Orosházi Hírlap, 1967. július-szeptember (12. évfolyam, 76-114. szám)

1967-09-17 / 109. szám

Hz országos állagon felüli a járásban az egy lakosra jutó kisipari szolgáltatás Ülést tartott a járási tanács végrehajtó bizottsága Szeptember K-i, pénteki ülé­sén a kisipari termelőszövetke­zetek és a magánk­isiparosok la­kossági szolgáltató tevékenysé­gét vitatta meg a járási tanács végrehajtó bizottsága. A lakos­sági szolgáltatások értéke az elmúlt évben 21 millió 640 ezer forint volt. Az idei első félévi érték 34,9 százalékkal magasabb, mint a tavalyi hasonló időszak­ban. A megyei tanács tervosztá­lyával végzett közös vizsgálat megállapította, hogy járásunk lakossága — néhány szakma kivételével — a jól ellátott járások közé tartozik, s az egy lakosra jutó szolgál­tatási érték az országos átla­gon felüli. Ha végignézzük a községeket, megállapítható, hogy több he­lyen is műszerészhiány van, így például Csanádapácán, Gerendá­son, Kardoskúton és Nagyszéná­son is. A legkiegyensúlyozottabb Békéssámson ipari ellátottsága. Csorváson a háztartási kisgépja­­vítás nem megfelelő, Nagyszé­náson fodrász hiányzik, s Tót­komlóson is háztartási kisgépja­vításra, valamint építőipari ja­vítószolgáltatásra lenne szükség. A járás kisipari termelőszö­vetkezeteiben 225-en végeznek lakossági szolgáltatást, ami az év első felében 25 százaléka volt a ktsz-ek összes termelési értékének. A szövetkezeti munka minőségé­re nem érkezett panasz az utób­bi időben. A 391 magánkisiparos községi és szakmánkénti megoszlása megfelelő. Az elmúlt­ évben 110 iparigazolvány iránti kérelmet bíráltak el, s 55 működési enge­délyt adtak ki. A vizsgálatok során megállapították, hogy a magánkisiparosok általában jól elvégzik munkájukat: többsé­güknél nem található minőségi kifogás és árszámításuk is meg­felel a szabályoknak. Ellenkező példák persze akadnak, így Csorváson és Kardoskúton eljá­rást is kellett indítani, máshol pedig árdrágítás miatt bírságot szabtak ki. A lakosság jobb ellátása, a jogtalan iparűzők felszámo­lása érdekében helyes lenne a termelőszövetkezetek építő­ipari üzemének fejlesztése, szakmunkásképzésének megszer­vezése, hogy a békéssámsoni pél­dához hasonlóan a községekben a tsz-tagság a lakossági építke­zések javítási-tatarozási gazdá­jává legyen. A Nagy Október tiszteletére: Négymillió forintos vállalás Tótkomlóson 4 millió forintos túlteljesítését, a helyi iparpolitikai program meg­valósítását, az egy főre jutó ter­melési érték növelését és az ön­költség csökkentését vállalták. A részlegen belül öt brigád ne­vezett be a szocialista brigád­mozgalomba. A szabók a belkereskedelmi ér­tékesítési terv 150 ezer forintos túlteljesítését tűzték célul. Erre a részlegre nagy feladat hárul a lakosság javító-szolgáltató igé­nyeinek kielégítésében, s ezért a helyi iparpolitikai terv 25 ezer forintos túlteljesítésével szeret­nék javítani a szolgáltatást. A takarékosságra vonatkozó válla­lások sem hiányoznak, 50 ezer forint értékű anyag- és energia­megtakarítást vállaltak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indított munkaver­senybe bekapcsolódott a Tót­­komlósi Vegyesipari Ktsz is. A cipészek az éves termelési érték Elérte célját a munkásvédelmi hónap az üveggyárban Népszerű az újítómozgalom A vártnál jobb eredmények­kel ért véget az üveggyárban rendezett munkásvédelmi hónap. Két alkalommal vetítettek mun­kavédelmi jellegű filmeket, ame­lyek tanulságosan bemutatták az egyes munkahelyi hiányoságokat. Az­­ óvórendszabályok ismeretén alapuló Ki mit tud versenyen, amelyet kétszer rendeztek, szin­tén a dolgozók szép számmal vettek részt Fotópályázatot is hirdettek, amelynek célja az volt, hogy vizuálisan érzékeltes­sék a rendszabályok megszegé­séből származó esetleges balese­teket. A pályázaton és a verse­nyen legjobban szereplőket ju­talomban részesítették. A mun­kavédelmi hónap orvosi műsza­ki­ találkozóval zárult, melyen a résztvevők megismerték azokat az előírásokat, amelyek betartá­sa feltétlenül szükséges a biz­tonságos, egészséges munkakö­rülményekhez. Ugyancsak a közelmúltban foglalkoztak intézményesen az újítómozgalom helyzetével. E tevékenység mindössze négyéves múltra tekint vissza a gyárban, de ez alatt a rövid idő alatt is, jórészt az üzem beindulásával kapcsolatban, több megvalósult ésszerűsítés bizonyítja az újító­­mozgalom iránti érdeklődést. A legtöbb újítás ugyan nem az idén érkezett, a most beadottak Módban már nagyobb jelentő­ségű problémák megoldására irányulnak, tartalmi értékük jóval nagyobb, mint a tavalyia­ké. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy 25 ezer forintra emelték fel a díjazás határát. Szántás, vetés, betakarítás Megkezdődött az őszi kampány a város tsz-eiben Szeptember közepe a mező­­gazdaságban a nagy őszi mun­kák kezdetének időszaka. A vá­ros hét közös gazdaságában az elmúlt héten a vetés, szántás, a cukorrépaszedés és a kukori­catörés egyaránt nagy erőket kötött le. Eddig 335 holdon ve­tették el az őszi takarmányke­veréket, amely a nyári zöldta­karmányozás első, legfontosabb növénye lesz. A városi tanács végrehajtó bizottságának hatá­rozata alapján 7800 holdra emelték a kenyérgabona kötele­ző vetésterületét, amelyből a termelőszövetkezetek 7602 hol­dat vállaltak. Az őszi vetések alá készített szántást a terület 40 százalékán végezték el, ez azonban — a nemrég hullott tíz-húsz milliméteres csapadék ellenére is — a szokásosnál ne­hezebb, nagy erőfeszítéssel tud­ják csak a felszántott földet megfelelő magággyá előkészí­teni. Eddig száz holdról szedték fel a cukorrépát, amelynek 180— 200 mázsa a holdankénti átlag­termése. A szállítás zökkenő­­mentes, a korábban elkészített ütemterv szerint halad. Meg­kezdődött a kukoricatörés is, eddig hatszáz holdról törték le a tengerit. A termés a tervezett­nél kevesebb, a becsült 15—16 mázsás májusi morzsok­ban szá­mítottnál azonban több. Külö­nösen a hosszú tenyészidejű ju­goszláv kukorica fizet jobban. Új szakon kezdődött az oktatás a felsőfokú mezőgazdasági technikumban Babinszky Mihály igazgató tájékoztatója Az 1967—68-as tanévben a felsőfokú mezőgazdasági tech­nikum takarmánygazdálkodási szakán nem indítottak új első osztályt. Vajon ez azt jelenti-e, hogy megszűnik Orosházán a felsőfokú mezőgazdasági tech­nikum, vagy csupán szerkezeti változásról van szó? Erről és az intézmény fejlődéséről beszél­gettünk Babinszky Mihály igaz­gatóval. — Mi tette szükségessé a ta­karmánygazdálkodási szakon az oktatás megszüntetését? — A felsőfokú mezőgazdasági technikumok szakjellegének re­formja alapján szűnik meg­­ a takarmánygazdálkodási szak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy n­em lesz Orosházán felsőfokú mezőgazdasági technikum, hi­szen az 1967—68-as tanévre 45 első évfolyamost vettünk fel az újonnan indult állattenyésztési szakra, amely szemben a koráb­bival nem két, hanem három­éves. — Mi a felsőfokú techniku­mok reformjának lényege? — Az, hogy csökkentették a szakosítást, az eddigi nyolc szak helyett csupán négy, az állatte­nyésztési, növénytermesztési, kertészeti, valamint az üzem­­gazdasági és gépészeti szakon folyik oktatás. A tanulmányi idő három év, az utolsó eszten­dő a specializálódás időszaka. Az alaposabb képzés mellett előnye még az új formának, hogy az üzemi igények alapján képe­zünk szakembereket, tehát csak annyi fiatalt veszünk fel, amen­­­nyien a szerződések alapján el is tudnak helyezkedni. — A középfokú oktatás rend­szerében van-e valami változás? — Egyelőre nincs, csupán annyi, hogy az idén már két első osztályt indítottunk, s ugyanennyit szeretnénk jövőre is. Ez azt jelenti, hogy négy év múlva már valamennyi évfo­lyamon párhuzamos osztályok lesznek. — Mikor veszik birtokukba az új kollégiumot? — Orosháza felszabadulásá­nak 23. évfordulóján, október 6-án lesz az ünnepélyes átadás. A tizennégymillió forintos költ­séggel épült, 120 tanulót befo­gadó korszerű létesítményben­­ .300 személyes ebédlő és megfe­lelően felszerelt konyha is he­lyet kapott. A kollégium bir­tokba vételével jelentős hely szabadul fel az iskolában, ami azt jelenti, hogy még több szemléltető eszközzel gyarapít­­hatjuk az állományt, s k­is­ebb műhelyt is szeretnénk építeni — mondotta befejezésül az igaz­gató. s. f. Pillanatkép az újjávarázsolt rádió-villamossági szaküzletből. Fotó:

Next