Orosházi Hírlap, 1970. január-március (15. évfolyam, 1-38. szám)

1970-03-10 / 30. szám

fin­g proletárjai, egyest!fjetek I ,70. MÁRCIUS 10. KEDD Ára 1 forint XV. ÉVFOLYAM 1, 30. SZÁM A tiszteletadás mellett változatlanul harcos ünnep a nőnap Ünnepség a városi tanács nagytermében A Nemzetközi Nőnap 60. év­fordulója alkalmából március 7-én, szombaton este ünnepi megemlékezést tartottak a vá­rosi tanács nagytermében. Az ünnepségen részt vett Darvas József, az írószövetség elnöke, Conda József, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titkára, Ambrus Pál, a városi pártbi­zottság titkára, Káplár Károly, a járási tanács vb elnöke, Czé­­dula Imre, a városi tanács vb titkára, Szappanos Ferencné, a városi nőtanács titkára, a nő­mozgalom számos képviselője, a jugoszláviai Becse városból érkezett nőküldöttség és a vá­ros 17 000 nő lakosa képvisele­tében több száz részvevő. Az ünnepséget szavalat vezette be, majd Ambrus Pál köszöntötte a vendégeket és a megjelente­ket. Az ünnepi est szónoka Dar­vas József volt, aki bevezető­ben a hatvan évvel­­ ezelőtti koppenhágai konferenciáról szólt, amelyen Klara Zetkin kezdeményezésére minden év március 8-át a nők harcos ün­nepévé nyilvánította. Huszonöt éve szabad hazánkban ez a nap inkább a tiszteletadásé, az ünneplésé, a harcosság az azt megelőző időszakot jellemezte. Azt, amikor a nők helyzete nemcsak hogy nem volt egyen­jogú, hanem még a férfiakénál is nehezebb volt. Ekkor szüle­tett meg a jelszó: egyenlő mun­káért egyenlő bért, megbecsü­lést. Ezt csak a szocialista tár­sadalmi rendszer hozta meg a nők részére, s teremtette meg jogilag is egyenlő helyzetüket. Ez a társadalmi rendszer bizto­sította elsőnek a világon — és ma is páratlanul — a gyermek­­gondozási segélyt, ami a gyer­mek mellett az anyáról is gon­doskodik. Pártunk Központi Bi­zottsága éppen az elmúlt he­tekben tűzte napirendjére a nők helyzetének vizsgálatát, s határozta meg a jövő felada­tait. Hazánkban ma a diplo­mások harminc százaléka nő, a fizetésből és bérből élők negy­ven százalékát ugyancsak a nők teszik ki. A számok mögött azonban még több kihasználat­lan lehetőség van, s éppen ezért a nőnap a tiszteletadás mellett változatlanul harcos ünnep, emlékeztető, hogy van még tennivaló. Az ünnepi beszéd után Szap­panos Ferencné 37 asszonynak adta át a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa oklevelét. Az ün­nepség első része Ambrus Pál zárszavával ért véget, majd a Madrigál-kórus adott műsort A városunkban tartózkodó be­csei nőküldöttség, amely meg­látogatta a háziipari szövetke­zetet, a múzeumot, az üveggyá­rat, Gyopárost, kellemes emlé­kekkel utazott haza városunk­ból. Szolnok megyébe látogattak a járás és a város népművelési szakemberei Kétnapos tapasztalatcserére­­ Szolnok megyébe látogattak a­­ közelmúltban a járás és a város népművelési szakemberei, a népművelési felügyelők, a könyvtár vezetője, a tótkomlósi, a csorvási és a gerendási könyv­táros, valamint a községek­­ mű­velődési otthonainak igazgatók A csoport először a nagyrévi edénymúzeumot tekintette meg, majd a következő állomás Mart­fű volt. Itt a cipőgyár nemrégi­ben épült hatszáz személyes szakszervezeti művelődési ház épületét nézték meg. Szolnokon hasznos és érdekes tájékoztatót hallgattak meg a járás népművelői a családi ün­nepségek szervezéséről, lebonyo­lításáról, melyet a szolnoki me­gyei művelődési ház szakrefe­rense tartott. A művelődési ház és az ismeretterjesztő társulat kapcsolatáról, az ismeretterjesz­tő munkáról a megyei és egy­ben városi TIT-titkár beszélt a vendégeknek. Este a Budapesti Irodalmi Színpad „Fejek és kram­pekok” című előadását tekintet­ték meg. A következő napon a tiszaugi múzeum kiállítási anyagát nézték át, különösen tanulságos, emlékezetes volt a tiszaiföldvári Lenin Termelőszö­vetkezetben tett látogatás. Eb­ben a közös gazdaságban leg­fontosabb tennivalók között tart­ják számon a népművelési mun­kát, melyet művelődési bizott­ság irányít. Ezen belül egy ok­tatási és egy népművelési ügyin­téző tevékenykedik. A termelő­szövetkezetnek saját művelődési háza van. A