Orosházi Hírlap, 1967. április-június (12. évfolyam, 39-75. szám)

1967-04-20 / 46. szám

A­ külterületi lakosság helyzetéről, a települések fejlesztéséről tárgyalt az MSZMP városi végrehajtó bizottsága Az MSZMP városi végrehaj­tó bizottsága keddi ülésén a vá­ros külterületén élő lakosság helyzetéről, az ottani és a bel­területi lakókörzeti pártszerve­zetek tevékenységéről, valamint a lakóterületi politikai munka formáiról és módszereiről tár­gyalt A város választott vezető tes­tületei összefüggésében még nem tárgyaltak a külterületi lakosság helyzetéről. A téma na­pirendre tűzése azért is lénye­ges, mert a város, helyzetéből eredően, a központtól távolabb eső több külső településre osz­lik, amelyek politikai, gazdasági életüket tekintve különös sajá­tosságokkal rendelkeznek. A nagy területi szétszórtság a ta­nyákon (ahonnan ugyan har­minc év alatt a lakosság 56 szá­zaléka költözött be a központ­ba), az önálló jellegű külterü­leti településeken, mint Rá­­kóczitelepen, Szentetornyán és a sajátos belterületi települése­ken, mint például a Szőlőkben vagy a Községportán együttesen mintegy hétezer ember él, Oros­háza lakosságának egyötöde. Azon túl, hogy a felsorolt terüle­tek a város szerves részei, bizo­nyos mértékben i­égis önálló életűek, a belső területekhez ké­pest elütő, helyzetükből adódó problémáik vannak. A külterületi lakosság körül­ményei éppen a sajátos hely­zetből eredően mostohábbak, mint a városiaké. Ezeken a he­lyeken még élesebben jelentke­zik az út- és járdaépítés igénye, vagy a kommunális ellátottság javítása még sürgetőbben vető­dik fel egyrészt az elhanyagolt­ság, másrészt az átfogó rende­zési terv hiányában. A rákóczi­­telepi központ állapota jól bi­zonyítja e megállapítás jogos­ságát. Monoron, Pusztaszente­­tornyán és általában a tanyavi­lágban az okoz gondot, hogy az emberek otthagynák ugyan ta­nyájukat, a különféle tiltó ren­delkezések miatt azonban az említett központokba nem tele­pülhetnek. Így aztán az a furcsa helyzet fordul elő, hogy az em­berek a tanyákon a pislákoló petróleumlámpa fénye mellett vakoskodnak, a monori tsz-köz­­pontban pedig, ahová szívesen költöznének, s ahol az elektro­mos áram jelenléte a kultúra számos vívmányát biztosítja, el van zárva előlük. A jelenleg érvényben levő rendelkezések módosításra szorulnak oly mó­don, hogy ezeken a területeken megoldható legyen az úgyneve­zett bokortelepítés. A végrehajtó bizottság állást foglalt több településfejlesztési kérdésben, többek között a kül­területek beépítésének lehető­ségéről, amit a városrendezési terveknél már figyelembe vesz­nek, s amelyek a helyes ará­nyok kialakítását szolgálják. A párt végrehajtó bizottsága hatá­rozatot hozott, melynek értel­mében a városi tanács október­ben vb-ülésen tárgyalja meg a külterületi lakosság helyzetét, a fejlesztés kérdéseit. Konkrét terv készül az 1970-ig megvaló­sítandó legsürgősebb kommuná­lis, kereskedelmi igények kielé­gítésére és meghatározzák a későbbi fejlesztés feladatait. A gyorsan megoldható kérdések­ben a lakosság segítsége is szükséges, amelyre néhány he­lyen van példa. Szentetornyán a Petőfi Tsz segítségével új ut­cát nyitnak, vízvezetéket épí­tenek a kultúrházig, s általában részt vesznek a település rende­zésében. Ugyancsak belátható időn belül, az orosházi 2. számú általános iskola elkészülte után körzetesítésre kerül sor, meg­szűnik ezzel a tanyasi diákoknál a felső tagozatosok osztatlan rendszerű oktatása, s diákott­hont létesítenek számukra a városban. Fokozottabb kontaktust kí­vánnak teremteni a lakóterületi pártszervezetek a kirendeltségi AB, a lakosság és a város veze­tő testületei között. Ezáltal köz­vetlen kapcsolat létesül a