Orosházi Hírlap, 1969. július-szeptember (14. évfolyam, 74-112. szám)
1969-08-05 / 89. szám
»». augusztus 1 3 Petőfi ünnepségek Vasárnap délelőtt — Petőfi Sándor halálának 120. évfordulója alkalmából — a költőre emlékezett szülőhelye, Kiskőrös. Megnyitották a „Petőfi életútja” című állandó emlékkiállítást, amelynek gondolata a község újratelepülésének 250. évfordulójára való készülődés során fogant meg. A kiállítás a szülőház mellett kialakított múzeumi épület három helyiségében kapott méltó helyet A fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeum adta az anyag nagyobb részét. Több mint nyolcvan eredeti Petőfi-dokumentummal gazdagodott a szülőfalu. Ide került át a költő szülőházában őrzött irodalmi hagyaték is. Vasárnap délelőtt Szalkszentmártonban „A jó öreg kocsmáros” egykori háza mellett felavatták Petőfi Sándor két és fél méter magas bronzszobrát Marton László Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. Az avatáson a falu és a járás vezetőivel együtt — mint fővédnök — részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese mondott avató beszédet. Megemlékezett arról, hogy a most restaurálás alatt levő szalkszentmártoni Petrovics-házban két évig laktak Petőfi szülei. A nagy költő háromnegyed évet töltött náluk, 1845 őszétől 1846 tavaszáig Petőfi életében a legválságosabb, költészetében pedig a legtermékenyebb szakasz volt ez. A ház kis udvari szobájában 112 verse született. A többi között egyetlen drámáját a „Tigris és hiénát” írta itt A beszéd után Nyers Rezső leleplezte a költőnek az atyai házra tekintő nagyméretű bronzszobrát. Ezután az MSZMP Központi Bizottsága, a megyei, járási és községi szervek, valamint a Petőfi-emlékhelyek küldöttei helyezték el koszorúikat az új szobor talapzatán. (MTI) Belelapoztunk Endrődön a községi pártbizottság és végrehajtó bizottság II. félévi munkatervébe. A tőmondatokban felsorakoztatott napirendi pontok is beszédesek. Nem azt az érzést keltik, mintha azért íródtak volna le, mert szokás is, kötelező is hosszabb időtartamra irányt szabni a testületi munkának. Inkább az érződik belőle, hogy alaposan válogatták ki a legfontosabb tennivalókat az elkövetkező hónapokra. Jó hagyományként visszatérnek jó néhány korábbi pártbizottsági ülés és végrehajtó bizottsági ülés napirendjére. Értékelik a határozatok végrehajtását és azt is, hogy milyen hatással voltak ezek a község lakosságának gazdasági, kulturális életére. Gyebnár József elvtárssal, a községi pártbizottság titkárával beszélgetve még elevenebbé váltak a tőmondatokban rögzített programpontok. A pártbizottság augusztusi ülésén az alapszervezetek eddigi munkája és ezutáni feladata került megvitatásra. Úgyszólván évente ismétlődő napirendi pont ez. Célja: ráirányítani az általában jól, elfogadhatóan tevékenykedő alapszervezetek figyelmét az elkövetett apróbb hibákra, mulasztásokra. Itt-ott ugyanis nem elég hatásos az alapszervezetek vezetőinek munkája. Elsősorban azért, mert nem mindig tudják kiválasztani az egyes időszakok legfontosabb tennivalóit. Egyes titkár elvtársak idejét, energiáját is elaprózzák — meghatározott feladatkör hiányában — az egyik napról a másikra felvetődő ügyes-bajos dolgok, amelyek nem tartoznak szorosan a hatáskörükbe. A termelőszövetkezeti alapszervezetek titkáraira az a párttagok gyakori panasza, hogy ritkán látják őket a határban, az emberek között. Ha kimennek, akkor is az elnök vagy valamelyik szakvezető sokfelé vezető autóútjához csatlakoznak s ezért csak afféle villámlátogatásra van idejük. A községi pártbizottság dönteni akar augusztusi ülésén arról is, hogy a tsz-alapszervezetek