Ország-Világ, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-20 / 29. szám

A Karlovy Vary-1 filmfesztivál színes forgatagában nagy feltűnést kel­tett egy fiatal, koromfekete hajú és bőrt filmszínész. A autogram­kérők sioera-hada jóformán szabad mozgásban is meggátolta. Filmen a fesztivál második napján láttuk. Az NDK és a lengyel film­művészek koprodukciójában készült »Néma csillag« című, az űrhajózás megvalósulásáról szóló utópisztikus filmnek egyik szerepét játssza. A vetítés után a Moszkva Szálló halijában ültünk le, hogy kifaggassam: mikor és hogyan lett filmszínész. — Nem vagyok filmszínész — mondja kérdésemre — diák vagyok. Egyetemi hallgató. A leipzigi egye­tem orvosi fakultására járok. A filmhez szükség volt egy afrikaira, Kurt Maetzig rendező megpróbál­kozott hát velem. — Filmszínész marad? — Szó sincs róla! Ez csak egy kis kirándulás. 4 « — Honnan került az NDK-ba? — Kenyai vagyok. Ha végeztem, vissza akarok térni hazámba. Na­gyon nagy szükség van rám otthon! El sem tudja képzelni, milyen ször­nyű állapotok uralkodnak nálunk. Van ugyan egy-két kórház, de az az angoloké. Az európai betegeket fürdőszobás >lakosztályokba« helye­zik el, az afrikaiakat a kórház egy elkülönített részébe dugják, ahol mérhetetlen a piszok és a zsúfoltság. Gyötrelmesen nehéz az élete az én népemnek. S hogy ez megváltozzon, ahhoz minél több tanult, művelt ke­nyai szakember szükséges. A szo­cialista országok segítenek minket és most már egyre több kenyai fia- talnak teszik lehetővé, hogy egyete­meiken és főiskoláikon tanuljanak. Julius Ougewe egy Karlovy Vary-1 v utcán — ... Ne haragudjon, de búcsú­zóul volna egy kérésem. A magyar orvosi egyetemen tanul egy hon­fitársam, Omoló, akinek nem tu­dom a címét. Kérem közöljék az én elmemet, azzal a kéréssel, hogy írjon nekem Omoló. Ugyanis, ha elvégeztem itt az egyetemet, én is Magyarországra szeretnék menni Vologyina szovjet liimszinésznö Karlovy Vary-ban a Moszkva szálló erkélyén (Foto: Dolezsál) speciális tanulmányra, sebész aka­rok lenni és azt hiszem, a magyar sebészektől nagyon sokat tudnék tanulni. Címem: Julius Ongewe, Leipzig, OS Robert Volkmann Strasse 2. DDR. KÖRMENDI JUDIT tfzttöezernyolcszáz kataszteri holdon hullámzik ez a tenger. Ha a szél beletúr, az embermagasságú zöld hullámok torlódni kezdenek,. Messzi­ről olyan, mint a Duna „zöld árja“, ám ha az ember közelebb megy, a tenger medrét is láthatja. Hogyan is született á mezőfalvi hatalmas ten­ger, amely a dombokon futtatja Hul­lámait? Jóval a kukorica vetése előtt, két tartállyal két Super-Zetor indult el a Mezőfalvi Állami Gazdaság föld­jeire és csöveiből permetezni kezdte a vegyszert a porhanyós földre. Az idei tavasz kukorica-nyitányát Mezőfalván ho'sszas kísérletek előz­ték meg. Ennek az évnek kellett be­bizonyítania, hogy megfelelő vegy­szeres gyomirtással a mi viszonyaink között a kukoricát nem keli kapálni. Csak elvetni a szemet és aztán — letörni a dús csöveket. A kapálás nélküli kukorica jelentősége orszá­gos viszonylatban szinte felmérhetet­len! A munkaigényes növényt meg­fosztani eddigi igényes rangjától, olyan távlatot nyit, amely a kukori­catermelést forradalmasíthatja. És valójában csak a messze jövő ígérete a kapálás nélküli kukorica? Z ámbó Zoltán, az állami gaz­daság igazgatója a feleletet — jó-e, nem-e a permetezés? — a földjeire, a tüíkrösi üzemegység négyszázholdas táblájára, az erdőmajori rész ötszázholdas táblájára és a Tyúkmajor két­százhatvan holdas táblájára bízza. A gazdaság hibridkukori­ca előállításával foglalkozik, ehhez ilyen hatalmas tömböket kellett kialakítani. Sorra vesz- szük tehát a táblákat, a mező­falvi kukoricatengert, hogy a Zámbó Zoltán, a Mezőfalvl Ál­lami Gazdaság igazgatója (balról) és Cseke János saját magasságukkal mérik a dúsnövésű kukoricaszára­kat. Egy fia gyomot sem találni a a növények tövében. (ifj. Schüler Alfréd felvételei vegyszeres gyomirtás eredmé­nyeiről meggyőződjünk. . — A simazln, ez a svájci gyártmá­nyú gyomirtó — magyarázza útköz­ben a lelkes fiatal igazgató — a ku­koricán kívül minden növényre hat. Amelyik gyom nem pusztult el telje­sen a kukorica között, az Is megbete­gedett. Egyedül a muhar állt ellen a hatásnak, de ez az eső hiányával magyarázható. Az Alföldön, ahol két héttel előbbre van a vegetáció, volt elég eső, ott a muhar is kipusztult a simazin permetezése után. A gazdaságban egyébként né­hány területen locsolási kísér­letet végeztek, hogy ezt a meg­állapítást igazolják. A kukori­catáblák azt mutatják, hogy a- muhar főképp ott maradt meg, ahol tavaly is kukorica volt a földben. A legjobb képiét a vegy­szeres gyomirtás a gabonafélék után mutatja. Az ilyen táblák­ban fia gyom se található, de a kukorica a permetezés után olyan lendülettel növekedett, hogy már a levelek hónaljában a csőképződés is megindult. A régebbi kísérletek során a vetéssel egy időben szórták el a vegyszert a kukoricatáblákon. Ma ez a művelet megelőzi a ve­tést. — A növény fejlődésének a kezdeti szakasza a legdöntőbb, az első hónap gyomlál ansága — mondja Zámbó Zoltán. — Azzal, hogy már vetés előtt végezzük el a simazln és a dikonirt kiszórását, az első kapálást kiiktat­tuk. Mi tudatosan törekedtünk arra és ezen van a hangsúly — hogy kézi műveléssel ne nyúljunk a kukoricá­hoz. Csak két táblán látható gépi kapálás nyoma. A többihez ve­tés óta nem nyúltak. Ha akad is itt-ott muhar vagy folyófű, a gyorsan fejlődő kukorica el­nyomja, nem tud úrrá lenni a kultúrnövényen. De a táblák ja­va része teljesen gyommentes. Az Állami Gazdaságban a ku­koricára fordított összes költ­ség csupán 55 százalékát teszi ki a múlt évinek. A kézi mun­kaidő igénye kataszteri holdan­ként 16 százaléka, bérigénye vi­szont 18 százaléka a múlt évi­nek. Az összes művelési költ­ség 75 forintba kerül kataszteri holdanként, annyiba csupán, amennyi egy kapás napi bére. De ezek a számok, ha ösz- szegezzük őket, még szembe- szőkébbek. A kukorica kapálá­sának megszüntetése a vegysze­res gyomirtással a Mezőfalvi Állami Gazdaságnak egymillió, egymilliókétszázezer forintos megtakarítást jelent ebben az évben. Hullámzik a mezőfalvi zöld tenger, holnap a hullámok átcsapnak, máz tájakra is, hogy kevesebb munkával többet termeljen a dús ölű föld, s jobban éljen rajta a dolgozó em­ber ... Kovács Béla ORSZÁG-VILÁG, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság hetilapja. Főszerkesztő: Alpári Pál. Szerkesztő: Pető Miklós. — Szerkesztőség- Budapest VII Lenin körút 9—11. Tel.: «23—987. — Felelős kiadó: Sala Sándor, a Lapkiadó Vállalat Igazgatója. — Kiadóhivatal: Budapest VII., Lenin körút 9—11 Tel.: 221—285. — 60.2464 Athenaeum Nyomda, Budapest. (F. v. Soproni Béla.) — Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő hivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra nyolc forint. Külföldön terjeszti: Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, vagy a Kultúra külföldi képviseletei. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CARELLI az Újságíróklubban II úszón öt évvel ezelőtt egy fia- 11 tál magyar egyetemi hallgató jelentkezett az itt vendégszereplő Giglinél, s kérte, hogy hallgassa meg. Gigli magával vitte Rómába. Három évig tanította a fiatal­embert, aki Gábor C&relli néven indult el a világsiker útján. Ma a r\ y S n /(/ New York-i Metropolitan tagja, L sűrűn szerepel operai színpadokon, hangversenytermekben, rádió­ban, televízióban. Európai körútja során hazalátogatott és egyik első útja az Üjságíróklubba vezetett. Itt, a sajtó képviselői előtt ugyanazzal a tenoráriával (Szerelmi bájital) kezdte operaáriákból és dalokból összeállított műsorát, amellyel annak Idején elbúcsú­zott BudapestrőL Külső megjelenésében élénken emlékeztet nagy mesterére és ezért nemcsak a belcanto minden fortélyával ren­delkező hangjának behízelgő csengésével, hanem közvetlen, vonzó egyéniségével is őszinte sikert aratott. (— ts) KÉPESLAP KARLOVY VARIBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék