Orosházi Hírlap, 1967. október-december (12. évfolyam, 115-153. szám)

1967-10-19 / 123. szám

Világ prole**'*'', egyesüljetek I A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA 1961. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fiLlér XII. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM AHOL MÁR AZ ÚJ MECHANIZMUS SZELLEMÉBEN DOLGOZNAK Beszélgetés Szép Ferenccel, a BOV Orosházi Gyáregységének igazgatójával Valamikor öles betűk hirdették az újságokban: „Elindult az első pulykaszállítmány Angliába” vagy „Magyar baromfiból készült finomságok a német, francia, olasz éttermekben”. (Annál kevesebb a magyar hasonlókban). Azután egyre kevesebb ilyen slágereimmel találkoztunk. Nem azért, mert az elkoptatás következtében már nem hatottak a kuriózum erejével, hanem azért, mert csökkent a baromfiexport. Külföldön „ráálltak” a gazdaságos, célszerű baromfitenyésztésre, és a háziasszonyok munkáját könnyítő félkész termékekkel árasztották el a piacot Azután mi is rájöttünk erre. A növekvő hazai igények kielégítéséhez azonban a tenyésztés fellendítésére, az ipar és az őt ellátó termelőszövetkezetek jobb együttműködésére van szükség. Az új gazdaságirányítási rendszer, amely elsősorban közgazdasági eszközökkel ösztönöz a termelés fokozására, jó lehetőséget biztosít erre. Szép Ferenccel, a BOV Orosházi Gyáregységének igazgatójával az újszerű kapcsolat lényegéről, formájáról beszélgettünk. Közös érdekeltség — A korszerűbb, gazdaságosabb baromfitartás, illetve árutermelés nem csupán a szövetkezet, hanem az ipar érdeke is — kezdte az igazgató. — Az ehhez szükséges feltételek megteremtésére négyéves visszafizetéssel, hitelt biztosított a vállalat. A tsz-ek ebből fedezik a kialakítandó baromfinevelő telepek költségeit Az idén nyolc közös gazdaságnak, közöttük az orosházi Békének és egy tsz- társulásnak folyósítottunk hárommillió forint hitelt. Ha ehhez hozzáadjuk azt az 1,7 millió forintot, amit a termelőszövetkezetek saját erőből fordítanak a korszerűsítésre, akkor tekintélyes összeg jut a termeltetés alapjainak megteremtésére. — A hitel igénybevételével milyen kötelezettségek hárulnak ezekre a tsz-ekre? — A kölcsönös érdekek figyelembevételével ötéves termékértékesítési szerződést kötnek a BOV-val. Ez, a termelői kapacitás felmérése alapján, tartalmazza az évenként átadandó mennyiséget úgy, hogy — kívánt esetben — a termelőszövetkezeteknek szabadpiaci értékesítésre is legyen lehetősége. A megállapodás értelmében az ipar már az év elején jelzi, milyen időközönként biztosítja a tsznek a naposcsibét, s az áru forgásának megfelelően, hasonló rendszerességgel folyamatos szállítást vállal a termelő is. Ez az összhang nem csupán az árutermelm, hanem a feldolgozókapacitás biztonságos, gazdaságos kihasználását is lehetővé teszi. A haszon is a termelőé — A gazdaságosság apropóján: az eddigi szétforgácsolt törzsállomány és a szakértelem hiánya sok veszteséget okozott. Hogyan kívánják ezt megszüntetni? — Ahhoz, hogy megfelelő legyen a törzsállomány, illetve a tojás és a naposállat, célszerű, hogy azok a termelőszövetkezetek keltessenek, amelyek a törzset tartják. A közös gazdaságok így érdekeltek lesznek abban, hogy megfelelő tartási körülményeket biztosítsanak és gondoskodjanak a fertőzésveszély, illetve az elhullás csökkentéséről. Ennek megvalósulása azt eredményezi, hogy a haszon is közvetlenül a termelőnél csapódik le. Ennek alapján segítjük azokat a tsz-eket, amelyek keltetőállomást akarnak létesíteni. Az orosházi Új Élet-nél például jövőre újabb harminchat gépet, a mezőkovácsi házi tsz-társulásnál pedig hússzat helyeznek üzembe. Az előbbi libát, az utóbbi pulykát kelteti majd. — Az eddig elmondottak csak néhány termelőszövetkezetre vonatkoznak. Vajon csak ennyit érintett volna az új gazdasági mechanizmus „előszele"? — A termékértékesítési, illetve felvásárlási rendszer egészében is reformálódott. Az új szerződéstervezet, amelyet a most már közös főhatósági szerv, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával is megvitatott, a kölcsönös előnyök figyelembevételével készült. A korábbi diktált feltételek helyett az árak előzetes ismeretében a tsz-ek választhatnak: mit kívánnak termelni, illetve szállítani. A szerződés alapján az ipar ezzel biztonságot nyújt, s cserébe egyenletes szállítást vár. Ez nem csupán a baromfira, hanem a tojásra is vonatkozik. Azoknak a termelői szövetkezeteknek, amelyek tojásból folyamatos szállítást vállalnak — dotálva e törekvést — kilogrammonként két forinttal többet fizetünk. 1968 — 1967-ben — Mindezek bizonyára hozzájárulnak az árutermelés fellendízéséhez, illetve a lakosság jobb ellátásához. Hogyan készül fel az ipar a várható nagyobb mennyiség feldolgozására? — Ugyancsak az új mechanizmusból eredően nem csupán a mennyiségi, hanem a minőségi termelésre és a gazdaságosságra törekszünk. Eközben megvalósításra vár a munkaidő csökkentésére vonatkozó kormányrendelet is, de úgy, hogy a termelékenység közben a kívánt ütemben növekedjen. Ehhez bizonyos feltételek megteremtésére is szükség van. Ezt szolgálják a már folyamatban levő, saját erőből történő korszerűsítések. Felújítjuk a régi épületeket, a feldolgozópályákat és ütemesen fejlesztjük a konzervüzemet. Több más, üzemszervezéssel kapcsolatos intézkedéssel reméljük képesek leszünk a nagyobb feladatok megvalósítására — mondotta befejezésül az igazgató. * Az új gazdaságirányítási rendszer — hivatalosan — 1968. január 1-én lép életbe. Bevezetése azonban nem a szilveszteri pohárkoccintás után, valamiféle varázsigére történik, hanem hosszú előkészítés előzi meg. S ahol ez már most megkezdődött, ott kellő megalapozottsággal, bizakodóan nézhetnek a jövő elé. Leleszt Ferenc Cpül a szennyvízlevezető-rendszer Lapunk keddi számában megírtuk, hogy a harmadik ötéves tervben elkészül a szennyvízcsatorna-rendszer első üteme, amelyet 1969-ben helyeznek üzembe. Képünk a Rákóczi úti munkálatoknál készült, ahol a három-öt méter mélységű árok ásása, szigetelése folyik. A város felnőtt lakosságának 25 százaléka vesz részt a politikai oktatásban • Ülést tartott a városi párt-vb — A párt városi végrehajtó bizottságának kedd délelőtti ülésén három napirend szerepelt. Tájékoztató hangzott el a tagfelvételek tapasztalatairól, illetve a tagkönyvcsere előkészítéséről, a fegyelmi munka helyzetéről, valamint az 1967—68-as oktatási év szervezéséről. Az idei politikai oktatás főbb célkitűzései között szerepel a szélesebb körű munkamegosztás a párt- és tömegszervezetek között, a marxista propaganda hatókörének szélesítése, a közgazdasági szemlélet kialakítása, tekintettel az új gazdaságirányítási rendszerre. Ezek a szempontok bizonyos formaváltoztatásokat is szükségessé tettek, így például az időszerű kérdések tanfolyama helyett közgazdasági alapismereteket nyújtó foglalkozások lesznek. Ezek figyelembevételével készültek fel tehát az új oktatási évre. Az alapszervezetek megkapták a tematikákat, s választottak, hogy egy-egy helyen a sajátosságoknak megfelelően milyen típusú legyen az oktatás. Városi szinten a kötött oktatási formában 1110-en (közülük 870- en a gazdasági propagandában) a káderképzőkön — az esti egyetemeken, illetve középiskolákban és az elméleti konferenciákon — 410-en, a kötetlen formában 2343-an tanulnak, összesen tehát 6770 dolgozó, a város felnőtt lakosságának 25 százaléka vesz részt. A beindulással kapcsolatos előkészületek megtörténtek, 35 propagandista részt vett a megyeszékhelyen rendezett tanfolyamon, lezajlottak a városi konferenciák, ahol tájékoztató hangzott el az új munkatörvénykönyvről és a kollektív szerződésről, s kiosztották a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya által készített ezzel kapcsolatos segédanyagot. A kötött oktatási formákban a mezőgazdasági üzemek kivételével október 16-án megkezdődött az oktatás, amely minden bizonnyal hozzájárul a résztvevők jobb politikai tájékozottságához. A jövő év első felében készül el az Október 6 utcai társasház Az építőipar számára a téli időszak okozza a legnagyobb gondot, s éppen ezért igyekeznek felkészülni a hideg hónapokra. Az Orosházi Építőipari Szövetkezetnél is a téliesítésre gondolnak. Az Október 6 utcai 21 lakásos társasházat tető alá szeretnék hozni még a hideg beállta előtt, s így lehetőség lesz a belső szerelési munkákra. A tervek szerint a jövő év első felében adják át a tárasházat. A Huba utcai két, egyenként négylakásos családi háznál is igyekeznek betartani az átadási határidőt, az egyik november 30- ra, a másik a jövő év márciusára készül el. A vasipari szövetkezetnél szintén sürget az idő, a külső homlokzat vakolása nélkül ugyan, de december 30-ra átadják az új szerelőcsarnokot. Tótkomlóst Növekszik a forgalom a földművesszövetkezeti boltokban A tótkomlósi községi tanács október 16-i ülésén a földművesszövetkezet munkájáról, valamint az árutermelés és áruértékesítésről tárgyalt. Az első napirendi pont előterjesztője Buda Pál igazgatósági elnök volt Beszámolójában tájékoztatta a tanácstagokat a földművesszövetkezet keretén belül működő 44 egység munkájáról. A kiskereskedelmi üzemág az év első háromnegyedében a tavalyi hasonló időszakhoz képest 102,3 százalékos eredményt ért el. Ehhez hozzájárult, hogy az alapvető élelmiszerekből a ruházati és néhány vegyes iparcikkből, egy-egy időszak kivételével, javult az ellátás. A vendéglátóipari üzemág 14 önálló egységében is növekedett a forgalom. A felvásárlási tevékenységet különböző szakcsoportok segítik, amelyek munkája eredményes. Eddig 123 mázsa baromfit, 2,3 millió tojást, 51 mászó nyulat és 4400 galambot vásároltak fel. A jelentés ezután részletesen foglalkozott az idei munkaverseny eddigi tapasztalataival, a jövő évi beruházásokkal, a jövő évi feladatokkal és a vagyonvédelemmel. A tanácsülés ezek alapján megfelelő határozatokat hozott. Gádoros: Javításra vár a közegészségügyi helyzet A község egészségügyi helyzetéről, a betegellátásról tárgyalt tegnap délelőtti ülésén többek között a gádorosi tanács végrehajtó bizottsága. Mint az előterjesztett jelentés megállapította, a járványügyi helyzet kielégítő, tömeges megbetegedések az idén nem fordultak elő. A közegészségügyi helyzet azonban már korántsem ilyen kedvező. A földművesszövetkezetnek például több egysége nem felel meg a követelményeknek, sem higéniai, sem kulturáltság szempontjából. Ennek orvoslására mielőbb szükség van. A sütőipari vállalatnál, az óvodánál és az iskolánál elfogadhatók a körülmények. A termelőszövetkezetekről már kevésbé mondható el ez, nincs megfelelő tisztálkodó helyiség s több munkahelyen nem tartják be a munkavédelmi előírásokat. A munkaidőcsökentés az üveggyárban is napirendet szerepel Az 1021/1967-es kormányrendelet alapján az Orosházi üveggyárban is elkészült a munkaidő csökkentésére vonatkozó javaslat. A pártalapszervezeti, műhelybizottsági titkárok és üzemvezetők bevonásával készült tervezetet, amely a heti negyvennégy órás munkaidő bevezetésének feltételeit tartalmazza, megküldték az Üvegipari Országos Vállalatnak. A munkaidőcsökkentés a gyárban több mint ezer embert érint, bevezetése a folyamatos termelés miatt gondot okoz ugyan, de megvalósítása a kormányrendelet végrehajtásán keresztül nagy könnyebbséget jelentene az ott dolgozóknak.