Orosházi Hírlap, 1965. január-március (10. évfolyam, 1-37. szám)

1965-02-14 / 18. szám

Rendet, fegyelmet, megfontoltságot Háromnapos vita után elfogadta az országgyűlés az 1965. évi költségvetési törvényjavaslatot, ezzel törvényerőre emelkedtek az ötéves terv utolsó esztendejének feladatai, népgazdaságunk továbberősítésének az országgyűlési vita során jóváhagyott módszerei. Már a mutatókból is kitűnik, hogy az idei tervfeladatok nem a termelés mennyiségi növelésére irányulnak elsősorban, hanem döntően a minőség javítására, a gazdaságosság fokozására. Iparunkban az előző éveknél kisebb mértékű, mindössze 4,2 százalékos termésnövekedést irányoz elő a kormány, a mezőgazdasági termelésben pedig csak másfél-két százalékos mennyiségi fejlődéssel számol. E mérsékeltebb ütemnek megfelelően a nemzeti jövedelem várható emelkedését is csak 3 százalékban jelöli meg a múlt évihez képest. Ugyanakkor az idei állami költségvetés jóval nagyobb összeget fordít a dolgozók igényeinek közvetett kielégítésére, mint tavaly. Hogy csak egy példát említsünk: a szociális, kulturális ellátottság fejlesztésére egymilliárd forinttal több jut az 1964-es évi összegnél. A törvénnyé emelt állami költségvetés fontos intézkedéseket tartalmaz a közületi szervek kiadásainak csökkentésére. Azt az előző évek 7—9 százalékos növekedésével szemben 3 százalékban határozza meg. Ennek betartása biztosítja, hogy az állami vállalatok bevételeinek ebben az évben több mint ötmilliárd forinttal kell növekedni, azaz jobban szükséges hozzájárulniuk az államháztartás mérlegének kiegyenlítéséhez, mint az előző években. Miért? Többek között azért is, mert a kormány 1965 közepén több mint egymillió embert érintő életszínvonal-emelésre hoz rendelkezést. A kétgyermekesek jelenlegi 75 forintos családi pótlékát 200 forintra emeli, az ezer forinton aluli nyugdíjasok járadékát pedig rendezi. De szükség van azért is vállalataink nagyobb anyagi hozzájárulására, mert az elfogadott költségvetés kiadásai csaknem 98 milliárd forintot tesznek ki, vagyis 6,8 százalékkal meghaladják az előző évit. A többlet jelentős része a növekvő vállalatok továbbfejlesztését, nem utolsósorban a termelőszövetkezeti pénzellátást és a felhalmozási célokat fedezi. Mindez alapja annak, hogy a későbbi évek során új, korszerűsített, bővített vállalataink és megerősödött termelőszövetkezeteink jóval nagyobb eredménnyel járuljanak hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez, az életszínvonal emeléséhez, mint az előző években. A minőségi mutatók javítása rendkívül kiterjedt intézkedéseket követel valamennyi gazdasági érvnél. Mindenekelőtt a munka elemzését, a ráfordítások és az ebből eredő eredmények arányainak állandó figyelemmel kísérését. Takarékos gazdálkodásra van szükség a termelőmunka minden területén. Ésszerű takarékosságra és nem kicsinyességre! Nem arra, hogy ahol ezelőtt 100 voltos körte világította a munkatermet most helyette 25-öst csavarjanak be, hanem arra, hogy sehol ne menjen veszendőbe egy forint se, ha azt meg lehet takarítani. Következésképpen: ne 50 adminisztrátor számítsa ki a 120 dolgozót foglalkoztató üzemben a kimutatásokat, de ne is kérjenek a felsőbb szervek még a munkások átlagos életkoráról is havonta kétszer statisztikát. Ne legyen amiatt kapun belüli munkanélküliség, hogy szükségtelenül növeljék a létszámot. Ne halmozódjanak a raktárakban eladatlan készletek csupán azért, mert kényelmességből nem akarják feladni a vállalatnál a régi technológiát. Ne fizessenek ki sehol sem olyan bért, illetményt, amelyre nem szolgált rá ténylegesen az illető szerv vagy személy, vagyis ahogyan Kádár elvtárs mondotta: ne legyen senki sem gavallér az állam pénzéből. Rendet, fegyelmet, megfontoltságot követel mindenkitől az országgyűlésen meghatározott feladatok végrehajtása. De mindenekelőtt a gazdasági vezetőktől, hiszen a fizikai dolgozók fegyelmezett, tervszerű munkájának is az alapja, hogy ehhez erkölcsi magatartásukkal, következetességükkel, jó munkaszervezésükkel