Orosházi Hírlap, 1965. július-szeptember (10. évfolyam, 76-114. szám)
1965-09-12 / 106. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! [ TUMWlMm \ iu iUirr/iBIIilirfiBg BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA 1965. SZEPTEMBER 12., VASARNAP Ára: 80 fillér X. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Meddig lesznek még karikatúra-témák a régóta tatarozás alatt álló létesítmények? Mottó: Kevés építkezés van határidőeltolódás nélkül. Egy kivitelező mindig tudja, miért nem lehetett a létesítményt idejében átadni. A Ludas Matyi egyik számában képrejtvényt közölt, amely két tatarozás alatt álló épületet ábrázol. A kérdés: mi a különbség a két rajz között A válasz: semmi, csak közben eltelt egy év. Nos, ha körültekintünk a városban, megállapíthatjuk, hasonló karikatúrák Orosházára is érvényesek. Sajnos, nem egy, hanem egész csokorra való ügyet bogozgattunk a napokban, s tekintettel az anyag terjedelmességére, valamennyi létesítmény korszerűsítésének „életrajzáról” külön számolunk be. Vizsgálataink megállapították, hogy a szálak bizony, nemegyszer messzire nyúlnak, és a végén már az is természetessé vált számunkra, hogy a beruházó és a kivitelező véleménye merőben eltérő volt. Vagyis egymásra hárították a felelősséget. A kivitelező Természetes lenne, hogy orosházi munkáról lévén szó, a kivitelezéssel a helyi építőipari szövetkezetet bízták volna meg. Ez mégsem így történt, hanem tovább növekedett a „keresztbe utazgatások” száma. A tatarozó vállalat békéscsabai emberei Orosházára, a helyi építőipari szövetkezet munkásai Békéscsabára, míg a mezőkoovácsháziak Orosházára járnak dolgozni, mivel végül is az utóbbi vállalta a bútorüzlet korszerűsítését. — A megállapodás értelmében július 15-re kellett volna befejeznünk a munkát — mondotta a mezőkovácsi házi szövetkezet elnöke. — A határidőt mi két héttel túlléptük, aminek az az oka, hogy az iparcikk kiskereskedelmi vállalat többletmunkát is adott részünkre, ami az eredeti megállapodásban nem szerepelt. Így azután július 15 helyett csak július végén vonulhattunk le a munkahelyről. A határidő csúszásának magyarázatánál álljunk meg egy pillanatra. Lapunk június 20-i számában Anyaghiány miatt — üsd a pirosat címmel megírtuk, hogy június 17-én, csütörtökön az építőmunkások a munkaidőben kártyázással űzték unalmukat, mert anyagra vártak! S ez nem csupán egyszer fordult elő, hanem eléggé gyakran. A szervezés mellett, úgy látszik a munkaerkölccsel is baj volt. Ez az, ami az előbbi tájékoztatóból kimaradt... A beruházó A bolt korszerűsítésének finanszírozója a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat — Az építőipari szövetkezet július 15-re vállalta a munka befejezését — mondotta Kecel András áruforgalmi osztályvezető. — Az eredeti tervek szerint házi brigádunk augusztus végén teljesítette volna a még hátralévő feladatokat, s így nem lett volna akadálya az augusztus végi nyitásnak. A határidőeltolódásnak tehát mindenképpen a kivitelező az oka, s ezért csak szeptember végén nyithatunk. Itt álljunk meg újra egy pillanatra. Az építőipari szövetkezet már régen levonult a munkahelyről, amikor több napos vita kezdődött két, egy méter hosszúságú és 20 centiméter szélességű ablakpárkány malterozásáról. A beruházó követelte, hogy végezze el a kivitelező, az utóbbi pedig bizonygatta — és ez igaz is —, hogy az egész alig félórás munka, végezze el a kiskerházi brigádja, mert ellenkező esetben többe kerül a leves, mint a hús. A vita napokig tartott, s ez idő alatt a vertikális üzemrész dolgozói nem haladtak. A kivitelező végül is újra felvonult a munkahelyre, s fél óra alatt elvégezte a malterózást. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a csúszásért a beruházó is felelős, hiszen a két hét eltolódás mindenképpen az ő számlájukra írható. A minőségről A minap, szakember jelenlétében, körülnéztünk az üzletben, s bizony nem győztük jegyezni a hibákat. Az első szembetűnő látvány a bejárattal szemben lévő irodaajtó felső, tartógerendájának kifli alakja. Könnyen észrevehető az is, hogy az ajtó jobb felső sarka a fallal egyszintű, a másik viszont mintegy négy centiméterrel kijjebb áll. Ésszerűtlen az is, hogy az iroda épülete alatt húzódik az emésztőgödör, s emiatt a mellékhelyiség sem használható, hiszen így az aknát egy lakó konyhájának ajtaja elé kellett volna helyezni. Egyszerűbb lett volna, mint ahogyan azt eredetileg tervezték, ha a mellékhelyiség a jelenlegi iroda helyére került volna, de a beruházó ezt nem fogadta el, sőt a kivitelezővel — már levonulása után — az ajtót átrakatta. No és a parkett. Az összeeresztéseknél máris kidugta a fejét a kátrány. (Ugyanis nem fa alapra szegelték, hanem ragasztották.) A bútorok mozgatásánál a kátrány elmázolódik, s a fényes parkett — amire már volt példa — maszattá válik. A mozaiklappal borított rész sem mutat kedvező képet. Az egyik helyen kong a hiányos alap miatt, a másik részen a lapok között már csaknem fél centiméteres szintkülönbség mutatkozik. Eddig a tények. Végül egy figyelmeztetés: szeptember 15-én kerül sor a műszaki átadásra. Jó lenne, ha az illetékesek észrevennék a felsorolt hibákat, mert egykét év múlva, ha a parkettet ki kell cserélni, vajon ki lesz a felelős? Akkor is a másik fél?... Seleszt Ferenc Megkezdték a vetőmag csávázását a pusztaföldvári Dózsa Tsz-ben A pusztaföldvári Dózsa Termeöszövetkezetben a tervek szerint 15-én kezdik az őszi árpa vetését. Az 1300 holdból ötszázan készítették el a magágyat, a többin folyamatosan dolgoznak két műszakban. Szeptember 10-én megkezdték a vetőmag csávázását is. A munkagépek is kijavítva készen állnak. ..................—— ■ ' ■ ■ ■ 1 —■ 1 " ■ i MAI SZÁMUNKBÓL: A plateró művelet ___________ (3. oldal) Hajnal a Feketeéren ___________ <3. oldal) „Elégedetlen” kommunisták ___________ (4. oldal) A i Irt •• •• •• “Ifi békési „vörös püspök !■ " (4. oldal) Kevermesi viták f1. oldal) Ülést tartott a végrehajtó Szeptember 10-én ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága, amelynek egyik napirendi pontja az iparitanuló-képzés múlt évi és idei beiskolázási tapasztalatairól szóló beszámoló volt. Az ipari csoport vezetőjének elhangzott jelentése megállapította, hogy bár a magán kisiparosokhoz szerződött tanulók aránya megfelelő, mégis több olyan hagyományos szakmában, mint például könyvkötő, órás, kevés a jelentkezők száma. Ennek javítása céljából a jövőben fokozottabban igénybe veszik a pályaválasztási tanácsadó segítségét. A vb-ülés másik napirendi pontja a város tüzelő- és építő városi tanács bizottsága anyagellátása volt. A tanács kereskedelmi csoportjának vezetője beszámolójában elmondotta, hogy a TÜZÉP-telep elegendő árukészlettel rendelkezik, s a választékkal sincs különösebb baj. Az utóbbi időben mégis több olyan hír érkezett az illetékesekhez, hogy már szeptember elején hosszú sorokban állnak tüzelőért. Ennek oka azonban nem a kevés raktári készlet, hanem — mindannak ellenére, hogy a választék is kielégítő — abban rejlik, hogy igen sokan csak egyféle és ritkán kapható szenet szeretnének venni. A vb-ülés a tárgyalt napirendi pontokkal kapcsolatban több határozatot hozott. . Nehéz feladat előtt áll az állatforgalmi orosházi kirendeltsége Az idei év kezdete nem valami kedvező volt az állattenyésztésre. A termelőszövetkezetek rengeteg bajjal küszködtek, s bizony a felvásárlással foglalkozóknak is főtt a fejük: vajon mi lesz az idei tervvel? A helyzet azonban később megváltozott. — Az első fél év végére már visszatért