kül­területek lakói és a város vezető szervei között, amely elősegíti a sajátos problémák jobb megis­merését, a lehetőség szerinti gyorsabb megoldást. Április 30-án átadják a kórházat A párt végrehajtó bizottságá­nak ülésén tájékoztató hangzott el az új kórház ünnepélyes át­adásáról. A 12 millió forintos költséggel készült, az ország egyik legkorszerűbb egészség­­ügyi intézményét április 30-án ünnepélyesen átadják rendelte­tésének. Az ünnepségen jelen lesz dr. Szabó Zoltán egészség­ügyi miniszter, a Központi Bi­zottság tagja. (Lapunk későbbi számaiban részletes ismertetést közlünk a kórház építkezéseinek történe­téről.) S. F. tHWMHMHHMHMMHHHMMMMHHHNMMWMIHMMIV MINI-MOTOR — MINI-PRÓBAPADON A próbapad kifejezés h­al­atán valami monumentális gépre gondolunk általában, amelynek járatásához szükséges a meg­felelő alapzat. Képünkön ezútan nem ilyen óriási gépet, csu­pán egy kis víznyomó motort láthatunk a kőolajfúrási üzem műhelyének udvarán levő mini-próbapadon. Május 1-re készülünk: Az idén is színvonalas programmal köszönljük a nemzetközi munkásmozgalom ünnepét Május 1-ét, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét városunkban a hagyományok­hoz méltóan ünnepeljük. Tartal­mában kifejeződik az ünnep hagyományos légköre, szocializ­must építő hazánk és benne vá­rosunk eredményei, valamint a közelgő Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évforduló­jára készülés. A sokrétű, külső­ségeiben is színes program szombaton kezdődik. Április 29-én délelőtt tíz óra­kor a városi pártbizottság nagy­termében a forradalmi mozga­lom kiemelkedő harcosai talál­koznak. A város és az orosházi, illetve mezőkovácsházi járás harcosainak kitüntetése színvo­nalas ünnepség keretében törté­nik, amelyen Frank Ferenc elv­társ, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára mond beszédet. Április 30-án este az orosházi véres május­i tiszteletére létesí­tett emlékmű és dísztribün előtt ifjúsági rendezvényre ke­rül sor. A KISZ-bizottság, az úttörőelnökség, a Hazafias Nép­front, valamint a KISZ-alap­­szervezetek, illetve az úttörő­­csapatok képviselői koszorút és virágot helyeznek el az emlék­műnél, majd a hagyományos fáklyás felvonulásra kerül sor. Amennyiben az időjárás kedve­ző lesz, úgy a felvonulást utca­bál követi. Május­ 1-én reggel 6 órakor zenés ébresztő köszönti a város lakosságát, tíz órakor pedig megkezdődik az ünnepi felvo­nulás. A dísztribün előtt elvo­nuló csoportokat szpíkerek üdvözlik, s a már hagyomá­nyossá vált rendben történik a felvonulás. Újszerű lesz, hogy az üzemekből, termelőszövetke­zetekből, intézményekből meg­hívott legjobb dolgozók a szá­mukra fenntartott helyről te­kintik majd meg a színpompás­nak ígérkező demonstrációt Május 1-én délután a Ságvári­­ligetben majális, sportrendez­vény és különféle szórakoztató játék várja a város lakosságát A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a vendéglátóipar és a kereskedelem megfelelő appa­rátussal vonul ki a ligetbe, s remélhetőleg az időjárás is ked­vező lesz. Városunk lakossága vala­mennyi május elsejei rendez­vényt sajátos hangulatban ün­nepelt. Az esemény előkészíté­sében és lebonyolításában szá­mos üzem, intézmény vett részt, s az odaadó munka mindannyi­szor meghozta az eredményt is. A mostani május elseje nem jubileumi ugyan, mint a tava­lyi, mégis ugyanazt fejezi ki, s ugyanúgy kell készülnünk rá. Az idén is úgy ünnepelhetünk méltóan, ha tartalmában és szín­vonalában egyaránt kiemelkedő program lebonyolításához mind­annyian hozzájárulunk. a jövőben nem szükséges a munkavállaláshoz tsz-igazolás A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány 2089/1960- as számú határozatával elren­delte a termelőszövetkezeti köz­ségekben a munkavállaláshoz szükséges igazolás bevezetését A mezőgazdaság átszervezése idején és az azt követő években ez a rendelkezés hasznos volt megakadályozta a falusi lakos­ság nagymérvű elvándorlását A nagyüzemi mezőgazdaság meg­szilárdulása, a bürokrácia csök­kentése magával hozta több rendelkezés megszűnését is. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 3076/1967 szá­mú rendeletével megszüntette korábbi határozatát, így a jövő­ben a termelőszövetkezeti köz­­­­ségekben lakók számára nem szükséges ilyen igazolás beszer­zése. Diákok hetvenezer forintja... A város három általános is­kolájának tanulói az idén ti­zenötezer, a mezőgazdasági technikum diákjai, huszonöt­­ezer, a Táncsics Mihály Gimná­zium fiataljai pedig harminc­ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Ennek kere­tében részt vesznek a parkok, sétányok gondozásában, véd­nökséget vállalnak a magyar, szovjet és román hősök teme­tője felett, s erejükhöz mérten esetenként részt vesznek a vá­rosrendezési feladatok megvaló­sításában. Ha a múlt évi len­dület az idén is megmarad, ak­kor e vállalások túlteljesítésére számíthatuunk. A városok zöldterületének fejlesztéséről tanácskoznak a városi vezetők Budapesten A Magyar Urbanisztikai Társaság és a Magyar Agrár­­tudományi Egyesület május 4-én és 5-én a fővárosi és va­lamennyi megyei, illetve já­rási jogú városi tanács képvi­selőinek részvételével a Buda­pesti Műszaki Egyetem dísz­termében kétnapos konferen­ciát rendez a magyar városok zöldterületi tevékenységének fejlesztéséről. Sarlós István, a Fővárosi Tanács V. B. elnöke bevezetője után dr. Ormos Im­re, Pongrácz Pál, Gulácsi Bé­la és Radó Dezső tart előadást a városi zöldterületek fejlő­désének történetéről, szerepé­ről, rendszeréről és jövőjéről. A második napon is érdekes­ előadások hangzanak el, töb­bek között A városi tanácsok szerepe a zöldterület fejlesz­tésében, A zöldterületek kor­szerűsítése, A város üdülőte­rületeinek fejlesztése címmel. Gyula, Győr,­­Eger, Kecske­mét, Nyíregyháza, Székesfe­hérvár, Szombathely és Buda­pest tanácsi vezetői, illetve szakemberei lesznek az elő­adók. A kétnapos eseményre, tekintettel arra, hogy Oroshá­za is tagja a Magyar Urbanisz­tikai Társaságnak , a városi tanács is elküldi képviselőjét Gerendáson a kulturális munkáról tárgyal a községi tanács Gerendás község újjáválasz­tott tanácsa holnap tartja első munka­ülését amelyen három napirendi pont szerepel. Első­ként jelentés hangzik el az őszi és téli kulturális munkáról, a művelődési otthon, a könyvtár és a TIT tevékenységéről. Meg­vitatják a lakosság általános műveltségének növelését szol­gáló munkát, a szakköri tevé­kenységet, a kiállítás rendezésé­nek tapasztalatait, a műkedve­lők és művészeti rendezvények, valamint a klubélet eredmé­nyeit. Szó lesz az olvasótábor növelésének lehetőségéről, a TIT-rendezvények iránti érdek­lődésről, valamint a művelődési otthonnal kapcsolatos egyéb kér­désekről. Második napirendi pontként a tanácsülés jóváhagy­ja a tanács, a végrehajtó bizott­ság és az állandó bizottságok munkatervét, végül pedig a vb­­tagok eskütételére kerül sor. Vetik a kukoricát a Béke Tsz-ben Az orosházi Béke Termelőszö­vetkezet az idén az 1262 hold búza mellett 296 holdon vetett úgynevezett kétszerest. A zab területe hatvan hold, s így együt­tesen 1618 hold kalászos fejlődik a földeken. A hűvös idő sem za­varja a tsz gazdáit, megkezdő­dött a nyolcszáz hold területen a kukorica vetése, s kíváncsian várják a nagyüzemi fajtaössze­hasonlítás eredményeit, amely eldönti azt, hogy azonos körül­mények között melyik fajta te­rem legjobban, melyik felel meg leginkább a helyi adottságok­nak.

Next