Orosházi Hírlap, 1975. április-június (20. évfolyam, 38-74. szám)
1975-04-13 / 41. szám
lil haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkák megyénkben Jó ütemben haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkákkal a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — amint ezt a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának helyettes vezetője, Antal József elmondotta. A borsó vetését 4 ezer 463 hektáron, a tavaszi árpa vetését 5 ezer 026 hektáron már elvégezték. Tavaszi árpából a gazdaságok többet helyeztek magágyba, mint a tervezett volt. Befejeződött az új lucernatelepítés is, 3 ezer 900 hektáron. Ezen túl 1500 hektáron felülvetést is végeztek mezőgazdasági üzemeinkben. A hét elején megkezdték a cukorrépa vetését is, s ha az idő kedvező marad, várhatóan a hét végére befejezik. Megyénk termelőszövetkezetei ebből a növényből 14 ezer 200 hektárt, az állami gazdaságok 4 ezer 490 hektárt vetnek. Összességében a cukorrépavetésterület 3 ezer 100 hektárral több, mint az előző évben volt. Arról is tájékoztatott az osztályvezető-helyettes, hogy a cukorrépa ötven százalékát termelési rendszerben termelik. A cukorprogram végrehajtásának elősegítésére a megyei tanács az arra rászoruló termelőszövetkezeteknek gépek beszerzésére 12 millió forint fejlesztési támogatást nyújtott. Jó ütemben halad az olajos növények, a napraforgó és a szója vetése is. Napraforgóból a megyei előirányzat 19 ezer 700 hektár. Ebből 1900 hektárt az állami gazdaságok vetnek el, a többit a közös gazdaságok. Szójából ebben az évben több mint kétszeresét vetik a tavalyinak, összesen 3, ezer 226 hektárt. Szórványosan megkezdték a gazdaságokban a kukorica vetését is. Ebből a növényfajtából ez évben összesen 114 ezer hektáron vetnek el megyénk területén. A vetésekkel párhuzamosan halad a kalászosok vegyszeres gyomirtása. A repülőgépes és szántóföldi gépek a hét közepétől mind nagyobb intenzitással végzik ezt a növényvédelmi munkát. Közlekedésünk fejlesztéséért Tanfolyamok — érettségizett fiataloknak Hazánk két legnagyobb közlekedési vállalata, a Volán és a MÁV közlekedésünk fejlesztéséért egyre több, magasan képzett fiatal szakember nevelését vállalja magára. A békéscsabai 8. sz. Volán Vállalat például érettségizett Búk jelentkezését várja forgalomirányítói munkakörbe. Kétéves gyakorlat után a fiatalok gépjárműközlekedési tiszti tanfolyamra jelentkezhetnek. A Magyar Államvasutak Békéscsabai Állomásfőnöksége jegyvizsgálónak és váltóőrnek vesz fel érettségizett lányokat és fiúkat, illetve csak fiúkat. A pályázóknak a munkába állás előtt egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. A jegyvizsgálói tanfolyam hat hónapig tart, ennek elvégzése után keresetük akár meg is duplázódhat. A továbbképzés ezzel még nem ér véget, hiszen egy újabb iskola elvégzése után vonatvezetők is lehetnek. A váltóőrként munkába állt fiúk háromhónapos képzés után segédtiszti tanfolyamot végezhetnek. A két nagy közlekedési vállalaton kívül a Magyar Posta is várja az érettségizett fiatalokat. Ez év augusztus 15-től egyéves forgalmi gyakorlati tanfolyamot indítanak. A hallgatókat ösztöndíjjal segítik. A gyakornokok ezután valamelyik postahivatalban töltenek féléves gyakorlati időt, majd Szegeden folytathatják tanulmányaikat. A forgalmi gyakornoki tanfolyamra megyénk bármelyik postai hivatalában július 10-ig lehet jelentkezni. Meghallják... — suttogott Eötvös. — Nem érdekel — kiabált Rózsi. — Menjen a méltóságos úr a méltóságos asszonyhoz. „ Eötvös elkotródott. — Jól tette, Rózsi! — gratuláltak a pince minden sarkából. — A vén marha — vihogott Kocsis Erzsi. — Ahelyett, hogy a feleségére vigyázna. Reggel mindenki barátságos volt Rózsihoz, különösen azért, mert fűteni és takarítani kellett. A ház lakói a pince egyetlen tűzhelyén főztek. Amíg lehetett, felmentek a lakásokba főzni, de most már senki sem merte megkockáztatni. Egyedül Simóék nem költöztek a pincébe. A földszinten laktak egy udvari lakásban. Simó bányász volt, de egy robbanás elvitte a fél karját. — Nekem már nem sok a veszteni valóm — mondta, amikor hívták a pincébe. Többen meg akarták kérni, hogy nála megfőzhessék az ebédjüket, de Simó mindenkit elutasított Az ilyen ember minden rosszat megérdemel, mondogatták a házbéliek és attól kezdve senki sem köszönt Simónak. Rózsi éppen a szemetet hordta ki, amikor az óvóhelyen kitört a botrány. Az asszonyok összevesztek, mert állítólag valaki félretolta a tűzhelyen Csokonai Melanie lábasát Rózsi álmélkodva hallgatott. A sok finom, városi úriasszony olyan közönségesen szidta egymást, hogy a legmocskosabb szájú falusi boszorkány is leckét vehetett volna tőlük. Később az asszonyok csatasorba állították férjüket is. Ledobták egymás lábosát a földre, kéjjel gázoltak a rántásban, a félig főtt babban. — A kutyaszentségit! — kiáltott Rózsi. — Elment maguknak a jobbik eszük? Döbbent csend támadt, érdekes módon senki nem támadt Rózsira. — Alig van mit enniük és pocsékba tapossák azt a keveset is! — Beosztást kell csinálni — ajánlotta Weivoda bácsi. — Én meg azt mondom, hogy főzzünk közösen — ajánlotta Rózsi. — Mindenki beleadja a részét, én pedig megfőzök. — Kitűnő — lelkesedett az öreg Veivoda . .. — Legalább, mire bejönnek az oroszok, mi már kolhozban leszünk — mondta Rozgonyiné. — Jó az ötlet, kedvesem — állt Rózsi mellé Rozgonyi. — Márpedig én nem vagyok hajlandó azt enni, amit ez a lány elhatároz Aki akar, menjen a közös konyhára, de én magamnak főzök — pattogott Melanie. — Nem kötelező a disznótor.. — mondta Rózsi. Csokonai Melanie és természetesen Eötvösék kivételével az egész ház csatlakozott Rózsi tervéhez. .Wievoda bácsi azonnal táblázatokat kezdett gyártani. Kiszámolta, hogy egy babfőzelékhez kinek mennyi zsírral, babbal, liszttel kell hozzájárulni. (Folytatjuk) Mit mondott volna el a kongresszuson? Békés megye egészségügyi ellátását gyorsabban kell fejleszteni Dr. Gyuris Jenő, a gyulai megyei kórház osztályvezető főorvosa, a kórházi pártalapszervezet titkára megyénk küldötteként vett részt az MSZMP XI. kongresszusán. — Jól ismeri a megye egészségügyi helyzetét. Mi a véleménye erről, mit mondott volna el a kongresszuson? — kérdeztük. — A mi társadalmunk emberi társadalom — mondotta. — Legfőbb értéke és célja maga az ember. Nekünk, egészségügyi dolgozóknak az az elsődleges feladatunk, hogy védjük és visszaadjuk az emberi egészséget, ne csak a munka, hanem az egyre tartalmasabb élet számára. Sajnos az egészségügyi ellátást illetően Békés megye még a sereghajtók között foglal helyet. Ez azonban nem cáfolja társadalmunk fejlődésének elvitathatatlan eredményeit, mint amilyen például az állampolgári joggá vált ingyenes egészségügyi ellátás, és annak egyre javuló színvonala, de mutatja a területi fejlődés egyenetlenségét. Ez más ágazatok hasonló jelenségeivel együtt társadalmi feszültség forrása. Az egészségügyi ellátást igénybe vevő betegek százezreit, s az értük fáradozó egészségügyi dolgozók nagy száma érzékeli a fejlődést és a változást, amelyet társadalmunk biztosítani tudott. Ez egyre nagyobb követelményeket támaszt az egészségügy területén a vezetőkkel szemben is. Vannak jó törekvések a munka feltételeinek javítására, a munkahelyi légkör jobbá tételére, azonban ez sajnos még mindig nem kielégítő. Az 1973 végén Békéscsabán megtartott megyei egészségügyi kommunista aktíván több olyan probléma merült fel, amelynek megoldása sürgető. Az itt elhangzott javaslatok hatására az egészségügyi vezetés igényesebbé vált. Egyes intézményeikben vezető káderek cseréjére is sor került. Azonban még mindig tapasztalható — nemcsak a gyulai megyei kórházban, hanem az egészségügyi irányítás más területén is —, hogy egy-egy konkrét határozat végrehajtása indokolatlanul elhúzódik. Ez nem egyszer arra is lehetőséget ad, hogy egyesek a hozott döntésekkel szemben egyéni vagy csoportérdekek előnybe részesítéséért kilincseljenek a helyi és országos szerveknél. Törekednünk kell arra, hogy a gondokat elsősorban a betegellátás érdekeit szem előtt tartva oldjuk meg a különböző vezetési szinteken. — Mik az okai annak, hogy Békés megye lemaradt az egészségügyi ellátást illetően más megyékhez viszonyítva? — Mindannyiunk előtt ismeretes Békés megye földrajzi helyzete. Nekünk, egészségügyi dolgozóknak, függetlenül a térképen elfoglalt helyünktől, ugyanazt a betegellátási szintet kell biztosítanunk, mintha az Szegeden vagy Budapesten történne. Nem szabad, hogy kisebb legyen az embereknek a gyógyuláshoz való reményük azért, mert Békés megyében élnek. Hogy ez ne jav legyen, szembe kell nézni néhány problémával.Ilyen a kedvezőbb települések jelentős szívó hatása. Ez lényeges szerepet játszik a szakemberhiány előidézésében. Hasonló a lakáshoz való juttatás súlyos gondja is. Ez utóbbiról kicsit részletesebben kívánok szólni. Megyénkben a negyedik ötéves tervben csak 1400 állami lakás építésére van lehetőség. Ezért a kielégítésre került lakásigényeket 90 százalékban kölcsönnel támogatott, saját erőből épített lakással és OTP-lakás-vásárlással tudtuk megoldani. Ennek kétségtelenül hátrányos a hatása az életszínvonalra. Épp ezért súlyos gond az egészségügyi szakemberek letelepítése is. A havi 2300 forintot kereső kezdő orvos számára ez a lakásszerzési mód szinte kizárt. Tanácsi lakáshoz nem juthatnak, mert fizetésük meghaladja az előírt 1600 forintot. A gyulai megyei kórházban is tapasztaltuk ennek hátrányát. Épp ezért a betegellátás érdekében érdemes lenne állami intézkedésekkel is elősegíteni az orvosok letelepedését Ha ez nem történik meg, egy bűvös körnek leszünk szenvedő alanyai: új orvost nem kapunk, mert nem tudjuk letelepíteni. Ennek következtében a munkaerőhiány állandósul. Az itt dolgozók terheltsége fokozódik. Elkedvetlenednek és kedvezőbb körülmények után néznek, vagyis eltávoznak a megyéből. Éve van számszerű adatunk: 1970—73 között például csupán a megyei kórházból 44 orvos távozott. — Mit javasolt volna a problémák megoldására a kongresszuson? — Elsősorban azt, hogy ilyen körülmények között különösen fontos, hogy az osztályvezető főorvosok megfelelő munkahelyi légkört és kellő szakmai színvonalat, perspektívát biztosítsanak beosztottaik számára. A vezető orvosoknál éppen ezért nemcsak a politikai, szakmai, hanem a vezetésre való alkalmasságot is jobban figyelembe kell venni. Másodszor: a területi egészségügyi ellátás nivellációja, egy szintre való hozása igényli a tervbe vett békéscsabai kórház bővítésének meggyorsítását. Sajnos ez a kórház lassan már a megyeszékhely közvetlen igényeit sem képes jelenlegi állapotában kielégíteni. Gazdaságos és eredményt hozó megoldás a gyulai megyei kórház rekonstrukciójának mielőbbi, gyors ütemű befejezése. Gyakran idegtépő az a huzavona, amely a rekonstrukciók és építkezések során tapasztalható. Ezenkívül a rendelkezésünkre álló anyagi eszközökkel és szellemi kapacitással, sokkal jobban kellene gazdálkodnunk az ügy érdekében, különösen, ami a döntések gyors és jobb végrehajtását illeti. Összegzésül e kérdéssel kapcsolatban elmondhatjuk — figyelembe véve az egészségügy jelenlegi szervezéséből adódó nehézségeket, amelyek nemegyszer az Egészségügyi Minisztérium túlzott centralizmusra való törekvéséből is adódnak —, hogy a X. kongresszus határozatainak megvalósításában Békés megyében sok minden történt, de további erőfeszítések szükségesek. A személyi és a tárgyi feltételek jobb biztosítása, az állami vezetés következetességének erősítése, a helyesen meghozott döntések gyorsabb végrehajtása - fejezte be a beszélgetést dr. tlyuris Jenő főorvos, Kasnyik Judit FELHÍVJUK Békéscsaba város lakosságának figyelmét, hogy a Tanácsköztársaság úton épült C. I. 66. lakás kábelhálózatát f feszültség alá helyeztük A vezeték érintése életveszélyes és tilos! Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, Békéscsaba A Fáklgy új szántó A lap új száma teljes terjedelmét a magyar történelem legkiemelkedőbb eseményének, a felszabadulás 30. évfordulójának szenteli. Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke méltatja a két nép közötti, megbonthatatlan barátság jelentőségét. Magyar részről Jakab Sándor,az MSZMP Központ Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője tekint vissza ünnepi vezércikkben a harminc év óta megtett útra. A hadtörténet lapjai sorozatban Fomin ezredes „Magyarország szabad” című, archívfotókkal illusztrált írását olvashatják. A lap riportere ellátogatott Vaszilij Golovcovhoz, akiről a gellérthegyi Emlékmű szovjet katonáját mintázta a szobrász. Víg István, a Magyar Nemzet főmunkatársa írt áttekintő elemzést a szovjet—magyar gazdasági együttműködés SO évéről. A Magyarországért harcoló szovjet katonák között hős pilótanők is voltak — közülük néhánnyal beszélgetett emlékeikről Galina Beljajeva. Egyidős a szabadsággal címen a lap riportot közöl Csordás Józseffjel, a Hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet elnökével, aki 1945. április 4-én született. Méltán világhírű a Magyar Állami Operaház balett-társulata. Szovjet vendégszereplésükről ír a lap leningrádi tudósítója. Az ünnepi számot a barátság krónikája összeállítás és a következő, ugyancsak inneni szám képekkel illusztrált előzetese egészíti ki. m jBBss 5 1975. ÁPRILIS 13.