Orosházi Hírlap, 1958. április-június (3. évfolyam, 14-26. szám)

1958-04-03 / 14. szám

Viccnek is jó Vigasztaló Vendég: No, tessék! Itt kell hagynom félig megrágottan az e­­fféle adagot. Olyan kemény ez a hús, hogy lehetetlen megenni. Vendéglős: Nem vész ez kárba! Csak tessék holnap fasírozott húst kérni... A hosszú nyak haszna A kis Vilma papájával együtt az állatkertben sétál. — Papa, miért van a zsiráfnak olyan hosszú nyaka? — kérdi a kislány a zsiráfketrec előtt. — Azért leányom — magyaráz­za a papa — mert, amit iszik, job­ban ízlik neki, ha jó sokáig megy végig a torkán.­­— Papa! — Nos? — Ugy­e Te is szeretnéd, ha i­­lyen zsiráfnyakad lenne, mikor bort iszol? A válás akadálya — Ha olyan rosszul él kigyel­­med a feleségével, miért nem vál­nak el. — Lehetetlen, nem vagyunk megesküdve. Jó kifogás — Mit viszel a köpönyeg alatt, te more? — Téni bíró uram, ne tessen en­gem kérdezni, úgy sem tudok rá felelni, mert néma vagyok. Ünnepélyes keretek között nyílt meg városunkban a megyei színjátszó fesztivál szülődés volt tapasztalható a Pe­tőfi Művelődési Házban. A klub­teremben a Színháztörténeti kiál­lítás rendezésének utolsó simításai folytak, amikor megérkeztek a vendégek a Budapesti Népművé­szeti Intézettől, a megyei tanács­tól és a megye különböző részei­ből. Nem sokkal 9 óra után Su­­tyinszki András, a járási tanács elnökhelyettese megnyitotta a színháztörténeti kiállítást, majd a jelenlévő szépszámú közönség nagy érdeklődéssel tekintette meg a Budapesti Színháztörténeti Mú­zeum igen értékes képanyagát. Az egész megye területéről meg­hívott színjátszó rendezők és nép­művelési funkcionáriusok részére Somlai Pál ,a Népművelési Inté­zet munkatársa a helyes műsor­politikáról tartott igen értékes továbbképző előadást. Délután fél 3 órakor a Táncsics gimnázium zsibongójában dr. Kátai Ferenc, a megyei tanács művelődési osztá­lyának népművelési csoportvezető­je megnyitotta „A festészet törté­nete az ó­kortól napjainkig’1 című kiállítást, melyen 300 színes repro­dukció mutatja be szemléltetően a festészet fejlődését. Ezt köve­tően ismét egy igen értékes isme­­r­et­bővítő előadást hallgattak meg a népművelési szakemberek és aktivisták, melyet dr. Székely György, a Színháztörténeti Intézet vezetője tartott meg igen nagy ér­deklődés mellett. Este a színjátszó csoportok sze­replésének megnyitóját Árus Ti­bor, a megyei tanács titkára taní­totta, majd Elek László középis­kolai tanár, szakfelügyelő ismer­tette Justh Zsigmond életét és érdemeit. Ezt követően a Gyulai HarisJtyagyár színjátszó csoportja a Figaró házassága című 3 felvo­­násos vígjátékot mutatta be si­kerrel. Másnap, vasárnap két színját­szó csoport bemutatója volt mű­soron. Délután 3 órakor a Békési Gimnázium színjátszói Csáki Ger­gely: Ingyenélőik című 4 felvoná­­sos drámáját, majd este fél 8 óra­kor a csor­vási tűzoltóik lelkes színjátszói a „Bolondos vasárnap ’ c. bohózatot mutatták be. Az elmúlt hét szombatján már a kor reggeli órákban lázas ké- Ajánlat i>‘! A régit járta a cigány. A halál­tusa közben odaszól a feleségének: — Ruzsi vedd fel az ünnepid ruhádat és gyere ide hozzám. A csinos menyecske szót fogad. Amint aztán ott áll az ágy mel­lett, a cigány fölfohászkodik: — Oh, halálnak angyala, hát nem tetcsik neked ez az aszony jobban, mint én? Vedd el inkább őt helyettem. OROSHÁZI HÍRLAP HÍREK ! A Városi Tanács közölte, hogy öntözésre vízjogi engedélyt a Gyulai Vízügyi Igazgatóságtól kell kérni. A kérvényt a Városi Ta­nácshoz kell beadni, amely azt vé­­leményezéssel továbbítja. Tilos az övcsatorna (a város vizeit vezeti a bónumi csatornába) fertőzött vizét öntözésre felhasználni. Ugyancsak tilos az engedély nélküli mélykútfúrás. • A Sütőipari Vállalat Csorvásl­áti telepe megkezdte a működé­sését. A Községgazdálkodási Vál­lalat műszaki szempontból kifo­gástalan munkát adott át a Sütő­ipari Vállalat részére. * Kiscsákón hetenként négy ízben vetítenek filmet. Az előadásokat a kultúrházban, a Tanya-központ­ban és a tsz-ben felváltva rende­zik. • A baromfitenyésztés fokozása érdekében szerződéses csirke-, ka­csa-, liba-, pulykanevelési akciót indít a földszöv.