Ország-Világ, 1965. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-06 / 1. szám
Mielőtt megkezdte előadásait magyar hallgatósága előtt, megkérdezte, milyen idegen nyelvet ismernek, mert ennek megfelelően szeretné kiválogatni nyelvészeti példáit. Alekszandr Rot professzor, az uzsgorodi egyetem idegennyelvű tanszékének vezetője, aki a szovjet-magyar kulturális egyezmény keretében hazánkban is járt, akkor sem jött zavarba, ha a hallgatóság soraiban kevésbé ismert nyelvvel jelentkezett valaki. A professzor ugyanis 16 nyelven ír és beszél. — Hogy válhat valaki ennyire soknyelvűvé? — kérdeztük. Gyermekkoromban már tudtam oroszul, ukránul, csehül, németül és szlovákul. Szülőföldem nyelvein . . Később következett az angol,rancia, spanyol, olasz, majd a többi szláv nyelv: bolgár, szerb, lengyel. Románul és magyarul már felnőtt koromban tanultam meg. A kínait és az arabot pedig nemrég sajátítottam el. A professzor nyelvtudásában a háború is szerepet játszott. A 3. Ukrán Front századosaként részt vett Magyarország felszabadításában 1949-ben szerelt le, s ezalatt összesen nyolc hónapot töltött Magyarországon, és volt Romániában, Németországban, Ausztriában, Lengyelországban és Csehszlovákiában. A magyar nyelvvel csupán 1945 óta foglalkozik alaposabban, de csak a jóhallású fül érzékeli, hogy nem magyar az anyanyelve. Uzsgorodon hétezer egyetemista van Szívesebben beszél munkásságáról, mint nyelvtehetségéről. Az uzsgorodi egyetem, majdnem hétezer hallgatóval, olyan városban működik, amelynek nem is olyan régen még háromnegyed része írástudatlan volt. Az idegen nyelvű tanszéken tanárok, fordítók képzése folyik magyar, angol, német, francia nyelven, a nem-filológiai szakos hallgatók tanulják az öszszes nagy nyugati nyelvet, valamint az arabot és a kínait is. Magyar nyelvű előadások sokszor hangzanak el az egyetem különböző fakultásain. Egyébként Kárpát-Ukrajnában ma kétszer annyi magyar nyelvű iskola van, mint a Horthy-rendszer alatt, háromszor annyi magyar középiskola, és hatszor annyi magyar szerzett egyetemi oklevelet, mint az előző két évtizedben. A legnagyobb érdeklődést Rőt professzornak azok az előadásai keltették, amelyek az idegen nyelvek új tanítási módszeréről szóltak. Nyelvtanár a „vezénylőasztalnál" A korábbi grammatikai fordítási módszerrel szemben, amellyel a hallgatók nem tanulták meg a beszédet és az idegen nyelven való gondolkodást, az uzsgorodi tanszéken az úgynevezett matematikaistrukturális módszert honosították meg. Ennek lényege az, hogy nem a tanuló anyanyelvét fordítják le idegen nyelvre, hanem rögtön az életet, magát a fogalmat, az anyanyelv közbeiktatása nélkül sajátítják el a tanult új nyelven. 1958 óta használják ezt a módszert. Az oktatási időnek csak 15 százalékát szentelik elméletnek, 85 százalékban a beszédkészséget fejlesztik. Érdekesen zajlanak az órák. Kétkét tanuló foglal helyet egy-egy kabinban. Vetítőkészüléket és magnetofont használnak az oktatásra. A tanár egy „vezénylőasztalnál” ül. Felhangzik a kérdés, például német órán: „Wie alt bist du?” é s a tanulónak gyorsan kell rá válaszolnia. Ha a válasz nem megfelelő, a tanár közbeszól. A magnetofon automatikusan teszi fel a többi kérdést. Mindig rövidebb időt enged a válaszra, tehát egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a tanuló saját anyanyelvén gondolkodva voltaképpen fordítással adja meg a választ. A családja is soknyelvű? - kíváncsiskodtunk befejezésül. — Hatéves kisfiam oroszul, ukránul, angolul, csehül és egy kissé magyarul is tud. Angol óvodába járt, tőlem tanul magyarul. Feleségem orosz anyanyelvű, de ő is tud az ukránon kívül angolul, franciául és németül. Az egyetemen ő kémia-fizika professzor, az említett modern nyelveken is előad. S nincs megállás. A professzor most finnül és mordvinul tanul. Ez finn-ugor nyelvészeti kutatásaihoz szükséges. Körödi József TIZENHAT NYELVŰ TUDÓS Alekszandr Rot professzor (Farkas Tibor felv.) KÖNYVEK MARGÓJÁRA Viktor Sklovszkij: ÍGY ÉLTÜNK Viktor Sklovszkij, az enciklopédikus műveltségű szovjet esztéta, izgalmasan dráma, szenvedélyes korszakot tár fel memoárjaiban. Nemcsak nagyon becses korrajz ez a könyv, hanem művészet és irodalomtörténet is egyben. Az író gyermekkorával kezdi emlékezéseit. A forradalom korát freskószerű képek örökítik meg. Elragadó arcképét adja Gorkijnak, Majakovszkijnak, Bioknak, Bábelinek, Eizensteinnek, Saljapinnak, Pudovkinnak ... A helyszínt és alakjait nemcsak érzékelteti, de tudósít is, és szinte beszélget a jelentős kortársakkal. Látományszerűen, mint egy nagyon értékes kivitelű almanach rézmetszetbe vésett, illusztrációig vonulnak fel írók, festők, rendezők, költők, havas, fehértetős téli várostetők, Gorkij ókása, tömegek, katonák. Arcképe Leninről, az érett mester pontos megfigyelése. Arcok villannak fel, mint érmék. Justus Pál fordítása megőrizte ,a nyelv tiszta, homálytalanul szép színeit, hangulatát. (Európa). V. S. Kalmár György: ARANY GHÁNA Afrika nagyon messze esik Magyarországtól, amit nemcsak a kilomterek ezreifejeznek ki, hanem az a kevés vagy felületes ismeret is,mellyel a távoli földrészről rendelkezünk. Kalmár György három évet előtt Ainkában, beutazott másfél tucat országot és mindig visszatért,hanába, pontosabban annak fővárosába, Accrába. Utazásai során alaposan elhimányozta megismerte az afrikaiak — elsősorban is a ghánai népek hététvékásaik s a most megjelent könyvében e három év tapasztalatait adta közre. Ebben is szó esik törzsfőnökökről, őserdei kalandokról, oroszlánokról és krokodilusokról, de mindenek fölött azokról a harcokról, amelyeket az afrikai emberek vívnak függetlenségükért, előrehaladásukért, é Éppen ezért nem is nevezhető ez a gyűjtemény riportkönyvnek vagy élménybeszámolónak, inkább beillik Ghana politikai és társadalmi története egy fejezetének. A könyv hangja őszinte, nem titkolja a szerző kételyeit, papírra veti az ellentmondásokat is, olyannak írja le Afrikát, amilyennek látta és ezzel közelebb hozza Afrikát Európához, Magyarországhoz. (Kossuth Könyvkiadó). K. I. Bertalan István: A FÖLD EGYHATODÁN A közelmúltban jelent meg Bertalan István katonai újságíró kiskönyve a Zrínyi Könyvkiadónál. A szerző Szovjetunióban tett utazásairól, szovjet emberekkel, hősökkel való találkozásairól számol be az olvasóknak. Moszkva, Jereván, Tbiliszi üzemeiben, kolhozaiban járt a szerző s mindenhol tapasztalta, hogy a szovjet emberek szívében mély érzések gyökereznek a magyar nép iránt. A riportkönyv rendkívül hasznos a magyar-szovjet barátság ápolása céljából, de ugyanakkor érdekes olvasmány is. Nove Balla László: MEDDŐ FELHŐK A kárpátaljai magyar író könyvében a vallási szekták szervezkedésének kegyeskedéssel álcázott embertelenségeit és társadalomellenes mesterkedéseit példázza. Főhőse egy jószándékú, de rossz útra tévedt fiatal fiú, aki fanatikus apja befolyásának engedve, vakon szolgáljaJehova tanúinak kétes üzelmeit, s csak későn, érezte életét feláldozó szerelmesének elvesztése árán, ismeri fel, hogy lelkiismeretlen képmutatók és beteges fantaszták miként éltek vissza jóhiszeműségével. Balla László — bár némiképp adós marad a mellékalakok jellemének realisztikus ábrázolásával — meggyőzően érzékelteti a hős lelkivilágát feldúló ellentmondásokat. Az érdekes, olvasmányos kisregény a Kárpáti Kiadó (Uzsgorod) gondozásában jelent meg. K. L. ÚJ 5