Orosházi Hírlap, 1970. október-december (15. évfolyam, 115-152. szám)
1970-11-22 / 136. szám
Kosarak Köröstarcsáról Kanadába Az épülete korábban iskola volt. Egymásba nyitó két tágas, fehérre meszelt terem, középen egy-egy vaskályhával. Előtte kis folyosó, innen nyílnak a mellékhelyiségek, és egy kis irodaszoba. Az irodáiban egyetlen íróasztal. Az állóeszközöket tekintve ennyi a köröstarcsai híd közelében található kosárfonótelep, melyben két év óta készülnek kenyérkosarak, piaci kaiikák, munkaalkalmat nyújtva 40 tárcsás és ladányi lánynak, asszonynak. Farkas Ernőné a telep vezetője 30 éve van a kosárfonó szakmában. De nemcsak ő, hanem férje, családja, sőt a legtöbb rokona is ennél a vállalatnál dolgozik. Valóságos kosárfonó dinasztia... A fehér termekben a fal mellett körben ülnek és dolgoznak a kosárfonónők. A kép eltér a szokványos munkahelyektől. Nem üzem, inkább csak manufaktúra. Egy-egy egyszerűen elkészített sablon, egy-egy csomó fűzfavessző, néhol metszőolló, ez minden. És szorgalmas, fürge ujjak, amelyek boszorkányos gyorsasággal idomítják csinos kosárrá a rakoncátlan vesszőket. A két terem két műhely, két brigád. Nőkről lévén szó, nem illik utalni a korukra. Maradjunk annyiban, hogy a belső teremben vannak a „régebbiek”, a külsőben az „újabbak”. Milyen volt a kezdet? Mint ahogyan az lenni szokott, nem könnyű. Hónapokig négyforintos órabér, havi 800 forint körüli kereset! Csak utána következett az úgynevezett lépcsős norma. A belső terem dolgozóinak egybehangzóan az a véleménye, hogy a vezetők segítőkészek, rendesek voltak. Mégis, az első turnus 22 tagjából alig maradtak hatan. Volt, akinek a keze nem bírta, volt, aki kevesellte a keresetet. Az átlagfizetés ugyanig most is 1100—1200 forint. Azóta újak jöttek és mentek, ma ennek a brigádnak (Nagy Sándorné a brigádvezető) körülbelül 20 tagja van. Aki „átvészelte” a betanulási időt, az többnyire tovább is marad. A fluktuáció azonban változatlanul nagy. A kosárfonás sok helyen elterjedt bedolgozói munka. A tárcsás asszonyok szerint azonban jobb ezt itt csinálni, mint otthon. A ház körül ugyanis a legjobb szándék mellett is időnként meg kell szakítani valami miattt a munkát. Itt jobban lehet dolgozni. Nyolc (szabadszombatos hetekben nyolc és fél) óra hosszat nem zavarja őket senki. A külső teremben táskarádió — a délelőtti zenés műsor — szól; amikor belépek, sürgősen kikapcsolják. Nagy nehezen sikerül őket rábeszélni: kapcsolják csak vissza nyugodtan. Engem nem zavar, és a kosárfonást sem. Ez a brigád (Gál Julianna a vezetője) egyébként is a fiatalok brigádja. Igaz, ez életkor szerint, de igaz a kosárfonásban eltöltött időt tekintve is. Az itteni lányok nem túlságosan beszédesek. Inkább a kezük fürge. Egy-két apróságot azért csak sikerül megtudni tőlük. Elismerően szólnak például arról a párszáz méternyire működő vessző-üzemről, mely a kosárfonók anyagellátását biztosítja. Amikor ugyanis nem a tárcsás üzem adta az anyagot, a minőség vitathatatlanul rosszabb volt. Van egy régi, de most is érvényben levő kosárfonó-szokás: amikor már az újonc beletanult a szakmába, kap ajándékba egy kosarat. Ez főleg azért jó, mert a boltban úgysem tudna ilyet vásárolni. Ugyanis szinte minden darab exportra kerül. Hollandia, az NSZK, az USA és Kanada vásárolja belőlük a legtöbbet. Valamilyen sztorival szerettem volna befejezni ezt a riportot. Nem sikerült. A kosárfonók élete ugyanis nem bővelkedik sztorikban, ők „csak” dolgoznak. Nem is keveset. Hiszen a köröstarcsai telep havi termelési értéke 130 ezer forint; ez 5—6 ezer kisebb és körülbelül 1200 nagyobb kosarat jelent. Ki lehetne számítani, hány millió mozdulatot tesznek ezért a tárcsás asszonyok, lányok. Látványosságok, sztorik nélkül. Ráta László «■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]a mim inBiai u mmii Tárgyalóteremből: Börtönből hozták a tárgyalásra A Battttonyai Járásbíróság az elmúlt napokban tárgyalta Maczkó Jolán bűnügyét, akit az ügyészség jogtalan behatolás útján elkövetett lopással vádolt. Maczkó Jolán régi ismerőse a bíróságnak, ugyanis többször ült már a vádlottak padján különböző bűncselekményekért. A mostani tárgyalásra is egyik büntetésvégrehajtási intézetből — ahol egy másik ügy miatt kiszabott büntetését töltötte — kísérték Battonyára. A rovott múltú nő, úgy látszik, már végleg eljegyezte magát ezzel a „könnyű kereseti munkával”, mert legutóbb szeptember 26-án Kunágotát látogatta meg, ahol utcáról utcára járt, hogy gyermekeinek használt ruhát kérjen. Így jutott el Simon Jánosék házához, ahol beköszönt a nyitva hagyott ajtón, majd amikor nem kapott választ, bement a szobába és ott a ruhásszekrényben keresgélt. „Fáradozását” hamarosan siker koronázta, mert az egyik kabát zsebében 7 ezer 600 forintot talált. Zsebrevágta és igyekezett minél hamarabb elillanni a zsákmánnyal. Ahogy kilépett az utcára, meglátta őt Simon Jánosné — a közeliben beszélgetett a szomszédokkal —, aki azonnal gyanút fogott. Beszaladt a házba és gyanúja beigazolódott. Eltűnt a pénz. Szerencsére — a szomszédok segítségével — rövid idő alatt elfogták a tolvajt, akinél a pénzt hiánytalanul megtalálták. A Battonyai Járásbíróság bűnösnek találta Maczkó Jolánt, s ezért egy év öthónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. alakult, hogy a felszabadulás előtt a magyar nép még a polgári demokráciával sem találkozhatott, annak játékszabályait sem ismerhette meg. Tulajdonképpen ebből erednek azok a jelenségek, amelyeknek lényege: a demokrácia félreértése, a közéleti magatartás hiányosságai. Mert ma még nem kevesen vannak, akik szabadság alatt azt értik, hogy azt csinálnak a munkahelyükön, amit akarnak, illetve nem csinálják, amit nem akarnak, akik mindig többet akarnak kapni, mint amennyit a közösségnek adnak, akik nagyon jól ismerik a mások kötelességeit és ezeket harsányan számon is kérik, de a saját kötelességeikről, ha csak lehet, megfeledkeznek. Tehát akik úgy vélik: a munkásosztály hatalmának égisze alatt szabad a vásár, minél több pénzt minél kevesebb erőfeszítés ellenében... Nos, még sok kitartó, türelmes politikai nevelőmunkára lesz szükség ahhoz, hogy ezeket a félreértéseket eloszlassuk és a tévedőket helyes közéleti magatartásra tanítsuk. A szocialista demokrácia kiváló eszköze annak, hogy helyes politikai döntések, jó és a köz érdekeit előmozdító programok szülessenek. De ezek a jó döntések és programok csak egy fegyelmezetten cselekvő, dolgozó közösségben vihetők át a gyakorlati életbe. Ahol a megvalósítás készsége és fegyelme hiányzik, nem sok értelmük van a demokratikusan megvitatott programoknak. Ezért jelöli meg a párt fő követelményként azt, hogy a demokrácia szélesítése járjon együtt a cselekvés fegyelmének erősödésével. Ezért vagyunk azon az állásponton, hogy egy politikát nem elég szavakkal helyeselni, csak a tettekben kifejeződő egyetértés mozdíthatja elő haladásunkat. A dolgozó emberek — kritikai észrevételeik tanúsága szerint is —, egyre igényesebbek saját helyi közösségeik vezető tisztségviselőivel szemben. Megkívánják, hogy munkájukat felelősséggel és hozzáértéssel