Orosházi Hírlap, 1958. január-március (3. évfolyam, 1-13. szám)

1958-01-23 / 4. szám

OROSHÁZI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI HETI­LAPJA__________ iII.SH., JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fiLLér HI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM fl Városi Nőtanács munkájáról, valamint Orosháza termelőszövetkezeteinek helyzetéről tárgyalt a Városi Párt Végrehajtóbizottság Az MSZMP Városi Párt-végre­­­­hajtóbizottsága 1958. január 21-én­­ tartotta rendes ülését, amelyen a­­ városi nőtanács munkájáról, vala­mint a termelőszövet­kezetek jelen­legi helyzetéről, 1958. évre készí­tett tervükről tárgyalt. A végre­­hajtó bizottság megállapította a vá­rosi nőtanács munkájával kapcso­latban, hogy a volt MNDSZ, amely a felszabadulás után jött létre, több, mint 2 ezer asszonyt tömörí­tett soraiba. Most az 1956. évi ok­tóberi ellenforradalmi események után a Nőtanács úgyszólván saját magától jött létre, és önálló, más mozgalom felügyeletétől függetle­nül működő mozgalommá vált. Hivatalosan 1957 május 8-án ala­kult meg. Az első aktíva­­ülésen öt­v­en nő jelent m­­eg. Ez is komoly eredmény. Minde­­mellé megrendezték a gyermekna­pot, a pedagógusnapot, stb. Hogy a városban a Nőtanács munkáját mennyire értékelik a dolgozó nők, mutatja az a helyes kezdeménye­zés, hogy a nyár folyamán a gyer­­mekparalízisről tartott orvosi elő­adáson közel 600 érdeklődő vett részt. Úgyszintén a kultúrház­­ban négy szakkör működik, ve­zetői a Városi Nőtanács tagjai. Mindezek az eredmények dicsérik a Nőtanács munkáját Mindemellett azonban, a Nőta­­nács még nem nőtt­ ki abból a hi­bából, amelyet az előző években a párt politikájának egyes hibás ré­szeiből adódóan elkövetett. Külö­ t­önösen nagy visszaesést okozott az a határozat, amikor mint önálló mozgalmat megszüntették és a Hazafias Népfrontba olvasztották. Mindemellett azonban a nőmozga­lom élt, aminek bizonyítéka az is, hogy városunkban az ellenforra­dalmi eseményekben igen kevés nő vett részt. És ehhez hozzátehet­jük, hogy a hosszú éves munkák eredménye az, hogy az ellenforra­dalom leverése után a régebben szervezett asszonyok az elsők kö­zött jelentkeztek a pártba átigazo­lásra. Hiányolni elsősorban azt lehet, hogy a szakszervezti bizottságok­nak nincsenek konkrét terveik, hogy a nőknek, mint a társadalom­­ nagytömegű rétegének tagjaival, hogyan, miként foglalkozzanak.­ Úgyszintén nincs a földművesszö­­­­vetkezet igazgatósága mellett sem­­ nőbizottság, amelyet a VB határo­­­zata értelmében létre kell hozni és ez hivatott arra, hogy a földmű­­­­vesszövetkezet női tagságánál a­ politikai, szakmai, kulturális ne­v­­­elést biztosítsa. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a tsz-ekben ön­­tő­­ő nőtanácsok működjenek, hogy a tsz-ben dolgozó asszonyoknak le­gyen vezető testületük. Al nti­g szüntetett határozat azt erősíti meg, hogy városunk te­rületén a nőmozgalom munkáját feltétlenül fontos megjavítani. Ezt parancsolólag követeli meg az a tény, hogy városunkban több mint 10 000 nő él. Szükség van a nők aktív segítségére, mun­kájára, kezdeményezésükre, hasz­nos tanácsaikra minden területen. Szükség van azonban arra is, hogy legyen a nőknek megfelelő határo­zott vezetőtestülete, fóruma, amely meghallgatja és el is intézi a nők jogos kérelmét, panaszát. A tsz-ek tovább erősödtek A Városi Párt-végrehajtó bizott­ság megtárgyalta a Városi Tanács V­B Mezőgazdasági Osztálya által adott jelentést, a termelőszövetke­zetek jelenlegi helyzetéről. A je­­­lentésben foglaltakat a VB határo­zattal egészítette ki és a többi kö­zött megállapította, hogy a város területén működő termelőszövetke­zetek az 1957-es esztendőben to­­­vább erősödtek szervezetileg, poli­tikailag és gazdaságilag annak el­lenére, hogy a lezajlott ellenforra­dalom elég nagy anyagi károkat­­okozott a tsz-eknek. A termelőszö­vetkezetek az elmúlt évben jobb gazdasági eredményeket értek el, így a tagok számottevő jövedelem­hez jutottak. Megállapította a VB, hogy az elmúlt évekkel szemben éppen a tsz eredményeinek elismeréseként számszerűleg is fejlődött a tsz. A zárszámadás idején a város 9 tsz-é­­ben 44 tagfelvétel történt Mindemellett észlelhető, hogy a számszerű fejlődés akadálya a még mindig meglevő szektás nézet (kö­zépparaszt nem közénk való, aki kilépett, ne jöjjön közénk stb. Uralkodik még az a „jelszó” is, hogy a meglevő földterülethez elegen vagyunk. Az ilyen nézeti nem engedhető meg. Ehelyett az a helyes, ha a szocialista mezőgazda­ság fejlesztése érdekében a földdel rendelkező parasztok között a meg­felelő politikai munkát egyszerű beszélgetés formájában végezzük. Az, hogy a termelőszövetkezetbe való belépés valóban önkéntes, semmiesetre sem jelentheti azt, hogy nem kell beszélgetni a dolgo­zó parasztokkal, sőt ellenkezőleg, az eredmények mutatják, éppen ma van miről beszélni s ma nem várhatunk arra, hogy minden ismeret nélkül a dolgozó paraszt belépjen a termelőszövet­kezetbe. A tanyavilágban igenis szóvá teszik a dogozó parasztok, hogy még a tsz-tagok is keveset beszélnek a tsz-mozgalomról. Az ilyen nézet hozzájárul ahhoz, a té­velygéshez, mintha a mezőgazda­ság szocialista átalakítása akár 50 évig is elhúzódhatna. Ennek a be­felé fordulásnak orvoslására sürgő­sen szükség van. A VB elemezve a tsz jelenlegi helyzetét, rátért a város területén működő 9 tsz 1958-as évi termelé­si és pénzügyi tervének megvitatá­sára. Igen örvendetes, hogy a ter­melőszövetkezetek zöme a párt- és kormányhatározatok alapján el­készített városi pártbizottság akcióprogramját vette figyelembe Ez abban is megnyilvánul, hogy a tervek zöme elsősorban a mezőgaz­daság belterjességre való törekvé­sét mutatja. Különös gondot fordí­tottak a tervezésnél az állatte­nyésztés növelésére. A tehénlét­szám növelése érdekében igen he­lyes az a törekvés, ami a hét tsz­­inél megmutatkozik, hogy középle­járatú hitel igénybevétele után vá­­­sárolnak tehenet, mivel az elmúlt évek lemaradását sa­ját nevelés útján nem tud­nák biztosítani két-három éven belül sem. Hiba azonban, hogy a tehéntlétszám növelése érdekében a Petőfi T termelőszövetkezet nem tesz erőfeszítést, (így 100 kat. hold­ra jutó tehénlétszám a legkisebb lesz a 9 tsz közül.) Ez annál is inkább hiba, mert a Petőfi Tsz 1958. év őszén 400 kat. hold állami tartalékfölddel növekszik. A Vörös Csillag Tsz sem vásárol tehenet, azonban náluk ez indokolt, mert 1958. december havában 19 előhasi üsző kerül tehénlétszámba. A VB helyeslésével találkozott e tsz-eknek az a terve, hogy ebben az esztendőben mind a 9 tsz foglalkozik majd baromfitenyésztéssel Általában irányelv az, hogy min­den tsz-ben 100 kat. hold közös szántóterületről 500 darab növen­dék baromfi kerüljön értékesítésre. Ez annál is inkább örvendetes az elmúlt évhez képest, mivel ta­valy a tsz egyáltalán nem nevelt baromfit és a többi öt tsz-nek is jóval kevesebb baromfia volt, mint amennyit ez évben fel akar nevel­ni. Majd a tsz belső munkafegyel­méről, valamint a termelőszövet­kezetek és gépállomás viszonyáról volt szó. Az elhangzott javaslatok alapján a VB megfelelő határoza­tot hozott arra vonatkozólag, hogy városunkban a kommunisták se­gítségével a lehető legmegfelelőbb módon növekedjék a termelőszö­­vetkezetek befolyása. A jó példamutatás eredménye... Decemberben már nem sok idő volt az évi terv­ teljesítéséhez. A traktormunkákra alkalmas idő minden percét ki kellett hasz­nálni, hogy a gépállomás dolgozóinak hibáján kívül bekövetkezett elmaradást pótolják. Veszélyben volt a terv­teljesítés, ekkor hatá­rozta el a gépállomás vezetősége, hogy ők maguk is bekapcso­lódnak a gyakorlati munkába. Az elhatározást tett követte. Felosztották maguk között a munkahelyeket és egy délután, mint traktorvezetők hagyták el a gépállomást. Traktoros lett Sluk Ferenc igazgató, Kórogyi Sán­dor munkagépmechanikus, Szabó Ferenc főmérnök, Prisztavák And­rás főmezőgazdász, Peizler János üzemgazdász és Barta Imre munkairányító, ezen kívül három gépkocsivezető, Szatmári József Széll Béla és Iványi Lajos. Egy egész éjjel dolgoztak. Példamuta­tásuk magával ragadta a „valódi ” traktorosokat is. A lelkes munkának