Orosházi Hírlap, 1971. január-március (16. évfolyam, 1-37. szám)

1971-01-26 / 10. szám

Egy dupla kávé mellett a medgyesbodzási zárszámadásról SZOMBATON délután meg­­­­állított egyik ismerősöm: — Milyen­ volt a közgyűlés a medgyesbodzás —pusztaottlakai Egyetértés Tsz-ben? — Jó volt — válaszoltam. — S miért volt jó? — kérde­zett tovább. — Meghívlak egy kávéra és közben elmondom. A Körös Hotel presszójában ültünk asztalhoz. Egy csésze forró kávé mellett elevenítettük­­ fel a medgyesbodzási friss él­­­­ményeket. Ismerősöm tavaly­­ hallott egyet s mást erről a tsz­­ről. Mindjárt azzal kezdte, mit csináltak a 12 milliós árbevétel-­­ kieséssel? Tavaly ugyanis a bel­­­­víz pusztítása miatt ilyen kár fenyegette a közöst. — Kigazdálkodták — vála­­szoltam. — Nékik sikerült! — nyitotta tágra a szemét. — Már hogyne sikerült vol­na, hiszen valamennyien azt akarták. — S mi vitte nekik a pénzt?­­ — KÉPZEM­­EM náluk a nyáron még a gépműhelyben is­­ pecsenyecsirkét neveltek. A sze­­­­relők az udvaron javították a gépeket, s amelyik traktoron két három napig dolgoztak, an­nak a fülkéjébe huncutságból csirkét tettek. És ez a csirke­­üzlet úgy látszik elég jó volt. — Tudod, nyolc évvel ezelőtt, amikor Báli Istvánt először vá­lasztották meg taz-elnöknek — idegenből került oda — éreztem, hogy fordulatot visz Bód­zásra.­­ Jó gyakorlati érzékkel megál­­­­dott embernek tartotta­m akkor­­ is. Most pedig, ahogyan a múlt­­­­koriban a tsz-tagság ellenszava­­­­zat nélkül választotta elnöknek, úgy látszik, befogadták. — Hát igen. Medgyesbodzás és Pusztaottlaka szövetkezeté­ben rendben mennek a dolgok. Bezzeg évekkel ezelőtt elapasz­tották a tehenet, hogy ne kell­jen fejni a tejet. Sárba szórták a hízó sertések takarmányát, hogy ne hízzon a jószág. Ma vi­szont arról beszélnek, hogy a tehenészet TBC-mentesítését elő­készítik, jövőre pedig befejezik a tsz szakosított sertéstelepének építését. Új gépeket is vásárol­tak. Ezekben a napokban ve­szik át az AGROKER Békés megyei Vállalatától a K—700-as szovjet gyártmányú traktort. Gondolom, tudod, hogy ezzel az egyetlen traktorral húsz MTZ teljesítményét lehet pótolni! — Na, és a fiatalokkal mi van? — Bizonyítanak. A tsz tíz kombájnja közül nyolcat 21 éven aluliak kezeltek a nyá­ron. Ezek a fiatalok a tsz saját gabonáján kívül, ezer holdat arattak le a környező községek­ben.. Amikor Bodzáson búcsú volt, akkor éppen Pusztaföldvá­ron dolgoztak a kombájnosok. Nem érdekelte őket, hogy oda­haza „népünnepély” van. Az aratást akarták mennél hama­rabb befejezni. A medgyesbod­zási fiatalok most már nagyobb részt odahaza, a szövetkezetben maradnak. Ezen a közgyűlésen is szórakozási lehetőség biztosí­tásét­ kérték, mert a falu kocs­máját nem tartják alkalmasnak arra, hogy művelődhessenek. Egy tavasszal leszerelt katona is erről beszélt Várját csak, fel­írtam a nevét Tóth Pálnak hív­ják. A fiatalokkal kapcsolatban van még itt egy másik feljegy­zésem is. Buri Béla, a fiatal házas tsz-tagok lakásépítési ak­ciójának szervezését és támoga­tását kérte a közgyűléstől. Mondanom sem kell, hogy akik nevében beszélt, megtapsolták. — Ez már jó jel, ha a fiatalok saját falujukban fészkelődnek. — JÓ BIZONY. És az is fel­emelő érzés volt, amikor a postás beállított a közgyűlésre és Fári Sándor bácsi két gyer­mekétől hozta a gratuláló dísz­táviratot. Ok, a szülői háztól távol tanulnak, s nem feledkez­tek meg szüleikről és az egész közösségről. — Hogyan alakult jövedel­mük? — A tervezetthez képest a tagság 113 százalékos jövede­lemhez jutott 1970-ban­. Erről a plusz 13 százalékról jut eszem­be. Nagy Mátyás tsz-tag azt mondta, hogy szép ez a plusz 13 százalék, de ezt a tervezett ho­zamnál kevesebb búzával, cu­korrépával, kukoricával és nap­raforgóval érték eh Vagyis a kifizetett többlet munkabér je­lentős része mögött nem lát árufedezetet. Mintha figyelmez­tette volna a közösséget, hogy az árutermelés mennyire fontos fedezete a pénznek. — Mindig mondtam, hogy a parasztember jó közgazdász. Országos ügyeink íme ilyen ér­telemben váltak közüggyé Med­­gyesbodzáson is. — Jó, hogy említed a köz­ügyeket. A közgyűlés ugyanis alapszabály-módosítást szava­zott meg, így ettől az évtől kezdve a háztáji területét most már törvényesen is a közösben végzett munka alapján határoz­zák meg. Arról is határozat szü­letett, hogy a tsz vezetősége rendszeresen szervezze meg a háztáji gazdaságok ellátását te­ny­észkocával. Tavaly csak eb­ben a községben négyszáz te­­nyészkocát helyezett ki az állat­­i forgalmi. (A kovácsházi járás­ban ezerrel növekedett 1970-ben az akciós kocák száma. A med­gyesbodzási erőfeszítés tehát a járás 40 százalékát teszik ki.) De nemcsak a gazdálkodás fo­kozott szervezését írták közös­ségük törvényei közé, hanem az idősek megbecsülésének növe­lését is. A háztáji kukoricát a tsz nyugdíjasainak ingyen mű­velik. Cserébe a helyeslés mel­­lett megkapták az idős emberek fiatalos munkakedvét. Sóki Sán­dor bácsi, Szilágyi Feri bácsi és a többiek, korukat meghazudto­ló hévvel dolgoztak. Fel is csat­tant a taps, amikor a nevük el­hangzott A szülő nőkről is ugyanolyan színvonalon gondos­kodnak, mint az ipari biztosí­tottak esetében. — HAT IGE3V: ezek a vívmá­nyok a közösségi munka nagy eredményei. ÉS vendégeik kik voltak? — Cseszkó Sándor, a párt mezőkovácsházi járási bizottsá­gának első titkára, Horváth Pál, a Dó­-Békés megyei Tse­ek Te­rületi Szövetségének titkára, Kovács György, a MEZŐBER Békés megyei kirendeltségének igazgatója. Hupuczi Ferenc, a járás építőipari közös vállalko­zásának igazgatója, Varsa Mi­hály, az orosházi Új Élet Tsz el­nöke és még többen Orosházá­ról jugoszláv vendégekkel ér­keztek. Még egy érdekes epizó­dot szeretnék elmondani, de igyad a kávét, mert egészen elhűl. Koszna András is ven­dég volt. Ő a BOV békéscsabai gyárából érkezett. Tavaly tele­pült Csabára. Azelőtt ott dolgo­zott a községben. Hét éven át vezetőségi tagja volt a tsz-nek, így örömmel látott vendége volt a közgyűlésnek. — Fel is szólalt? — Hát persze. Így mondta: „Büszke vagyok a falumra. Hét­főn elmondom majd a gyárban, hogy milyen jól gazdálkodó tsz-től kellett megválnom. Csak így tovább, gratulálok! — emel­te magasra kezét, majd így folytatta — szeressétek ezt a tsz-t, becsüljétek meg magato­kat, mert az a 23 ezer 278 forint szép pénz, jó pénz.” (Az átlago­san dolgozó tag ugyanis tavaly ebben a tsz-ben ennyit keresett.) KÉRÉSÜNKRE a felszol­gáló jött. Fizettünk. A Hotel ajtójában a Kossuth térre néze nagyot szippantottunk a januári tavasz lehelletéből. Délről, Med­gyesbodzás felől fújt a szél. Szombaton nagyon szép és jó idő volt. Dupsi Károly BÉKÉS 197L JANUÁR 26. 3 Felépült a Békéscsabai Kötöttárugyár konfekció-üzemének épülete Mezőkovácsházán Ma tartják a műszaki átadást és átvételt Mintegy három és fél millió fo­rintos költséggel, amelyhez ipar­­fejlesztési alapból kétmillió fo­rinttal járult hozzá a megyei ta­nács, megépült Mezőkovácshá­zán a Békéscsabai Kötöttárugyár konfekció-üzemének épülete. A létesítmény építője — mint Málik Józseftől, a nagyközségi tanács építési előadójától meg­tudtuk —, a mezőkovácsházi já­rási tanács költségvetési üzeme elkészült munkájával. Ennek eredményeként, ma kedden meg­tarthatják a műszaki átadást és átvételt. Az üzemtelepítéshez félmillió forinttal hozzájárult a Mezőkovácsházi Nagyközségi Ta­nács is. Ebből az összegből épí­tették meg a kétszobás üzemve­zetői lakást, s fedezték a terü­letleválasztás és a kútfúrás költ­ségeit. Lévai Kálmán, a Békéscsabai Kötöttárugyár