Orosházi Hírlap, 1958. április-június (3. évfolyam, 14-26. szám)
1958-04-03 / 14. szám
Viccnek is jó Vigasztaló Vendég: No, tessék! Itt kell hagynom félig megrágottan az efféle adagot. Olyan kemény ez a hús, hogy lehetetlen megenni. Vendéglős: Nem vész ez kárba! Csak tessék holnap fasírozott húst kérni... A hosszú nyak haszna A kis Vilma papájával együtt az állatkertben sétál. — Papa, miért van a zsiráfnak olyan hosszú nyaka? — kérdi a kislány a zsiráfketrec előtt. — Azért leányom — magyarázza a papa — mert, amit iszik, jobban ízlik neki, ha jó sokáig megy végig a torkán.— Papa! — Nos? — Ugye Te is szeretnéd, ha ilyen zsiráfnyakad lenne, mikor bort iszol? A válás akadálya — Ha olyan rosszul él kigyelmed a feleségével, miért nem válnak el. — Lehetetlen, nem vagyunk megesküdve. Jó kifogás — Mit viszel a köpönyeg alatt, te more? — Téni bíró uram, ne tessen engem kérdezni, úgy sem tudok rá felelni, mert néma vagyok. Ünnepélyes keretek között nyílt meg városunkban a megyei színjátszó fesztivál szülődés volt tapasztalható a Petőfi Művelődési Házban. A klubteremben a Színháztörténeti kiállítás rendezésének utolsó simításai folytak, amikor megérkeztek a vendégek a Budapesti Népművészeti Intézettől, a megyei tanácstól és a megye különböző részeiből. Nem sokkal 9 óra után Sutyinszki András, a járási tanács elnökhelyettese megnyitotta a színháztörténeti kiállítást, majd a jelenlévő szépszámú közönség nagy érdeklődéssel tekintette meg a Budapesti Színháztörténeti Múzeum igen értékes képanyagát. Az egész megye területéről meghívott színjátszó rendezők és népművelési funkcionáriusok részére Somlai Pál ,a Népművelési Intézet munkatársa a helyes műsorpolitikáról tartott igen értékes továbbképző előadást. Délután fél 3 órakor a Táncsics gimnázium zsibongójában dr. Kátai Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának népművelési csoportvezetője megnyitotta „A festészet története az ókortól napjainkig’1 című kiállítást, melyen 300 színes reprodukció mutatja be szemléltetően a festészet fejlődését. Ezt követően ismét egy igen értékes ismeretbővítő előadást hallgattak meg a népművelési szakemberek és aktivisták, melyet dr. Székely György, a Színháztörténeti Intézet vezetője tartott meg igen nagy érdeklődés mellett. Este a színjátszó csoportok szereplésének megnyitóját Árus Tibor, a megyei tanács titkára tanította, majd Elek László középiskolai tanár, szakfelügyelő ismertette Justh Zsigmond életét és érdemeit. Ezt követően a Gyulai HarisJtyagyár színjátszó csoportja a Figaró házassága című 3 felvonásos vígjátékot mutatta be sikerrel. Másnap, vasárnap két színjátszó csoport bemutatója volt műsoron. Délután 3 órakor a Békési Gimnázium színjátszói Csáki Gergely: Ingyenélőik című 4 felvonásos drámáját, majd este fél 8 órakor a csorvási tűzoltóik lelkes színjátszói a „Bolondos vasárnap ’ c. bohózatot mutatták be. Az elmúlt hét szombatján már a kor reggeli órákban lázas ké- Ajánlat i>‘! A régit járta a cigány. A haláltusa közben odaszól a feleségének: — Ruzsi vedd fel az ünnepid ruhádat és gyere ide hozzám. A csinos menyecske szót fogad. Amint aztán ott áll az ágy mellett, a cigány fölfohászkodik: — Oh, halálnak angyala, hát nem tetcsik neked ez az aszony jobban, mint én? Vedd el inkább őt helyettem. OROSHÁZI HÍRLAP HÍREK ! A Városi Tanács közölte, hogy öntözésre vízjogi engedélyt a Gyulai Vízügyi Igazgatóságtól kell kérni. A kérvényt a Városi Tanácshoz kell beadni, amely azt véleményezéssel továbbítja. Tilos az övcsatorna (a város vizeit vezeti a bónumi csatornába) fertőzött vizét öntözésre felhasználni. Ugyancsak tilos az engedély nélküli mélykútfúrás. • A Sütőipari Vállalat Csorvásláti telepe megkezdte a működésését. A Községgazdálkodási Vállalat műszaki szempontból kifogástalan munkát adott át a Sütőipari Vállalat részére. * Kiscsákón hetenként négy ízben vetítenek filmet. Az előadásokat a kultúrházban, a Tanya-központban és a tsz-ben felváltva rendezik. • A baromfitenyésztés fokozása érdekében szerződéses csirke-, kacsa-, liba-, pulykanevelési akciót indít a földszöv.• Az orosházi járási és városi Vöröskereszt-szervezet március 26- án, a községi Vöröskereszt-szervezetek titkáraival megvitatta a „Tisztasági hónap” megkezdését. A tisztasági hónap április 1-én kezdődött. Orvosi ügyeletes szolgálat 1958. április 3-án déli 12 órától 5-én délelőtt 8 óráig dr. Schulde János körzeti orvos (Orosháza, Rákóczi út 9). 1958. április 5-én reggel 8 órától 6-án reggel 8 óráig dr. Kräcker Vilmos körzeti orvos (Kossuth Lajos utca). 1958 .április 6-án reggel 8 órától 7-én reggel 8 óráig dr. Nyári Péter körzeti orvos (Orosháza, Pacsirta u. 20) tart ügyeletes szolgálatot. Dr. Janka Sándor ügyvédi működését Orosháza, Táncsics utca 22. szám alatt (Gabonapiac) megkezdte. A Karneválnál március 28-án ünnepélyes keretek között osztották ki a nyereségrészesedést. Több dolgozó jutalmat is kapott; özv. Bikád! Andrásné, a tésztaüzem dolgozója Jó munkájáért, Horváth Mihályné tojáslámpázó minőségi munkájáért, Kaluzsa János munkamódszerátadásért, Varga József rakodómunkás, Jódl Józsefné és még többen a jó munkájukért 300 —300 forint jutalomban részesültek. » Március 29-én jól sikerült műsoros estet rendezett Pusztaszentetornyán a pusztaszeritetornyai KISZ-szervezet. A több, mint két óra hosszáig tartó műsort 270 dolgozó tekintette meg. A szereplők kiváló teljesítménye arra ösztönözte a fiatalokat, hogy sűrűbben tartsanak ilyen műsor estét. Az est után reggelig tartó bálban szórakoztak a fiatalok. Orosházán, a Tanácsköztársaság 39. évfordulójának megemlékezésein több, mint 2—2500 ember vett részt. A megyei Justh Zsigmond Színjátszó Két hírei A Magyar Filmgyár értesítette az orosházi Művelődésházat, hogy az Orosházán március 29-től megrendezésre kerülő Justh Zsigmond Szinjátszó Hátelv félisMens csoportok tagjai közül Darvas József „Vízkereszt” című új filmjéhez szereplőket válogat, öntevékeny színjátszók, figyelem: itt a lehetőség a világhírnévhez! Bármikor megrendelhető az Orosházi Hírlap a postai kézbesítőnél. Ára: negyedévre 7 forint 50 fillér, félévre 15 forint, egész évre 30 forint. Az előfizetés előnyösebb, mert az ünnepi szám 1 forint, előfizetés esetén pedig minden példányszám még 60 fillérnél is kevesebbe kerül. Húsvét várás Molnáréknál nagy a készülődés. A tizennégy éves Zsuzsi kalácsot dagaszt. Kató, a nagylány, a tojásfestésnek a mestere. Egymás után kerülnek ki a keze alól a szebbnél szebb hímes tojások. Még a kis Juci is ott forgolódik, diót tisztít, mákot darál. Molnárné mosolyogva nézi lányait. — Dolgozzatok lányok, ha várjátok a locsolkodókat! — Édesanyám talán nem várta annak idején — vág vissza Zsuzsi. — Tudod, — felel Molnárné — mikor én olyan idős voltam, mint te most, majorban laktunk. Nagyapád ott cselédeskedett. Nagyon szegények voltunk, hanem azért a húsvétot, a locsolkodást, mi is olyan izgalommal vártuk, mint ti. Húsvét napján kora reggel ünneplőbe öltöztünk, s kis húgommal az ablakból nevettük, hogy Juliska, a nagylány nővérünk, hogyan sikong a többi lánnyal a kút körül. Bizony akkor nálunk a háznál locsoltak, nem szagos vízzel — teszi hozzá mosolyogva. — Hanem egyszer csak megszólalt ám az egyik legény. — Hát a Kati hol van, hiszen már az is nagylány. Bújtam, én a kemence mögé, de csak megtaláltak. Hiába, tiltakoztam, kivittek a kúthoz. Két legény fogott, a harmadik meg a vödröt húzta. Zsupsz, A nyakamban a jéghideg vizet. Csurom víz lettem, mint az ürge. Sírva szaladtam haza a többiet nagy mulatságára. A lányoknak a könnyük is kicsordul úgy nevednek. Molnárné is mosolyog. — Nektek már könnyű, az a kis szagosvíz meg nem árthat. Odalép Katihoz, kezébe veszi egyenként a tojásokat, megforgatja, nézi minden oldalról. — Szépek ezek a tojások te lány — simogatja meg Kató kipirult arcát — magam sem festettem szebbeket annak idején. Jöhetnek a legények. Léhner Ica Húsvét NYIFI ÉS NYAFI Nyuszi néni egy szép reggel Titokzatos vidám kedvvel így száll be a szobába: Talpra két kis lustája! Nem halljátok mit dobolnak? Minden nyuszi ma és holnap köteles egy szekérnyi piros tojást festeni! Itt a húsvét nem sokára, fel tehát a közmunkára. ! Ezt a törvényt ma írta i a Nyúl Tanács papírra. ! Ez lesz ám a pompás munka! ! Ugrik Nyifi azon nyomban, ., hanem Nyafi így nyafog: ■ Én dolgozni nem fogok! Kényes kezem minek töröm? Nem jó dolog ez a törvény! ! S azon gyötri az agyát, s hogy vonhatná ki magát ?! Harminc ügyes inasgyerek hordja helybe mindenkinek nyikorgó kis taligán a friss tojást szaporán. A kész tojást pedig ki-ki gyorsan oldalt hengeríti, ott gyűjtik a mesterek, míg a nyuszik festenek. Nyifi kezén ég a dolog. Hanem Nyafi csak fanyalog s míg a többi szint hever, ő az árnyékban hever. És, hogy senki meg ne tudja hogy őnála áll a munka, mit be kéne festeni, bekapja és elnyeli! Hanem mikor végére ér szeme dülled, arca fehér, kis haskója, mint a dob: Nyafival a föld forog! Szegény Nyafi bújhat ágyba s ha felgyógyul majd a pálca lesz mestere, s orvosa, adta lusta torkosa! Kis Lexikon (Kronológia ) rovatunkban minden héten Orosháza város és járás községeinek rövid történeti eseményeit írjuk le. OROSHÁZA (Járási székhely) 1046. A tisza kultúra idején már lakott hely. Az ásatások az avarkor nyomait is kimutatták. A honfoglalás körüli történetéről írásos emlékek maradtak ránk. Hogy honnan vette nevét, csak feltevésekbe bocsátkozhatunk. Pl. Dugonics András írónk azt állítja, hogy e helyen valamikor oroszok laktak és neve tulajdonképpen Oroszháza. Haun Lajos elveti ezt a nem bizonyítható feltevést és azt mondja, hogy „még a legelső település alkalmával itt létezett, oszlopokon nyugvó előcsarnokkal, s mintegy előre nyúló orral ellátott épülettől vehette” nevét és onnan nevezték el először Orrosházának, majd Orosházának. Egyes feltevések még azt akarják bizonyítani, hogy Oros nevű lakosától kapta nevét. Megjegyezzük, hogy a XV. és XVI. században két Orosháza volt mostani területén. I. Endre korábban már lakott hely, s így megyénk egyik legrégibb települése. 1466. Ebben az időben már Orosháza néven említik. A XV. század közepén Zaránd megyéhez tartozott. Megyénkhez e század végén kerülhetett. 1468. Az egyik oklevél szerint: „az orosházi lakosok azzal adtak életjelt magukról, hogy a fecskési és csomorkányi jobbágyokat, kik egy lakodalom alkalmával idejöttek bort inni, s midőn visszaindultak falujukba, földesuruk,Komlóssy Mihály vezérlete alatt kegyetlenül elverték”. 1525. Orosházi Komlóssy Mihály földesúr leányait a király fiúsította (bár később született fia) és új adománylevelet ad neki, hogy vagyonát megtarthassa. Ekkor legalább részben 9 puszta tartozott határához, úgy mint fontossabbak: Apáczatelek, Mogyorósegyház, ötszegü, Szilasegyház és Tökéletlen (Thekeletlen). 1552. Ebben az évben 8, — 1553-ban 9, — 1556-ban 24, — 1560-ban 26, — 1562-ben 50, és 1584-ben 50 kapu után fizettek adót. 1556-ban egy jobbágy megszökött az adóbehajtás elől. 1553. 84 bárányt fizettek tized fejében az egri püspöknek. 1557. A falu 23 házból állott. 1560. Lakosai a reformációhoz csatlakoztak. 1560. 72 nádori kapuból állott. Lakosainak száma 300 körül lehetett. 1590. Az Orosházi Komlóssyak birtoka magvuk szakadtával a kincstárra szállott s ezután Szász György Pesthy Pál és Teghzes János kapták. 1596. Ekkor a falu elpusztult és másfél századon át lakatlanná vált. Az úgynevezett kisebb Orosháza 1560 után pusztult el. 1646. Rákóczi György erdélyi fejedelem Keresztszegi Kiss Péternek és Andrásnak adományozta az 1664. évi hadjáratban tanúsított vitézségükért Ugyanezen évben III. Ferdinánd király ugyanezt a birtokrészt Kovács Jánosnak, Szél Mihálynak, Zólyom Györgynek és Török Bálintnak adományozta.