Orosházi Hírlap, 1959. január-március (4. évfolyam, 1-13. szám)

1959-01-22 / 4. szám

Az Orosházi Táncsics Tsz ebben az évben az állatállomány jelentős fejlesztését tűzte ki célul Az Orosházi Táncsics Tsz a város közepes tsz-ének mondha­tó. Az ellenforradalom — mint a többi ts­z-ben — itt is károkat o­­k­­ozott, de a tagság nagy többsége megvédte a közöst. Megvédte és nagy akarattal­­ látott a munká­hoz, hogy erősebbé, gazdaságilag jobban megalapozottabbá alakít­sa. A Táncsics Tsz is elsősorban az állatállomány fejlesztését, a belterjesség felé haladást tűzte ki célul. A tsz tagsága ma már látja, hogy a növénytermesztés egyma­gában nem biztosít kellő fejlőő­­dést, de tudja ezt mind a 9 oros­házi tsz tagsága is, ezért ebben az évben a tervek mindenütt az állattenyésztés növelését írják e­­lő. Ezzel párhuzamosan növeke­dik a tsz-ek és a tagság jövedel­me, tovább javul a város és az e­­gész ország lakosságának tejjel és hússal való ellátása. Az alábbi táblázat mutatja az állatállomány fejlődését: Figyelemre méltó a tejtermelés növekedése is. (1956-ról adatok­­ nincsenek.) 1957-ben 2390 1, 1958- ban 2800 1. volt az egy tehén tej­­termelési átlaga 1959-ben a terv- 8100 liter. Az állatállomány fejlesztése és a tejhozam növelése érdekében­ szükségessé vált a takarmányter­­mesztés fokozása. Ezt részben­­ a­ takarmány vetésterületének na­gyobbításával, részben pedig a­ minőség megjavításával érték el amit az alábbi táblázat mutat: A takarmány vetésterületének f delme, ami jelentősen növelte növelése következtében csökkent­i tsz összjövedelmét is. Ennek ála­­a kalászosok vetésterülete és a­t­kulását a következőkben láthat, gyanakkor szinte hatványozottan nőtt a tsz állattartás utáni jőve­­l juli: Állattartás bruttó jövedelme: 461 000 Ft (összjövedelem 24 százaléka.) 682 000 Ft (összjövedelem 36 százaléka.) 900 000 Ft (összjövedelem 45 százaléka.) IM­G 1955 1958 1959 Szarvasmarha 50 «3 39 135 (ebből tehén) 20 3« 35 60 Sertés 90 130 132 212 Baromfi — — 584 10 500 1­6 és csikó 23 «3­2* 1« Abraktakarmány Szálas takarmány Zöldtakarmány Siló 19 57 1 350 q 49 kh 17 kh 80 köbm 1958 1585 q 75 kh 21 kh 300 köbm 1959 1900 q 75 kh 40 kh 1400 W­bm MS'­-ben ISjft-ben l °'Q-**en (terv) OROSHÁZI HÍRLAP Anyakönyvi hírek | Születések: Lödi Antal és Csizmadia­­ Ilona fia Sándor, Blahó János és Ko­vács Mária fia István Zoltán, Mada­­­rász József és Kiss Julianna leánya Ilva Ilona, Márta János és Gera Ka­­­talin leánya Mária Katalin, Csapó Já­­­nos Sándor és Tóth Terézia Etelka fia »Attila János, Valki Hermann és Kru­­zsicz Jusztina leánya Katalin, Budinsz­­­ki István és Ferenczi Katalin leánya­­ Ibolya Katalin. ■ Halálesetek: özv. Iványi Lipótné sz.­­Vogel Mária 68 éves, Fehér Antal 77­­ éves, özv. Csöntör Jánosné sz. Pusz­­­tai Julianna 76 éves, özv. Személyes Istvánné sz. Horváth Mária 87 éves,­­Gabnai János 61 éves, Balogh Mi­­­hályné sz. Györgyi Katalin 65 éves,­­özv. Csapó Jánosné sz. Csizmadia Má­­­ria 77 éves, Özv. Rajki Sándorné sz.­­Kovács Etelka 83 éves. lliiha&­vári lányok Az „Ifjúsági szalag” éppen dél­utáni műszakban dolgozik. Mind a 25 lány és fiatal asszony mun­kapadja fölé hajol és a „szalag" elején különböző formákra sza­bott anyagokból a végén gyerek­­ingek kerülnek a MEO-s kezébe. — Igaz, még csak 200 inget ké­szítenek egy műszak alatt — mondja Bankó István gyártásve­­zető, teremmester —, ez kb. 40 százalékos termelésnek felel meg, de 100 százalékos bért kapnak munkájukért. Később, ahogy nő szaktudásuk, azzal párhuzamo­san növekednek a követelmé­nyek: többet és jobban kell ter­­melniök. És hogy a keresetük nő-e, az tőlük függ. Ma még ál­dozatot kell hozni értük, de pár hónap múlva eredményes mun­kával gyümölcsöztetik ezt az ál­dozatot, fáradságot. Szecskó Anna szakmai instruk­tor, Pesik Zoltánná technikus, Tóth Imre szalagvezető és az idősebb munkások velük együtt dolgoznak, tanítják őket. Nehéz volt a kez­det, a 8 órás munkaidő, mert ed­dig még nem végeztek folyamatos termelői munkát. A varróterem­­b­en munka közben sajátítják el az ingkészítést. Már két hónapja tanulnak és dolgoznak, és ez idő alatt jó vi­szony alat­ u­t ki a gyár vezetői és a lányok között. A munkafegye­lemben sincs kifogásolni való. Szorgalmasak. Fazekas Mária, Volencsik Erzsébet, Sülé Gizella, Gabnai Rozália több reszortmun­­kát is megtanultak már. Este 10 óra után, a munkaidő végén beszélgetünk a lányokkal. Bányai Júlia, és Sülé Gizella a gyár szakirányítói és idősebb dol­gozói segítő munkájáról, munkamódszereik átadásáról beszéltek, majd Szeri Istvánná veszi át a szót. — Fiatal lányok, fiatal asszonyok vagyunk, kell a pénz stafírungra, ruhára. Nyolc­száz forint körül keresünk havon­ta. — És később is a ruhagyárban dolgoznak? — Igen — feleli a hosszúhajú, kedvesen mosolygó Lődi Kati. A többiek: Dénes Er­zsébet, Lődi Éva, Volencsik Ilona, Gabnai Erzsébet, Gabnai Rozália, Horváth Ilona, Pintér Mária is ugyanezen a véleményen vannak. Szeretik munkájukat, örömmel dolgoznak. Eddig órabérre kapták a fizetést, és valamennyien hasz­nos dologra költik azt. Gabnai Ro­zália konyhabútort, Volencsik É­­va tangóharmonikát, Süle Gizella szobabútort vesz. Jó a kollektíva. Nagy a lendület a lányok mun­kájában. Vidámak és bizakodó­ak. Együtt dolgoznak az üzem­ben, együtt tanulnak és szórakoz­nak a KISZ-ben, Kovács Anna titkár vezetésével. De vannak problémáik is, a­­melyek a munkával kapcsolato­sak. — Nagyon szeretnénk, ha meg­indítanának egy autóbuszjáratot Rákóczitelepre — mondja Lődi Éva, a rákóczitelepi lányok nevé­ben. — Este 10 óra után sokan­­ járnak haza, és nemcsak a Ru­­­­hagyárból, hanem a Seprű- és­­ Bútorgyárból is. Különösen most télen nagyon­ fárasztó Rákó­­­­czitelepre gyalogolni.­­Reméljük, az illetékeseknél orvoslásra talál kívánságuk. A 25 fiatal lány érzi, hogy munkájukra szüksége van a Ru­hagyárnak. Tudják, hogy a hitel visszafizetéséhez hozzá kell já­­rulniuk. Úgy dolgoznak és tanul­nak, hogy méltók legyenek arra a bizalomra, amely lehetővé tet­te, hogy kényelmes, tiszta mun­kahelyen munka közben tanulja­nak is... És győzni fog szívük, lel­kesedésük és akaratuk. * 1­2­3 * 1­2­3 Munkaalkalom a fiataloknak A városi tanács hangos híradója­­ napok óta új munkaalkalomra­­ hívja fel Orosháza lakóinak fi­gyelmét: építőipari tanulónak 15- 17 éves fiúkat keres felvételre három budapesti vállalat. Itt az alkalom fiúk, lehet szakmát tanul­ni! Nyílttér Ezúton kérek bocsánatot Héjja Károlytól, mert önérzetében meg­sértettem. Papp Lajos, Lenin u. E rovatban közöltekért a szerkesztő­ség felelősséget nem vállal. (HI!llllll!llll!l!íimilHIHIIIIMIIHIIll!H!HHHIHUiUIHIIItlllll!lttUHIIIHtlHIH!ll(!!lllfHIHHIIHlllU!IIH!!tHIII!ll(!!Üt!!IHiUltl!Ilt(HHHKH!lllllllllH Válasz és megjegyzés Az Orosházi Hírlap november 27-i számában „Egy javaslat meg­oldásra vár" cím alatt négy as­­­szony javaslatát közöltük. A ja­vaslat volt: tegye lehetővé a Bé­kés megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat, hogy a vágott baromfi részekben is kapható le­gyen Orosházán. Erre vonatko­zóan­ Farkas László, Orosháza vá­ros kereskedelmi felügyelője az alábbi választ adta: „Az Orosháza Hírlap javaslata alap­ján tárgyalást folytattunk a Békés me­gyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat helyi kirendeltségének vezetőjé­vel. Felvetésünk alapján a vállalat ve­zetősége foglalkozott ezzel a kérdés­sel, azonban a javasolt részenkénti árusítást nem tudja vállalni, mert ab­ból igen csekély forgalomra lehetne számítani és a vele való foglalkozás nem lenne gazdaságos. A hatósági hússzék esetenként hoz forgalomba vágott kövér baromfit, ami viszonylag olcsó áron beszerezhető." Szerkesztőségi meg­jegyzés: A válasz az alábbi okok miatt nem kielégítő: 1. A vállalat csak feltevésre a­­lapítja azt a megállapítás­t, hogy ,,csekély forgalomra lehetne szá­mítani.” 2. A vele való foglalkozás nem lenne gazdaságos — közli a válla­lat kategorikusan, pedig a vásár­lóknak biztosan gazdaságos lenne. 3. Választ a Békés megyei Élelm. Kisker. Váll. kissé késve adott, akkor sem közvetlenül az Oros­házi Hírlapnak, pedig ennek sem­­mi akadálya nem lett volna. PUSZTAFÖLDVÁRON az újfaluban Buzgán Jánosné és Balogh Illésné kezdeményezésére 18 hallgató részvé­telével szabás-varrás tanfolyam indult,­­v­a csoRVAsi Állami gazdaság­ban megalakult a Vöröskeresztes szervezet. A szervezet működéséhez Bém­án József, a gazdaság igazgatója minden lehető támogatást megad.­­­­A RÁKÓCZITELEPI Vöröskereszt Szervezet öt egész­égügyi állomást ho­zott létre. Az állomások igen hasznos munkát végeznek a lakosság egészsé­gének megóvása érdekében. JANUÁR 18-án, vasárnap délután a városi tanács kultúrtermében jól sike­­rült műsoros táncdélutánt rendeztek a Kulich Gyula úttörőcsapat tagjai. OROSHÁZÁN befejeződött a KISZ- tagkönyvcsere. Legutolsóként e hó 17-én a Békés megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat Szamuelly Tibor KISZ-alapszervezetében volt a tag­­könyvkiosztó gyűlés. NAGYSZÉNÁSON január 16-án a második szabás-varrás tanfolyam in­dult be Törőcsik Ferencné nőd-szabó vezetésével. A BÉKÉSSÁMSONI Sport Klub ja­nuár 23-án tartja évzáró és tisztújító közgyűlését.­­K-H—»» NAGYSZÉNÁSON a kultúrotthon vezetősége mintegy 40—50 főnyi kórus létrehozását tervezi. AZ OROSHÁZI DÓZSA TSZ nőta­nácsának tagjai megkezdték a szabás­varrás tanfolyamot. A tsz kultúrcso­portja január 24-én nagyszabású kul­túrműsorral egybekötött táncmulatság­ra készül. dianna fürdőbe vizsgázott fűtőt állandó munkára felve­szünk. Jelentkezni: Városi Szol­gáltató Üzem, Orosháza, Szabad­­ság tér 8. CSORVÁSON az iskola szülői munkaközössége január 18-án tea-estet rendezett, melynek be­vételét az új iskola belső festé­sére fordítják.­­o-A csorvási nőtanács február 1-én adja elő a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című négy­­felvonásos színdarabot, amely­ben néhány idős szereplő, köz­tük az 50 éves Bálint Istvánné és a 40 éves Pepó Jánosné is fellépnek. FÉNYKÉPKIÁLLÍTÁSRA ké­szülnek a Mezőgazdasági Techni­kum fotó-szakkörének tagjai. A Kertimag- és Gyógynövény­termelő Állami Gazdaság tatár­­sánci üzemegység egyik tanya­­épületének bontása közben ja­nuár 13-án súlyos szerencsétlen­ség történt. Az egyik falrész­­e­­dőlt és maga alá temette Kre­­nács Györgyöt, a gazdaság egyik dolgozóját, akit azonnal kórház­ba szállítottak, de segíteni már nem­ lehetett rajta. A rendőrség­­ a vizsgálatot megindította, hogy a halálos kimenetelű szerencsét­lenségért kit terhel a felelősség. Az orosházi Béke Tsz-be a ja­nuár 10-i közgyűlésen 11 új tagot vettek fel. PUSZTASZÖLLŐS 1959. évi község fejlesztési terve szerint 84 180 forintot használnak fel a falu fejlesztésére. Eb­ből többek között 41 000 forintos költ­séggel 2,5 kilométer járda épül, 10 000 forintot fordítanak az utca és utak rendezésére, 9000 forintot az iskola építésére, 4000 forintot kap a kultúrott­hon és 2000 forintos költséggel parko­sítanak. ORVOSI ÜGYELETES szolgá­lat. 1959. január 24-én déli 10 ó­­rától, január 26-án délelőtt 8 ó­­ráig dr. ÁTVai Béla körzeti or­vos (Orosháza, Kistemplom utca) tart ügyeletes szolgálatot. NAGYSZÉNÁS községben minden pénteken keskeny filmvetítéssel egy­­bekötött ismeretterjesztő előadást tar­tanak. 3' SZERKESZTŐI ÜZENETEK ÖZV. KEREKES ISTVÁNNÉ, Orosháza. A nyugdíjra vonatkozó érdeklődésére az alábbit közöljük: Az új nyugdíjtörvény alapján az 1959 január 1 előtt megállapított nyugdí­jak nagy részét felemelik. Az Országos Nyugdíjintézet ezzel kapcsolato­an a következők­ől tá­jékoztat. Elsősorban az 1954 októ­­ber előtt megáHapított nyugdíja­­kat emelik hivatalból. Saját jo­gon azok részesülnek emelésben, akik nem állnak munkaviszony­ban és nyugdíjuk nem éri el az 500 forintot. Az emelés mértéke ál­t­­lában 25 százalék, de ez nem je­lenti azt, hogy mindenki ilyen mérvű emelésben része ül. A tör­vény kimondja az így emelt nyug­díj nem lehet kevesebb 500 és nem lehet több 800 forintnál. A saját jogú nyugdíjas, aki például eddig 200 forintot kapott, az 150 százalékos emelésben részesül, mert nyugdíja így kerekedik 500 forintra. Aki eddig 798 forintot ka­pott, annak 2 forintos emelés jár, mert egyébként a felső határnak számító 800 forintot tő’h­a­ adná. Ugyanezen törvényszerűségek vo­natkoznak az özvegyi ellátó­ra is, azzal a különbséggel, hogy itt a legkisebb nyugdíj 250, a legmaga­sabb pedig 400 forint lesz. A hadigondozási járadék általá­ban 70 százalékkal emelkedik. Januárban a fent nyugdíjak kö­zül az összes özvegyi nyugdíjat, valamint a hadigondozási, mező­gazdasági és a régi OTI-járadé­kt emelik, ez körö­beb­­ 180 000 nyugdíjast érint. Ez esetben meg­kapják külön a januárra járó kü­lönbözetét és hónap végén se emelt összegű nyugdíjat. A többi nyugdíjat januárban még a régi összegben folyósítják. ■r­őt ■ »•­ SZABÓ SÁNDORNÉ, Orosházi-ta­nyák. Érdeklődéssel olvastuk­ hozzánk kül­dött levelét, az abban foglaltak­ na­gyobb részben helyt álltak, azonban nem szabad csak egyoldalúan szem­lélni a fiatalok helyzetét, meg lát­ni azt is, hogy a szülők nevelése, a fiatalok szórakozásának ellenőrzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tánciskolákban és egyéb szórakozóhe­lyeken valóban kulturáltan szórakoz­zanak. »» DUDOK JÓZSEFNÉ, Pusztaföldvár, Rákóczi út 184. Ügyében az intézkedést megtettük) Kérjük, ha ideje van, fáradjon be a szerkesztőségbe. ■ 44-b­ — »» LOVAS KÁLMÁNNÉ, Orosháza, Deák F. utca 10. Levelével teljes egészében egyetér­tünk. Az óvodák bővítésével, létesíté­sével a városi tanács is foglalkozik, azonban egyszeriben megoldasi lehe­tetlen. Ezen problémák megoldása állandóan napirenden van. BARKÁNY IMRÉNÉ, Orosháza, Zomb­ai utca 2. Hozzánk küldött levelére a követke­­ző számunkban visszatérünk. PÁLOSI ISTVÁN, Orosháza, ablak­pucoló. Kérjük, ügyével kapcsolatban keres­se fel a szerkesztőséget,

Next