biztosítják a feltételeket a vezetők. Ez azonban nemcsak adminisztratív intézkedések bevezetését jelenti. Sokkal inkább politikai feladat is, mert csak akkor tudunk egy nyelven beszélni mindezekről, ha a termelőmunkában részt vevő valamennyi dolgozó, legyen az vezető vagy középkáder, avagy pedig egyszerű fizikai munkás, világosan látja a célt, ismeri a reá háruló tennivalókat. Ennek tudatosításában nagy feladat hárul a párt- és szakszervezetekre, de minden társadalmi szervre. A lehetőségek adottak az 1965. évi terv megvalósításához, amely alapja annak, hogy a harmadik ötéves terv során közelebb kerüljünk a VIII. pártkongresszuson elfogadott program realizálásához, a szocializmus teljes felépítéséhez. Mert erről van most is szó. Nem kisebb feladat elérését tűzte elénk a párt decemberi határozata és ennek a határozatnak a célkitűzéseit törvényerőre emelő, most lezajlott országgyűlés mint a szocializmus anyagi és technikai bázisának hathatósabb módszerekkel való fejlesztését •megteremtését. . Varga Dezső Befejezéshez közeledik a zárszámadási adatok megerősítése A járási termelőszövetkezetek zárszámadási adatainak megerősítse a befejezéshez közeledik, s már az eddigiekből is megállapítható, hogy a figyelemre méltó tartalékolás ellenére a közös gazdaságokban elenyésző a csökkenése az előirányzott részesedésnek. Örvendetes az is, hogy a mezőgazdaságot irányító szerveik igen differenciáltan és reálisan alkalmazzák a tartalékolásra vonatkozó kormányrendeletet, a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik az egyes termelőszövetkezetek adottságait és teherbírását. A zárszámadások megerősítése után hozzákezdenek a közös gazdaságokban az idei esztendőre vonatkozó tervek készítéséhez, s ebben a munkában is értékes segítséget kapnak majd az irányító szervektől. Mindenekelőtt a népgazdasági és szövetkezeti érdekek reális összehangolására fordítanak nagy figyelmet. / Kibővített ülést Sértett a iérési pártbizottság Napirenden az elmúlt négy év értékelése és a soron következő feladatok A járási pártbizottság az elmúlt napokban kibővített ülést tartott, amelynek elsőrendű napirendi pontja volt a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozatának alapján a járásra vonatkozó feladatok megtárgyalása, főként a mezőgazdaság helyzetének és teendőinek megjelölése. A pártbizottság ülésén a résztvevők számba vették a második ötéves terv eddig eltelt éveiben végzett munkát, s e szerint bontakoztatták ki az 1965-ös esztendőre, mint a terv utolsó évére vonatkozó célkitűzéseket és azok megvalósításának módjait. Megállapítást nyert az ülésen, hogy a négy év alatt a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is a termelőszövetkezetek lényeges fejlődést értek el a legfőbb gazdasági mutatóknál. Ugyanakkor figyelemre méltóan növekedett a felvásárolt termékek mennyisége is. A fentieket bizonyítja többek között például az is, hogy 1960- hoz viszonyítva az egy holdra jutó úgynevezett halmazatlan termelési érték 5,6 százalékkal nőtt, s szintén egy holdat véve figyelembe, 3865 forintról 6184 forintra nőtt a közös vagyon, ami 159 százaléknak felel meg. Szépen növekedett 1950 óta az egy tagra eső évi jövedelem is: az akkori 11 680 forinttal szemben 1963-ban csaknem megközelítette a 15 és fél ezret. S ugyanezt a szintet érték el körülbelül az elmúlt év folyamán is, bár a tartalékolás lényegesen magasabb jelenleg, mint bármikor azelőtt. A pártbizottsági ülésen hangsúlyozták, hogy az eredmények ellenére a járás területén mutatkoztak bizonyos hiányosságok is: a második ötéves terv által előirányzott főbb termelési mutatókat nem sikerült megvalósítani, mint például a kenyérgabona és a kukorica hozamának kellő növelését. Ezért már most a tavasz közeledtével meg kell tenni a mezőgazdaságot irányító szerveknek, s a szövetkezetek vezetőinek mindent annak érdekében, hogy az idén 14 mázsás búzatermést érjenek el átlagosan, de ne legyen 11 mázsánál kevesebb sehol sem az egy hold hozama. Szükséges kidolgozni a körültekintő