főmérnöke ér­deklődésünkre elmondta, hogy a sikeres műszaki átadás és átvé­tel után megkezdődik a gépek és berendezések felszerelése. Re­mélik, hogy február 1-én már megkezdődhet a termelés. Egye­lőre mintegy százan dolgoznak majd két műszakban. Terveik szerint év végére szeretnék 300- ra növelni a dolgozók számát. A szakmát jelenleg 40 ipari tanuló sajátítja el az ideiglenes üzem­ben. Négyszázezer választott tisztségviselő a szakszervezetekben A dolgozók millióinak rész­vételével november 15. óta tar­tanak a különféle szintű szak­­szervezeti értekezletek, ame­lyeken újjáválasztják a szak­szervezetek valamennyi tisztség­­viselőjét és vezető szervét. Mint a SZOT-ban elmondták, a több mint három és fél millió szervezett dolgozó közül leg­alább 3 millióan vettek eddig részt a választásokon és több mint félmillióan kifejtették ál­láspontjukat, terjesztették elő különféle javaslataikat. A tisztségviselők nagy több­ségével azonban elégedett a tagság. Erre utal, hogy a 173 000 régi bizalmi közül a vártnál többet, kereken 140 000-et újra­választottak, megerősítettek tisztségében. Ugyanakkor jelen­tősen fel is frissítették a bizal­mi gárdát, mert körülbelül 40 ezer bizalmi helyettest is válasz­tottak, a gazdasági reformból adódó többletfeladatok hatéko­nyabb elvégzésére. Ezúttal mintegy 400 000 szakszervezeti tisztségviselőt választanak, kö­rülbelül 50 000-rel többet, mint négy évvel ezelőtt. A bizalmiak és a műhelybi­zottságok megválasztása befeje­ződött s e héten megkezdődtek a vállalati szakszervezeti­ kül­döttértekezletek, ahol a szak­­szervezeti tanácsokat, szakszer­vezeti bizottságokat választják meg. Február elején megkezdődnek a megyei szakszervezeti bizott­ságok, majd a szakszervezetek megyei tanácsainak küldöttérte­kezletei, és utánuk a szakmai szakszervezetek kongresszusai. A területi küldöttértekezlete­ket a szakszervezetek budapesti tanácsának február 26—27-i ér­tekezlete vezeti be, majd már­cius 4 és 12. között a 19 me­gyei szakszervezeti tanács tart­ja meg értekezletét és választ­ja meg vezető szerveit. A 19 szakmai szakszervezet kongresszusa március 8 és áp­rilis 17. között zajlik le. Első­ként március 8—9-én a Művész Szakszervezet, utolsóként pedig április 16—17-én a MEDOSZ tartja kongresszusát. Valamen­­­nyi szakmai szakszervezeti kongresszust kétnaposra terve­zik. E kongresszusokon választják meg azokat a küldötteket, akik a szakszervezetek május 4—8 között tartandó XXII. kongres­­­szusán képviselik a szervezett dolgozókat. Ezúttal 697 szava­zati jogú küldött vesz részt a kongresszuson, 90-nel többen, mint 1967-ben. A Vasas Szak­­szervezet magas létszámának megfelelően (a szakszervezetnek 554 240 tagja van), a vasipart képiviselik a legtöbben, szám­szerűn­ 111-en. A KFVDSZ 76, az Építők 69, a MEDOSZ 57, a Vasutas Szakszervezet 38 kül­döttel képviselteti magát. Pályázati felhívás A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az 1038/1969. sz. kormányhatározat alapján vissza nem téríten támogatást nyújt olyan kapacitást fejlesztő beruházásokhoz, melyek a lakosság részére lakáskarbantartási munkákat végeznek A beruházásokat BÉKÉSCSABA, OROSHÁZA, GYULA, SZARVAS város területén szükséges megvalósítani. A támogatás pályázat útján nyerhető el. A pályázati feltételek részletesen leírva, díjtalanul a Megyei Tanács V. B. Ipari Osztályán, (Békéscsaba, József A. u. 4, III. 34) kaphatók meg 1971. február 5-ig. Pályázhatnak állami, tanácsi vállalatok, szövetkezetek, szövetkezetek vállalatai, tanácsi költség­­vetési üzemek és egyéb állami gazdálkodó szervek. A pályázatot írásban, zárt borítékban a fenti címre kell küldeni két példányban, legkésőbb 1971. február 15-ig. MTVB­ Ipari Osztálya Békéscsaba, 249058 József A. u. 4. III.

Next