a bizakodásunk — mondja mosolyogva Bella László, az Állatforgalmi Vállalat orosházi kirendeltségének vezetője. Közös gazdaságaink igen komolyan vették az állattenyésztés tervének teljesítését s nagyon sok tsz majdhogynem erején felül vállalt. Persze mindenütt alaposan figyelembe vették a reális lehetőségeket. Az orosházi Új Élet Tsz például a terv szerinti négyezer sertés helyett vállalta, hogy ötezret ad le. A tótkomlósi Viharsarok 1800 helyett 2600-at szállít az év végéig. Nem kis gondunk volt a szarvasmarhákkal kapcsolatban is. Úgy látszott, hogy a járás mintegy háromszáz hízott marhával kevesebbet tud adni az idén. Nyugodtan kijelenthetem, hogy teljesítjük az előírt tervet, nem lesz marhából sem kiesés. — Hogyan érték el ezt a szép eredményt? — Elsősorban a közös gazdaságoké az érdem, de nagyon sokat segített nekik a városi és járási tanács, valamint a felvásárlási kirendeltség. — Ezek szerint javult a termelői szövetkezetek állattenyésztése? — Az elmúlt évekhez viszonyítva nagyon sokat léptek előre. Sokkal nagyobb gondot fordítanak az állatok elhelyezésére, szakszerű ellátására, s ez bizony forintban realizálódik. Sajnos azonban, van probléma is bőven. A járási gazdaságokban viszonylag jó a kocaellátottság, de az orosházi termelőszövetkezetek nem nagy gondot fordítanak erre. Nem igyekeznek megfelelő kocaállományt kialakítani — illetve helyenként előnyösebbnek tartják a hízó-alapanyag szabad piacról történő felvásárlását. Ez pedig nem jó módszer — sürgősen változtatni kellene rajta. — A háztáji gazdaságok? — Itt is jelentős a fejlődés. A háztáji gazdák egyre inkább rájönnek arra, hogy érdemes velünk szerződést kötni, mert így sokkal biztonságosabban tudják értékesíteni állataikat. Míg 1964-ben 11 ezer 720 hízót vásároltunk fel a háztáji gazdáktól, addig ez évben már elértük a 17 ezret. Az év végéig még mintegy ezer sertés kerül tőlük hozzánk. A háztáji gazdaságokkal kapcsolatban csak egyetlen adatot: augusztus hónapban 1600 szerződést kötöttünk, többségüket idei szállításra. Opauszky László A városi úttörőelnökség üléséről jelentjük (Tudósítónktól) Szeptember 1, az új tanév kezdete egyben az úttörőmozgalom újabb esztendejének kezdetét is jelentette. A városi úttörőelnökség ennek jegyében szeptember 9-én ülést tartott, amelyen részt vett Marik György elvtárs, a megyei úttörőelnökség titkára, az előadó pedig Ambrus Pál elvtárs, járási úttörőtitkár volt. Beszámolójában értékelte az 1964—65-ös tanév úttörőmunkáját s elmondotta, hogy a városban több mint 3200 az úttörők és kisdobosok száma, vagyis az általános iskolai tanulók 83,5 százaléka. Az elmúlt tanévben a KISZ VI. kongresszusára való készülés és felszabadulásunk 20. évfordulója jegyében folyt a mozgalmi munka. A csapatok, rajok és őrsök tervében felajánlások, versenyek lebonyolítása, valamint tanulmányi, társadalmi és sportmunka szerepelt. Az „Expedíció a jövőbe” mozgalomban 137 őrs vett részt és 131 a követelmények teljesítése után elnyerte az Expedíció vörös csillagát. A város úttörői csaknem 50 000 óra társadalmi munkát végeztek, mintegy 245 ezer forint értékben. Szép eredménnyel végződött a hulladékgyűjtés is, amelynek értéke 26 és fél ezer forint. A gyűjtési versenyben a szentetolnyai úttörőcsapat megyei viszonylatban első, a József Attila általános iskola pedig negyedik lett. Az elmúlt tanévben 51 szakkör működött a városban, ahol minden úttörő érdeklődési körének megfelelően fejleszthette tudását. Igen jó eredményeket értek el a tanulók a kultúr- és sportmunkában, de elsősorban a tanulmányi eredmény javításában. Ambrus elvtárs beszámolója után az ülés részvevői megvitatták az 1965—66-os tanév úttörőéletének feladatait, és az „Úttörők a hazáért” mozgalom fejlesztésének módját. (tóth)