Ország-Világ, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-23 / 12. szám

K Ennek a kérésnek teszünk eleget, amikor április 9-én megkezdjük új, izgalmas dokumentum­­sorozatunkat, amelynek cime: A HITLERI NÉMETORSZÁGOT LELEPLEZŐ című dokumentum-sorozatunk ZlTvXlu.m.p MliVrlm­­XJfi1 IWhlLllU I1 ilTJ I­Jfl I befejezése után olvasóink kér­ték, hogy új sorozatot indítsunk. 1 jós háború «■§ Indul az i ___________i április 6-i számában Kenyában pattanóban a húr jjToqp /finiraM, Nairobi, tómtetéot. A tüzes napsütésben húszezer ember töltötte meg az *”il®6ÖCOT IjOTtáoOi&G te az »Libur».'« kiáltás, azaz szuahxli nyelven: »Szabadság?« A szabadság azonban látha­tóan még nem volt teljes. Ami­kor a tömeg kiözönlött a sta­­dionból, a mire naáca hár­mat szórta szét a kőzáporral fé- Bmsn/ me­se a Mi­nagy­imphS a legendás »Égő Lándzsa«, Jomo Kenyatta, a nemzeti mozgalom elismert veterán vezetője, még mindig hétesztendős börtönbün­tetését tölti és a Kenyai Afri­kai Uniót törvényen kívül he­lyezték. Húsz évvvel ezelőtt, amikor Kenyatta már Londonban har­colt hazája függetlenségéért, Tom Mhoya mezítlábas kisfiú volt, aki a világból csak a fehér földesúr ültetvényét ismerte, meg az intéző ostorának csatto­gását, akit a munkások nem is hívtak másként, csak: »Btoona Kiboko­« — a »Vizilóbőrkorbá­­csot Nagyúr*. A szenvedése* valóságos örmúmia, s legutóbb az 1952— 53-as felkelés irtózatosan ke­gyetlen elfojtása után azonban végül Kenyában sem lehetett többé letagadni, hogy 1060 — »Afrika éve”. Az angol kormány a szabadság felé rohanó fekete kontinens közepén robbanástól féltette a kincse­térő ültetvénye­stült. Tom Mboya — akiből az évek során a szakszervezeti mozgalom egyik vezetője lett — így jutott el 1960 kora tavaszán a "Vik­lóbőrkorbácsos N­agyúr­­tól­" Mac Leod gyarmatügyi miniszter kézfogásáig. A hat­milliós bennszülött lakosságból egymillió választójogot kap s a törvényhozás afrikai többsége biztosítottnak látszik. A kor­mányban megjelennek az afri­kai miniszterek és megnyílnak a rezervátumok kapui. Persze, és m­ég nem füg­getlenség és annál is jóval ke­vesebb, amit más afrikai orszá­gok már kiharcoltak maguknak. De mindenképpen egy nagy for­dulat kezdete. Eddig hatszáz dúsgazdag ültetvényt kínáltak fel gazdáik eladásra. És Blun­dell­t, az ültetvényesek megbí­zottját »fehér« tüntetés fogadta a repülőtéren. Egy felizgatott "iMOVOT" maréknyi pénzdarabot vágott az arcába és­­Johasnake­­n evezte. Pedig Blundell azt "adja el", ami sohasem volt az övé És nem is adja el: inkább lassan kicsavarják a kezéből...

Next