végezzék, kifogástalan erkölcsi magatartást tanúsítsanak, figyeljenek a dolgozók szavára és így tovább. Mindezzel teljesen egyet lehet érteni. A követelmények növekedése — ez természetesen —, elsősorban a kollektívák vezetőit kell, hogy érintse. Ugyanakkor senki sem feledkezhet meg arról, hogy a vezetők csak akkor felelhetnek meg ezeknek a követelményeknek és várakozásoknak, ha a dolgozók közössége minden támogatást megad nekik. Azzal is, hogy a kijelölt feladatokat mindenki becsülettel elvégzi, azzal is, hogy munkáján felül gondolataival is segíti vezetőit a közös problémák megoldásában. A szocialista demokrácia, ezen belül a munkahelyi demokrácia olyan értelmezése, hogy ebben a vezetőknek csak kötelességeik, a többieknek pedig csak követelnivalóik vannak, helytelen és zsákutcába visz. A helyi vezetők és a dolgozók viszonyában is a szocialista demokrácia alapelvének érvényesülésére van szükség, a kölcsönösségre, az együttműködésre, a jogok és a kötelességek, a demokratizmus és a fegyelmezett kötelességteljesítés egységére. H. 1. Műszak, szabad szombaton A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyáregységének dolgozói a X. pártkongresszus tiszteletére november 28-án, a szabad szombatjukon műszakot tartanak, melynek célja, hogy az árvízvédelemben való részvételük miatt bekövetkezett termeléskiesést pótolják és hozzájáruljanak a nemzeti jövedelem egyszázalékos növeléséhez. Bim amm 3 1970. NOVEMBER 22. Befejeződött a KGST-tanácskozás Jegyzőkönyv aláírásával fejeződött be Moszkvában a KGST, atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottságának ülése, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vesz részt. A szocialista országok szakemberei megkezdték az atomenergiatermelés fejlődési távlatainak együttes körvonalazását. Előirányozták a reaktorok és atomerőművekkel kapcsolatos uiuuiiiHiuuiiii miiiiiiiii auiiuuiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiuiiiiimiuii mu*at tudományos kutató- és kísérletikonstruktőri munka koordinálását.Az 1971-től 1975-ig terjedő időszakban tervbe vették az új sugárterápia-készülék kidolgozását, hangsúlyozva, hogy a témakörben Magyarországnak kiemelkedő szerepe van. A bizottság intézkedéseket hozott, amelyek a reaktortechnikai és az atomenergetika, a sugárzási folyamatok, valamint a sugárvédelem területén biztosítják a KGST-tagállamok együttműködésének további kiszélesítését. (MTI) Csőfektetés Békésen Hosszú kényszerszünet után tovább folytatják a békési szennyvízcsatorna-rendszer építését. A református templom előtt fektetik a KEVIÉP dolgozói a csöveket. (Fotó: Márton László) INGYENES tízhónapos magasépítőipari művezetőképző tanfolyamra jelentkezhetnek kőműves, ács-állványozó és vasbetonszerelő szakmunkások legalább négy-ötéves szakmai gyakorlattal. Nyolchónapos építőipari gépkezelőképző tanfolyamra 18—45 éves férfi segédmunkások jelentkezhetnek. A vizsgázók országos érvényű bizonyítványt, illetve fényképes jogosítványt kapnak. Vizsga után kötelező szakmai gyakorlat nincs. A tanfolyam helye Kecskemét és Baja (a dolgozó lakóhelyétől függően), kezdete Kecskeméten 1971. január 4-én, Baján 1971. január 11-én. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkásszállást, munkaruhát és ebédet biztosítunk. Fizetjük a különélést, idénypótlékot és az utazási hozzájárulást. Negyvennégy órás munkahét. Minden héten szabad szombat. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót a megfelelő tanfolyam megjelölésével. Bács megyei Állami Építőipari Vállat Kecskemét, Klapka utca 34. 159473