Ország-Világ, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-27 / 30. szám
/legkedvesebb budapesti élményeiről nyilatkozik DJUANDA, Indonézia első minisztere Kedves vendégek látogattak el az elmúlt héten Hazánkba: dr. H. Djuanda, a 90 miló lakosú Indonéz Köztársaság elaő minisztere és felesége. — Mi volt a legkedvesebb személyes élménye eddigi látogatása során? — kérdeztük a sétahajón rendezett rögtönzött sajtófogadás alkalmával dr. Djuandától. — Mindenekelőtt az a kedves és spontán fogadtatás, amelyben a Thälmann utcai lakótelepen, a Gheorghiu-Dej Hajógyárban és az Ikarus Gyárban részesítettek. Igen kellemes perceiket töltöttem a Gellért fürdőben, s a Vörösmarty cukrászdában, ahol kitűnő teát kaptunk. Nagy élmény volt a Cigánybáró szabadtéri előadása a Margitszigeten. A muzsika szépségét csak fokozta a gyönyörű környezet. Kedves epizódja volt a sajtófogadásnak, hogy dr. Djuanda — megelégelve a kifogyhatatlanul áradó kérdéseket — arra bíztatta a részvevőket: tegyenek fel kérdéseket M. Diahonak, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövetének is, aki azelőtt ugyancsak újságíró volt. — Hadd tudja meg ő maga is — jegyezte meg nagy derültséget keltve — milyen érzés az, amikor a legkülönbözőbb kérdésekkel árasztják el az embert. Persze az Önök kérdéseire könnyű válaszolni — tette hozzá mosolyogva —■, mert ezek a kérdések maguk is jóindulatról tanúskodnak. Nehezebb a dolog egyes nyugati, főleg amerikai újságírókkal, akik valósággal kihallgatásszerűen teszik fel a legkülönbözőbb provokatív kérdéseket. A látogatás meleg baráti légkörét fejezték ki a hivatalos alkalmakkor elhangzott nyilatkozatok is, de mindennél ékesebben beszélnek azok a kis, apró emberi megnyilvánulások, melyek a gyárak és lakótelepek meglátogatása során jutottak kifejezésre, s hűen tükrözték az indonéz és magyar nép barátságát, közös törekvéseit a béke megőrzésére. Ezekről a megnyilvánulásokról kivár számot adni alábbi képriportunk. Szöveg: LUKÁCS TIBOR Fotó: IFJ. SCHILLER ALFRÉD A Thälmann utcai lakótelepen dr. Djuanda és kísérete betért egy önkiszolgáló boltba, ahol egy napi bevásárlásait végző fiatal nő magyarázta el az önkiszolgáló rendszer előnyeit. — Ön gyakori látogatója ennek a boltnak? — kérdezte tőle dr. Djuanda. — Mindennap idejárok bevásárolni. — Akkor hát mindennap a pénzét is itthagyja. — A bevásárláshoz persze pénz kell, de a fő, hogy ez is mindig megvan — hangzott a talpraesett válasz A Gheorghiu-Dej hajógyárban tett látogatás során kiderült, hogy vendégünk nemcsak államférfi, hanem kitűnő mérnök is, aki igen szakszerű kérdéseket tett fel a magyar hajógyártásról. Elismeréssel szólt a sójatéren készülő új tengerjáró hajó modern vonalairól, s hogy mentőcsónakjai a legkorszerűbb elvek alapján, már nem evezőlapátokkal, hanem kézihajtánnyal működő hajócsavarral készülnek Dr. Dinandának feltűnt, hogy nemcsak a lakótelep, hanem még a telep OTP fiókjának alkalmazottai is milyen fiatalok. — 50—SOMS forint a napi betétforgalom? Ez komoly munkát jelent. Jutalmul megérdemel egy kis jófajta cigarettát! A sétahajón tett dunai kirándulás során dr. Djuandából kibújt a3000 sziget országában, nevelkedett s a hajózáshoz is kitűnően értő gépészmérnök. — Irány mindig előre — vezényelte, s egy időre maga vette kezébe a kormánykereket