Ország-Világ, 1966. január-június (10. évfolyam, 2-25. szám)

1966-04-13 / 15. szám

VENDÉGÜNK: ZINNER ERZSÉBET FOTÓRIPORTER Amikor először találkoztam Zinner Erzsébettel, nagyon figyelmesen az arcomba nézett. „Lefényképzett", bi­zonyára ... Nehéz lenne megmondani, hány arcot nézett meg így, mindig meg­újuló figyelemmel, harminc esztendős pályafutása alatt. Volt fényképész is, de a műterem falait nagyon ha­mar szűknek érezte, hiszen ott szép képet vártak tőle, s nem igazat... Dolgozott az egykori Tükörnek, Búvárnak és más képeslapoknak. Fotós lett, majd fotóművész. Ma a Fotóművészek Szövetségének főtit­kára. Az Interpress 1962-es budapesti kiállításán „Ember születik” című sorozatát arany éremmel jutalmaz­ták.- Legkedvesebb témája?- Az ember... Róluk szeretnék elmondani néhány dolgot nekik. S talán egy kicsivel többet, mint amennyit mindenki észrevesz ... Ennek bizonyítéka a Nemzeti Ga­lériában megnyílt kiállítása is. A cí­me: Emberöltő. Variációk egy té­mára ... Az apróka újszülöttől a bütyköskezű, mesélő öregig, akit gyerekek csodálnak. - Már maga a témaválasztás is alkotói hitvallásra utal.- Nem akartam egy halomba gyűjteni legjobb, vagy legsikeresebb képeimet. Jobbnak vélem - a ki­állítást megtekintők szempontjából is - valamilyen koncepció alapján csoportosítani az anyagot. 25—30 év terméséből ezért választottam ki azokat a képeket, amelyek kifejezik ezt a témát: emberöltő. Cini (igy emlegetik a szakmában) elgondolkodva issza a kávéját.- Rólam ne nagyon írjatok. Mi­nek? Annyit mondhatok, hogy szen­vedélyesen szeretek fotózni. Gyere­keket? Kodályt? Magános fát? Ha a téma hatalmába kerít, nem kímélem magam... Zinner Erzsébet kiállításán csak képek szerepeinek - szöveg nélkül. Ezúttal ezt a módszert követjük mi is. A szó a képeké. Némethi Györgyi 16 Emberekről - az embereknek

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék