Ország-Világ, 1964. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-29 / 5. szám
Hetek óta tartott az »előkészítő munka«, amikor a Rotschild bankház egyik kegyeltjét, Bourges Maunoury francia hadügyminisztert éjszaka keltette fel az ágyból a közvetlen miniszteri telefonvonal éles csengőszava. — Allen Dulles úr érkezett különrepülőgépen az Egyesült Államokból és feltétlenül beszélni óhajt önnel. — Várom. Fél óra múlva az amerikai titkosszolgálat mindenható főnöke, a hadügyminiszter lakásán volt, aki bocsánatkérő kézmozdulattal, pizsamában és hálókabátban fogadta. Allen Dulles azonban nem törődött a bocsánatkérő mozdulatokkal és nyers támadásba ment át. — Nem értem, miniszter úr, hogy miért késlekednek. November 2-a van és még sehol semmi. — Sajnos — dadogta Bourg és Maunoury — nehézségek vannak a szervezés körül. Mint tudja, bekapcsoltuk az izraeli hadsereget is, ami az előkészületeket ■lényegesen bonyolítja. És meg kell mondanom önnek azt is, hogy a két vezérkar tegnapi értekezletén heves összecsapásra került sor az angol és francia tábornokok között. Az embereim azt telefonálják, hogy az angolok maguk akarják kézbe venni az invázió irányítását. AMERIKA TARTÓZKODIK. — Hívjuk fel telefonon Edent. A brit miniszterelnök meg fogja érteni, hogy itt az olajkartell közös érdekeiről van szó. — Nem fog tudni beszélni Edennel, Mr. Dulles. Az angol miniszterelnök az izgalmaktól epeömlést kapott. Minden újabb vita az életébe kerülhet. Ha telefonálnánk is, valószínűleg az orvos venné fel a kagylót... Allen Dulles fáradtan dőlt hátra a széken és türelmetlen kézmozdulatot tett. A Standard Oil érdekei sokkal bonyolultabbak és kiterjedtebbek az egész világon, semhogy hozzáköthetné magát egyetlen katonai akció sikeréhez vagy kudarcához. Ráadásul éppen a repülőgépen kaptam egy telefonüzenetet, hogy az ENSZ közgyűlése napirendre tűzte a Szuezi-ügyet. A Szovjetunió és szövetségesei, meg az ázsiai-afrikai országok valósággal elsöpörték a közgyűlést. És figyelmébe ajánlom, hogy mi tartózkodással szavaztunk. — Értem — mondta keser nyésen Bourgés Maunoury. — De Önöknek azt is meg kell érteniük — vonta meg a vállát Allen Dulles —, hogy az amerikai kormány helyzete a Standard OH helyzetét is bonyolítja. A fivéremet két nap múlva rákkal operálják. És az elnökválasztás előtt két nappal nem tudunk Önöknek nyílt támogatást adni. Dulles elment , és Bourges Maunoury, úgy ahogy volt, álmosan és pizsamában, felhívta telefonon a Matignon-palotában Guy Mollett miniszterelnököt. Mindent elmondott neki. Mollett felkelt, titkárával felhívatta Guy de Rotschildot. Azután kocsiba vágta magát és elrohant a Laffitte utcába. Amikor Guy de Rotschild megtudta az Allan Dulles— Maunoury beszélgetés részleteit — nyomban azt mondta: francia inváziósok ejtőernyői. Az olajkartell megindította a támadást és a kikötővárosban házról házra folyt a küzdelem az ejtőernyősök ellen. Ezúttal azonban az olajkartell már elkésett... Még ugyanazon a napon este 11 órakor Bourg és Maunoury valósággal berontott Mollett miniszterelnök szobájába. — Mindennek vége — mondotta —, Moszkvában nyilvánosságra hozták a szovjet kormány levelét hozzánk, az angolokhoz és az izraeliekhez. Teljes katonai súlyukkal az egyiptomiak mögé álltak és az intervenció beszüntetését követelték. TELEFONPÁRBAJOK AZ ÓCEÁN FELETT Mellett elsápadt. — Ez véget vethet mindennek, pedig a páncélosok már a szuezi úton haladnak. Azonnal hívassa fel Edent. A következő 12 órában lázas telefonpárbajok zajlottak le az óceán felett. Talpon volt minden kormányelnök és az olajkartell minden hatalmassága. Az utolsó szót 6-án délben Eisenhower amerikai elnök mondta ki. A Fehér Házban, íróasztala mellett állt. A telefonvonal másik végén Eden tartotta a kagylót, aki közel volt az ájuláshoz. Eisenhower halkan és nyugodtan mondta: — Sajnálom, Sir Anthony. Emlékeztetnem kell arra, hogy többször figyelmeztettük Önöket, mi tartózkodó magatartást tanúsítunk. Nem követjük Önöket egy politikai vereségbe ... A szuezi kaland tehát nem sikerült, s ennek egyik következ- — A tizenkettedik óra utolsó percében vagyunk. Beszélni kell az amerikaiakkal. Fél órával később Guy de Rotschild és John D. III. telefonbeszélgetést folytattak egymással az óceánon keresztül. A telefonbeszélgetés sikertelen maradt. Guy de Rotschild a miniszterelnökhöz fordulva így szólt: — Mint sejthettük volna, Allen Dulles a Standard hivatalos álláspontját képviselte. Azonnal cselekedni kell. A gyengeség és határozatlanság komédiája, vezérkari viták és szervezési nehézségek után a Standard Oil nyomására végül is kibomlottak Port Said kikötője felett az angol és Itt már a vereség árnyékai tükröződnek Bourges- Maunoury hadügyminiszter arcán. A kép a szuezi vita szünetében, a francia nemzetgyűlés folyosóján készült Az első Szaharai olajkút Gdjele környékén. Nagyrészt ennek az olajkincsnek a biztosítására indult meg azöt nyíl háborúja-