Orosházi Hírlap, 1967. július-szeptember (12. évfolyam, 76-114. szám)
1967-09-17 / 109. szám
Hz országos állagon felüli a járásban az egy lakosra jutó kisipari szolgáltatás Ülést tartott a járási tanács végrehajtó bizottsága Szeptember K-i, pénteki ülésén a kisipari termelőszövetkezetek és a magánkisiparosok lakossági szolgáltató tevékenységét vitatta meg a járási tanács végrehajtó bizottsága. A lakossági szolgáltatások értéke az elmúlt évben 21 millió 640 ezer forint volt. Az idei első félévi érték 34,9 százalékkal magasabb, mint a tavalyi hasonló időszakban. A megyei tanács tervosztályával végzett közös vizsgálat megállapította, hogy járásunk lakossága — néhány szakma kivételével — a jól ellátott járások közé tartozik, s az egy lakosra jutó szolgáltatási érték az országos átlagon felüli. Ha végignézzük a községeket, megállapítható, hogy több helyen is műszerészhiány van, így például Csanádapácán, Gerendáson, Kardoskúton és Nagyszénáson is. A legkiegyensúlyozottabb Békéssámson ipari ellátottsága. Csorváson a háztartási kisgépjavítás nem megfelelő, Nagyszénáson fodrász hiányzik, s Tótkomlóson is háztartási kisgépjavításra, valamint építőipari javítószolgáltatásra lenne szükség. A járás kisipari termelőszövetkezeteiben 225-en végeznek lakossági szolgáltatást, ami az év első felében 25 százaléka volt a ktsz-ek összes termelési értékének. A szövetkezeti munka minőségére nem érkezett panasz az utóbbi időben. A 391 magánkisiparos községi és szakmánkénti megoszlása megfelelő. Az elmúlt évben 110 iparigazolvány iránti kérelmet bíráltak el, s 55 működési engedélyt adtak ki. A vizsgálatok során megállapították, hogy a magánkisiparosok általában jól elvégzik munkájukat: többségüknél nem található minőségi kifogás és árszámításuk is megfelel a szabályoknak. Ellenkező példák persze akadnak, így Csorváson és Kardoskúton eljárást is kellett indítani, máshol pedig árdrágítás miatt bírságot szabtak ki. A lakosság jobb ellátása, a jogtalan iparűzők felszámolása érdekében helyes lenne a termelőszövetkezetek építőipari üzemének fejlesztése, szakmunkásképzésének megszervezése, hogy a békéssámsoni példához hasonlóan a községekben a tsz-tagság a lakossági építkezések javítási-tatarozási gazdájává legyen. A Nagy Október tiszteletére: Négymillió forintos vállalás Tótkomlóson 4 millió forintos túlteljesítését, a helyi iparpolitikai program megvalósítását, az egy főre jutó termelési érték növelését és az önköltség csökkentését vállalták. A részlegen belül öt brigád nevezett be a szocialista brigádmozgalomba. A szabók a belkereskedelmi értékesítési terv 150 ezer forintos túlteljesítését tűzték célul. Erre a részlegre nagy feladat hárul a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítésében, s ezért a helyi iparpolitikai terv 25 ezer forintos túlteljesítésével szeretnék javítani a szolgáltatást. A takarékosságra vonatkozó vállalások sem hiányoznak, 50 ezer forint értékű anyag- és energiamegtakarítást vállaltak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenybe bekapcsolódott a Tótkomlósi Vegyesipari Ktsz is. A cipészek az éves termelési érték Elérte célját a munkásvédelmi hónap az üveggyárban Népszerű az újítómozgalom A vártnál jobb eredményekkel ért véget az üveggyárban rendezett munkásvédelmi hónap. Két alkalommal vetítettek munkavédelmi jellegű filmeket, amelyek tanulságosan bemutatták az egyes munkahelyi hiányoságokat. Az óvórendszabályok ismeretén alapuló Ki mit tud versenyen, amelyet kétszer rendeztek, szintén a dolgozók szép számmal vettek részt Fotópályázatot is hirdettek, amelynek célja az volt, hogy vizuálisan érzékeltessék a rendszabályok megszegéséből származó esetleges baleseteket. A pályázaton és a versenyen legjobban szereplőket jutalomban részesítették. A munkavédelmi hónap orvosi műszaki találkozóval zárult, melyen a résztvevők megismerték azokat az előírásokat, amelyek betartása feltétlenül szükséges a biztonságos, egészséges munkakörülményekhez. Ugyancsak a közelmúltban foglalkoztak intézményesen az újítómozgalom helyzetével. E tevékenység mindössze négyéves múltra tekint vissza a gyárban, de ez alatt a rövid idő alatt is, jórészt az üzem beindulásával kapcsolatban, több megvalósult ésszerűsítés bizonyítja az újítómozgalom iránti érdeklődést. A legtöbb újítás ugyan nem az idén érkezett, a most beadottak Módban már nagyobb jelentőségű problémák megoldására irányulnak, tartalmi értékük jóval nagyobb, mint a tavalyiaké. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy 25 ezer forintra emelték fel a díjazás határát. Szántás, vetés, betakarítás Megkezdődött az őszi kampány a város tsz-eiben Szeptember közepe a mezőgazdaságban a nagy őszi munkák kezdetének időszaka. A város hét közös gazdaságában az elmúlt héten a vetés, szántás, a cukorrépaszedés és a kukoricatörés egyaránt nagy erőket kötött le. Eddig 335 holdon vetették el az őszi takarmánykeveréket, amely a nyári zöldtakarmányozás első, legfontosabb növénye lesz. A városi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján 7800 holdra emelték a kenyérgabona kötelező vetésterületét, amelyből a termelőszövetkezetek 7602 holdat vállaltak. Az őszi vetések alá készített szántást a terület 40 százalékán végezték el, ez azonban — a nemrég hullott tíz-húsz milliméteres csapadék ellenére is — a szokásosnál nehezebb, nagy erőfeszítéssel tudják csak a felszántott földet megfelelő magággyá előkészíteni. Eddig száz holdról szedték fel a cukorrépát, amelynek 180— 200 mázsa a holdankénti átlagtermése. A szállítás zökkenőmentes, a korábban elkészített ütemterv szerint halad. Megkezdődött a kukoricatörés is, eddig hatszáz holdról törték le a tengerit. A termés a tervezettnél kevesebb, a becsült 15—16 mázsás májusi morzsokban számítottnál azonban több. Különösen a hosszú tenyészidejű jugoszláv kukorica fizet jobban. Új szakon kezdődött az oktatás a felsőfokú mezőgazdasági technikumban Babinszky Mihály igazgató tájékoztatója Az 1967—68-as tanévben a felsőfokú mezőgazdasági technikum takarmánygazdálkodási szakán nem indítottak új első osztályt. Vajon ez azt jelenti-e, hogy megszűnik Orosházán a felsőfokú mezőgazdasági technikum, vagy csupán szerkezeti változásról van szó? Erről és az intézmény fejlődéséről beszélgettünk Babinszky Mihály igazgatóval. — Mi tette szükségessé a takarmánygazdálkodási szakon az oktatás megszüntetését? — A felsőfokú mezőgazdasági technikumok szakjellegének reformja alapján szűnik meg a takarmánygazdálkodási szak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz Orosházán felsőfokú mezőgazdasági technikum, hiszen az 1967—68-as tanévre 45 első évfolyamost vettünk fel az újonnan indult állattenyésztési szakra, amely szemben a korábbival nem két, hanem hároméves. — Mi a felsőfokú technikumok reformjának lényege? — Az, hogy csökkentették a szakosítást, az eddigi nyolc szak helyett csupán négy, az állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti, valamint az üzemgazdasági és gépészeti szakon folyik oktatás. A tanulmányi idő három év, az utolsó esztendő a specializálódás időszaka. Az alaposabb képzés mellett előnye még az új formának, hogy az üzemi igények alapján képezünk szakembereket, tehát csak annyi fiatalt veszünk fel, amennyien a szerződések alapján el is tudnak helyezkedni. — A középfokú oktatás rendszerében van-e valami változás? — Egyelőre nincs, csupán annyi, hogy az idén már két első osztályt indítottunk, s ugyanennyit szeretnénk jövőre is. Ez azt jelenti, hogy négy év múlva már valamennyi évfolyamon párhuzamos osztályok lesznek. — Mikor veszik birtokukba az új kollégiumot? — Orosháza felszabadulásának 23. évfordulóján, október 6-án lesz az ünnepélyes átadás. A tizennégymillió forintos költséggel épült, 120 tanulót befogadó korszerű létesítményben .300 személyes ebédlő és megfelelően felszerelt konyha is helyet kapott. A kollégium birtokba vételével jelentős hely szabadul fel az iskolában, ami azt jelenti, hogy még több szemléltető eszközzel gyarapíthatjuk az állományt, s kisebb műhelyt is szeretnénk építeni — mondotta befejezésül az igazgató. s. f. Pillanatkép az újjávarázsolt rádió-villamossági szaküzletből. Fotó: