Orosházi Hírlap, 1967. január-március (12. évfolyam, 1-38. szám)

1967-02-14 / 20. szám

1967. FEBRUÁR 14., KEDD a békés megyi­ Népújság­ orosházi kiadása Ara: 60 fillér XII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Pénteken este Gerendás választópolgárai is csatlakoztak Kraukó Mátyás országgyűlési képviselővé jelöléséhez Mint ismeretes, február 3-án Nagyszénáson került sor Kraukó Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság tagjának, a Békés me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének országgyűlési képvi­selőjelölő gyűlésére. Azóta valamennyi községben megtörténtek már a csatlakozó gyűlések, amelyek mindegyikén megjelent Kiau­kóí elvtárs is. Legutóbb február 10-én, pénteken este , Gerendác községben tartották a csatlakozó gyűlést, amelyen Kiaukó elvtárs mellett részt vett Párkány János elvtárs, a járási pártbizottság első titkára is. A gyűlés levezetője bevezetőben üdvözölte a megjelenteket, majd a szavazás után Kiaukó elvtárs kért szót. — Mindenekelőtt a bizalmat szeretném megköszönni a jelen­levőknek, s ezt nemcsak azért mondom, mert ilyenkor ez illik, hanem mert magam is úgy ér­zem — mondta a Központi Bi­zottság tagja. — A bizalom azon­ban kötelez is, azt jelenti, hogy eleget kell tennem megbízatá­somnak, képviselnem kell vá­lasztóim érdekeit, s végzett mun­kámról bizonyos időközönként be is akarok majd számolni. — Régen a választások idején az egyes pártok képviselői kü­lönféle programokkal indultak, szórták az ígéretet és a pénzt. Programunk nekünk is van az­zal a különbséggel, hogy nem ígéretekre, hanem reális lehető­ségekre épül. A párt programja, hazánkban a szocializmus teljes felér­­tése" ok­oz­.­^—h­a, az, amely a képviselőjelöltek érv­anyagát jelenti. Eredményeink mindenki által ismertek, kár lenne most mindezeket felsorol­ni, azt azonban meg kell mon­dani, hogy korántsem állunk gondok, tennivalók nélkül. A párt IX. kongresszusán elfoga­­­dott határozatok, az új gazda­ságirányítási rendszer bevezeté­se meghatározzák a következő évek tennivalóit országos mére­tekben. — Az országos gondok mellett a helyi eredményekről, problé­mákról is tudunk — folytatta Kraukó elvtárs. — Senki nem tagadhatja le az alig 2700 lakosú község fejlődését, korszerű üz­lethálózat, kultúrház létezését. Fersze megoldásra váró problé­mák is vannak, amelyeket lehe­tőségeinkhez mérten igyekszünk rendezni. Megválasztásom ese­tén igyekszem majd a válasz­tóim, tehát az orosházi járás, de­­ egyben egész megyénk érdekeit is erőmhöz mérten képviselni. A csatlakozó gyűlés után kér­désünkre Kraukó elvtárs el­mondta, hogy a járás községei­ben már lebonyolított gyűlése­ken az emberek nagy aktivitásá­val, felelősségérzetével, a kong­resszus határozatai alapján ki­alakult bizakodó hangulattal ta­lálkozott. Elmondta, hogy a vá­­lasztóposzt­ok sehol sem vo­nák „csodákat”, hanem szívós markával kivárnák ízére’­1?­’r további feladatokat. A rövide­sen sorra kerülő választási nagy­gyűléseken is hasonló aktivitási érdeklődést vár járásunk ország­gyűlési képviselőjelöltje. S. F. Az általános iskolák félévi tanulmányi állaga 3,5 volt Csökkent a bukottak száma Néhány nappal ezelőtt elkészült a városi tanács , m­uvei paesungi I osztályán az általános iskolák fél­­­­évi eredményeinek mérlege. En­­­­nek alapján a tanulók létszáma összesen több miint háromezer 650, közülük felmentett huszon­nyolc, s osztályzatot hosszan tar­tó betegség vagy gyakori igazolat­lan hiányzás miatt 90 tanuló nem kapott. Az igazoltan mulasztott órák száma 38 911, az igazolatla­nul távolmaradottak pedig össze­sen 1B65 órát hiányoztak a taní­tási idő alatt. Ezek alapján a mu­lasztási átlag 11 16 ó a, ame> a körülmények figyelembevételé­vel megnyugtató. A tanulmányi átlag 3,5, tehát jó, s ami még ör­vendetes, az, hogy valamennyi is­kola 3,4— .".55 huáétti, ten:.- egy­séges a pedagógusok munkája. A bukottak száma 268, ez a tava­lyi félévinél kevesebb, de még mindig sok. A hat iskola közül az 1-es és a 3-as számúban a legjobb, 3,55 a tanulmányi átlag, a 2-esben és Szentetomyán pedig 3,5. A legtöbb kitűnő, huszonnyolc, az 1-es iskolában volt, de itt a leg­több, 81 a bukottak száma is. Az igazolatlanul mulasztott órák szá­ma viszont a 3-as számú iskolá­ban a legmagasabb, mivel itt egyes szülök még mindig nem ve­szik tudomásul, hogy reme­kül­ számára kötelező az általános iskolába járni. — ti — Vitág proletárját, egyetértetek ! ,Volán** Megjelent a közlekedési dolgozók lapja Az idén jelent meg először a Volán, az autóközlekedési dol­gozók lapja. Az ebben megje­lent írások felölelik szinte az autóközlekedés egész területét, a MAVAUT-tól a TEFÍIN át a HUNGAROC­*­MION-ig. A feb­ruári számban érdekes riportokat színes írásokat, rövid tudósítá­sokat olvashatunk a „gumike­rekesek” világából. Az egyes vállalatoknál működő tudósítók hírt adnak az AKÖV-nél folyó munkákról, beszámolót találha­tunk az országúti csuklós bu­szokról, műszaki leírásokat né­hány érdekességről, mint pél­dául a szekszárdiak nyerges autóbuszáról, néhány külföldi autógyár új termékéről és más egyébről. Egész oldalas képes i: beszámolót közöl a lap a Péts­i Nitrogénművek hatalmas tor­­o­nyának nehéz, de sikeres útjá­ról, a szállítás viszontagságairól­, örök mementóul szolgál a tavaly decemberben történt és hét ha­lálos áldozatot követelt baleset­­fényképsorozat. Érdekes fényké­pes Interjút közöl a lap a N­TUN­­GARO CAMION útjáról, Cegléd­től Hamburgig leírva a Mercedes- Benz-Blumhardt camionok út­ját. Három AKÖV igazgatója, közöttük Kazamér Károly, a Békés megyei 8-as számú AK­­V vezetője beszámol a múlt év eredményeiről, s az idei felada­tokról. J. K. Túlteljesítenék munkaversenyvállalásaikat a lakatos klsz kihelyezett részlegei Az Orosházi Lakatos és Gép­ipari Javító Ktsz két kihelyezett üzeme is részt vett a múlt évi munkaversenyben, s elismerésre méltó eredményeket ért el. A gádorosi készterméket előállító részleg tízszázalékos többlet­­termelést vállalt, s az elért eredmény ennek pedig kétszere­se lett, mely 240 ezer forint ér­tékű. A túlteljesítésben élen járt Kóródi István, Bódis Pálné, Ra­vasz István és Puskás Mihály magas százalékértékű munkájá­val. A nagyszénási lakatosüzem­ben a Kossuth szocialista brigád elsősorban a lakossági javító­szolgáltatással ért el 20 száza­lékos tervtúlteljesítést, amely főként a lakosság megelégedé­sében nyilvánult meg. Példájuk vonzó, párthűségük másokat is erősít Krank Ferenc elvtára ünnepi beszéde a munkásőrség 10 éves fennállása alkalmából Tegnap, február 13-án délután, a munkásőrség 10 éves fenn­állásának megemlékezésére ünnepi gyűlést tartottak Békéscsabán. A párt megyei bizottság eryik épületében tartott megemlékezésen részt vett Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának első titkára, Csatári Béla, a Békés megyei tanács elnök­­helyettese, Homoki Imre elvtárs, a Központi Tiszthelyettes Iskola parancsnoka, Hidas Mihály elvtárs, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, Hegyi László elvtárs, a határőrség kerületi parancsnoka. A megnyitó beszéd után Frank Ferenc elvtárs tartott ünnepi beszédet.­ ­ A proletárdiktatúra védel­méért folyó küzdelemben hang­zott el a Magyar Szocialista Mun­káspárt 1957 februári felhívása, melyre szinte napok alatt szülé­étt meg a dolgozó nép fel­fegy­verzett testülete, a munkásőrség — mondot­a többek között beve­zetőjében Frank elvtárs. — Azóta egy évtized telt el — folytatta. — Ez alatt az idő alatt rohamosan fejlődött hazánk, emelkedett né­pünk anyagi és szellemi színvo­nala. E korszak eredményeiben benne van munakásőreink áldo­­­tt­kész munkája is. A párt megyei bizottságának l­ő­titkára ezután arról beszélt, h­ogy munkásőreink a konszoli­­dáció megteremtésének időszaká­én mennyire megmutatták hősé­­nket a proletárdiktatúra megvé­­désének ügyéért.­­ A megyénkben megalakult munkásőregységek állományában it voltak az egykori vöröska­­onák, a Vörösőrség volt tagjai is. Nemcsak azért, mert tudták, hogy engedelmeskedni. Példájuk köve­tésre méltó volt. Velük együtt és egyszerre az ifjabb korosztá­lyok is felsorakoztak a népi ha­talom védelmére. A munkások mellett parasztok, sokan értelmi­ségiek is csatasorba álltak meg­győződésüknél fogva. Az előadó azután így folytatta: — A munkásőrség létrehozása ország-világ előtt bizonyította, hogy népi államunk elsősorban a munkások és a parasztok kezébe ad fegyvert szocialista rendsze­rünk védelme érdekében. A szo­cializmus a dolgozók igazságos társadalmi rendje. Ha ezt a tár­sadalmi rendet óvni, védeni, erő­síteni kell, akkor csakis a dol­gozó nép t­eszi ezt. A munkásőr­ség olyan fegyveres testület, amelynek tagjai önkéntesen, el­lenszolgáltatás nélkül vállalják ezt az áldozatot. A munkásőrség feladatai kez­dettől fogva sokrétűek, ezt meg­határozzák a polt­ikai, a kikép­zési és a társadalmi jellegű cé­lok. Megállapíthatjuk, hogy mun­kásőreink politikai meggyőződése szilárd és egységesen állnak pár­tunk politikája mögött. Akák­ munkapad mellett dolgozzanak, vagy íróasztal mögött, termelő­­szövetkezetben, egyszerű kétkezi vagy vezető beosztásban teljesít­sék feladatukat — tudják, hogy nemcsak a fegyvert kell használ­niuk, hanem okos, mengyőző, fel­­világosító munkát is kell végez­niük. Tudják és teszik, hogy igazunk­ról, a párt igazáról napról napra meg kell győzni az­ embereket. Munkásőreink a tíz év alatt ezt nem feledték. Közülük több szá­zan élenjáró dolgozók, és nem ke­resik a kiváltságot, hanem in­kább áldozatot vállalnak. Frank Ferenc elvtárs ezután ér­zékeltet­i a munkásőrök áldozat­vállalását, tolmácsolva a párt el­ismerését: — A munkásőrség egyenruhája kemény munkát követel viselőjé­től. Tíz éve állandó, megszakítás nélküli tanulás, szakmai ismere­tek gyarapítása, nappali és éjjeli gyakorlatok kánikulában és hidegben, hóviharban és eső­ben — ez a munkásőr sorsa. De mindezt panasz nélkül tették, • nehéz körülmények között tíz­szer és százszor gyakorolták t­ ennivalóikat, mígnem készekké váltak arra, amit a munkásőrnek mint fegyveres testület tagjának tudnia kell! A társfegyvernemek kapcsola­tát elemezve a megyei pártbi­zottság első titkára dicsérő sza­vakkal illette megyénk munkás­­őreit , — Az együttműködés — mon­dotta —, a jó kapcsolat az évek során szilárdult közöttük. A köz­(Folytatás a 2. oldalon.) mit jelent egy ellenforradalmi terror, hanem azért is, mert a szocializmus, a párt, a nép féltése erkölcsi parancsának kivárnak C ft­őt ért Uhun! Hegedűs Géza Orosházára látogat adássorozat. Az első esten, ja­nuár 20-án nagyszámú hallga­tóság előtt beszélt a kritikus korunk művészi problémái­ról. Eddig több mint 200-an vásároltak az irodalom kedve­lői közül bérletet, amely ked­vezményes, mert ha tulajdo­nosa minden előadást meghall­gat, húsz forint értékű köny­vet választhat a szaküzletben. A második esten, melyet február 16-án a Kossuth olva­sókör felújított nagytermében rendeznek, Hegedűs Géza író „A XX. század világirodalmá­nak főbb irányai és kiemelke­dő alkotásai” címmel tart elő­adást. Az első előadás után kialakult baráti légkör, az Illés Lajosnak feltett kérdé­­sek, a színvonalas, érdeklődést és hozzáértést tanúsító viták bizonyítják, hogy a közönség nem csupán meghallgatja a neves kritikusokat, írókat, de hozzá is szól az elhangzottak­hoz, kérdéseket tesz fel a té­ma őt érdeklő részével kap­csolatosan. Az első est tapasz­talatai nyomán a rendezők joggal várták, hogy a közön­ség aktív érdeklődése tovább­­ra is megmaradjon. — th Illés Lajos kritikus „Az én nemzedékem — portré kortársakról” című előadásá­val megkezdődött az Orosháza és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet Könyvbarát Köre által rendezett irodalmi elő­

Next