Orosházi Hírlap, 1958. április-június (3. évfolyam, 14-26. szám)

1958-04-03 / 14. szám

Megállapították a sertések 1958. évi szerződéses és szabadfelvásárlási árait Az élelmezésügyi miniszter ren­deletben szabályozta a vágóserté­sek 1958. évi szerződéses és sza­badfelvásárlási árait. A rendelet kim­ond­ja, hogy az 1958. február 1-én megkezdett sertéshízlletási szerződéskötéseket legkésőbb ez év október 31-n be kell fejezni. A szerződésben ki kell kötni, hogy a termelők a sertést a negyedik ne­gyedévben, legkésőbb december 31-ig kötelesek átadni. A termelő kívánságára azon­ban a második és harmadik negyedévi átadásra is lehet szerződést kötni. A szerződésben a teljesítési ha­táridőt a szerződéskötéstől számí­­mított két hónapnál korábbi idő­pontban megállapítani nem lehet. A szerződéssel lekötött sertések után a termelőnek kamatmentes hízlalási előleget kell folyósítani. Az 1958. január 31. után kötött sertéshizlalási szerződések alap­ján átadott hízott sertésekért a súlyhatár­tól függően 14­—15,50 forintot kell kilogrammonként fizetni. Azoknak a termelőszövetkeze­teknek, amelyek a szerződés alap­ján egy tételben több azonos faj­tájú sertést adnak át, 20—50 da­rab sertés átadása estén 1,50, öt­ven darabon felül pedig 2 forint mennyiségi felárat kell fizetni. A termelőszövetkezeti csoportokat és a termelői társulásokat ugyan­ilyen eset­ben egy, illetve egy fo­rint 50 fillér mennyiségi felár il­leti meg. Egyéni termelők részére az 1958. január 31. után leszerző­­♦ [UNK] [UNK]­ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]­dött sertésekért mennyiségi fel­árat kifizetni nem szabad; a ko­rábban kötött szerződések alapján járó felárakat azonban az egyéni termelőknek is ki kell fizetni. Az 1958. február 1 előtt kötött sertés­­hízlalási szerződések alapján ez év szeptember 30-ig, vagy legkésőbb ezt követő 30 napon belül átadott hízott sertésekért továbbra is a ko­rábbi rendelkezésekben előírt ára­kat kell fizetni. nem mindig emberi dolog A járási földm­űvesszövetkezet orosházi mezőgazdasági gépszak­­üzletében az egyik eladó próbavá­sárláskor az áruk értékét össze­gezte és végeredményként 538­30 forint helyett 548­30 forintot írt. — Tévedni emberi dolog — mond­ja helyesen a közmondás. De ak­kor már nem tévedésnek látszik a „dolog", ha az elárusító így érvel: „Előző nap KM­ forinttal ke­vesebbet számoltam... tehát miért kell azon csodálkozni, hogy most többet sikerült?" Ilyen esetben az ellenőrök jog­gal gondolnak arra, hogy az eladó így vélekedik: „Amit vesztek a réven, megszerzem a vámon”. Csakhogy az ember rendszerint nem szívesen fizet azért, amit más vásárol, még akkor sem, ha erre csupán az eladó hanyagsága kény­szeríti. «♦«*«4«*4*4«♦444444 [UNK]«>♦< Könyvtárakban, le­véltárakban nagy becsben tartják az el­múlt idők írásait, em­lékeit. Minél régibb, rendszerint annál na­gyobb az értéke. Egy ilyen példátla­nul értékes írásos emléket találtunk a a napokban a járás­­bíróság hirdetőtáblá­ján. Az emlék azt hirdeti az utókornak, hogy dr. Szabó Al­bert, Kossuth Lajos utca 13 szám alatti lakos elvesztette 'a­k­arék be­tét köb v:­vét arra kéri a becsületes megtalálót, szolgál­tassa be. A megsárgult papír kintléte azt jelzi, hogy még nem akadt be­csületes megtaláló, vagy, ha akadt ugyan megtaláló, de nem volt becsületes, vagy ha becsületes volt, nem tudta beszolgál­tatni, mert a legna­gyobb jóakarat mel­lett sem találta meg dr. Szabó Alber­tet. Talán eredményesebb lenne a hirdetmény, kft.most^Áév­ év után­, magasabb szinten így fogalmaznák meg: „Orosháza az 1956. októberi ellenforrada­lom idején elvesztette dr. Szabó Albertjét. Kért a becsületes megtalálót, szolgál­tassa be. Régebbi cí­me volt: Alexander Szabó, Nyugat. Utolsó posta: Ausztria, Lá­ger. Aki valamit tud róla, „Pótolhatatlan veszteség’* jeligére ér­tesítse a boldogtalan tulajdonost.’’ 'T=0=S=K=E= Becsületes megtalálót keresnek OROSHÁZI HÍRLAP HOL­ SZÓRAKOZZUNK• Április 3—1: a­ Béke Filmszínházban az Árnyék c. lengyel film kerül be­mutatásra. Április 3—6: a Partizán Mozgóban Móricz Zsigmond novellájának film­változata, az fri madár című új ma­gyar film kerül bemutatásra. Április 3-én, este 7 órakor, a műve­lődési ház színháztermében a színját­szó hét keretében az összemesélés, Ház, tűzné­ző és Rogozin ügy című vi­dám egyfelvonásosok kerülnek bemu­tatásra. Justh bérlet. Április­ g-án, délelőtt 10 órakor a Partizán Mozgóban filmma­né, mely­nek keretében a Puskás Ember c. magyarul beszélő szovjet filmet vetí­tik. Április 8-án délután 3 órakor a mű­velődési házban a mezikovácsházi KISZ kiváló színjátszói a Akapin­csinyjel c. kacagtató vígjátékot mu­tatják be. Diák­bérlet. Április 3—8: a Kéke Filmszínházban a Fájdalom nélkül c. francia film ke­rül bemutatásra. Csak 18 éven felüli­eknek. Április 6-án, este 7 órakor, a megyei színjátszó hét keretében a Medgyes­­egyházi Művelődési Otthon színjátszói Kodolány­i Földindulás című drámá­ját mutatja be. Csehov bérlet. Április 8-án este, a MEDOSZ Szék­ház emeleti nagytermében és az Al­föld nagytermében nagyszabású hús­véti bálat rendez a MEDOSZ, illetve a kultúrház. Április 7-én, du. S órakor, a műve­lődési házban a szentetornyai peda­gógusok színjátszó csoportja Molére: Fösvény c. vígjátékát mutatják be a színjátszó hét keretében. Diák­bérlet. Április 7-én este, a művelődési ház­ban a Békéssámsoni Művelődési Ott­hon színjátszói a Mágnás Miska című operettet mutatják be. Justh bérlet. Április 7—9: a Partizán Mozgóban izgalmas mexikói films „Akasztottak lázadása” kerül bemutatásra. Csak 18 éven felülieknek Április 7-én este, a Kossuth Olvasó­kör Ifjúsága húsvéti bálát rendez saját helyiségében. Kiállítás. Két értékes kiállítás nyílt meg az elmúlt héten. Az egyik a Színháztörténeti kiállítás, mely a mű­velődési ház klubtermében, és a Fes­tészet története az ó­kortól napjain­kig című kiállítás, mely a gimnázi­um zsibongójában tekintheti­ meg hétköznapokon és ünnepnapokon egy­aránt, egész napon át. TOLLHEGYEN MIM faunával utak! A szokottnál is nagyobb sür­gés-forgást okozott az orosházi Ügyvédi Munkaközösségben la­punk március 20-i számában meg­jelent alábbi hír: „Dr. Kuczka Já­nos ügy­véd, az Orosházi Hírlap szerkesztőségében minden csütör­tökön délelőtt 9 órától 11 óráig Ingyenes jogi tanácsot, felvilágo­sítást ad. (Orosháza, Vörösmarty utca 2.) Ennek a kis ártatlan és mégis hasznos hírnek milyen nagy­ visz­­hangja volt az Ügyvédi Munkakö­zösségben, sohasem hittem volna. Mi azzal a céllal közöltük, hogy Orosházán, de a járásban is igen sok dolgozó van, aki jogi­ taná­csokra, felvilágosításokra vár, a­­zonban sok esetben tartózkodik ügyvédhez menni, nem egyszer anyagi okok miatt. Úgy gondol­tuk, ha a szerkesztőségben a jogi­­tanácsadást megvalósítjuk, na­gyon sokan tisztábban látnak bo­nyolult paragrafusok között. És mi történt? Az orosházi Ügyvédi Munkaközösség egyes korifeusai úgy vélték, ez helytelent!?) Ez propagálása egy ügyvédnek! Ilyen véleményét Szenttornyai ügyvéd telefonon ki is fejezte. Semmi cé­lom nincs az Ügyvédi Munkakö­zösségnek a társadalom iránti jó­indulatát kétségbe vonni, sőt en­nek erősítéséért a lap mindent megtesz, azonban szabadjon meg­jegyeznem, hogy nekünk sok olyan ügyvédre lenne szükségünk, akik legalább annyi áldozatot hoznának a lakosságunk érdeké­ben, hogy hetenként néhány órát ilyen ingyenes tanácsadással is eltöltené­jk­. Sajnos,­­igen kevés van. És, amikor egy, történetesen dr. Kuczka János elvtárs,­­ mint párttag, pártmegbizatásának te­kinti azt, hogy a városi párt lap­­­ján keresztül tanácsot adjon tel­jesen díjtalanul, úgy vélem, ez nem elítélendő, hanem követendő példa. Amit az Ügyvédi Munkaközös­ség kifogásolt: „a megjelent hír a Munkaközösség egyik tagjának különleges propagálása" (azaz népszerűsítése.) Hát igen. Nevezzük így, mert hiszen mi szívesen népszerűsítünk olyan embert, — ehhez az újság­nak joga­ is van — legyen az ut­caseprő, ügyvéd, orvos, vagy mi­niszter, aki teljes erejével és tu­dásával a mi rendszerünknek, a mi­ társadalmunknak él és dolgo­zik. Vajon­ miért nem nevezik propagálásnak az olyan hirdeté­seket, hogy: „X. Y. ügyvédi iro­dámat megnyitottam Itt és itt." Vagy*. „Szabadságomról vissza­tértem­ X. F. dr. ügyvéd és a fele­ket továbbra is itt és itt fogadom stb, stb.” úgy vélem, ez azért nem propagálás, mert ez már az üzlet­hez tartozik. De kérdezzük meg Horváth Józsefet, Szabó Lajosnét Fustaszentetornyáról, Szöllősi Imrét, Nagy Imrénét, Nagy Sán­dort, Kunos Antalt, Csíki Józsefnét, Dajkó Istvánt, Tóth Ermőnét, Soós Bálintot, Bel­ga Jánost, Csik Mihályt, és a­ töb­bieket, akik a szerkesztőség he­lyiségében ingyenes jogi­ tanács­ban részesültek minden megkü­lönböztetés nélkül és nem kellett kinyitni a pénztárcájukat ahhoz, hogy megtudják azt, hogy pl. ha­gyatékügyben a közjegyzőhöz kell elmenni és így tovább lehetne so­rolni, — mit mondanak erről? Semmi szándékom támadni az Ügyvédi Munkaközösséget, csak tőlük is egyet szeretnénk kérni, amiért létre­hozták, hogy elsősor­ban a társadalom ügyéért dolgoz­zanak és talán, kisebb lármát csap­janak, ha akad közöttük olyan, aki ezt őszintén szívből minden ellenszolgáltatás nélkül teszi. És mi büszkék vagyunk, hogy már nekünk ilyen, ügyvédeink is vannak. Bocskar János Loptak a közösből 1956. november hónapban a ge­rendás­ Petőfi Tsz-ben a tagok ku­­koricajárand­óságát osztották szét. Oláh András és két társa, akik kö­zösen elhatározták, hogy a kuko­ricából lopnak valamennyit saját részükre is, két zsákot megtöltöt­tek csöveskukoricával. Ezeket az­tán Oláh András kocsijával Ge­rendásra beszállította és ott 800 forintért értékesítette, a t it. Az orosházi járásbíróság Oláh Andrást 3 havi börtönre ítélte és elrendelte az előzőleg kiszabott 3 havi felfüggesztett börtönbünteté­sének a végrehajtását is. A másik két vádlottat a bíróság 3—3 havi felfüggesztett börtön­re és pénzbüntetésre ítélte. Súlyosbító körülmény, hogy a cselekményt 1956 novemberében követték el, amikor az ellenforra­dalom miatt az állampolgári fe­gyelem meglazult és a társadalmi tulajdon megvédése érdekében ép­pen nekik, mint tsz-tagoknak >el­ Wt vöi»na feB^rmiök. MENNYI AZ ADÓ? Többen fordultak szerkesztőségünkhöz azzal a kéréssel, hogy szeretnék tudni, mennyi a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója. Ennek a kérésnek eleget teszünk és az alá­bbiakb­an közöljük a pénzügyminiszter által megállapított kivetendő adótételeket. Tehát a mezőgazdasági lakosság általános jövede­lemadója egy kat. hold földterüle­t után 1958. évre Orosháza város területén a következő: Ha a birtokcsoportba sorolt földterület Szántó (8 rét művelési ágú és 82010 *9 kert öntözéses zöldségkertészet­ ’ legelő, erdő, nádas művelési ágú és művelési ágú és 1.01-4.49 4.50-8.49 8.50-12.49 12.50-16.49 16.,19K­,éJ 1­01-9.49 9.50 18.49 18.49-25.49 25.50-35.49 1.01-3.49 I 3.50-8.49 ®*49 "él csoport tobl> to““ «obi» aranykorona kát. tiszta jövedelmű aranykorona kát. tisztajövedelmű aranykorona kát. tiszta jövedelmű az egy kataszteri hold után kivetendő adó az egy kataszteri hold után kivetendő adó aa egy kh. után kivetendő adó Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft * 1 Tsz háztáji 110 110 110 110 110­­ 110 110 110 110 110 — — — 1 kh-on aluli Ilik 130 150 190 240 265 310 355 405 455 55 55 55­1—3 kh. 110 130 170 230 270 285 345 390 425 480 65 75 90 3—5 kh. 160 180 250 290 335 345 400 440 495 570 75 85 100 5—8 kh. 195 230 310 365 420 405 455 505 585 705 85 95 105 8—10 kh. 230 280 375 445 510 455 510 605 705 845 95 105 120 10—15 kh. 270 335 440 525 600 535 605 715 870 1035 105 120 140 15—20 kh. 305 385 500 600 685 615 730 875 1040 1225 120 140 165 20—25 kh. 345 440 560 675 770 745 895 1055 1235 1415 145 165 210 25 kh. felett 375 485 620 750 855 895 1065 1235 1415 1595 175 210 ”>40

Next