állandó hangoztatásával és Magyaror­szág kiéheztető szándékainak mumusával állítsák helyre Magyarország már számtalanszor hangoztatta, hogy részéről a szlo­vák függetlenséget semminemű ve­szély sem fenyegeti és Magyarorszá­gon nincsenek olyanok, akik a Szlo­vákia ellen való támadás gondolatá­val foglalkoznának. Magyarország­nak más, sürgősebb dolgai vannak és n­állunk sokkal kevesebbet foglal­koznak Szlovákiával, mint amilyen sűrűnek azt Tiso úr és csatlósai sze­retik feltüntetni. A szlovák—magyar gazdasági tár­gyalások elhalasztódása is Tiso úr érdeme, mert hiszen ő mondotta ennek az évnek márciusában, hogy neki nincsen ideje a Magyar­országgal való gazdasági tárgya­lásokra. Ilyen körülmények között Ma­gyarország is természetesen azokkal az államokkal folytatja le­ előbb a kereskedelmi tárgyalásokat, ame­lyekkel ez nagyobb érdekét képezi. De Szlovákia is sorra kerül a Ma­gyarországgal folytatandó kereske­delmi tárgyalásokban és erről a szlo­vák kormány is tudomást szerzett már hivatalosan. Egyébként egy svájci lap, a Jour­nal de Génévé című genfi lap sze­­­rint a szlovák államot súlyos gazda­sági nehézségek fenyegetik. A leg­nagyobb baj, ,a nemesvaluták és de­vizák hiánya. Ha Szlovákia a nő­ metek segítségével sürgősen nem or­vosolja gazdasági helyzetét, akkor nem marad más hátra, mint, hogy egy másik államhoz csat­lakozzék, mert — mint a lap írja — a mai kép nem szereti a fél, hanem csak az e­­gész megoldásokat. Japán folytatja kínai előrenyomulását Re® bírnak a japán tárgyalások sikerében Tokiói jelentés szerint a japánok részéről hivatalosan bejelentették, hogy a tiencini engedményes terüle­tek blokádját mától, vagy holnap­tól kezdve megszigorítják. Ez azt bizonyítja, hogy a japánok nem bíz­­nak a küszöbön álló angol—japán tárgyalások sikerében. A tokiói ja­pán hatóságok továbbra is ragasz­kodnak ahhoz a felfogásukhoz, hogy Angliának gyökeresen meg kell vál­toztatnia északkín­ai magatartását és támogatnia kell a japán álláspontot Japán részről kijelentették, hogy ke­serű csalódás érte őket éppen annak az Angliának részéről, amelynek ér­dekeit pedig Japán védte a világhá­borúiban, a Távolkeleten. A japánok a Fucsau ellen elren­delt ostromzár életbeléptetését elha­lasztották, hogy az angol alattvalók­nak idejük legyen a városból elme­nekülni,ők. Angol részről mindeneset­re kijelentették, hogy a japán ható­ságokat teszik felelőssé, minden An­gliát érő kárért. A japán csapatok csütörtökön programszerűleg megkezdték a part­raszállást,­ Fukien­­tartomány fővárosá­­ban Fucsauban, és az ettől északra fekvő Vencsauban. Fucsau előtt 26 japán hadihajó vonult fel, Vencsau előtt pedig 20. Az angol alsóház­ban Chamberlain csütörtökön kije­lentette, hogy a singa,porés angol—­ francia vezérkari tárgyalások egyik fő pontja a két állam haderejének há­ború esetén való együttműködése volt. A tiencini ügyben az alsóházban­ egyébként több interpellációt mond­tak el. Ezek szerint a japánok állí­tólag egy angol zászlót is letéptek volna Svatan kikötőjében. Buttler külügyi államtitkár rendkívül óva­tosan nyilatkozott a tiencini hely­zetről. —»0«— A­z angol fillingminiszter hapdcsöptatő beszéde Berlinben és Rómában élesen visszautasították Londoni jelentés szerint lord Ha­lifax angol külügyminiszter az angol királyi külügyi társaság lakomáján át­tekintette Anglia legújabb nemzet­közi, kötelezettségeit. Hangoztatta, hogy Anglia minden erejével kész a fegyveres erőszaknak ellenállni és más országok függetlenségét és területi épségét megvédeni, mert jól tudja, hogyha ezek elvesznek, ak­kor magának Angliának független­sége és területi épsége is veszély­ben forog. Kijelentette, hogy Angliának nem célja Olaszor­szág és Németország bekerítése Hangoztatta, hogy csakis békés légkörben lehet tanácskozni a gyar­mati kérdésről, a fegyverkezések korlátozásáról, a nyersanyagok elosz­lásának kérdéséről, a nemzetközi ke­reskedelem szabadságának kérdésé­ről. Mindaddig, amíg azokban a vi­lágot egyes nemzetek részéről a fegyveres erőszak és a közvetlen támadás veszélye fenyegeti, addig nem lehet ezekről tanácskozni. Berlinben a legélesebb módon utasítják vissza a beszéd kitételeit, azt nevetséges közhelynek és el­csépelt frázisok ismétlésének mond­ják, hangsúlyozva, hogy minden be­széd ellenére is az, amit Anglia már hónapok óta tesz, mind az eljövendő háborúra való készülődés jele. Római vélemény szerint a beszéd nagyon fenyegető hangú volt és az olasz fővárosban egyöntetű az a vélemény, hogy ugyanakkor, a­­mikor Anglia a béke szirénhangjait pengeti Németország felé, ugyanak­kor új utasításokat ad moszkvai ügy­vivőjének. Londonban és Parisban hatalmas visszhangot keltett a beszéd és a közvélemény szerint a beszéd világos és félre nem érthető figyelmeztetés mindazok­ számára, akik a jelenlegi hely­zetet a támadás erőszakos mód­szerével akarják megváltoztatni.

Next