meg is lett az eredménye: az Orosházi Gépállomás 100,1 százalékkal tljesítette évi tervét. Ezzel a megye gépállomásai között a második helyezést érte el. Kedvező eredmények a Ruhagyár létesítésében A napokban a párt, a városi ta­nács vezetői, a SZÖVOSZ, MÉSZÖV és a helyi földműves­­szövetkezet vezetői, valamint a Békéscsabai Ruhagyár képviselői Orosházán, majd a Városi Pártbi­zottság, Orosházi Tanács és a Bé­késcsabai Ruhagyár képviselői Budapesten tárgyaltak Orosháza iparosításával kapcsolatban a Ru­hagyár létrehozásáról. A tárgya­lás biztató eredményekkel végző­dött. A Ruhagyár létesítésével kapcsolatban lapunk következő számában részletes tájékoztatást adunk. Orvosi ügyeletes szolgálat: 1958 január 25-én déli 12 órától január 27-én délelőtt 8 óráig dr. Nyári Péter körzeti orvos (Orosháza, Pa­csirta u. 20.) tart ügyeletes szolgá­latot. Még nem múlt el a tél A változékony időjárás miatt igen sokszor válik síkossá a járda és életveszélyessé a közlekedés. Sok balesetet okozott már, hogy a háztulajdonosok, vagy az­ arra kötelezett személyek nem szórták le homokkal, vagy salakkal a jár­dákat. A városi tanács VB nem egy esetben hívta fel a figyelmet, hogy a járdáról a havat és jeget le kell kaparni, a síkosságot pe­dig meg kell szüntetni. A háztulajdonosok és arra köte­lezett személyek figyelmét ismé­telten felhívjuk, hogy a járdákat tartsák, állandóan olyan állapot­ban, hogy azokon a közlekedés biztonságos legyen. LÁTJUK, HALLÓS 7 UK... ...hogy az általános iskolában február első hetében lezárul az első félév. Ekkor osztják ki a fél­évi bizonyítványokat. * ...hogy ismertelen tettesek le­szerelték az új csapot a Hold ut­cai kútról. * ...hogy Rákóczi-telepen bifeje­­ződött az új házszámtáblák felhe­lyezése. * ...hogy az Orosháza—Szentes«r­­uga­i Petőfi Tsz vezetősége moz­galmat indított takarékbetétgyőj­­tésre, azonban az eredményről még nem hallottunk. * ...hogy az üzemi tanács válasz­tásokat e hó végéig kell végrehaj­tani. A Vas- és Kályhaipari Vál­lalatnál még ezen a héten meg­történik a választás. * ...hogy az utóbbi napokban za­var volt a húsellátásban. Ennek oka az, hogy a sok disznóvágás miatt a kereskedelem nem számí­tott olyan nagy keresletre, mint máskor. Ennek ellenére nem mu­tatkozott kereslet-csökkenés. A továbbiakban azonban a húsellá­tás zavarmentes lesz. Egyes háztulajdonosok figyelmébe! Sok államosított ház került vis­­­sza régebbi tulajdonosuk birtoká­ba. A házak azonban nem üresen, hanem lakókkal együtt cseréltek gazdát. A tulajdonjog tehát meg­változott, ez azonban a lakók bér­leti viszonyát nem érinti, illetve nem érintheti. Egyes új tulajdonosok azonban nehezen tudnak abba belenyugod­ni, hogy a most már jogos tulaj­donukat képező házban más lakó is legyen és — miután törvényesen nem tudják „kidobni” őket — fur­­fanggal, különböző „háziúri" jogok gyakorlásával igyekeznek a bérlők helyzetét tűrhetetlenné tenni. Az ilyen eseteket nem lehet szó nélkül hagyni! Ezzel kapcsolatban megjegyez­zük, hogy a tulajdonosoknak nincs joguk arra, hogy a bérlőt bármi­lyen módon korlátozzák, vagy sző­kébb területre visszaszorítsák. Ha a tulajdonos megfelelő cserelakást biztosít, akkor szó lehet a lakás­­átadásáról — kölcsönös megegye­zés alapján. — Amennyiben meg­egyezni nem tudnak, a kérdésben a bíróság döntését kell kérni. Ismeretterjesztő előadás­ok Január 23-án, csütörtökön este fél 7 órakor, a Kossuth Olvasókörben (volt 48-as Kör) Az atomkorszak é­s az inter­kontinentális rakéták címmel lesz is­meretterjesztő előadás. A Bónumi Olvasókörben 23-án, csü­törtökön este fél 7 órakor filmvetítés lesz. Január 30-án, csütörtökön este fél 7 órakor Tatársáncon, a Cinkusi Körben a szarvasmarha tenyésztéséről tart e­lőadást Gyulai András, a városi tanács mezőgazdasági osztályának főállatte­­nyésztője.A Rákóczi telepen ugyancsak 30-án, este fél 7 órakor, a Vörös Csillag­ász kul­túrtermében földrajzi témájú ismeret­­terjesztő előadás lesz. A Bónumi Olvasókörben 30-án, este fél 7 órakor Pongrácz Gyula dr. tart előadást a járványos megbetegedések­ről.

Next