Orosházi Hírlap, 1970. október-december (15. évfolyam, 115-152. szám)
1970-10-27 / 126. szám
1910. OKTÓBER 27., KEDD óra: 1 forint XV. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM a város mezőgazdasága túlteljesítette a III. ötéves terv célkitűzéseit A városi tanács, mint arról már korábban hírt adtunk, szombat délelőtti ülésén többek között a harmadik ötéves terv mezőgazdasági eredményeiről tárgyalt. Mint az előterjesztés megállapította, a mezőgazdaság szocialista átszervezése városunkban már a tervidőszak kezdete előtt befejeződött, s így a termelőszövetkezetek összes közös területe sem változott. Ugyanez mondható el a tagság létszámáról, amely jelenleg meghaladja a 4300-at. A dolgozó tagok számában viszont hatszázalékos csökkenés történt, s ezzel arányosan növekedett a nyugdíjasok és járadékosok száma. Tovább tartott az elöregedés folyamata, a tagság mindössze 24,2 százaléka nem haladta túl a negyvenéves kort. Ami a terméseredményeket illeti, kedvezőek a tapasztalatok. A népgazdasági terv a mezőgazdaságban évi háromszázalékos növekedést irányzott elő, amit a városunk közös gazdaságai az idei gyenge eredmények ellenére is túlteljesítettek. Míg 1965-ben a halmozott termelési érték összege 185 millió forint volt, addig az idén 350 millió forint. A növénytermesztésben első helyen 1 a kenyérgabona állt, a hazai szükségletek kielégítésére a tervidőszak városi célkitűzése 16 mázsás átlagtermés elérése volt. A gépesítés, a megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazása eredményeként az átlagtermés a tervezettnél jobb volt. Kukoricánál a termésmennyiség fokozásának célja a takarmányszükséglet biztosítása volt. Termelőszövetkezeti szinten 23,6 mázsáról 31,6 mázsára emelkedett az isai átlagtermés. Az ipari növényeknél — cukorrépa, kender — csökkent a vetésterület, de emelkedett az átlagtermés. A zöldségtermesztésben — a kedvezőtlen árak miatt — a szövetkezetek nem használták ki az adott lehetőségeket. A fólia alatti termesztéssel, valamint a Petőfi Tsz-ben létesítendő üvegházban valamelyest emelkedik a termőterület nagysága. Az állattenyésztés fejlődése a növénytermesztésnél kevésbé dinamikus, mint a növénytermesztésé. A szarvasmarha-állomány a korábbi tervidőszakhoz képest csökkent, növekedett viszont a tejtermelés. A sertésállomány nagyobb része még mindig a háztáji gazdaságokban található, termelőszövetkezeti szinten jelentős visszaesés tapasztalható. Közrejátszott ebben,hogy az Új Élet Tsz más ágazat fejlesztése miatt megszüntette a sertéstenyésztést. Az állomány csökkenése nem jelentette a gazdaságosság romlását, ellenkezőleg, kedvezőek a szaporulati útmutatók, lerövidült a hizlalási idő. Szembetűnő a fejlődés a baromfitenyésztésnél, tanácsi szinten a növekedés csaknem 78 százalékos, s ezen belül a közös gazdaság állománya négyszerese az 1965. évinek. Az elmúlt három évben, az esetenként tapasztalt feszültségek ellenére, fokozódott a tsz-ek áruértékesítése. A város lakosságának ellátásában azonban van még javítanivaló, elsősorban a nagyobb felhozatal biztosítása útján. A termelőszövetkezetek közös vagyona a tervidőszak kezdetén 203,3 millió forint volt, a múlt év végén pedig 296 millió forint. Még nagyobb arányú a tisztavagyon növekedése, amely 61,6 százalékos. Ez együttjárt a tagság jövedelmének növekedésével is: míg 1965-ben az egy dolgozó tagra jutó évi kereset 17 354 forint volt, addig tavaly 20 973 forint. Erre az évre további 3,5 millió forint növekedést terveztek a közös gazdaságok, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban valószínű, hogy ez kevesebb lesz. Ami a jövő feladatait illeti, azok a korszerűbb termelési eljárások alkalmazásával, a gépesítéssel, az állattenyésztésben a szakosított telepek létesítésével teljesíthetők. A lakosság ellátásában továbbra is szerepük lesz a háztáji gazdaságoknak, s éppen ezért anyagilag is érdekeltté kell tenni a tagságot a háztáji termelés fokozásában és a szervezett áruértékesítésben. Minden percet kihasználni Ez volt a jelszó az elmúlt hetekben a termelőszövetkezetekben. A megfelelő szervezés, a tagság lelkiismeretes munkája alapján sikerült is az őszi munkák zömét elvégezni. Képünk az orosházi Új Élet Tsz földjén készült. November 5-én: Járási tanácsülés A jövő hét csütörtökjén, november 5-én tartja soron következő ülését a járási tanács. Napirendjén — a tanácsok megalakulásáról szóló megemlékezések mellett — három nagyobb téma szerepel. Az egyik a járási tanács 1970. évi munkájának értékelése, a másik a járásbíróság tájékoztatója a bíróság és a népi ülnökök munkájáról. A következő a tanács és az állandó bizottságok 1971 első negyedévi munkatervének megvitatása. A három tanácsi jellegű téma előadója Káplár Károly, a végrehajtó bizottság elnöke, a bíróság tevékenységéről szóló tájékoztatót dr. Ablonczy László, a járásbíróság elnöke terjeszti elő. Több mint kétmillió forint köztisztasági célokra A város területén az elmúlt öt esztendőben együttesen csaknem 2,2 millió forintot fordítottak köztisztasági feladatokra. Évről évre nőtt a tisztított terület, amely jelenleg megközelíti a 114 ezer négyzetmétert. Az egyre nagyobb összeg ellenére is kevés a rendelkezésre álló anyagi fedezet, hiszen a városiasodás eredményeként új utak, átjárók készülnek, amelyek tisztításáról is gondoskodni kell. A jövőben bizonyára magasabb lesz az e célra fordítható összeg. Jubiláló szövetkezet Húszéves fennállását ünnepli az Orosházi Cipész Ktsz. Az eltelt két évtizedben alaposan megváltozott a cipészek munkája, a korszerű technika bevonult ebbe a szakmába is. Új gépek egész sora tette könnyebbé, gyorsabbá a munkát. Képünkön a szabászműhely egy része látható. Ezen a felvételen sem dominálnak már a hagyományok, gép végzi az aprólékos, nehéz munkát. (Fotó: Somogyi) Négy év mérlege: Hogyan alakultak az életszínvonalat meghatározó tényezők? A járási pártbizottságnak a pártértekezlet elé terjesztett beszámolója nagy terjedelemben foglalkozott a népesség és az életszínvonal alakulásával. A lakosság száma az urbanizálódás hatására csökkent. Jelenleg 42 ezer 482 a járás lakóinak száma, 4284-gyel kevesebb, mint az 1960. évi népszámlálás idején. A csökkentés üteme a múlt évben 1,7 százalékos volt. A népesség belső összetételében is történt változás, nőtt a produktív dolgozók száma, mintegy négyezerrel, amely egyben életszínvonal-emelkedést eredményezett. Az egy főre jutó kereset az ipari munkásoknál havi 1180 forinttal nőtt. Ezt növelte a kifizetett nyereség, ami tavaly négy és fél millió forint volt. A tsz-tagok jövedelme — a háztáji nélkül — a múlt évben csaknem 5900 forinttal volt magasabb,mint 1965-ben. A kereskedelmi forgalom 66 millió forintos növekedése is tükrözi az életszínvonal-emelkedést. Különösen a tartós fogyasztási cikkek iránti igény fokozódott, második helyen az élelemre költött összeg áll. Javult a lakáshelyzet, az elmúlt négy évben összesen 1015 új lakás épült, évente átlag 220—250 az új otthonok száma. Az anyagi felemelkedést tanúsítja, hogy a lakosság takarékbetét-állománya 60 millió forinttal emelkedett. A községek nagy gondot fordítottak a kommunális ellátás fejlesztésére, javult a lakosság kulturális és egészségi ellátása. Jelentős összeget fordítanak a vízellátás és a közlekedés javítására. A keresők számának növekedése az anyagi körülmények javulása, az emberek gondolkodásában, tudatában is jelentős változást eredményezett. Társadalmi életünk fejlesztése szempontjából fontos, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek fokozott gondot fordítsanak az ipari munkások szakmai és politikai műveltségének fokozására. A tsz-parasztság körében segíteni kell az egységes paraszti osztállyá válás folyamatának gyorsítását. Gondoskodást igényel az értelmiség szemléletének helyes formálása, s összességében a járás lakossága aktivitásának fokozása a következő időszak feladatainak megvalósításában.