• Az orosházi járási és városi Vö­röskereszt-szervezet március 26- án, a községi Vöröskereszt-szer­vezetek titkáraival megvitatta a „Tisztasági hónap” megkezdését. A tisztasági hónap április 1-én kezdődött. Orvosi ügyeletes szolgálat 1958. április 3-án déli 12 órától 5-én délelőtt 8 óráig dr. Schulde János körzeti orvos (Orosháza, Rákóczi út 9). 1958. április 5-én reggel 8 órá­tól 6-án reggel 8 óráig dr. Kräc­ker Vilmos körzeti orvos (Kossuth Lajos utca). 1958­ .április 6-án reggel 8 órá­tól 7-én reggel 8 óráig dr. Nyári Péter körzeti orvos (Orosháza, Pa­csirta u. 20) tart ügyeletes szolgá­latot. Dr. Janka Sándor ügyvédi mű­­ködését Orosháza, Táncsics utca 22. szám alatt (Gabonapiac) meg­kezdte. A Karneválnál március 28-án ünnepélyes keretek között osztot­ták ki a nyereségrészesedést. Több dolgozó jutalmat is kapott; özv. Bikád! Andrásné, a tésztaüzem dolgozója Jó munkájáért, Horváth Mihályné tojáslámpázó minőségi munkájáért, Kaluzsa János mun­­kamódszerátadásért, Varga József rakodómunkás, Jódl Józsefn­é és még többen a jó munkájukért 300 —300 forint jutalomban részesül­tek. » Március 29-én jól sikerült mű­soros­ estet rendezett Pusztaszen­­tetornyán a pusztaszeritetornyai KISZ-szervezet. A több, mint két óra hosszáig tartó műsort 270 dol­gozó tekintette meg. A szereplők kiváló teljesítménye arra ösztö­nözte a fiatalokat, hogy sűrűbben tartsanak ilyen műsor es­tét. Az est után reggelig tartó bálban szóra­koztak a fiatalok. Orosházán, a Tanácsköztársaság 39. évfordulójának megemlékezé­sein több, mint 2—2500 ember vett rész­t. A megyei Justh­ Zsigmond Színjátszó Két hírei A Magyar Filmgyár értesítette az orosházi Művelődésházat, hogy az Orosházán március 29-től meg­rendezésre kerülő Justh Zsig­­mond Szin­játszó Hátelv félisMens csoportok tagjai közül Darvas Jó­zsef „Vízkereszt” című új film­jéhez szereplőket válogat, önte­vékeny színjátszók, figyelem: itt a lehetőség a világhírnévhez! Bármikor megrendelhető az Orosházi Hírlap a postai kézbesítőnél. Ára: negyedévre 7 fo­rint 50 fillér, félévre 15 forint, egész évre 30 forint. Az előfizetés előnyösebb, mert az ünnepi szám 1 forint, előfizetés esetén pedig minde­n példányszám még 60 fillérnél is kevesebbe kerül. Húsvét várás Molnáréknál nagy a készülődés. A tizen­négy éves Zsuzsi ka­lácsot dagaszt. Kató, a nagylány, a tojás­festésnek a mestere. Egymás után kerül­nek ki a keze alól a szebbnél szebb hímes tojások. Még a kis Juci is ott forgolódik, diót tisztít, mákot da­rál. Molnárné mosolyog­va nézi lányait. — Dolgozzatok lá­nyok, ha várjátok a locsolkodókat! — Édesanyám ta­lán nem várta annak idején — vág vissza Zsuzsi. — Tudod, — felel Molnárné — mikor én olyan idős voltam, mint te most, major­ban laktunk. Nagy­apád ott cselédeske­­dett. Nagyon szegé­nyek voltunk, hanem azért a húsvétot, a lo­­csolkodást, mi is o­­lyan izgalommal vár­tuk, mint ti. Húsvét napján kora reggel ünneplőbe öltöztünk, s kis húgommal az ab­lakból nevettük, hogy Juliska, a nagylány nővérünk, hogyan si­kong a többi lánnyal a kút körül. Bizony akkor nálunk a ház­nál locsoltak, nem szagos vízzel — teszi hozzá mosolyogva. — Hanem egyszer csak megszólalt ám az e­­gyik legény. — Hát a Kati hol van, hiszen már az is nagylány. Bújtam, én a kemence mögé, de csak megta­láltak. Hiába, tiltakoz­tam, kivittek a kút­hoz. Két legény fo­gott, a harmadik meg a vödröt húzta. Zsupsz, A nyakamba­n a jéghideg vizet. Csu­rom víz lettem, mint az ürge. Sírva szalad­tam haza a többiet nagy mulatságára. A lányoknak a könnyük is kicsordul úgy nevednek. Mol­nárné is mosolyog. — Nektek már könnyű, az a kis sza­gosvíz meg nem árt­hat. Odalép Katihoz, ke­zébe veszi egyenként a tojásokat, megfor­gatja, nézi minden ol­dalról. — Szépek ezek a tojások te lány — si­mogatja meg Kató ki­pirult