Orosházi Friss Ujság, 1939. július (28. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

XXVIII. Évfolyam 147 szám ára 8 fillér Szombat 5939 Julius 1 Előfizetési, dijak helyben házhoz hordva negyed­évre 5 P, fél­évre 10 P, dékre postái küldve negyed­évre 7 P, fél­évre 14 pengő. OBOSHáZI S UISflG FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Megjelenik min­den nap korán reggel. Lapzárta éjjel 12 órakor. — Hirdetési díj előre fizetendő. Hirdetésekre vo natkozó kérdé­sekre csak vá­laszbélyeg elle­nében válaszo­lunk. — — ­Szerkesztőség és k.adóhivatal: Orosháza, Torkos Kálmán-utca FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAjDONOS Dr. MICLASOVSZKU 3ÄNOS Telefonszám: 90. Főszerkesztő lakása: 136. Kélmt hadműveletek ; r'íftzig ellen Riasztó ktrek Párisban, cáíott +<st részről Londoni jelentések szerint az an­gol sajtót erősen foglalkoztatják a- zok a hírek, amelyek szerint Danzig ellen német katonai in­tézkedéseket hajtottak volna végre. A Times cimü angol lap varsói tudósitója szerint lengyel katonai kő rökben az a vélemény alakult ki, hogy nem kell hadászati jelentősé­get tulajdonítani a német csapatok danzigi utjának, mert legfeljebb csak nyugtalanitásról van szó. Parisban a sajtó hiradásai nyo­mán rendkívül riasztó hírek tér fedték ei, mintha küszöbön álla­na Danzignak Németországhoz való csatolása illetve hogy Németország ennek ér­dekében különböző intézkedéseket hajtott volna végre katonai szem­pontból. A lapok szerint a danzigi széna ; belülről készíti elő a csat­lakozás,:. A lapok azt írják még, hogy ebben az esetbein a német—len­gyel összetűzés elkerülhetetlen lenne és Lengyelország kénytelen lenne katonailag fellépni Németország el­len. A Danziger Vorposten cimü dan­zigi német lap szemtelen hazugság­nak minősiti azokat a francia hí­reszteléseket, amelyek szerint Dan- zigban német birodalmi katonaság lenne és német részről a város el- foglalására készülödné nek. Londoni jelentés szerint sir Ho- vard Kennard varsói angol nagykő , vet repülőgépen Londonba érkezett, ahob tárgyalni fog lord Halifax-szal és az angol kormány vezető tagjai­val a danzigi helyzetről. Szlovák rémhírek Magyarország támadó szándékairól Szlovákiának egs más államhoz kel! csatlakozni - írja egx svájci lap Pozsonyi jelentés szerint Tiso szlovák miniszterelnök és egyéb fe­lelős szlovák államférfiak Magyar- ország ellen olyan támadó hangú nyilatkozatokat tesznek, amelyek szokatlanok a maguk nemében a nemzetközi életben. Tiso miniszterelnök és egyéb szlo vák hivatalos nyilatkozatok azt hi- resztelik Magyarországról, hogy a magyarok ki akarják éheztet- ni a szlovákokat. Magyar részről ezeket a támadá­sokat jóindulatúan kezelték, és azt gondolták, hogy ezek a fiatal szlo­vák állam belpolitikai nehézségeire vezethetők vissza. Magyar hivatalos részről is hang­súlyozzák azonban, hogy ebből már elég volt, mert Magyarország nem hajlandó esz közül odaadni magát arra a cél­ra, hogy a szlovák kormányzat megingott tekintélyét folytono­san a Magyarország felől fenye­gető képzelt támadások állandó hangoztatásával és Magyaror­szág kiéheztető szándékainak mumusával állítsák helyre Magyarország már számtalanszor hangoztatta, hogy részéről a szlo­vák függetlenséget semminemű ve­szély sem fenyegeti és Magyarorszá gon nincsenek olyanok, akik a Szlo vákia ellen való támadás gondolatá­val foglalkoznának. Magyarország­nak más, sürgősebb dolgai vannak és n,állunk sokkal kevesebbet foglal­koznak Szlovákiával, mint amilyen sűrűnek azt Tiso ur és csatlósai sze rétik feltüntetni. A szlovák—magyar gazdasági tár­gyalások elhalasztódása is Tiso ur érdeme, mert hiszen ő mondotta ennek az évnek márciusában, hogy neki nincsen ideje a Magyar­országgal való gazdasági tárgya lásokra. Ilyen körülmények között Ma­gyarország is természetesen azokkal az államokkal folytatja le. előbb a kereskedelmi tárgyalásokat, ame­lyekkel ez nagyobb érdekét képezi. De Szlovákia is sorra kerül a Ma­gyarországgal folytatandó kereske­delmi tárgyalásokban és erről a szlo vák kormány is tudomást szerzett már hivatalosan. Egyébként egy svájci lap, a Jour­nal de Génévé cimü genfi lap sze- irint a szlovák államot súlyos gazda­sági nehézségek fenyegetik. A leg­nagyobb baj, ,a nemesvaluták és de­vizák hiánya. Ha Szlovákia a né­metek segítségével sürgősen nem or vosolja gazdasági helyzetét, akkor nem marad más hátra, mint, hogyegy másik államhoz csat­lakozzék, mert — mint a lap írja — a mai köp nem szereti a fél, hanem csak az e- gész megoldásokat. Japán folylaija kínai előrenyomulását Re® bírnak a japán tárgyalások sikerében Tokioi jelentés szerint a japánok részéről hivatalosan bejelentették, hogy a tiencini engedményes terüle­tek blokádját mától, vagy holnap­tól kezdve megszigorítják. Ez azt bizonyítja, hogy a japánok nem biz- nak a küszöbön álló angol—japán tárgyalások sikerében. A tokioi ja­pán hatóságok továbbra is ragasz­kodnak ahhoz a felfogásukhoz, hogy Angliának gyökeresen meg kell vál­toztatnia északkin,ai magatartását és támogatnia kell a japán álláspontot Japán részről kijelentették, hogy ke­serű csalódás érte őket éppen annak az Angliának részéről, amelynek ér­dekeit pedig Japán védte a világhá­borúiban, a Tavolkeleten. A japánok a Fucsau ellen elren­delt ostrcmzár életbeléptetését elha­lasztották, hogy az angol alattvalók­nak idejük legyen a városból elme­nekülni,ök. Angol részről mindeneset re kijelentették, hogy a japán ható­ságokat teszik felelőssé, minden An­gliát érő kárért. A japán csapatok csütörtökön programszerüleg megkezdték apart faszállást,! Fukien (tartomány fővárosál bau Fucsauban, és az ettől északra fekvő Vencsauban. Fucsau előtt 26 japán hadihajó vonult fel, Vencsau előtt pedig 20. Az angol alsóház­ban Chamberlain csütörtökön kije­lentette, hogy a singa,poréi angol—. francia vezérkari tárgyalások egyik főpontja a két állam haderejének há­ború esetén való együttműködése volt. A tiencini ügyben az alsóházbaii egyébként több interpellációt mond­tak el. Ezek szerint 3 japánok állí­tólag egy angol zászlót is letéptek volna Svatau Kikötőjében. Buttler külügyi államtitkár rendkívül óva­tosan nyilatkozott a tiencini hely­zetről. —»0«— i)z angol fiüiügpíniszter hapdcsoptBtő beszéde Berlinben és Rómában élesen visszautasították Londoni jelentés szerint lord Ha­lifax angol külügyminiszter az angol királyi külügyi társaság lakomáján át tekintette Anglia legújabb nemzet­közi, kötelezettségeit. Hangoztatta, hogy Anglia minden erejével kész a fegyveres erőszaknak ellenállni és más országok függetlenségét és területi épségét megvédeni, mert jól tudja, hogyha ezek elvesznek, ak­kor magának Angliának független­sége és területi épsége is veszély­ben forog. Kijelentette, hogy Angliának nem célja Olaszor­szág és Németország bekerítése Hangoztatta, hogy csakis békés légkörben lehet tanácskozni a gyar­mati kérdésről, a fegyverkezések korlátozásáról, a nyersanyagok elosz fásának kérdéséről, a nemzetközi ke­reskedelem szabadságának kérdésé­ről. Mindaddig, amíg azokban a vi­lágot egyes nemzetek részéről a fegyveres erőszak és a közvetlen támadás veszélye fenyegeti, addig nem lehet ezekről tanácskozni. Berlinben a legélesebb módon utasítják vissza a beszéd kitételeit, azt nevetséges közhelynek és el­csépelt frázisok ismétlésének mond­ják, hangsúlyozva, hogy minden be­széd ellenére is az, amit Anglia már hónapok óta tesz, mind az eljövendő háborúra való készülődés jele. Római vélemény szerint a beszéd nagyon fenyegető hangú volt és az olasz fővárosban egyöntetű az a vélemény, hogy ugyanakkor, a- mikor Anglia a béke szirénhangjait pengeti Németország felé, ugyanak­kor uj utasitásokat ad moszkvai ügy vivőjének. Londonban és Parisban hatalmas visszhangot keltett a beszéd és a közvélemény szerint a beszéd világos és félre nem érthető figyelmeztetés mindazok! számára, akik a jelenlegi hely­zetet a támadás erőszakos mód­szerével akarják megváltoztatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék