Orosházi Hírlap, 1971. április-június (16. évfolyam, 38-74. szám)

1971-04-08 / 41. szám

világ proletárjai, egyes OIJotek I -4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA 1971. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fiLlér XVI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Dolgozó népünk támogatását kérjük politikánk valóra váltásához Fock Jenő bejelentése: 1971 június 1-től 10—20 százalékkal emelik a pedagógusok, egészségügyi dolgozók és a fegyveres erők hivatásos állománybeli tagjainak fizetését Fock Jenő, a kormány elnöke, Komárom, megye országgyűlési képviselőjelöltje szerdán reggel Tatabányára látogatott, és az egész napot a bányászvárosban töltötte. A kedves vendéget a Komárom­­ megyei pártbizottság székházában üdvözölte Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács vb-elnök­e és Izsáki Mihály, a megyei népi frontbizottság titkára. A délutáni programban az ün­nepi díszbe öltözött Népházban választási nagygyűlést rendez­tek, ahol Fock Jenő mondott beszédet. Fock elvtárs beszédét kivonatosan az alábbiakban kö­zöljük. Bevezetőben a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagygyűlés részvevőit, Tatabá­nya választópolgárait, s hozzá­tette: nagy öröm és megtisztel­tetés számára, hogy Tatabánya- Újváros országgyűlési képviselő­­jelöltje lehet. Ecsetelte a nagy­­múltú város forradalmi voltát. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunká­­jának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sike­res volt a gazdaságirányítás je­lenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik eszten­dejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakít­ják ki ötéves terveiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv idősza­kában elért eredményekre. S azokra a feladatokra is, amelye­ket a IV. ötéves tervben kell megoldanunk. Hangsúlyozta: — Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind telje­sebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban el­érünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szol­gálja. Ezt olyan mértékben tud­juk megvalósítani, amilyen mér­tékben termelésünk gazdaságos­sága és ennek legfontosabb té­nyezője, a termelékenység fejlő­dik. A termelékenység ötévi nö­vekedése, az 1970. évi jó ered­mény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben a ja­vulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. A következő öt—tíz esztendő várható fejlődéséről szólva, a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változtatásokról — mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a szá­mítástechnikai eszközök gyártá­sa és alkalmazásának elterjesz­tése, a járműprogram megvaló­sítása, a korszerű építőipari módszerek meghonosítása, nem utolsósorban pedig népgazdasá­gunk energia­struktúrájának korszerűsítése,­­ majd a szén­bányászat jövőjével foglalkozott. Ezt követően a kormány elnö­ke a nemzeti jövedelem elosztá­sának kérdéséről beszélt. Rámu­atott: A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő irányát és rendjét, így például a következő öt esztendőben a nemzeti jöve­delemnek hozzávetőlegesen 23— 25 százalékát akarjuk felhalmo­zásra és 75—77 százalékát fo­gyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapvetően megha­tározó kormányzati szintű dön­téseknél vannak jelen, de min­den szinten részt vesznek a jö­vedelem felosztásában. Természetesen csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, ame­lyekre a társadalomnak, a bel­földi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik leg­fontosabb jellemzőjeként emlí­tette a miniszterelnök a lakos­ság anyagi javakkal történő el­látását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult: a ha­zai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű, olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek. Az árak­kal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangza­nak el jogos bíráló megjegyzé­sek és észrevételek. A kormány az irányító szer­vek kötelességévé tette, hogy az­ eddiginél szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztes­ségtelen haszonszerzéssel akar­nak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal, a mi­nisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenőrzést tartottak és a szükséges intézkedések mellett — mint például árkiegyenlíté­­­sek, árkorrekciók — 14 vállalat­ra szabtak ki jelentős gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt. — örvendetes, hogy a fejlő­dés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütemben növekszenek a szolgál­tatások — folytatta. A szolgál­tatás azonban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valami­féle kegy gyakorlása, a szolgál­tatásra hivatott vállalatok, in­tézmények ne játszanak hatósán­got, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisz­telettel kezeljék a dolgozó em­bert Jövedelempolitikánk kérdésé­ről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv idős­zaka­­(Folytatás a 2. oldalon) Vitazárás Nem marad a város tisztasági fürdő nélkül „Mi legyen a Dianával, hol fejlesszünk fürdőt?” címmel február 14-én jelent meg az Orosházi Hírlapban a vitaindí­tó cikk. A város lakossága nagy aktivitásról tett tanúbizonysá­got Mintegy ötven levél érke­zett a városi tanácshoz és a szerkesztőséghez s csaknem húsz­ olvasó véleménye, javaslata je­­­lent meg a lapban. Az ötven levélíró közül har­­­mincegy a Diana mellett fog­­­lalt állást több meggondolásból: a fürdő környékén lakik, meg­szokta azt, körülményesnek tartja a Gyopárosra való kijá­rást, az idősek és a gyerekek érdekeit nézi. Tizenkét olvasó általában a tisztasági fürdő szükségessége mellett foglalt ál­lást, függetlenül attól, hogy­ Di­anának hívják-e azt, a Fürdő vagy a Török Ignácz utcában van-e. Együttesen tehát negy­venhárom levélíró tette le a voksot a tisztasági fürdő szük­ségessége mellett. Hét levélíró Gyopáros fejlesztését javasolta több meggondolásból: ki kell aknázni a kedvező természeti adottságokat, idegenforgalmi ne­vezetességgé kell tenni, a köz­lekedj javításával pedig min­denki számára hozzáférhetővé. A levelek egy része nem men­tes a túlzásoktól. Például: „Gyopáros az luxus, ne csak azokra gondoljanak, akiknek autójuk van, hanem a közre is­’ Vagy: „Minek ez a vitacirkusz, mikor úgyis eldöntötték, hogy nem lesz Diana.” Általában azonban a vélemények, javasla­tok jó szándékkal születtek, fel­keltették a lakosság érdeklődé­sét s érezték azt, hogy a für­­dőfejlesztés az ő érdekükben történik s éppen ezért kell er­ről nekik is véleményt monda­ni. Az említett levelek mellett számos személyes beszélgetés ií ezeket tanúsítja. A levelek, személyes vélemé­­­nyek azt tükrözték, hogy a tisz­tasági fürdő létét nem az anya­gi­ lehetőségektől függetlenül ítélik meg. Megítélésem szerint is ez a lényeg. Szükséges a für­dő — legyen, lesz is. De a szük­séget, azt, hogy mikor, mekko­ra, azt a város anyagi helyzete határozza meg. Az anyagi for­rás tekintetében is több javas­lat volt. Általában azt tanácsol­ták, hogy forduljunk az üze­mekhez segítségért. Ezt meg is tesszük. De az üzemektől ké­rünk óvodára, bölcsődére, egyéb városfejlesztési célra. Azt sem lehet kívánni, hogy­­ az üzem dolgozójának saját részesedése terhére fejlesszük a fürdőt. (Ak­kor, amikor saját­ üzemében sem kielégítő a szociális ellá­tottság.) A körülményeket mérlegelve a végrehajtó bizottság úgy ha­tározott, hogy a meglevő köz­egészségügyi hibák miatt ápri­lis 1-től a Diana-fürdőt bezárja és intézkedést tesz (és már tet) a tisztasági fürdő további üze­melésének biztosítására. Arra kell számolni, hogy akár fel­újítás, akár újjáépítés mellett döntünk, huzamosabb időre lesz szükség a munkák elvégzéséhez. Ez év őszétől biztosítva lesz a kádfürdő meleg vízzel való el­látása — az üzemelni fog. Az egész fürdő rekonstrukciója több lehetőségtől függ, ezért erről most a közvéleményt tájékoz­tatni nem tudom. A tárgyalá­sok, megállapodások megtörtén­te után a lakosságot tájékoztat­ni fogjuk. Addig is kérem a lakosság türelmét. Mihály András vb-elnök A parlamentben a nép érdekeit kell képviselni• Választási nagygyűlés Orosházán Április 6-án, kedden délután Orosházán Darvas József, a vá­ros országgyűlési képviselőjelöltje nagygyűlésen találkozott a választókkal. A Petőfi Művelődési Központ színháztermében tartott rendezvényen jelen volt: Gonda József, az MSZMP Vá­rosi Bizottságának első titkára, Mihály András, a városi tanács vb-elnöke, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei Bizott­ságának titkára, a társadalmi és tömegszervezetek több kép­viselője, Keller József, a Hazafias Népfront városi bizottsá­gának titkára köszöntötte ce előadói és a nagygyűlés több száz résztvevőjét, majd átadta a szót Darvas Józsefnek. Darvas József beszéde Bevezetőben megemlékezett hazánk felszabadulásának 26. évfordulójáról, majd a parla­ment munkájáról beszélt.­­ Az utóbbi 15 évben egy realistább, igazabb, népibb po­litika jegyében tevékenykedik az országgyűlés — mondotta. — Ha az elmúlt négy évet vizsgál­juk, szembetűnő, hogy terméke­nyebb volt az előző ciklusnál. S mert a parlamentnek elsődleges feladata a törvényesség védel­me, formálása, leginkább azon mérhető le munkája, hogy mi­lyen fontos törvényeket alkotott ebben az időszakban. A legutób­bi ciklusban 16 ülésszak volt, 62 üléssel, s 16 törvényt fogadott el a parlament. Az ország, a nép életét meghatározó törvényeket, min­t például az új munkatör­vénykönyv, a paraszti élet fej­lődését figyelemmel kísérő, ala­(Folytatás a 3. oldalon) Darvas József beszél a választási nagygyűlésen. Mellette Gonda József, a városi pártbizottság első­­itkára.

Next