ezután a nappali, avagy a 25 évvel ezelőtt bevezetett szokás szerint továbbra is az esti órákban tartsák-e a párttaggyűléseket. A termelőszövetkezetek ugyanis napközben hívják össze az igazgatósági üléseket és a közgyűléseket is. Ezek alapján az a látszat, mintha a párttagok tanácskozása az emberek munkakörülményeiről, jólétéről, a termelés színvonalának javításáról csak afféle másodrangú fórum lenne. Ehhez, vagyis termelőszövetkezeti témához kapcsolódik a végrehajtó bizottság ülésének egy későbbi napirendje, amikor a mezőgazdasági szakemberek munkáját értékeli majd a testület. Ez sem afféle tárgyaljuk meg téma. Azért vált szükségessé szemügyre venni a szakemberek felkészültségét, gyakorlatát és a növekvő feladatokhoz való alkalmasságukat, mert egyikükmásikuk — főleg a korosabbak — nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel. Azaz nem figyelik, hogy mi történik a tsz határán kívül ország- és világszerte. Példa rá, hogy Endrődön az általánosan jól bevált 160 kilogrammos búzavetőmag-adag helyett helyenként csak 120 kilogrammot vetettek el tavaly ősszel. Még a tavalyelőttről visszamaradt nagyobb mennyiségű búzát is — ráadásul csíraképesség-vizsgálat nélkül. A szakmai konzervativizmusért most nagy árat fizetnek a szövetkezetek. Az azonos minőségű földön gazdálkodó szomszédos dévaványai Lenin Tsz 17 mázsa átlag búzatermésével szemben csak 0—13 mázsát takarítanak be. A kevés adaggal vetett búzát ugyanis tovább ritkította a tavaszi huzamosabb vízállás is. A későbbiek folyamán a pártbizottság visszatér a múlt év decemberében tárgyalt „idealista világnézet elleni harc tapasztalatai”-nak a megvitatására. Az észrevétel ugyanis az, hogy egyes párttagok — idős szüleik és rokonaik rábeszélésére, nemegyszer a békétlenség elkerülése végett — igénybe veszik az egyház szolgáltatásait. Többen nem tudják eldönteni azt sem, hogy fizessenek-e vagy sem egyházi adót. Olyan családok körében is felvetődik ez, amelyeknek már évek óta nincs semmi kapcsolatuk az egyházzal. Önmaguktól eszükbe sem jutna ez, ám az egyházi adót jutalékos alapon egy nagyon rámenős atyafi szedi házról házra járva. Leginkább az olyan családtagokra „csap le”, akiknek nincs „lelki erejük” a fizetést megtagadni. Nem valami erős szál, de mégis köti a párttagokat és a materialista világnézetűeket az is, hogy a sírhelyet az egyháztól kell megváltaniuk. A köztemető létesítése ugyanis mintegy hat éve húzódik Endrődön. A pártbizottság ezt is igyekszik sürgetni az említett témát tárgyaló ülésén. A község kommunális tevékenysége is visszatérést jelent egy hasonló témájú tavalyi napirendre. Az elmúlt évben olyan döntés született a párt végrehajtó bizottságának ülésén, hogy nem kellene továbbra is elaprózni a költségvetésből és a községfejlesztési alapból rendelkezésre álló összegeket. Évekre visszamenő gyakorlat volt ugyanis, hogy ebből az összegből a „mindenhova jusson” elv alapján gazdálkodott a tanács. (Mentség erre az 1956 előtt elkészített és megvalósíthatatlannak bizonyult szocialista községépítési terv.) A „járdát minden utcába” elhatározás után leraktak egy-egy 30—40 centiméteres betoncsíkot, de a jólét növekedésével arányosan a legeldugottabb utcákban is szaporodtak a gyerekkocsik, amit a keskeny járdaszalagokon nem lehetett tolni. Egyszóval sok pénzt emésztett fel a járdák újjáépítése, kiszélesítése és több apró, félmegoldású létesítmény kiegészítése. Tény, hogy Endrőd arculatán nem látszik meg az, hogy évek óta 4 millió forint költségvetési és 2 millió forint községfejlesztési összeg áll redelkezésére. A párt végrehajtó bizottságának ülése után tavaly már csak nagyobb beruházásokat irányoztak elő. Többek között korszerűsítették a Felszabadulás utca útburkolatát. Az idén új betonúttal kötik össze a Szarvas és Kondoros felé vezető utakat, hogy mentesítsék a nagy forgalomtól a község főterét. Ezen ugyanis nagy ívben kanyarodik az út, s reggel, este leállítja a forgalmat az állatok terelése a Körös-hídon át, a legelőre. Csak néhány kiragadott téma ez az endrődi községi pártbizottság és végrehajtó bizottság második félévi munkaprogramjából. Ezek is azt bizonyítják, hogy a testület tagjai figyelemmel kísérik a község társadalmi és gazdasági életének lüktetését és fontossági sorrendben fórumok elé tárják a legfontosabb tennivalókat. Kulik Imre Életre keltett témamondatok Az endrődi pártbizottság munkaprogramjából ban. Aprólékosan meg kellett vizsgálni, milyen hatással vannak az emberre az űrrepülés körülményei : a súlytalanság, a túlsúlyosság, a sugárzás, s az, hogy hosszabb időt kell eltöltenie a szűk fülkében. Ki kellett deríteni, folytathat-e az ember űrrepülés közben rendes élettevékenységet, tudományos, műszaki kutatásokat 1960-ban és 1961 elején egy sorozat új automata-rendszert , űrhajó-szputnyikot bocsátottak fel. Ezeken kísérletezték ki azokat az agregátorokat, amelyek az ember űrrepüléséhez szükségesek. Állatokon és különféle biológiai egyedeken tanulmányozták az űrrepülés körülményeinek hatását. Kipróbálták az űrhajók automatikus tájoló rendszereit, ezek stabilizálását repülés közben, s a pályáról való letérést biztosító technikát 1960 augusztusában első ízben sikerült az űrhajó-szputnyikot a benne levő állattal visszahozni a Földre. Öt automatikus űrhajó-szputnyik kipróbálásának sikeres befejezése lehetővé tette, hogy a szovjet szakemberek előkészítsék és 1961 áprilisában megvalósítsák Jurij Garagin történelmi jelentőségű űrrepülését Kutatást végző szputnyikok számos műholdat lőnek fel sokféle tudományos kutatás céljából. A Szovjetunióban erre a célra használják fel a Kozmoszsorozat szputnyikjait. Az elsőt közülük 1962 márciusában lőtték fel, s számuk ma már csaknem eléri a 300-at. A szputnyik feladatának megfelelően aránylag kis súlyú is lehet. Egyes szputnyikok konstrukciója egységesített, és csupán készülékeik különböznek egymástól. Az, hogy nem kerülnek sokba, részben ennek köszönhető, részben pedig annak, hogy kis kapacitású sorozatgyártású hordozó rakétákat használnak fel erre a célra. A Kozmosz-sorozat tudományos célú szputnyikjai állandó őrséget tartanak a világűrben. Átkutatták a Föld körüli térséget, kutatást végeztek a Nap és a csillagok körül, tanulmányozták a Föld mágneses mezejét, légkörét, ionoszféráját és sugárzási övezetét, a kozmikus kisugárzást és a meteorveszélyt. A Föld körüli térség és a légkör különböző jelenségei, köztük a geomágneses viharok, sarki fény, szoros összefüggésben vannak a Napban lezajló folyamatokkal. Ezért fontos komplex kutatást végezni nagy számú és különböző pályákon keringő szputnyikkal. A közeljövőben az ilyen szputnyik-rendszerek állandóan működésben lesznek és segítenek az embereknek számos gyakorlati feladatot megoldani. (Folytatjuk) Keid Huszonhat konbájnnal hatnak az Orosházi Állami Gazdaságban Most már egyre kisebb területre zsugorodik az aratási feladat az Orosházi Állami Gazdaságban. Az üzem kombájnosai néhány héttel ezelőtt 3039 hold gabona aratására indultak, melyből eddig néhány száz hold kivételével learatták és elcsépelték a termést. Az utóbbi napokban, ahogyan a hódmezővásárhelyi és a Pankotai Állami Gazdaságban befejezték az aratást, Orosházára csoportosították a kombájnokat. Jelenleg 26 géppel dolgoznak. Az aratás üteme olyan jó, hogy szerdán a kora délutáni órákig befejezik — mondotta Faragó Sándor, a gazdaság igazgatója. A tavalyihoz képest holdanként 6 mázsával takarítanak be nagyobb termést. Gazdasági átlagban holdanként 23—24 mázsa között alakul a búza hozama. Az államnak mintegy 720 vagon terményt adnak el a tavalyi 315 vagonnal szemben. Megjelent a miniszteri rendelet a kenyér kötelező csomagolásáról A múlt héten, a Belkereskedelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján bejelentett kenyércsomagolási intézkedés most hivatalosan, a miniszter rendeleteként is megjelent. A rendelet előírja, hogy Budapesten és a megyeszékhelyeken szeptember 1-től, más városokban január 1-től kenyeret csomagolás nélkül kiszolgálni tilos. Mind az egész, mind a vágott kenyeret úgy kell csomagolni, hogy a papír a kenyér teljes felületét fedje. A csomagolásért különdíjat felszámítani nem szabad. A rendelet az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelmi üzletekre egyaránt vonatkozik. A rendelet végrehajtásához a minisztérium illetékes főosztálya közli a kenyércsomagoló papírok szabványméretét. E szerint a kétkilós kenyeret legalább 47,5x55 centiméteres, az egykilóst legalább 47,5x35, a félkilós kenyeret pedig legalább 38x32 centiméteres papírba kell csomagolni. Természetesen ezeknél nagyobb méretű papírt is lehet használni. A nagykereskedelem gondoskodott a kenyér csomagolásához előírt méretű papírról, amelyet korlátlan mértékben bocsát a kiskereskedelmi vállalatok rendelkezésére. A papíripar — egyelőre csak kisebb mennyiségben — az egy- és kétkilós kenyerek csomagolására alkalmas papírzacskót is készít Ezeket Budapesten és a megyeszékhelyeken elsősorban a csemegeüzletekben, az ABC-áruházakban célszerű felhasználni A minisztérium állásfoglalásában felhívja az illetékes vállalatok figyelmét, hogy ahol a rendelet nem teszi kötelezővé, ott is kívánatos a kenyér csomagolását — a csomagolóanyag-beszerzési lehetőségtől függően — bevezetni. (MTI) Kísérleti gátak a Dunán és a Tiszán A folyók mentén 4200 kilométer hosszú töltés védi a lakosságot és az ország értékeit az árvíztől. Az utóbbi 10 évben 20 millió köbméter föld beépítésével erősítették a gátakat, de a következő 15 évben további csaknem 70 millió köbméternyi anyagból kell új töltést építeni vagy magasítani, szélesíteni a régi árvédelmi vonalakat. Ezért az Országos Vízügyi Hivatal intézkedésére széles körű kutatások kezdődtek a védekezés fejlesztésére és a gáterősítés leggazdaságosabb módszereinek kidolgozására. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet a vízügyi igazgatóságok segítségével a Duna, a Tisza és néhány mellékfolyó mentén öt helyen létesített kísérleti gátszakaszt a töltés mögött felfakadó víz elleni védelem tanulmányozására. További hat kísérleti megfigyelő állomáson a szivárgási és az átázás jelenségeit vizsgálják. A gemenci erdőnél, Pörbölyön a Duna régi gátjához csatlakozó új töltésnél kísérleti medencét építettek, amelynek segítségével e rövid szakaszon mesterséges árhullámot bocsáthatnak a gátakra. Az év végére adják át a kutatók a több évre tervezett vizsgálat első eredményét Újabb kísérleteket kezdenek a Balaton, a Velencei- és a Fertő-tó egyes problémáinak megoldására is. A keszthelyi öböl feliszapolódásának ellenszerét modell-kísérletekkel vizsgálják. Rövidesen hozzáfognak a Velencei-tó nádasaiból kivágandó szélutak helyének kijelöléséhez. A tó biológiai egyensúlyának megteremtéséhez ugyanis felhasználják a szelet amely jó munkát végezhet ha a számára megfelelő utakon felkavarhatja, felfrissítheti a tó vizét (MTI)