Orosházi Hírlap, 1971. január-március (16. évfolyam, 1-37. szám)

1971-01-14 / 5. szám

1971. JANUÁR 14. CSÜTÖRTÖK Ára 80 fillér XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Küldöttválasztó közgyűlés az egészségügyi dolgozóknál A járás és a város egészségügyi dolgozói részére orvosegészségügyi járási alapszervezeti vezetőségválasztó küldöttközgyűlést tartottak januárban, hétfőn a Vöröskereszt székházában. Első napirendi pontként Szabó Jánosné szakszervezeti titkár ismertette az elmúlt két év munkáját Ezt követően megválasztották az új héttagú vezetőséget melynek titkára ismét Szabó Jánosné lett Minden telefonvonal rendben - Csúszósak az utak - Néhány percet késtek a vonatok és az autóbuszok Tartja magát a tél. Békéscsabán és környékén január 13-án a reggeli órákban a hőmérő higanyszála mínusz 12—13 fok között ingadozott és ez megakadályozta, hogy a mellékutakat borító vastag jégpáncél „fogyjon”. A jég rendkívül veszélyessé teszi a közúti forgalmait, aminek eredményeképpen több koccanásos baleset is történt Ilyen volt 12-én a reggeli órákban Sarkad és Nagygyanté között, ahol az egyik lejtős kanyarban összecsúszott egy vontató és egy vegyes használatú gépkocsi. Szerencsére személyi sérülés nem történt de az anyagi kár jelentős. Megnyugtató híreket kaptunk a MÁV-tól, ahol az utóbbi napok kedvezőtlen időjárása sem okozott számottevő forgalomcsökkenést A helyi és távolsági vonatok mindössze néhány perces késéssel érkeznek és indulnak, és a váltóknál sincs nagyobb fagyás. Minden eshetőségre gondolva a pályafenntartási főnökség dolgozói éjjel- nappal készenlétben állnak. A távközlési üzem vezetőjétől azt a megnyugtató felvilágosítást kaptuk, hogy január 12- én 16 órakor sikerült minden zavart elhárítani és megteremteni a megszakadt összeköttetéseket. Jelenleg őrjáratok cirkálnak a légvezetékek mellett és rudakkal verik le az utóbbi napokban alaposan „meghízott” zúzmara- és jégréteget a vezetékekről. A KPM szakembereinek legnagyobb gondja az utak síkossága elleni védekezés. Három gépjármű állandóan őrszolgálatot tart, további öt pedig rendszeresen szórja az utakat salakkal és homokkal. Az AKÖV személy- és darabárus forgalmában sincs számottevő zavar. Úgy a helyi, mint a távolsági járatok néhány perces késéssel érkeznek. Az üveggyár TMK KISZ-fiataljai kapták a város legjobb alapszervezete kitüntetést s ifjúsági nagyaktívaülést tartottak január 9-én, szombaton délután a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében, melyen a város valamennyi KISZ- alapszervezetének vezetősége részt vett A fiatalok előtt Móricz József, a városi KISZ vb. titkára értékelte a múlt évi alapszervezeti munkát, szólt az idei tervekről, majd a KISZ vb. vándorzászlóját, okleveleket, jutalmakat adott át A város legjobb KISZ-alapszervezete kitüntetést, a vele járó KISZ vb. vándorzászlóját, oklevelet és tárgyjutalmat az Üveggyár TMK KISZ-alapszervezetének ítélték oda múlt évi eredményei alapján. A nagy létszámú üzemek alapszervezetei közül első a faipari vállalat, második a Baxomfifeldolgozó Vállalat orosházi gyára, harmadik pedig a Gázipari Gépgyár ifjúsági szervezete. A legjobb kis létszámú üzemi alapszervezet a ház.ipari szövetkezet, majd az Üveggyár Energia, a Kardoskúti Gázüzem, negyedikként pedig az Üveggyár Szállítás következik. A legjobb mezőgazdasági alapszervezet kitüntetés a Béke Tsz szervezetét illeti, második a Törekvés, harmadik a Dózsa Tsz, negyedik az állami Gazdaság I. Az egyéb alapszervezetek közül a kórházi fiatalok járnak az élen, majd az Univerzál Kisker., az Üveggyár iroda és a Vendéglátóipari Vállalat következik. A Táncsics Gimnvázium IV. a) osztályának alapszervezete a legjobb iskolai alapszervezet kitüntetést érte el. Második helyre került a gimnázium III. d) osztálya, harmadik a mezőgazdasági szakközépiskola, negyedik pedig a szakmunkásképző intézet Zrínyi I. alapszervezete. Az első helyezettek a KISZ vb. vándorzászlóját, oklevelet és tárgyjutalmat, a második helyezettek tárgyjutalmat és oklevelet, a harmadik és negyedik helyezettek pedig oklevelet kaptak. Több mint 1S ezer látogató két hónap alatt az új művelődési központban Január 7-én két hónapja múlt annak, hogy az új művelődési központban megindult az élet. A „ház nélküli” népművelési munka eredményeként 34 művészeti csoport, szakkör, klub és tanfolyam költözött át új helyére, ahol azóta is zavartalanul folytatja munkáját. A művelődési központ vezetői a megnyitó ünnepségtől kezdve december 31-ig terjedő időben zsúfolt programot bonyolítottak le. Részükre kedvező volt a körülmény, hogy a Béke filmszínház épületen belüli üzemelése csak január első napjaira lett biztosítva, így a színházterem korlátlanul rendelkezésükre állt. Ez alatt a rövid idő alatt tizenkétagytermi előadást szerveztek, valamennyit telt házzal, ha hozzávesszük, hogy ugyanakkor a koncertteremben szintén telt házas hangversenyekre, egyéb sikeres rendezvényekre, továbbá a klubszobákban találkozókra, kiállításokra és fontos értekezletekre került sor — elmondhatjuk, hogy az indulás megfelelt a várakozásnak. Az év végén elkészített népművelési statisztika kimutatja, hogy november 7-től december 31-ig az új művelődési ház rendezvényeinek forgalma (csoportok, tanfolyamok, szakkörök és klubok foglalkozásain kívül) 15 ezer 276 volt. Ez a szám kiemelkedő és mutatja azt a nagy várakozást is, ami az új intézmény iránt az új lehetőségek között megnyilvánul. mg proletárjai, egyesüljetek !llusztris embereit Orosházán !L Hogyan dolgozott, kiket ismert Kőbán György a városban Balló Margit, Kohám első fele): hosszú levélben számolt be az Orosházán töltött éveikről Azt írja: „... igen nehéz, sőt lehetetlen arra a kérdésre pontosan felelnem, hogy Kohán mikor és mennyi időt töltött Orosházán, mert ez az időtartam, periodikus volt. Hónapokat, egész nyarakat töltöttünk Orosházán húgoméknál már akkor is, amikor mi még Vásárhelyen éltünk, illetve amikor húgom a férjével, egy német festőművésszel (Hugo Weischet) nem költözött ki véglegesen Németországba, hanem Orosházán laktak. Már akkor megszámlálhatatlanszor, hetekig, hónapokig vendégeskedtünk náluk. Alig időzött Orosházán egy fél évet vagy pár hónapot, már ment is tovább, hogy egy bizonyos idő, szintén fél év, vagy egy-két hónap után ismét visszatérjen. Ez annyiszor megismétlődött, hogy lehetetlen rá pontosan időmeghatározással visszaemlékeznem. Összegezve az időt, mégis éveket töltött Orosházán.” Balló Margit, de mások szerint is két kiállítása volt Orosházán. Az elsőt — a volt Polgári Olvasókörben — már említettük. A másik az Alföldszálló nagytermében, kb. 1938- ban. (Sajnos, az akkori Orosházi Újság évfolyamát átnézve nem találtunk adatot.) Kohán ekkor tért át valójában a tájképfestészetre, bár hangsúlyozta, hogy ő nem festő, hanem grafikus. Az orosházi periódusa volt az, amikor a viharos felhőik rajza, a napnyugta, az ég színei érdekelték. „Nagyon sok tájképet festett Orosházán, jó pár száz darabot és a legtöbbet temperával. Szerette ezt a festékanyagot, mert evvel lehetett a leggyorsabban dolgozni. Kohán pedig boszorkányos gyorsasággal dolgozott mindig. A nyugtalansága űzte, hajtotta munka közben is, és még valami sejtelem. Sokszor mondogatta nekem: — sietnem kell, nincs időm, mert jó, ha én ötven évet megérek. Addig pedig nem tudom kiszórni magamból, ami bennem él, amit szeretnék.” Temperát estékeit mindig maga keverte porfestékből kazeinnal, vagy dextrinnel. A művészecset helyett közönséges pemzlit használt. Mint ahogy említettük, igen gyorsan dolgozott általában modell nélkül. Ami neki megtetszett, azt úgy magába rögzítette művészszemeivel, mint egy fényképezőgép objektívje. Otthon aztán mindezt megfestette. Balló Margit szerint ezernyi témát hordozott így magában s többször mondta: — A kezem már csak másoló mechanikus munkát végez, amikor dolgozom. Életeleme volt a rajzolás. Ha bárhol leült, azonnal vázlattömböt húzott ki a zsebéből, s rajzolt. „Ilyenkor skálázom” — jegyezte meg. Szerette a klasszikus zenét. Hódmezővásárhelyen és Gyulán is akadt társaságukban zongoraművész, akiket Kohán szívesen hallgatott, s művészbaráti szolgálataikat képekkel honorálta. „Csak éppen Orosházán nem akadt barát vagy ismerős, aki örökös zeneszomját kielégíthette volna. Merem mondani hiszen ő is utalt erre nemegyszer —, hogy Orosházáról olykor a zenehiány hajtotta el és elment oda, valamelyik városba, ahol zeneművész barátai éltek." Az elmúlt hetekben többekkel beszélgettem, akik Kohán orosházi tartózkodása idején vele jobb ismeretségben, barátságban voltak. Hamarosan megismerkedett az Orosházára jövő Kőbánnal Csordás Mihály asztalos. A művész nála kereteztette képeit Általában nem fizetett pontosan, felhalmozódtak a számlák s így történhetett meg az, hogy — miután látta Csordás Mihály, hogy nem biztos a fizetség — felajánlotta Kohánnak azt, hogy a felgyülemlett összeget elengedi, ha egy német újságban levő, s neki tetsző képet megfest. A megszorult Kohán csak nagy sokára volt hajlandó elfogadni az ajánlatot. A képet végül mégis megfestette, de érvényesült rajta saját stílusa és technikája. Sásonyi Miklós és felesége házasságkötésük után, 1938-ban ismerkedtek meg Kohánnal. A barátság Kohán élete végéig megmaradt, utoljára 1965 nyarán egy napot töltött a már beteg Kohán Orosházán, s akkor a Nemzeti Galériában tartott nagy sikerű kiállítása után — hívta őket Vásárhelyre — Lásonyi Zoltánokat is —, hogy emlékül válasszanak egy-egy képet tőle. A látogatásra már nem került sor. A művészet szeretete hozta közel Kohánhoz Bokor Pált is, aki a fentiekhez hasonlóan több Kohán-képet tart otthonában. Elmondotta, hogy a művész nem volt barátkozó természetű, s nem szívesen vált meg képeitől. Rajki Józsefné, a hét éve elhunyt szobrász felesége is jó barátságban volt Kohánékkal. Máig őrzi Galyasi Miklós verseskötetét, melyet Kohán György illusztrált. A szövegben említetteken kívül Urbán Rózsi és Süle László szíves közléseit is köszönjük. Bizonyára többen vannak még, akik érdekes adalékokat tudnának elmondani Kohán Orosházán töltött éveiről, bővítve ismereteinket, adatokat szolgáltatva a Kohán-kutatásnak. (Vége) Koszorús Oszkár Kétmillió négyzetméter síküveg Elsősorban öbölüvegek készülnek az üveggyárban, de jelentős az egyetlen síküveghuta termelése is. A múlt évben több mint kétmillió négyzetméter különböző mintájú síküveget értékesített a gyár. (Fotó: Somogyi)