Orosházi Hirek, 1946. augusztus-december (3. évfolyam, 113-238. szám)
1946-08-01 / 113. szám
Orosháza £ 104"% augusztus 1. Csfkörtök III. é?f. 1 ■ *,:i5sr %_t • gp * OROSHÁZI HI DEMOKRATIKUS NAPILA Közzétették a békeszerződések tervezetét PIcsg^«BrozsíE«is A felelősség kérdése A magyar, olasz, román, bulgár és finn békeszerződés-tervezeteket kedden éjfélkor tették közzé. A magyar békeszerződés-tervezet bevezetőül megállapítja, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjet Unió, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és más egyesült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső részét viseli Minthogy Magyarország 1944. december 28-án megszakította kapcsolatait Németországgal, hadat is üzent Németországnak és 1945. január 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, Nagybritanmiával és az Egyesült Államokkal s minthogy egyrészt a szövetkezett hatalmak, másrészt Magyarország békea Zfd ZudeM ívivámLuk, amely a köztük lévő békés állapotok alapjául szolgál s a fentemlített események következtében létrejött, még rendezendő kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetséges hatalmak támogassák Magyarországnak azt a kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozhassák minden olyan megállapodáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg. Megállapodnak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszűnését és megkötik a békeszerződést. A határok kérdése A békeszerződés első része Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország, Ausztria és Jugoszlávia határai ugyanazok maradnak, amelyek 1938. január 1-én voltak Az 1940 .augusztus 30-án kötött bécsi döntés rendelkezéseit semmisnek nyilvánítják. Ezzel a magyarromán határt az 1938. január 1.-i állapotnak megfelelően visszaállítják. A Magyarország és Szovjetunió közötti határ eme két orzág és Románia közös határpontjától kiindulólag a Magyarország és a Szovjetunió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal mentén az 1938. január 1.-i helyzetnek megfelelően állapíttatik meg. Az 1938. november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és meg nem történtnek tekintetnek. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határt az 1938. január 1.-i állapotnak megfelelően állítják vissza Ez a szöveg csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyílik a békeértekezleten, vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. A politikai, katonai, jóvátételi, megszállási és a dunai hajózás pontjai A békeszerződés második része a politikai záradékot, a harmadik pedig a katonai záradékot tartalmazza A negyedik rész a szövetséges haderők kivonulásáról intézkedik E szerint a szerződés életbelépésétől számított kilencven napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországból, de Szovjetuniónak jogában áll Magyarországon annyi fegyveres erőt tartani, amely szükséges ahhoz, hogy Ausztria szovjet megszállási övezetében a Vörös Hadsereg közlekedési vonalait fenntarthassa. Az ötödik rész a jóvátételről és a javak visszaszolgáltatásáról intézkedik. Az Egyesült Államok küldöttsége fenntartja magának a jogot, hogy ezt a kérdést a békeértekezleten újra felvethesse. A hatodik része a tervezetnek a gazdasági feltételekkel foglalkozik. A tervezet hetedik része a Dunaproblémára vonatkozik. Nyolcadik része pedig a befejező záradék, amely megállapítja, hogy a szerződések hivatalos szövege orosz és angol. A szerződés a szövetséges hatalma, és Magyarország által történt ratifikálás után lép hatályba. Olaszország Az Olaszországgal kötendő békeszerződés-tervezet egy bevezető részből és 78 cikkelyből áll. A békeszerződés első része területi rendezéseket tartalmaz. Az olasz-jugoszláv határ tekintetében a külügyminiszterek tanácsa megegyezett abban, hogy az úgynevezett francia vonaltól keletre minden terület Jugoszláviához kerül, a francia vonalon belül megalakítják a trieszti szabad területet. Megállapítja a béketervezet Franciaország és Olaszország közötti határt is. Olaszország olyan technikai megállapodásokat köt majd Ausztriával, amelyek lehetővé teszik a szabad forgalmat Észak-és Dél-Tirol között. Olaszország átengedi Görögországnak a Dodekanézoszi szigetcsoportot. A békeszerződés-tervezet kimondja, hogy Olaszország lemond minden jogcíméről Líbia, Eritrea és Szomália birtoka tekintetében. Olaszország elismeri Albánia felségjogát és függetlenségét. Olaszország kötelezi magát Etiópia felségjogának és függetlenségének tiszteletben tartására. A békeszerződés-tervezet részletesen intézkedik az olasz hadifoglyok hazaszállításáról, a megszálló csapatok visszavonásáról, a jóvátétel fizetéséről és általános gazdasági kérdésekről. Románia A Romániával kötendő békeszerződés-tervezet megállapítja, hogy Románia határa ugyanolyan lesz, mint amilyen volt 1941 január 1-én. A szovjet-román határ tekintetében az 1940. június 28-án megkötött szovjet-román és az 1945.-i szovjet-csehszlovák rendelkezések az irányadók. Kimondja továbbá, hogy az 1940 augusztus 30.-i bécsi döntés semmis és hatálytalan. Románia csak annyi szárazföldi, légi és tengeri erőt tarthat fenn, amennyi szükséges a belső rend biztosításához és a határok megvédéséhez. Valamennyi szövetséges haderőt visszavonják Románia területéről 90 nappal a békeszerződés életbelépése után. A Szovjetuniónak joga van arra, hogy csapatokat tartson román területen az ausztriai szovjet övezettel való összeköttetés biztosítására. A Szovjetuniónak teljesítendő román jóvátételnél tekintetbe veszik azt a tényt, hogy Románia háborút viselt Németország ellen s megállapodnak, hogy Románia csak részben teljesít jóvátételt, mégpedig 300 millió amerikai dollár értékben. FIVEPPARI Kimeimori: a görög-polgár hatardfi tekintetében ez csak kísérleti szöveg, amelyet akkor állapítanak meg, amikor Görögország és Bulgária a békeszerződés-tervezetet ismeri A Finnországgal kötendő békeszerződés-tervezet szerint az 1941. január 1-én fennállott határok érvényesek és e tekintetben Finnország visszaadja a Szovjetuniónak Pesamó tartományt. Mind az öt békeszerződés-tervezet tartalmaz hat záradékot, amely szerint az illető országoknak biztosítaniok kell valamennyi személy számára fajra, nemre vagy vallásra való tekintet nélkül az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a sajtószabadság, a vallásszabadság, a politikai véleménynyilvánítással összefüggő szabadságnak a jogát Bede István londoni kövei Budapesten Bede István rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a magyar kormány londoni képviselője a külügyminiszter felkérésére rövid hivatalos tartózkodásra Budapestre érkezett. Bede István, Nagy Ferenc és Gyöngyösi János Leányfalun kihallgatáson jelentek meg a köztársasági elnöknél, kit tájékoztattak az országot érdeklő legfontosabb külpolitikai kérdésekről. Bede István a napokban utazik vissza állomáshelyére. Tegnap délután ülésezett a békeértekezlet A párisi értekezlet szerdán délután teljes ülést tartott. Az ülés első szónoka Molotov volt, aki a keddi ülésen nem vett részt A párisi értekezlet eljárási szabályzatát kidolgozó bizottság egyhangúlag hozta azt a határozatot, amely javasolja, hogy a sajtó képviselőit bocsássák be a békeértekezlet minden tárgyalására. Molotov támogatta Byres amerikai külügyminiszter indítványát s kijelentette, hogy az értekezleten elhangzottak pontos és tárgyilagos értesítésére legjobb mód, ha azokon az újságírók is jelen vannak IANEN?!!