ütemtervet, s ellenőrizni, segíteni annak végrehajtását, mégpedig közös erőfeszítéssel együtt a párt-, a gazdasági és állami szerveknek egyaránt. Ha mindez megvalósul, akkor az ötéves terv utolsó évében lényeges mértékben sikerül pótolni az egye területeken mutatkozó lemaradást. F. A 20. évforduló jegyében: Orosházi felszabadulási kulturális napokat rendeznek Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére a kulturális munka területén is nagyobb feladat hárul a városi tanács művelődésügyi osztályára és a Petőfi Művelődési Házra. A KISZ-bizottsággal együttesen részletes tervet dolgoznak ki, amelynek keretén belül „Orosházi felszabadulási kulturális napok” rendezésére kerül sor. A központi rendezvények mellett az üzemekben és a termelőszövetkezetekben is különféle kultúrműsorokat rendeznek. Közvetlen az április 4 előtti időszakra több aktuális színházi rendezvényt is összpontosítanak. A különböző iskolatípusok a sajátos mozgalmi tervükbe beépítik az évfordulóval kapcsolatos feladatokat. Felszabadulási tanulmányi verseny indul a KISZ és az úttörők irányításával. A versenyben a legjobb eredményt elért osztályokat az április 4 előtti emlékünnepségeken jutalomban részesítik. Az osztályfőnöki órákon is gyakrabban lesz szó a város húszéves fejlődéséről. Az úttörőcsapatok, őrsök és rajok március 20, valamint április 3 között ünnepi gyűléseken emlékeznek meg az évfordulóról. Az iskolai KISZ-szervezetek szintén ünnepi taggyűléseket rendeznek, a két középiskola pedig együttesen emlékezik meg az évfordulóról. A városi TS rendezésében szakáganként „Felszabadulási emlékversenyek” lebonyolítására kerül sor. Ezeket a sportvetélkedőket kiterjesztik az egyes üzemek és termelőszövetkezetek kollektíváira is. Lesz irodalmi klub Orosházán! A Petőfi Művelődési Házban talál otthonra a TIT és a Pedagógus Szakszervezet keretén belül működő klub A közelmúltban szóvá tettük lapunkban a város irodalmat szerető közönségének azt a jogos kívánságát, hogy rendkívül hasznos lenne, ha több város és község példájához hasonlóan, Orosházán is létesülne egy irodalmi klub, ahol színvonalas leadások, hasznos viták rendezésére nyílna lehetőség. Az elejt idő alatt több olvasónk fejezte ki véleményét ezzel kapcsolatban, több hozzászólást is özöltünk lapunk hasábjain. Vaamennyien alátámasztották, hogy rendkívül hasznos és gyümölcsöző lenne, ha a városban is mielőbb nagyobb teret biztosítanának a magasabb fokú irodalmi műveltségnek. A legutóbbi értesülésünk szerint — melyet a járási tanács művelődésügyi osztályától kaptunk — rendelkezésre áll a megfelelő anyagi fedezet. A tervek szerint a Petőfi Művelődési Ház nyújt otthont a Pedagódus Szakszervezet és a TIT keretén belül működő irodalmi klubnak. Jelenleg tárgyalások folynak a kivitelezővel és az átalakítás megkezdése után néhány héttel már megnyitja kapuit az új kulturális fórum. A faipari vállalat öt részlege 79100 forint értékű anyagmegtakarítást vállalt Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója előtt kerül sor a verseny első értékelésére éves munkaversenyhez való csatlakozás feltételeit. A vállalat vezetősége és az aktívák a verseny egyik legfontosabb feladataként az anyagtakarékosságot jelölték meg. Ennek megfelelően az egyes üzemrészek már kidolgozták felajánlásaikat és az öt részleg együttesen 79 ezer 400 forint értékű megtakarítást vállalt. A vezetőség célszerűnek találta, hogy az összeget üzemrészenként negyedéves keretre bontsák és így időarányosan értékelhetik az eredményeket. Az első értékelésre hazánk felszabadulásának 20. évfordulója előtt kerül sor, s a legjobb eredményt elért kollektívák részére a vállalat vándorzászlót alapított. Február végéig a Szocialista munkabrigád cím eléréséért folyó küzdelemhez is megtörténnek a nevezések. Az eddigi érdeklődés alapján az elmúlt évi hat résztvevő brigád dal szemben az idén tíz kollektíva indul a vetélkedőben. Az Orosházi Faipari Vállalatnál a közelmúltban szakszervezeti aktívaértekezletet tartottak, amelyen megvitatták az