Orosházi Hírlap, 1971. július-szeptember (16. évfolyam, 75-112. szám)

1971-08-03 / 89. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! 1971. AUGUSZTUS 3., KEDD ÄRa 1 Ft XVI. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Fogadalmat tettek a honvédség új tiszthelyettesei A csapatzászló alatt sorakoztak az új tiszthelyettesek. (Képes tudósításunk a 6. oldalon). (Fotó: Demény Gyula) Csökkenő foglalkoztatási idő - Munkaverseny - Szovjetunióbeli társasutazás­ ­i újság a Volán­nál Az autóközlekedés az egyik legdinamikusabban fejlődő közlekedési ágazat, a növekvő szállítási, utazási igényeknek megfelelően. A Volán 8-as számú Vállalat orosházi üzem­egységének tervei, eredmé­nyei helyi viszonylatban jól szemléltetik ezt a folyamatot. Ugyanakkor mind vállalati, mind üzemegységi szinten tö­rekednek a túlóráztatás csök­kentésére, hogy a közlekedési dolgozóknak is több pihenő­időt, szabad­időt biztosítsa­nak, ami kedvező lehetősége­ket nyújt kulturális rendez­vényekre, könyvtárak látoga­tására, továbbképzésére. Az intézkedés­terv 1972-re irá­nyozza elő az átlagos 210 órás foglalkoztatási idő el­érését. Az 1968. óta eltelt kö­zel három év alatt húsz órá­val sikerült csökkenteni az átlagos foglalkoztatási időt és 1972-ig újabb húszórás csök­kentést irányoznak elő. A vál­lalat bérpolitikai koncepció­ját is ennek j­egyében dolgoz­ták ki. A „Vissza a Volán­hoz” mozgalom is hozzájárult a túlórák csökkentéséhez, a vállalat nem gépkocsivezetői állományban foglalkoztatott, de hivatásos jogosítvánnyal rendelkező dolgozói havi 90 óra erejéig kocsira ülhetnek. A gazdasági feladatok mel­lett az üzemegység vezetése a dolgozók szabad idejének minél tartalmasabb felhaszná­lását is igyekszik elősegíteni. Kirándulásokat szerveznek, ősszel Pécsre utazik a dolgo­zók egy­csoportja, majd meg­látogatják a Vadászati Világ­kiállítást. Az őszi csúcsforgalom ide­jére a vállalat igazgatósága munkaversenyt hirdetett, és a legjobb eredményt elért dolgozókat szovjetúnióbeli társasutazással jutalmazzák. A feladatokat állománycso­portonként határozták meg. A feltételek közé tartozik töb­bek között a gépkocsik eszté­tikai színvonalának fokozása, a javítószázalék csökkentése, a gépekkel és kézi erővel mozgatott súlymennyiség nö­velése, a buszjáratok késé­sének minimálisra való csök­kentése. J. K. Mellékes-e a melléküzemág? Manapság gyakran hal­lani ellentétes véleményeket ar­ról, hogy szükséges-e, hasznos-e a melléküzemági tevékenység a termelőszövetkezetekben. Azzal mindenki egyetért, hogy a ter­melőszövetkezetek, legyenek vá­rosban, vagy falun, törekedje­nek a tagság maximális foglal­koztatására, a jövedelem állandó növelésére és a gazdaságos tevé­kenységre. Egyesek azonban úgy vélik, mindezt megtehetik az alapte­vékenység alapos megszervezé­sével. Nincs szükség mellék­üzemági tevékenységre, mert „belekontárkodnak” az ipari ter­melésbe, elvonják a figyelmet a fő feladatról, bérfeszültséget­­ idéznek elő szövetkezeten belül... Megannyi érv, ellenérv hangzik el. Kíváncsiak voltunk, hogyan alakult a melléküzemági tevé­kenység­­ az orosházi termelő­­szövetkezetekben? Ezért felke­restünk néhány kollektív gaz­daságot. Elöljáróban annyit: va­lamennyi orosházi termelőszö­vetkezet az alaptevékenységet tekinti a legfontosabb feladatá­nak. Erre utal az is többek kö­zött, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom történetében a leg­magasabb búzatermést takarí­tották be az idén. Az elmúlt ős­­szel mindenütt idejében és ki­váló minőségben vetettek, gon­doskodtak a növényápolásról, a fejtrágyázásról, s példásan szer­vezték meg a betakarítást is. Jó három hétig dolgoztak a kom­bájnok a határb­in, pedig 23—24 mázsa feletti terméshozamot ta­karítottak be mindenütt. A kapásnövények szin­tén bő termést ígérnek. Haragos­zölden virítanak a kukoricatáb­lák, kiváló a cukorrépa és egyéb kapásnövény fejlettségi foka. Az állattenyésztést terv­szerűen fejlesztik, fokozatosan emelkedik a tejtermelés, a tojás­hozam, egyre több húst és egyéb állati terméket adnak közfo­gyasztásra Orosháza kollektív gazdaságai. Summa summárum: egy percre sem feledték el, hogy tőlük elsősorban több, ol­csóbb élelmiszert vár a nép­gazdaság A melléküzemági tevékenység mégsem a mellékes Orosházán. A kiegyensúlyozott pénzgazdálko­dásnak jól bevált eszköze. Ezen­kívül valóságos hézagpótló te­vékenységet folytatnak, termé­keik által feloldódnak a feszült­ségek. Olyan termékeket gyár­tanak, ami keresett cikk, amit nagyüzemek nem tudnak gazda­ságosan előállítani. A termelő­­szövetkezetek melléküzemágai­ból kizárólag a lakosságot vagy a közös gazdaságokat érdeklő árucikkek kerülnek piacra. Meg­győződtünk arról is: nincs el­fekvő árukészletük, amit gyár­tanak, arra már 1972-re is jócs­kán érkezett megrendelés. Az Új Élet Tsz-ben pél­dául többek között olyan oros­házi specialitású nehézboronát gyártanak, amire nagy szükség van, de a nagyipar nem vállal­ja. Az idén 600 nehézborona elkészítésére vállalkoztak, de már 1972-re is elfogadtak 100 darabos megrendelést. Ugyanitt készülnek a gumikerekes, ló­­vontatású kocsik, amiből ebben az esztendőben 200 darabot ál­lítanak elő, de jóval többet kér­nének a társszövetkezetek. Hor­dót 2,5 millió forint értékben gyártanak, az igény itt is több. A csőrészleg szakosított sertéstele­pek víz- és hőszereléseit végzi. Ez szintén nagyon keresett szak­ipari tevékenység. A Dózsa Tsz melléküzem­­ági tevékenységeivel szintén sok tagot foglalkoztat, s el­sősorban a lakosság érdekeit szolgálja. Saját kertészetében termelt virágok, zöldségfélék a szövetkezet boltjaiban kerülnek értékesítésre. Visznek baromfit és egyéb terméket is piacra. Ez­zel nemcsak a választék bővül, de az árakat is nagyszerűen be­folyásolják a fogyasztók javára. A szövetkezet téglagyárában évente mintegy 2 millió égetett téglát állítanak elő. Elsősorban a szövetkezet beruházásainál használják fel a saját termelésű téglát, de bőségesen jut belőle a tagoknak is. A szövetkezeti irodával szemben például az el­múlt években gombamódra nőt­tek ki a földből az új villaszerű házak, valamennyit a Dózsa Tsz­­ben égetett téglából rakták. A Dózsa Tsz műanyagfeldol­gozó üzeme ugyancsak a mező­­gazdaságot szolgálja. Évente 2 millió forint értékű terméket állítanak itt elő. Az egész or­szágba szállítják például az ál­lat-füljelzőket. Az állami gazda­ságok — csupán törzstenyészet­re beállított juhok jelzésére — az idén 200 ezer darab füljelzőt rendeltek. Hétféle színben ké­szülnek a füljelzők, s központi kérésre valamennyi megye kü­­lön-külön egységes jelzéssel kap­ja a fülszámokat. 200 ezer darab füljelző ebben az egy esetben 19 fajta jelzéssel kerül átadásra. Ilyen aprólékos munkára nagy­üzem nem vállalkozhat. A Béke Tsz ahol szin­tén kiváló búza, zöldborsó, zöld­bab termésátlagok bizonyítják az alaptevékenység előtérbe helye­zését — főként az építkezés szá­mára adnak alapanyagot a mel­léküzemági tevékenységgel. A szövetkezet homokbányájából évente 40 ezer köbméter mosott homokot termelnek ki. Ennek egy részét saját építkezéshez hasznosítják, többségét azonban a tagság és általában orosházi la­kosok lakásépítésére értékesítik. A Béke Tsz területén az elmúlt évben és az idén igen súlyos belvízkárokat szenvedtek a la­kosok. Tanyák dűltek össze, la­kások rongálódtak meg részben vagy egészben. A szövetkezet elsősorban a belvízkárt szenve­dett lakosoknak ad homokot és égetett téglát. A Bélke Tsz s­ bem ugyanis szintén foglalkoznak téglaégetéssel, s évente 2—2,5 millió téglát adnak az építke­zés segítésére. Köztudott, hogy a tégla hiánycikk. Ennek előál­lításával a Dózsa és a Béke Tsz elsősorban nem az anyagi hasz­not keresi, hanem azt, hogy se­gítsen saját magán és a tagjain. Amint a fenti példákból látható, nem az ügyeskedők hobbyja a melléküzemági te­vékenység az orosházi termelő­­szövetkezetekben. Ha továbbra sem tévesztik szem elől egyet­len percre sem az alaptevékeny­ség fontosságát — márpedig az eddigi eredmények azt mutatják, hogy nem tévesztik —, akkor rendkívül hasznos és egyáltalán nem mellékes a melléktevé­kenység. Ary Róza Emlékkiállítás nyílt Augusztus 7-ig láthatja a kö­zönség a gádorosi Justh Zsig­mondi Művelődési Házban a har­minc nagyalakú tablóból álló emlékkiállítást. A kiállítás júli­us 21-én nyit. Tablók, fotók és dokumentumok segítségével is­merkedhetnek meg a látogatók Iván Vazov , a bolgár nép egyik legnagyobb nemzeti köl­tője— életével, munkásságával. Nyári táncprogram A község művelődési házá­ban kapott helyet a Tótkom­­lósi Szlovák Népi Együttes, melynek tagjai rendszeresen, hetenként két alkalommal tartanak foglalkozást. Az együttes a nyári hónapokra is gazdag programot állított ös­­­sze. A helyi szerepléseken kí­vül több meghívásnak tesz­nek eleget. Augusztus 20-án, Kétsopronyban mutatják be kétórás műsorukat A hónap végén, 28—29-én az ország legjobb tíz nemzetiségi együt­tese között részt vesznek a Tatán megrendezésre kerülő Országos Nemzetiségi Feszti­válon, ahol a Tótkomlósi la­kodalmas című táncot mutat­ják be. A jövő hónap máso­dik felében hét napot tölte­nek Szabolcs megyében. Ezen az egyhetes körúton újabb kétórás műsorral mutatkoz­nak be a közönségnek.

Next