Ország-Világ, 1965. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-13 / 41. szám
FELTÁMADT A FEKETE AU ? Néhány hónappal ezelőtt egy izgatott nő jelentkezett a párizsi rendőrségen. Azt állította, hogy a Madelaine-templom előtt találkozott a ►►Fekete angyallal, aki Ravensbrückben sok ezer deportált halálát okozta, utánament, de még mielőtt utolérte volna, a nő taxiba szállt, és elrobogott. A taxi rendszámát azonban feljegyezte. A bejelentés nem kis meglepetést keltett, hiszen Carmen Marie Mory, Ravensbrück ,Fekete angyala, a hírhedt kémnő, 1946-ban, kivégzése előtt öngyilkos lett. Lehetséges volna, hogy ez a félelmetesen ravasz, sátánian kegyetlen nő 1946- ban rejtelmes módon ki tudta volna játszani a hatóságokat? MEGINDUL A NYOMOZÁS A taxi száma volt az egyetlen kiinduló pont. Megtalálták a gépkocsivezetőt, aki a kék kosztümös, fehér kalapos nőt vitte. Emlékezett rá. Megmutatta a házat, amely előtt kiszállt a nő, és megállapították, hogy ott egy szabónőt keresett fel. — Régi vevőm, egy ügyvéd elvált felesége — mondta a szabónő, és megadta az asszony címét. — Ő az, nem lehet tévedés — kiáltotta a feljelentő asszony, amikor a nyomozók kíséretében belépett a nő lakásába. Az megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy kinek tartják, és megmutatta személyi okmányait. Egy normandiai erdész leánya. Egész háború alatt a szülei házában élt, és a háború után ment férjhez egy ügyvédhez, akitől pár éve elvált. Egy autóvállalat közbecsülésnek örvendő titkárnője. Németországban sohasem járt. A feljelentő azonban továbbra is fenntartotta, hogy azonos aFekete angyallal. Más tanúkat is kerestek, akik személyesen ismerték Ravensbrück rémét. Genevieve de Gaulle, az elnök unokahúga és egy Marie Claude Vaillant nevű varrónő jelentkezett. Szembesítették őket aFekete angyalnak hitt nővel és mindketten megrendülten néztek szembe vele. Aztán magukhoz tértek a meglepetésből, s egybehangzóan felelték: — A hasonlatosság megdöbbentő, de mégsem azonos vele. Már a kora sem egyezik. Ez a nő jóval fiatalabb, mint ma a »Fekete angyal« lenne. A nyomozók bocsánatot kértek az ártatlanul meghurcolt nőtől. A feljelentő asszony lehiggadt. Nem aFekete angyallal, csupán a hasonmásával találkozott. DE KI VOLT EZ AFEKETE ANGYAL- akinek még a hasonmása is ilyen izgalmat kelt? Szörnyű pályafutása úgy kezdődött, hogy barátja, a német titkosszolgálat tagja, különleges feladatot bízott rá: a francia Maginot-vonal titkait kellett kifürkésznie. Szép nő volt, elbűvölő modorú, kitűnően beszélt franciául. Időnként vidékre utazott, levegőváltozásra. Ilyenkor a Maginot-vonal menti kis falvakat kereste fel. Itt összebarátkozott a parasztokkal. Kikérdezte őket, és mint kíváncsi turista, bejárta az erődítmények környékét. Az őrökkel is szóba ereszkedett, és azok gyanútlanul felelgettek ártatlannak látszó kérdéseire. Mindig más és más helyet keresett fel, a megszerzett adatokat szerelmeslevelek formájában juttatta Münchenbe, barátjához. Amikor Franciaországot megszállták a németek, Carmen Moryt-t különrepülőgépen Berlinbe vitték. Maga a Gestapo feje, Reinhard Heydrich fogadta. — Carmen, magára a Birodalomnak szüksége van. Az ön egyéni vonzereje, leleményessége, példátlan vakmerősége, és nem utolsósorban tökéletes nyelvtudása — értéket jelent. Belgiumba és Hollandiába küldték azzal az utasítással, hogy antifasisztának vallja magát, és férkőzzék be az ellenállók soraiba. — A maga feladata, hogy felfedje előttünk, kik az ellenállási mozgalom tagjai. Minden kapcsolatukat ki kell derítenie. A passzívan viselkedő családtagok is érdekelnek. A többi már a Gestapo dolga. És Carmen Mory maradéktalanul végrehajtotta a feladatát. De Heydrichhez egyszer jelentés érkezett, hogy félő, Carmen Mjory két oldalra dolgozik, és most már a németeket fogja elárulni. Heydrichet elgondolkoztatta a bejelentés. Bár bizonyítékokat nem hoztak fel ügynöknője ellen, mégis visszarendelte Belgiumból, és mintpolitikai foglyot- Ravensbrückbe, a Berlin melletti koncentrációs táborba osztotta be. Carmen Mory-t csoportvezetővé nevezték ki. Ez a beosztás tökéletesen megfelelt szadisztikus hajlamainak, ő vezette az embertelen kínzásokat, és beteges szenvedéllyel gyönyörködött a szerencsétlenek kínjaiban. Itt kapta aFekete angyal nevet, és még az SS-őrök is rettegtek tőle. De 1944. végén meglepő dolog történt. Az őrök egy megkínzott angol nőt kergettek végig előtte. Kezéből, lábából csörgött a vér. Az angol felderítő szolgálat egyik tagja volt. A németek elfogták, embertelenül megkínozták. A nő Carmen láttára felsikoltott. Nyilvánvaló volt, hogy Carmen Mary ismerte az angol nőt, Odette Churchillt, aki a háború után érdemei elismeréséül megkapta a György-keresztet. A heydrichi gyanú beigazolódott. Carment sötét cellába zárták, de sikerült tisztáznia magát. Mellette vallott Fritz Luhren Sturmbannführer is, egyike azoknak, akik nem tudtak ellenállni szépsége varázsának. A SZOVJET CSAPATOK ELÉRTÉK RAVENSBRÜCKÖT Carmeen Morgénak sikerült megszöknie, az angol zónában keresett menedéket. Hamis francia útlevéllel igazolta magát, és kérte, használják fel arra, hogy felkutassa azokat, akik az emberek ezreit vitték halálba, öt hónapig dolgozott az angoloknak, és ez alatt éppoly odaadással szolgálta új gazdáit, mint korábban a németeket. Egy sereg hajdani bűntársa az ő révén került börtönbe. Számára mindegy volt, hogy kit üldöz. Az árulás volt természetének lényege. De egy letartóztatott egyszer meglátta és felkiáltott: — Ez a nő a tábor SS-őre volt. Valamennyi között a legkegyetlenebb Carmen Mory-t letartóztatták, és Hamburgba szállították. A bizonyítékok súlya alatt megtört, és bevallott mindent. Kivégzése előestéjén utolsó kívánsága az volt, hogy adják vissza a papucsát. Az őr odaadta neki, nem sejtve, hogy a papucs bélésébe borotvapengét rejtett el. Hajnalban, amikor érte jöttek, hogy a kivégzés színhelyére vigyék, holtan találták. Maga hajtotta végre magán az ítéletet ... HLP Fritz Suhren Sturmbannführer, Carmen Mory parancsnoka Ravensbrückben Odette Churchill, az angol felderítő szolgálat Györgykereszttel kitüntetett tagja, aki egyetlen szavával lebuktatta aFekete angyalit 18