arcát — ma­gam sem festettem szebbeket annak ide­jén. Jöhetnek a legé­nyek. Léhner Ica H­úsvét NYIFI ÉS NYAFI Nyuszi néni egy szép reggel Titokzatos vidám kedvvel így száll be a szobába: Talpra két kis lustája! Nem halljátok mit dobolnak? Minden nyuszi ma és holnap köteles egy szekérnyi piros tojást festeni! Itt a húsvét nem sokára, fel tehát a közmunkára. ! Ezt a törvényt ma írta i a Nyúl­ Tanács papírra. ! Ez lesz ám a pompás munka! ! Ugrik Nyifi azon nyomban, ., hanem Nyafi így nyafog: ■ Én dolgozni nem fogok! Kényes kezem minek töröm? Nem jó dolog ez a törvény! ! S azon gyötri az agyát, s hogy vonhatná ki magát ?! Harminc ügyes inasgyerek hordja helybe mindenkinek nyikorgó kis taligán a friss tojást szaporán. A kész tojást pedig ki-ki gyorsan oldalt hengeríti, ott gyűjtik a mesterek, míg a nyuszik festenek. Nyifi kezén ég a dolog. Hanem Nyafi csak fanyalog s míg a többi szint hever, ő az árnyékban hever. És, hogy senki meg ne tudja hogy őnála áll a munka, mit be kéne festeni, bekapja és elnyeli! Hanem mikor végére ér szeme dülled, arca fehér, kis haskója, mint a dob: Nyafival a föld forog! Szegény Nyafi bújhat ágyba s ha felgyógyul majd a pálca lesz mestere, s orvosa, adta lusta torkosa! Kis Lexikon (Kronológia­ ) rovatunkban minden héten Orosháza város és járás községei­nek rövid történeti eseményeit ír­juk le. OROSHÁZA (Járási székhely) 1046. A tisza kultúra idején már la­kott hely. Az ásatások az avarkor nyomait is kimutatták. A honfog­lalás körüli történetéről írásos emlékek maradtak­ ránk. Hogy honnan vette nevét, csak feltevé­sekbe bocsátkozhatunk. Pl. Du­gonics András írónk azt állítja, hogy e helyen valamikor oroszok laktak és neve tulajdonképpen Or­oszháza. Haun Lajos elveti ezt a nem bizonyítható feltevést és azt mondja, hogy „még a legelső település alkalmával itt létezett, oszlopokon nyugvó előcsarnokkal, s mintegy előre nyúló orral ellá­tott épülettől vehette” nevét és onnan nevezték el először Orros­­házának, majd Orosházának. E­­gyes feltevések még azt akarják bizonyítani, hogy Oros nevű la­kosától kapta nevét. Megjegyez­zük, hogy a XV. és XVI. század­ban két Orosháza volt mostani területén. I. Endre korábban már lakott hely, s így megyénk egyik legrégibb települése. 1466. Ebben az időben már Orosháza néven említik. A XV. század kö­zepén Zaránd megyéhez tartozott. Megyénkhez e század végén ke­rülhetett. 1468. Az egyik oklevél szerint: „az orosházi lakosok azzal adtak élet­jelt magukról, hogy a fecskési és csomorkányi jobbágyokat, kik egy lakodalom alkalmával idejöt­­­tek bort inni, s midőn visszain­dultak falujukba, földesuruk,­­Komlóssy Mihály vezérlete alatt kegyetlenül elverték”. 1525. Orosházi Komlóssy Mihály föl­­­­desúr leányait a király fiúsította (bár később született fia) és új adománylevelet ad neki, hogy va­gyonát megtarthassa. Ekkor leg­alább részben 9 puszta tartozott­­ határához,­­ úgy mint fontossab­­bak: Apáczatelek, Mogyorósegy­ház, ötszegü, Szilasegyház és Tö­kéletlen (Thekeletlen). 1552. Ebben az évben 8, — 1553-ban 9, — 1556-ban 24, — 1560-ban 26, — 1562-ben 50, és 1584-ben 50 ka­pu után fizettek adót. 1556-ban egy jobbágy megszökött az adó­behajtás elől. 1553. 84 bárányt fizettek tized fejé­ben az egri püspöknek. 1557. A falu 23 házból állott. 1560. Lakosai a reformációhoz csat­lakoztak. 1560. 72 nádori kapuból állott. Lako­sainak száma 300 körül lehetett. 1590. Az Orosházi Komlóssyak birto­ka magvuk szakadtával a kincs­tárra szállott s ezután Szász György Pesthy Pál és Teghzes János kapták. 1596. Ekkor a falu elpusztult és más­fél századon át lakatlanná vált. Az úgynevezett kisebb Orosháza 1560 után pusztult el. 1646. Rákóczi György erdélyi feje­delem­­ Keresztszegi Kiss Péternek és Andrásnak adományozta az 1664. évi hadjáratban tanúsított vitézségükért Ugyanezen évben III. Ferdinánd király ugyanezt a birtokrészt Kovács Jánosnak, Szél Mihálynak, Zólyom Györgynek és Török Bálintnak adományozta.

Next