tiszaugi klub­könyvtár megtekintése után két községi művelődési ház igazga­­tójával beszélgettek az orosházi járás népművelői. A beszélge­­­­tés során számos hasonló prob­lémát vitattak meg, s több, ná­lunk is alkalmazható módszer­rel is megismerkedtek. Tűzrendészeti előadás Végjéhez közeledik az Oros­házi Járási Tűzoltóparancsnok­ság és a Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat közös szer­vezésében indult községenkénti tűzrendészeti előadássorozat. A járás valamennyi községében hetenként egy alkalommal sor­ra kerülő előadást ma este hat órakor Békéssámsonban tart­ják. Ezt követően még két eset­ben hallhat tűzrendészettel kap­csolatos tájékoztatót a lakosság Tótkomlóson és Nagyszénáson. Napirenden: A növényvédelem és a szakemberképzés A városi tanács végrehajtó bi­zottsága múlt heti ülésén foglal­kozott a növényvédelem helyze­tével, különös tekintettel az 1968 szeptemberében megjelent növényvédelmi kódex végrehaj­tásának tapasztalataira A mező­gazdasági és élelmezésügyi osz­tály a múlt év elején a növény­­védelmi munkák kezdete előtt ismertette a mezőgazdasági üze­mek szakembereivel az új kó­dex irányelveit Ennek egyik leglényegesebb része, hogy ez év márciusától vegyszeres gyomir­tószer és méreg csak növény­védő szakmunkás vagy betaní­tott munkás közreműködésével, erős méreg pedig csak növény­védelmi szaktechnikus vagy mérnök irányításával használ­ható fel. Az ellenőrzések során vala­mennyi termelőszövetkezetet meglátogatták. Megállapították, hogy több üzem csak írásbeli felszólításra tett eleget az aranka elleni védekezésre vonatkozó kötelességnek, összesen mintegy ezer holdon tartottak szemlét a szakemberek. Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés egy kivételtől eltekintve, szabály­szerűen megtörtént. Ami a nö­vén­yvédőszer-rak­tárak állapotát illeti, a Törekvés, a Szabadság Tsz és az állami gazdaság ren­delkezik korszerű tárolóval. Csupán a Vörös Csillag Tsz-nél találtak elhanyagolt növényvé­­dőszer-raktárt. A gépek és védő­­felszerelések üzemképesek, a kivétel itt is a Vörös Csillag Tsz. A múlt évben egyébként 6100 holdon végezték el a gabonafé­lék vegyszeres gyomirtását, az össz­kukorica-terület több mint kétharmadán volt vegyszeres gyomirtás. A gyümölcsösökben átlag hét, a burgonyaföldeken négy alkalommal permeteztek. Az előző gazdasági évben a jogszabályban meghatározott végzettségű irányító szakember az üzemekben nem volt. A har­minckét növényvédő gépre csu­pán öt szakmunkás és három betanított munkás jutott. Azóta az irányító szakemberkérdést minden üzemben megoldották, a szakmunkásképzésbe hat, a betanítottmunkás-képzésbe huszonnyolc embert iskoláztak be. A betanított és szakmunkás­létszám biztosítja majd a nö­vényvédő szerek rendeltetésszerű felhasználását. Minden üzemben évente két alkalommal sor kerül a növényvédelem hatósági vizs­gálatára, ami a növényvédelem­mel kapcsolatos jogszabály és munkavédelmi előírás betartá­sára terjed ki. A termelőszövet­kezetek mellett a város közte­rületeit csúfító gyomirtás is elő­térbe kerül. Üzemi és készenléti lakótelep Tatársáncon a Szabadság Tsz központjában A megyei és városi tanács, illetékes szakigazgatási szer­vei, valamint a tervezőintézet már korábban megtárgyalta a város közigazgatásához tarto­zó külterületi lakott helyek fejlesztési lehetőségét. Ennek eredményeként a Törekvés­ Tsz, Kiscsákó és a Béke Tsz. Pusztaszentetomya ügyében már hozott döntést. A Szabad­ság Termelőszövetkezet kér­dését csak a közelmúltban megérkezett regionális szak­vélemény alapján tárgyalta. Eszerint egyetértett a lakóte­lep kialakításával, amely Ta­társáncon a tsz főmajorja szomszédságában levő terüle­ten történik üzemi és készen­léti lakótelep formájában. Képek az új ipartelepről Néhány évvel ezelőtt kezdődött a város déli részén az új ipar­telep kialakítása. A leghamarabb elkészülő létesítmény — ami­nek már januárban üzemelni kellett volna — a kenyérgyár lesz. A képünkön látható sütődét remélhetőleg rövidesen át­adják. Ugyancsak itt kap helyet a FŐSZÉRT-raktár, az építőipari szövetkezet telephelye AKÖV.

Next